Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-10 / 164. szám

ára 2000 koron», OELMAGYARORSZAG I pt'fccsrtöBtg i Deák Perpnc-u, 2. Telelőn 13-33. Kiadóhivatal, »•HaSHiíBTvSár ** lenyírod« i Dugonics-tér 11. Telelőn 306. Hrtnút FaMB Mnd>r-«iiR»rut l. szám Telefonszám IP 34. Alapos revízió. A megtért lé'ek alázatos töredelmével valljuk be, bogy téved tlnk. L-galább a ' i az egység spárti kisgazda esi port szociális és progresszív gondolkodását ille i, téved ünk, végze esen >éved ünk. Aki belátja, h >gy hibázott, s ok'ák mondani, az már megtette a fálutat a javulás felé. Ha van igazság, no nem a föld'n, mert ilyen nagy igényeink és botor álmaink nincsenek, hanem csak az efaj a mondásokban, akkor mi ma a megtisztult léi k az>n joga a'rpján is szót kérünk, mer tovibbi 24 óráig sem viselhetjek az ódiumot azért, mintha a kisgazda képviselőkről eddig hangoza'ott, bizony cseppet sem hízelgő véleményünket nem vettük volna revhió alá. Egyik e'ég gyakran hangozhatott kifogás volt, hogy az egységespárti kisgazda csoport rideg osziá ypoli ikát köve*. No nem arra gondounk, hogy például a >öbbter<relés egyelőre legalábo eleni feltétel* inek megteremtésére szorította volna a kormányt. Nem, ilyen osztály poliikát sohase követtek a mi tisgazdáink és bizonyára még sok, nagyon sok víz le fog folyni a Tiszán, mire a psrli fűzesek szomszídságaban hu lámzó sárga kalászok év öl-évre álardóan a mai termésnek mondjuk, negyedével fognak öbbei fcozni. Lehet, hogy a pártárnyalat — előbb párt volt, azután árnyalat lett, hogy az árnyalatból ni lesz, nem kell mondanunk — tehát lehet, hogy a pártárnyalat személyi összetételében keresendő annak az oka, hogy a kisgazdák nem követtek osz álypolitikát a >zó többtermelési értelmében. Végül is például sokorípátkai Szabó Istvánról koztudomásu, hogy messze elávolodott a kisgazda mentalitás ól. A kisgazda szán', vet, állatot tenyés t, Sokorípátkai pedig ir és költ. Szóval Sokorópáik*i nem szakember, ami becsQlendő, mert hiszen az a bizonyos szigorú nézésű, szemüveges Ibsen Hemik is mrgmordia már, hogy a szakemb:r un Imas. Azt viszont meg tudjuk érteni, hogy Sokorópátkai, aki kövér és álitúlag pi ospozsgás, éppoly kevéssé ambicionálja az unalmas életet, mint például Lendvii István, aki nem kövér, de nyurga és aki azzal is beirta nevét az utolsó hat év politikai történetébe, hogy sváb létére a fajvédelem mellett legjobban a spriccerért rajong. Sió ami sió, a mi kisgazdáink tose követtek csitálypoiitikát, vgy legalább is nemcsak ositáypolitikát követtek. ! e, a nagy ga-nl hirdetett multheti összejövetelükön is a város ügyes- bsjos dolgaival fog<alkoztak. Igar, megint a kormány működése felett való elén edet lenséggel harangozták be ér e ezletüut. Annyi bsj legyen, bogy az elé ede'hnség megint kicpid>, még mielőtt az első szónok mondnatott volna egyetlen mukkot is. Kell »mái nagyobb diadal, ir gy derék kisgazdáink velünk foglalkoztak ? Velünk, a várossal ? Igaj, moit még csak a vidék városaivil. De legyen ryugoö Budapest, még sorra kerül. A nagy figyelemtől igaiái mélyen meghatva Írjuk le eieket a sorokat. Hiszen annyi a bajunk, a jogos panaszunk, egyelőre elérhetetlennek látsió elemi vágyunk és aü'gös orvotliira váró akut t-eeg ségenir. Kössük ezeket mind cioko ba ? Minek? Ki ne ismerné, hogy csak néhány pétdát említsünk, a magyar vidéki városok közös nagy bajait, amik még a háború előtti időkből