Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-22 / 174. szám

1925 december 12. DELMAGYARORSZAO A kormányzó, József és Albrecht főhercegek verték be az első szegeket az ébredők uj zászlajába. Lanyha érdeklődés mellett beszéltek az ébredők szónokai a „radikális hazafiságról* és az „alvásról". Budapest, december 21. Ai Ébredő Magya­rok Egyesülete vasárnap délelőtt a Vígadóban zászlószentelési diszgyüléat lartolt. A Vigadó nagytermében elhelyezett székek efyrésze üre­sen maradt és általában hltOnöen lanyhább irdeklődis mutatkozott a gyűlés Iránt, mint amilyenhez a kurzus első évitben az ébredő­gyűlések alkalmával szokva voltunk. Elsőnek Eckhardt országos elnök mondotta el megnyitó beszédét. Hálásan emlékezik meg azokról, akik az ébredő etzme szolgálatába állva, hazafisÉ­guVat nem voltak hajlandók aprópénzre váliani. Ezután Raffay Sándor evangelikus püspök állt a szónoki emelvényre. — Egyháiam nevében — úgymond — jöt­tem ide e zászlót megáldani, idézve az irás szavait: „Ideje már, hogy egyszer az álmból fölserkenjünk." Mert eddig aludtunk és alszunk most is. Lehetetlen, taopy csak akkori lenne a magyar feltámadás, a mag; ar ébredés iránt va'ó lelkesedés, amennyi e teredben jelen van, Én nem akarom megbontani az igaz magyar tár­sadalmi egységet. Mtröoen ferde dolog iebái ugf beállítani az ébredők tevékenységét, mintha az a magyarok megosztására alapozni jöven­dőjét. Mi ébredni és ébreszteni fogunk, ámenl Mihálovtts Zsigmond katolikus lelkész, tör­vényhatósági bizottsági tag áldotta meg ezután az ébredők zászlaját — Meg nem törő radikális hazafiságra van szQkség — mondotta. — A parlamentben azt mond iák, hogy a háborúnak az egyhá* volt az oka. Nos, hát in azirt Is megáldom ezt a zászlót. Kontra Aladár református pap volt a követ kező szónok. Ezután megkezdődött a zászlószegek be veréie. Fölolvasták a zásilószeg-tulajdonosok névsorát, akik egyenként járulnak az emelvé­nyen elhelyeielt zászlóhoz és személyesen verik be a szeget. Akik nem jötlek el, azok helyett az országos elnök veri be. Elsőnek Horthy kor­mányzó nevét olvassák, utína követkeinek: József királyt herceg, Albrecht főherceg .,. Ulána köve keznek a többi zászlószegbeve­rők: Teleki Pál gróf, Tomcsinyi Vilmos Pál ny. igazságügyminiszter, S pőcz Qyula polgár­mester, Asztalos Domokos poitaigazgitó, Buda­váry László, Bell Miklós képviselő, Förster Aurél, Htjfas Iván nevének említésire hatalmas élfen is percekig tartó topwihar zug vigig a termen, Kiss Menyhért, Zsirkay képviselő, aki est a jeligít mondta: BTudjon szeretni, dt tudjon eredményesen gyűlölni Isi*, azu'án e?és:< sereg fid ki kozfunkciomárius. U|«bb ismertebb nevek hangzanak fel: vitéz Qörgey László, vi éz Oláh Béla, aki a MEFHOSz nevében igy szólt: — Jflenti a hatezeréves szíriai áfium elleni védekezést l Endre László gödöllői főszolgabíró személyesen veszi át a kalapácsot és jeligéc ezt mondja: „A magyar lélek, a magyar kard és a magyar erő fal étlen uralmáért". Végül Haller Isi'án, Fáy Gyula, Bársony János egye­temi tanár, Pulnoky Móric, Wolff Károly, Czeit ler Jenő, Szily Tamás képviselők, báró Perényi Zsigmond, Zadravecz István püspök. imrnxxi: Nemes Zoltán 19-én partra szállott Amerikában. A hajóstársasig toloncuton hazahozatja ? Budapest, december 21. Nemes Zoltán, a Pénzintézeti Központ megszökött milliárdos csalója ma délelőtti értesülésünk szerint a Ttansailanilc hajóstársaság halójával 19 én parira szállott Amerikában. Miután a Trans­atlantic hajóstársaság a belügyminisztériummal szerződéses viszonyban áll és a belügyminisz­tériumot is becsapta Nemes Zoltán, a hajós­társaság segítségével rövidesen visszahozzák toloocuton az országba. Nemes Zoltán a Pénzintézeti Központ levél­papirosán hivatalosnak látszó levelet irt, mellyel megjelent a belügyminisztérium utlevélosztályán és felmutatta a levelet, amely szerint neki a Pénzintézeti KSzpont migbizásából nagyon fon­tos állami bankügyi célból Amerikába kell utazni. így szerezte meg soronkivül az amerikai útlevelet. Az időközben lefolyt rendőri nyomo­zás megállapította, hogy Nemes Zoltán a hami­sított részvénymintákat