Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-12 / 166. szám

J92» december 12 DELMAQYARORSZAQ 3 „A volt szerb igazságügyminiszter megkárosította az államot." Ktad}ak-s a bíróságnak Lubinics volt minisztert? Belgrád, december 11. A Lukinics volt igaz­ságügyminiszter sequestrum ügyében kiküldött bizottság közös jelentésben nem tudott meg­illaoodni s ezért a szkupstina december 14 iki ülése elé bárom indítványt fognak terjeszteni. Az első indítványt a radikálisok szerkesztet­ték s ebben megáltapitják Lukinics mulasztá­sát, illetőleg azt, bogy eljárásával megkárosí­totta oz államot, kiadását azonban nem java­solják, mert nincs olyan törvényes intézkedés, amelynek alapján a biróság ellene eljárhatna. A második indítványt az ellenzék, a Radla­párttak készi ették s eszerint a volt igazság­ügyminisztert ki kell adat a bíróságnak. A harmadik indítvány a független demokra­táké, akik párttagjuknak teljes felmentésit kö vetetik. Lehetséges, hogy a radikális indítványnak nem lesz meg a többsége, ugy Lukinics volt minisztert kl fogiák adnt, hacsak a független demokraták nem szavaznak együtt a radikáli sokkal. MMIMMMMÍMMI^^ Doránszky Károly városi mérnököt a belügyminiszter visszahelyezte állásába. Állásvesztés helyett — félmillió korona pénzbüntetés. A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mánya, mint ismereies, néhány hónippal ez­előtt sulyoa ítélettel fejezte be azt as évek ó»a húzódó fegyelmi ügyet, amelynek központjában Doránszkf Károly városi mérnök állott. A fe­gyelmi választmány Doránszky Károlyt — mint ismeretes — állásvesztésre ítélte, de nyugdíj­igényének épségben hagyásával. Doránszky Ká­roly ellen az volt a fegyelmi víd, hogy hivata­lát évekig elhagyta és azt többszöri felszólítás ellenére sem foglalta el. A fegyelmi választ­mány nem vette figyelembe védekezésé?, amelv szerint a Horgos-Királyhalmán lévő szőlőjéről nem Jöhetett be a városba, mert a szerbek nem engedték át a demarkációs vonalon és ezért nem foglalhatta el hivatalit. Doránszky Károly, aki időközben beidta nyugdíjazás iránti kérelmét is — a fegyelmi választmány súlyos ítéletét megfelobbezte a bel­ügyminiszterhez. A belügy mini «xter most dön­tött ebben az ügyben és döntésérőt néhány j nappal ezelőit értesítette a város hatáságát. A polgármester, akinél érdeklődtünk ebben az egyben, a következő felvilágosítást adta: — A belügyminiszter döntése téayleg meg­érkezett. Lényege az, bogy a miniszter meg­változtatta a legyeimi választmány Ítéletét és az állásvesztés helyett 500000 korona pénzbír ságra itélte Doránszky Károlyt. Felhivia azon­ban a város hatóságát, hogy Doránszkynák a nyugdíjazása iránt benyújtott korábbi kérelmét most már intézze el. Megkérdeztük a polgármesteri, hogy a bel­ügyminiszter mivel indokolta meg » fegyelmi választmány i éleiének megváltoztatását, a pol­gármester erre a kérdésünkre azonban nem vá­laszolt, hiHem ugy nyilatkozott, hogy az ügy még folyamatban van és igy a részletekről nem hoibat nyilvánosságra semmit. A belügyminiszter döntése egyébként általá­nos meglepetést keltett a városházin. Elveszik a városi földbérletet a kereskedőktől és a tisztviselőktől? Az OFB felülbírálja a város földbirtokpolUikájái. Szeged város hatásága a legbüszkébb min­dig arra volt, bogy földbirlokpolitiká|a teljes mértékben megfelelt a szociális követelmények­nek. Szeged város területén mindenki földhöz láthatott, ha nem sajnálta a fáradságot és ki­ment a vároii bérfOldek árverésére. A földéhes lakosság gyarapodásával arányosan aprózta