szakadtak ránk, a világítás, a kövezés, a vízvezeték kezdetlegességeit, a csdotaásás maid teljes hiányát, a kórházi és kulturális viszonyok mostohaságát ? Van-e, aki nem tud a kaidelmekről, amelyeket a kereskedőknek, iparosoknak, lateinemek, munkásnak vivni k«ll? Me leg kályha mellett lehet-e ülni csendes estésen anélkül, hogy eszünkbe ne ju s-nak, akit gye rekeikkel együtt fcideg siobában, vagy micsodában dideregnek? Bizony a városnak sok baja van él c sok baj között tagadhatatlanul a Szeged, 1925 december 10, CSÜTÖRTÖK ElSllzeténl árak: Egy hónapra helyben 40.CIC0 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2U0U kor., vasár- és flnnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 164 szám. letnigyobbik között szerepel a mai kormányzati politika mellett megoldhatatlannak Iá'szó lakáskérdés. A laká» kérdés hibo'us vonaikoiásaiban és a lakáskérdés még a békeévekből örököl vonatkozásaiban. A bázlu afdonosok minden j gos érdeké ek tiszteletbentertása mel ett is hangsúly zni kel', hogy a lakásokat a háborús megköiödség alól a Iegk serb mértekben is szociális kormányzat addig fel n-m oldhatja, míg a ke'eslet és kinálat viszonya foytán eheősé* v«n arra, hogy a szabad forgalomban a laktk hatalmas tömege egyszerűen ki legyen szo'gáltatva a nagyjaból mégis csak kényelmesebb és könnyetb helyzetben levő háziuraknak. Az épitkezés, ameynek a reményét a nép ó éti miniszter annakidején a horizontra festette, nem tör ént meg. Legalább vidéken nem. Igaz, a legtöbb vá>os épiett egykéi házat. Dehát mi ez a szükséglethez képest ? Hányan engődnek ma is összekuporodva, de üres lakás nincs Mennyi, m'g a béke éveiből >s, az egészségtelen és nedves lakások, meg a nem embernek való dohos és bűzös pinceodúk száma. Mit mondjunk: tömérdek a baj a lakások körül. Hogyne figyelnénk bát fel, mikor a kisgazdák a vidéki vá'osok lakáskérdéséhez nyul* nak. Hogyne vennők revízió alá róluk alkotott eddigi véleményünket, amikor tömérdek bajunkon egyetlen császármetszéssel akarnak segíteni, a lakásokn k előubvaló felszabadításával, mint ahogy elintézve voii. Hogyne, hogyne. Ezzel a ervükkel igazán kiérdemelték a kisgazdák, hogy mindenki, de mindenki ebben az országban alapo?, de nagyon alapos revízió alá ve<ye a ró uk táplált eddigi véleményét is. Benes tiltakozására Magyarországot a Népszövetség nem hivta meg a leszerelési előkészítő bizottságba. (Budapesti tudósítónk telejonfelentése.) Oenfbőt jelenlik: A Népszövetség mai zárt ülésén kijelölte a>okat a kormányokat, amelyelet meghívnak a leszerelést konferenciát előkészítő bizottságba. A Népszövetség végleg megalhpiíotta, hogy a bizottságba kilenc államot btvnak be, tibbek közt Nimetorsztígtt és Bulgáriát. A tanács eredetileg Magyarországot is akarta a bizottságba Jelölni, azonban ez Benes cseh külügyminiszter tiltakozására elmaradt. A magyar ügyek a népszövetségi tanácsban. Jóindulattal fogadták a Magyarországra vonatko.ó előterjesztéseket. (Budapesti tudósítónk teltfonjelentése.) Qenfbői jelenlik: A Nemietek Szőve sége Tanácsa ma délután 4 ódakor ülést tir ott. A tanácsasztalnál felssólalt Bethlen István gróf magyar miniszterelnök, Tyler, a magyarországi népszövetségi főbiztos helyettese és Duboif, a pénzügyi bizottság svájci elnöke is. Mindenekelőtt felolvasták a vonatkozó határozati javaslatot, amelyet a tanács magyar bizottsága ma dé'előtt fogidott el. A tantcs a fcöretkciőkéo határozott: 1. Tudomá> u! veszi a főbiztos 10., 17. é 18. jelenteiét, valamint a pénzügyi bizottságnak Magyarország pénzügyi tslpreá litására vonat koió 1925 évi december 6 Ui |tléni£sét. 2 M grilipi ja, hof y >z 1925-26. költség* vetéd év öt első hónapja már költségvetési felesleget eredményezel, ugy hogy jogosult az a remény, bogy a pénzügyi év befejeztével h költségvetés egyensúlyban lesz. Megállapítja továbbá, bogy a pénzügyi bizottság kielégítőnek tekinti at 1926—27. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési előirányzatot. 3. Tudomásul veszi, hogy határozott előrehaladás történt a talpraállitási terv ama rendelkezéseinek megvalósítása terén, amelyek a pénznemre vonctkoznak. 4. Megállapítja, hogy az ország általános közgazdasági életében Javulás állott be, a pénz olcsóbb lett, a munkanélküliség csökkent, a külkereskedelem gyarapodott s a kereskedelmi mérleg passzívuma kisebb lett. 5. A tanács ismételten hangoztatja, hogy teljes mértékben egyetérenek a pénzügyi bizottsággal abban a tekintetben, hogy ugy Magyarország, mint etyéb Középeurópa érdekeinek szempontjából mennyire fontos oly szerződések megkötése, amelyek azzal a hatással járnak, hogy érezhetően csökkentik a nemzetközi ke eskedtlem útjában álló akadályokat. 6. Magáévá teszt a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt indítványokat, beleértve azokat a különös inditvtnyokat, amelyek az ujjá pitési kcltaég el nem költött össiegéböl egyes részek felhasirálására az állami alapok teljes köspontositésár«, a ködga>gatási retormok kifejlesztésére s a nyugdijak biionyos kategóriáira vonatkoznak. 7. Végeredményben üdzöz'i a magyar kormányt s a föoiztost az u]|áépitési terv végrehajtsa során elért figyelemreméltó előrehaladás folytatása alkalmából. Petrescu Comnen román követ a határozali javaslat elő erjesztése után szót emelt és kormánya nevében örömmel vette tudomásul azt a baladást, amelyet Magyarorsiág szanálása terén elértek. jovanovics a SHS királyság kormányának képv seő^ csitlakotik a román körei felszólalásához. Tyier emelkedett szólásra, majd végül Bethlen István gróf miniszterelnök beszélt és kifejezte há'áját azért a támogatásért és jóinduiatu felfogásért, amelyben a magyar javaslatokat résiesiteték « innak a meggyőződésének adott kifejeiést bogy a szanálás müve sikeresen eljut befe|ezéséhez. A vasutasok fizetésrendezése, a közadók emeléséről szóló rendelet-tervezet a szanálási bizottságban. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A nemzetgyűlés szanálási bizottsága ma délután ülést tartott, amelyen a kormány részéről dr. Vass József miniszterelnök helyettes és Walkó L jos kereskedelmi miniszter vettek részt. A pénzügyminisztériumot Vurgha Imre államtitkár képviselte. A bizot'ség elsősorban az államvasutak és az á lami gépgyárak alkalmazottainak fíietésrendezésé öl szóló rendelettervezetet tárgyalta. Tamássy József előtdó ismertette a tervezetet, amely körülbelül ugyanazokon az alapelveken épül jel, mint az áuami tisztviselők státuszrendezésitervezete.A bizottsága erveietet elfogadta Ezután a bizottság Temesváry Imre előadásában az állami zálogházak kérdésével foglalkozott, majd a közadók emeléséről szóló rendelettervezetet tárgyalták le, melyet a bizottság hozzászólás nélaoi elfogadott. E'uán a kereskedelmi mérleg valódiságáról szóló rendelettervezetet tárgyalták le és fogadták el kisebb módosításokkal.