a Pénzintézeti Köz­pontra való hivatkozással rendelte meg a Dohány uccában lévő Uránia-kőnyomdában. Ezen nyomda összeköttetésben állott a Pénz­intézeti Központtal, amelyről Nemes Zoltán tudott és ezért rendelte meg ezen nyomdánál a részvényeket, ahol eleget is tettek rendelé sének. fiarrer Ferenc: „A lakások felszabadításáról csak akkor lehet szó, ha a lakóknak megfelelő lakás áll rendelkezésükre/ A Szegedi Kereskedők Szövetségének meghívá­sára vasarnap délelőtt az iparkamara tágas előadó­termében érdebes és figyelemreméltó előadást tar­tott dr. Harrer Ferenc nyugalmazott miniszter, a főváros volt polgármestere, akinek igen nagy sze­repe volt abban, hogy Budapestből Bárczy István főpolgármestersége idején világváros lett. A másfélórás előadást nagyon sokan hallgatták végig olyanok, akik az ott hallottakat eredménnyel hasznosíthatják Szeged város sorsának intézésénél. Ott volt többek között dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Rack Lipőt pénzügyi es Fodor Jenő adóügyi tanácsnok, valamint dr. Tnróczy Mihály tiszti főügyész is, akik láthatólag igen nagy figye ­lemmel kisérték Harrer Ferenc várospolitikai fej­tegetéseit. Harrer Ferenc a főváros három legfontosabb problémájáról tartott előadást: Az önkormányzati jog visszaállításáról, az üzemi gazdálkodásról és a lakáskérdésről. Kifejtette, hogy a főváros auto­nómiáját régi törvények biztositják, amelyek nagy területen biztosítanak számára szabad cselekvési jogot. Idővel ezt a területet a kormányhatalom egyre nagyobb mértékben körülnyirbálta es a kor­mány nak annyira kiszélesítette a felügyeleti hatás­körét, ameiy eredetileg a törvényhatósági határozatok törvényességének megbirálására terjedt csak ki, hogy az utóbbi időben ^belügyminiszter már nemcsak meg­semmisíthette a törvényhatóságok határozatait és uj határozat hozására utasíthatta a törvényható­ságot, hanem maga is határozhatott. Az úgy­nevezett szanálási törvény végül teljesen gúzsba kötötte az autonomiát, mert a törvény keretében olyan széleskörű felhatalmazást kapott a kormány, hogy azzal a fennálló törvényekkel ellenkező ren­delkezéseket is adhat ki. Igaz, hogy ennek a fel­hatalmazásnak vannak bizonyos határai. Az egyik határ az, hogy a kormány kivételes felhatalmazá­sát csakis az államháztartás költségvetési egyen­súlyának helyreállításáig használhatja; a második határt maga a szanálási törvény szabja meg az­zal, hogy hat hóaap múlva automatikusan hatá­lyát vészül. A harmadik határnak, amelyről eddig nem igen beszéltek, alkotmányjogi jellege van. A kormány ugyanis a szanálási törvényben nyert fel­hatalmazása alapján éppen ugy nem függesztheti fel a városok autonómiáját, mint ahogyan például nem szüntethetné rr.eg a nemzetgyűlést sem. — Hogy a városok autonómiájának még ma­napság is van jeentősége, ennek bizonyítására hivatkozik a betegápolási és gyermekvédelmi költ­„A városoknak tényleg nagyon — mondja a Dr. Harrer Ferenc vasárnapi előadását végig­hallgatta a polgármester is és arról érdeklődé­sünkre a következőket mondotta: — Az előadás általában nagyon értékes és na­gyon figyelemreméltó volt, ha nem is írom alá Harrer minden megállapítását. Amit a városok autonómiájáról mondott, az mind áll. Tényleg nagy szükség lenne az autonom jogkör kiszéle­sítésére, mert a mai viszonyok között a kormány­ségek kivetésének esetére. A pénzügyminiszter, aki eleinte ebben a kérdésben a legintranzigensebb álláspontra helyezkedett es számtalanszor kijelen­tette, hogy a városokra kivetett terheket nem re­dukálja, amikor látta, hogy a törvényhatóságok mind egyöntetűen tiltakoznak a költségvetéseik egyensúlyát veszélyeztető teherátháritás ellen, hir­telen megváltoztatta intranzingens álláspontját és ma már a városokat tehermentesíteni akarja, ugy hogy a betegápolási hozzájárulás helyett adót vet ki. A városoknak erős harcot kell inditaniok autonóm jósaiknak visszaszerzéseért és a városok nemzet­gyűlési képviselőinek féltékenyen kell őrködníök az autonómia épsége felett. Dr. Harrer Ferenc ezután a városi üzemtgazgaiás kérdésével foglalkozott. Ismertette a közüzemek keletkezésének