to­vább a város hitósága a bérparcellákat és a bérlők, kik évtizedekig bisználják méltányos bérek ellenében a város földjét, azt szinte saját örökföldjüknek tekintik. Büszkén szokott a vá­ros batósiga arra is bivatkezni, hogy Szeged város határát éppen a város szociális földbirtok­politikája miatt kerülte el az agrárszocializmus. A földbirtokrendei ő eljárás során, amikor fel­bukkant a városi földek kisajátításának a vesie­delme, a város balósága mindig erre a föld­birtokpolitikára hivatkozott és az OFB ezt mél­tányolta is, mert hiszen a városi földekre be« jelentelt igények túlnyomó nagyrészét elutasí­totta és a város birtokainak túlnyomó részéi mentesítette a kisajátítási eljárás alól. Azokat a kisebb darabokat, amelyeket igénybevett a földbirtokrendező biríság, sem váltatta meg véglegesen az igénylőkkel, hanem csak arra köleleite a várost, hogy a kijelölt igénylőknek adja ki méltányos bérért hosszabb idörr. A földbirtokrendező eljárás befejeződött. Annál nagyobb meglepetést keltett a városházán az az értesités, amely néhány nappal ezelőtt érkezett az OFB-tői. Az értesités szerint az OFB felül fogja bírálni a város földbirtokpolittkáját, még pedig abból a szempontból, hogy a város jelen­legi bérlői a földbirtoktörvény szerint igényjogo­sultak-e. A polgármester az OFB értesítéséről a követ­kezőtet mondotta: — Tisztán arról van szó, hogy a földbirtok­rendező bíróság azoktól akarja elvenni a bérle­tet, akik nem szerepelnek az uj földbirtoktör­vényben meghatározott elsőrendű iginyjogosul­tak között; igy a kereskedőktől, a tisztviselők­től, szóval azoktól, akik nem közvetlenül a föld­művelésből élnek. A város bériői között alig ötven hatvan ilyen bérlő lehet, tehát a reviiió nem okoz msjd nagyobb felfordulást a várói­ban, hiszen a város bérlőinek a s tárna meg­közelíti a hétezret. A pénzügyi bizottság megszavazta a huszonhét é* félmilliárd koronás póthitolt. Többletkiadások a tisztviselői fizetésekre, építésekre és kövezésre. — Három és félmilliárddal több forgalmi adót kapott a város, mint amire számított. A pénzügyi bizottság pénteken délben a pol­Kfrmestcr elnökletével ülést tartott és letárgyalta a számvevőségnek az év végéig szükségessé *áló pótbitelekre vonatkozó javaslatát. A javas­lót Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy ebben az évben a városnak ynzonhit és félmilliárd koronával több volt a Eladása, mint amennyit a közgyűlés a költsig­?etés keretében előirányzóit. A kiadásokat azon­°*n bőségesen fedezik azok a többletjövedelmek, '•helyek a költségvetés egyes elmeinél mutat­*0*nsk. A legnagyobb többletkiadással a várost '^ztviseiők fizetése terhelte meg a várost, mert eJ«n a cimen kilencmilliárd koronával fogyott f'több, mint amennyit az év elején előirányoz liárddal, a kövezis két és félmilliárddal került többe, a bérházak építésére pedig öt és félmil­liárddal költött többet a város, mint amennyit erre a célra annak idején felvettek a költség­vetésbe. Az augusztust vihar ötszázmillió koronás kárt okozott a városi ingatlanokban, A többletkiadásokat fedező többletjövedelmek közül megemlítette a pénzügyi tanácsnok a forgalmi adói, amelyből három is filmilllárd koronával több riszesedist kapóit a város, mint amennyire számított. A községi pótadó három­milliárd koronával jövadel Jiezett többet, a föld­béreknél is mutatkozott jelentékeny többlet­jövedelem, ezenkívül nyolcszázmillió koronát takarított meg a város a közvilágításnál a döntő­A meghatározott rendkívüli kiadásokra előirt összegből 1.300 millió korona