körülményeit, kifejtette, hegy a közüzemekre elsősorban közgazdasági érdekekből van szükség, a pénzügyi szempontok szerepe a közüzemek létesítésénél csak másodrangú lehet. A városoknak ugyanis nem lehet céljuk az, hogy versenytársai legyenek az iparnak és a kereske­delemnek, de kötelességük, hogy a polgárság viz, világítás és közlekedési szükségletéről gondoskod ­janak, még pedig lehetőleg a harmadik fél, az üzleti nyereségre utazó magánérdekeltség teljes ki­kapcsolásával. Az ilyen monopólisztlkus jellegű üzemek községesítése tehát teljesen indokolt és ezt a?. indokoltságot még fokozza az a keserves tapasztaiat, amelyet a városok a koncessziós szer­ződések körül szerezhettek. A városok szempont­jából jó koncessziós szerzfdés nem létezik. A szerződő érdekeltség ugyanis mindig gondoskod­hatik arról, hogy az engedélyidő lejártakor az üzemből ne jusson más a városok tulajdonába, mint értéktelen ócska vas. A közüzemek mégis hármas támadás kereszt­tüzében állanak. A kereskedelem és az ipar ver­senytársát látja benne, ezért támadja; a fogyasztók burkolt adóztatásnak vélik, mert kétségtelen, hogy a gázszámla kikézbesítése sokkal egyszerűbb el­járás, mint az adóvégrehajtás, ha az adós nem fizet, akkor lezárják a gázCrdjá*. A közüzemek har­madik ellensége maga a kormány, amely csak akkor ismeri et az üzemek létjogosultságát, ha azok számottevő jövedelemmel gyarapítják a városok pénztárát. Pedig a közgazdasági jellegű üzemek fentartása akkor is kötelességük a városoknak ha az üzem jövedelme nem fedezi a fentartás költségeit. A városi üzemek igazgatásának azonban a képviselőtestületen keresztül a polgárságban kell gyökereznie, mert a polgárság csak igy ellenőriz­heti a gazdasági szempontok betartását. Az üzem­gazdálkodást intézze egyedül a város, a felügyeletet pedig gyakorolja az állam. A legfontosabb az, hoey az üzemeket ne tegyék a városok öncéluakká. E«el elérkezett Harrer Ferenc előadásának har­madik részéhez, a lakáskérdéshez. Kifejtette, hogy a lakások felszabadításáról csakis akkor lehet beszélni ha megfelelő számú lakás áll majd a lakók rendelkezésére. Ez pedig csakis építkezéssel érhető el. Kérdés azonban, hogy ki építsen, illetve ki épithet: a hatóság e, vagy pedig a magántöke. Bécsben a lakásproblémát hatósági épitkezéssel oldják meg. Huszonötezer lakás építése van folya­matban. A magyar főváros azonban ilyen arányú építkezésre képtelen, a háztulajdonosok pedig azt mondják, hogy a lakások szabadforgalmának teljes visszaállítása előtt semmieselre sem indulhat meg a magánépitkezés, utána azonban feltétlenül meg­indul. Kérdéses azonban, hogy a mások számára való lakásépítés nem tartozik e már a mult emlékei közé. A tőkeerős Amerikában is társasházakat, magánházakat építenek tulnyomórészben. A lakáskérdés egyedül lehetséges megoldása az előadó szerint az lenne, ha a hatósági építkezést összekapcsolnák a magánépitkezéssel és igy épí­tenék fel a szükséges lakásokat társasházak ke­retében. A lakás így a társípitők örök tulajdona lenne. Az építkezést a hatóságok megfelelő támo­gatásával képzeli'csak el. A városok ingyen telket adjanak és biztosítsanak az építtetők számára megfelelő amortizációs kölcsönt. A városok a tá­mogatásért a kincstári házhaszonrészesedés meg­szüntetése után bevezetendő lakásadó jövedelmé­ben találhatnak anyagi kárpótlást. — Az önkormányzat hatalom és szabadság, de teher és áldozat is — fejezte be előadását Harrer Ferenc. — Csak azok a városok fejlődhetnek, ame­lyek hajlandók áldozatra is. A nagy tetszéssel fogadott előadást Ottovay Ká­roly, a Kereskedők Szövetségének az elnöke kö­szönte meg. kis csslekvési szabadságuk van" polgármester nak túlságosan nagy hatásköre van a városi köz­igazgatásban és igy a városoknak nagyon kis területen van tényleges cselekvési szabadságuk. Az üzemigazgatásról elmondott véleményének azt a részét, amely szerint a közgazdasági üzemek községesítésére kell törekedni, én is aláírom, hi­szen itt van előttünk a gázgyár esete. Elődeink nagyon elhibázták azzal a koncessziós szerződéssel. - Az üzemigazgatásról mondott megállapításai

Next

/
Oldalképek
Tartalom