megtakarítás mutatkozik. A pénzügyi bizottság egyhangúlag tudomásul vette a tanács jelentését, msjd a gyám- és árva­tári tőkék gyümölciöiő elhelyezésének kérdésé­vel foglalkozott. Az árvaszék bit nagyobb sze­gedi pénzintézetföl kért ajánlatot, mind a hat intézet a betétek után nettó tiz százalik kama­tot ajánlott fel. A pénzügyi bixottság ugy hatá­rozott, hogy a háború előtti rendszer alcalma­zását javasolt*. Dr. Gaál Endre kullurtanácsnok bejelentette eiután, hogy a minorita rend veietése alatt álló felsővárosi plébánia is ugyanolyan segélyt kér a várostól, mint amennyit a közgyűlés as alsó­városi franciskánusok számára megszavazott, vagyis havi ötmillió koronát. A bizottság hozzá­járult a kérés teljesítéséhez. Ugyancsak Gaál Endre ismertette as önkén­tes tűzoltók kérelmet is, akik beadványukban elmondják, hogy eddig saját költségükön sze­relték fel magukat a szükséges ruházati cik­kekkel, de ma már erre nem vállalkozhatnak, ezért azt kérik a várostól, hogy erre az évre utaljon ki számukra 2000 aranykorona segé<yt, a jövő évtől kezdve pedig minden évben 1000 aranykoronát. A pénzagyi bizottság erre az ivre tízmillió korona segély megadását javasolja. A jövő évi segély nagyságának megállapítását pe­dig a tanácsra bizza ugy, bogy a tanács a jövő év utolsó hónapjáoan foglalkozzon ismét ezzel a kérdéssel. A pénzügyi bizottság ezzel kapcsolatban ja­vaslatot terjeszt a tanács elé, bogy a jövő.év­töl kezdve a különböző segélykérelmeket az év utolsó hónapjában intézze cl egyszerre. Évköz­ben pedig ne adjon segély*. Viszonvádat emelt Boros szer­kesztő Surgoth táblabíró ellen. Elrendelték a bizonyítást és elnapolták a tárgyalást Budapest, december 11. 1925 március 1-én tárgyalta a budapesti törvényszék Schadl tanácsa a Gea bank rágalmazás! pőrét, a nelyet a bank Korda Tibor hirlapiró ellen inditott. A biróság Korda Tibort három hónapi fogházra is 30 millió korona pénzbüntetésre ítélte. A Gea bankot a biróság élőit Surgoth Qyula nyugal­mazott táblabíró-ügyvéd képviselte. A tárgya­lásról iroit tudósításában az Esti Kűrit Sur­goth Oyula vádbeszédével foglilkozva azt irta, bogy Surgoth durva támadásban részesttette a lapot, melyet a csőcselék lapjának nevezett. Surgoth a közlemény megjelenése után kijelen­tette, hogy ő a szájába adott kijelentést nem tette meg, mire a lad másnap megismételte a Surgoth elleni vádat azzal, hogy Surgoth gyá­ván visszavonta kijelentését. Surgoth Gyula erre négyrendbeli rágalmazás és becsületsértés cimén inditott pert Boros szerkesztő ellen, akinek az ügyét a Töreky­tanács ma tárgyalta Méhes ignác törvényszéki biró elnöklésével. A szerkesztő védőbeszédében elmondotta, bogy jogos felháborodásában irta meg a cik­keket afölött, hogy a volt biró annyira el­ragadtatta magát. A vádlott szerkesztő védője, dr. Grün Béla kérte a valódiság bizonyítását. Erre vonatko­zólag több tanút jelentett be s viszonvádat emelt dr. Surgoth Gyula ellen. Dr. Surgoth Gyula jogi képviselője, dr. Hojtás Ödön, a törvényes kere'ek között hozzá­járult a valódiság bizonyításához, tiltakozott azonban a viszonvád ellen. A biróság helytadott ugy a valódiságbizonyi• tásnak, mint az ellenbizonyításnak, elfogadta a viszonvádat is, a két ügyet egyesitette és a tárgyalást elnapolta. a fogadalmi templom épitéie másfilmil- bíróság által törtónt korlátozás következtében. Pull-Over angol bebujós mellény hölgyek, urak s gyermekek részére BI34 VARGA Budapest, Kossuth Lajos u. 11 4a Koronaherceg u. 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom