Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-01 / 157. szám

8 DELMAQYARORSZAQ 1925 december 11. A szinház h«ti műsora: Kedd: Rigoletto. Bérlet B. 16. Szerda: Régi jó Budapest. Bérletszünet. Csütörtök délután rendkivül mérsékelt helyárakkal Dolly. Csütörtök: Tosca. Operabérlet 6. Péntek: Én már ilyen vagyok. Premierbérlet A. 16. Szombat délután ifjúsági előadás: Az arlesi lány. Szombat este: A drótostót. Premierbérlet A. 17. Vasárnap délután: A baba. Vasárnap: A drótostót. Bérlet B. 17. Színházjegyét a DÉLMAGYARORSZÁO jegyirodájában telefonon is megrendelheti. (Telefonszám 306.) Solness építőmester. Ibsen 22 évi Önkéntes távollét áfán 1891-ben, 63 éves korábm fért vissia Norvégiába. A Solneis már Krisztiániában jelent meg 1892-ben. Emellett a kulturhistóriai adat mellett bevezetőül meg kell emlékezni Ibsennek egyik leveléről, amelyet 1900 március 6-án, tehát már akkor irt Moritz Prozorhoz, munkáinak francia fordítójához, amikor megjelent a John Gábriel Borkman, a Kis Eyolf és a Ha mi holtak feltámadunk is. Ebben a levélben szóról-szóra ezeket írja: „Voltaképen igaza van abban, hogy at a sorozat, amely at epilógussal végződik, Solaess éptlőmesterrel kezdődik A napilapnak nincs tere ahhoz, hogy egy előadás kapcsán csokorba gyűjtse a sorozat valamennyi darabjának jellegzetes vonását, párhuzamot vonjon, összehasonlítson és rámutasson arra, hogy a Solness megjelenésétől egész az epilógus megjelenéséig, tehát Ibsen királyi gazdagságú költői munkásságának utolsó ket esztendejében milyen vonások dominálnak. De ahhoz, hogy megértessük magunkat — no meg persze Ibsent is — nincs is erre föltétlenül szűkség. Azt szokták irogatni, hogy a Ha mi holtak feltámadunk a költő önvallomása. Ei igaz. De tokkal inkább Ibsen vallomása a Solness, amely azon kivűl kétségtelenül a legnagyszerűbb, a legtökéletesebb, a legbefejazettebb, a legkerekebb és a legllroibb drámája. Solness a harmadik felvonásban zokogja el tragédiáját Előbb templomokat építettem, mondja, azután otihontkat, nem bázakar, otthonokat az emberek részére. De beláttam, hogy nem érdemes othonokat építeni, de meg talán nincs is szükségük az embereknek az otthonokra. Ezután fogom, mondja a fiatat Hildának, a legragyogóbb alkotásaimat építeni. Ezután csak 1 légvárakat fjgok építeni. Ebben a jelenetben j van a legmegrázóbb részek egyike, amit Ibsen | irt Perbeszállása Istennel, rövid és tömör prózában legalább is a Fiúst verssorainak költői magaslatán. Ibsen is épített templomokat és hiába vitaija az ellenkezőjét egyik régebben irt levelében, épített, vagyis legalább is akart építeni otthonokat az emberek részére. Otthonokat a szó morális és esztétikai értelmében. Egészen bizonyos, hogy amikor viiszatérve hazájába szá mot veteit önmagával és munkásságával, keserűen kellett megállapítania, hogy hiába épiteit. Hiszen az embereknek nem is kell az otthon. Legalább is az olyan o thon nem, aminőt ő akart épifeni. Az életével és a küldetésével való elégedetlensége pedig hazatérésétől kezdve egyre jobban elméyűl és állandóéul. Ibsen majd valamennyi dirabjának, mint egy-egy hatalmas zenei műnek, több tétele és motívuma van. A Solnessben sikerűit ezeket a legtökéletesebben összefogni egy kerek tönéneibe és egy egységes, e'ejétöl végig teljesen töretlen szimbolizmusba. A Solness egy másik tétele az öregedő művész állandó, szinte beteges féielm; az ifjúságtól. Épp erről beszél a háziorvosának, amikor kopognak az ajtón és belép, mint valami kísérteties fényesség, Wangel Hilda, aki ismeretlen és aki a szépség és a fiatalság, Wangel Hilda kierőszakolja Solnessnel, hogy nyissa meg az érvényesülés wtját a fiatal ts álli őkg tehetséges Brovik Ragnar eíöif. Ő ne TI fé/ii az öregedő művészt a hatatok veraenyé ől. Az ő épitő nestere, bü->n hiszi, mej-ínt feljut a magasba. Fel ís jut, -ost már elvesz i az egyensúlyát, leszédül, íyábs zuhin, ah 1 összezúzza a fejét. [ u ,63 Év 5 koraban visszatért «ábs a skandináv fíls.ige'en. gazdag i élet erős tehetségei munkálkodtak. Az ifi két nő problémája nem uj nála. A házastársi kötelességteljesltésről pedig, amelyet kizárólag a polgári álmorál alapján vállalnak és végeznek, tizenegy évvel a Solness előtt megírta hatalmas tragédiáját, a Kiséteteket. Talán sikerűit valamennyire bevilágitani a Solness szimbolizmusaiba és néhány adatot arról, hogy mért sorozzuk ezt a munkát a mull század legkülönb irodalmi remekei közé. A szinház mégis helytelenül cselekedett, hogy előidta. Az Ibsen-ciklus helyes. De nem szerepelhet a Solness ennek a ciklusnak mindjárt az elején. Nem szerepelhet a közönség miatt és nem szerepelhet a színész miatt. Egyelőre meg kellett volna elégedni azzal, hogy kiosztják a Solness szerepeit és azután hagyni kellett volna érni. Közben Ibsen könnyebben megemészthető darabjaival kellett volna előjönni, a Solness! prdig a ciklus koronájának kellett volna meghagyni. Természetesen e kis színházi műhiba miatt még csorbiltatlan az elismerésünk, amely, lyel fogadjuk és kisérjük azt a magasabb cel felé való törekvést, amely a müsorösszeállitásban megnyilvánul. Az elismerésnek legalább ez a melegsége illeti meg a színészeket, akik a keserves napi robot melleit csüggedés nélkül, söt látható ambícióval foglalkoznak Ibeennel, noha ludják, hogy a hatalmas feladattal való megbirkózás dija a legjobb esetben egyetlen est, de rövid dicsősége és sikere lesz. Ez utóbbiból, de csak a legutóbbiból, bizony ma este csak keveset könyvelhettek el. Az ok a már emiitelt szinházi műhibán kivűl, amely miatt képtelenség volt elmélyedni a darabba és a szerepekbe, abban keresendő, hogy a kilüeő Baróthy, szerintünk részben, talán nagyrészben hibásán értelmeile, tehát játszotta is Solaesst, hogy Ladomerszky igen kedves és rokonszenves kisssszonykát játszott, de nem Wangel Hildát. A színház félig telt meg. Mi megrendülve hallgattuk a hatalmas Ibsen e kolosszális munkáját, amelyben fent látni őt, egészen fent, a legnagyobb magasságokban. k. a. * Balázs Árpád nótaestfe. Vasárnap es e a Tisza-szálló nagytermét megtöltő lelkes közönség tombolt Balázs Árpád, a neves dalköllő hangversenyén. A lelkesedés minden szám után csak fokozódott, ugy, bogy 5 ráadással kellett a Balázs-dalokból álló műsort megtoldani. Károlyi Árpád és zenekara nagyszerű alkalmazkodással kiserte a szebbnél szebb és legnagyobbrészt a közönség előtt jól ismert kedves és kedvelt dalokat. * A Caffarec hangversenyen (vasárnap fél 9, Tisza-szálló) a francia követség képviselői is jelen lesznek. A Caffaret zongoraestre a Harmónia régi és uj bérlői a bérelt helyet díjtalanul igénybevett? ik. Bérelni 5 hangversenyre 7 havi részié ben fizethetően is lehet a Bel városi Mozi pénztáránál. * Harmónia Il-ik bérlati hangverseny: Waldbauer—Kerpely vonósnégyes dec. 5-én este 8-kor Tisza- szálló. * Waldbauer—Kerpely műsorán Kodály C-raolt, Beethoven A-dur és Smetana E-moll vonósnégyesek. Bérletjegyek még válthatók. * A Délmagyarország jegyirodájában a déli órák alatt is válthat színházjegyet. A telefon on (306) megrendelt jegyet hazaszállítja. * Armentano Antonlo vendégjátéka. A világhírű olasz baritonista ma esti fellépte iránt mar is oly nagy érdeklölés mutatkozik, hogy a Rigoletto mai telt háza biztosítottnak látszik. Armentano Antonio a színházban eddig tartott próbákon ugy nagyszerű hanganyagával és technikájával, mint játékbeli készségével egészen frappirozta a színtársulat tagjait. Ma este a Rigoletto címszerepében látjuk először. Mellette az operatársulat jelesei közül Vass Manci, Zitta Emma, Herczegné, Kertész, Arany, Fenyves, Sugár, Bilicsi játszik a vez-tőszerepeket. Csütörtökön a Toscá ban lép fel másodszor a kiváló vendég. A Tosca címszerepét ezultal Szász Gdith fogja énekelni, aki a mult szezon befejezése óta Budapesten aratott jelentős sikereket. A több vezetöszerepeket Kertész, Arany, Fenyves, Sugár ée Harsányi játszák. * Régi jó Budapest. Ez a nagysikerű operett szerepel szerdán este a színház játékrendjén. A Régi jó Budapest eddigi előadásait mindannyiszor telt ház tapsolta végig és előreláthatólag szerdán este is zsúfolt ház fogja ünnepelni a nagyszerű szereplöket és a kitűnő előadást. * Én már ilyen vagyok Pénteken este kerül szinre ez a rendkívül mulatságos és szellemes francia vigjáték, amely a Belvárosi Szinház műsorát dominálta) hosszú ideig. Nálunk elsőrendű szereposztásban kerül színre, a jobbnál-jobb kabinetfigurákat Kaszab, Feleki, Lányi S. Ilona,^Szentiványi, Harsányi, Herczeg, Falas és Bilicsi játszák. Az előadást Baróthy rendezi. * Csütörtökön délután rendkívül mérsékelt helyárakkal : Dolly. A csütörtök délutáni előadás helyárai 3008 koronától 1?.0Í0 koronáig. * Szombaton délntán ifjúsági előadás: Az arles lány. * Drótostót. A társulat operettszemélyzete nagyban készülődik Lehár Ferenc egyik legnagyobb sikerű operettjének, a Drótostótnak a felújítása. A vezetöszerepeket Gábor Mara, Trillap Ilonka, Fenyves, Sugár, Faludí Bilicsi Herczeg és Rogoz játszák. Uadió ROVATVEZETŐI SZÖLLÓS KÁROLT. A nagyobb leadóállomások mai műsora. December 1, kedd. (A városnév utáni szám i hullámhossz.) Budapest 546. Este 8 órakor: Ünnepélyes megnyitó hangverseny. Demény Károly államtitkár, poBta és tévirdai vezérigazgató a rádiohirmondó üzemet a m. kir. posta részéről átadja a forgalomnak. Vass József népjóléti miniszter, mint helyettes miniszterelnök megnyitója. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter rádiókultura programja. Molnár Imre: Régi magyar dalok a XVII-XVI1I. századból. Kern Aurél feldolgozásában. Sándor Erzsi kamaraénekesnő: a) Donizetti: Nagy ária a Linda cimü operából, b) Tauber: Vogel ím Walde. Hubay Jenő: Csárdajelenet. Dr. Székelyhidy Ferenc: Kálmán diák data a Farsangi lakóda ombó'. Bécs í3>. Délelőtt 11 órakor: Hangverseny. Délutáa 4.10 órakor: Mesedélután. 5.10 órakor: Hangverseny. 1. Strauss: Nagy-Bécs, valcer. 2. Berlioz: Lear király, nyitány. 3. Chaminade: Pierette. 4. Leonca valló: Pantius vivans. 5. Lehár: Cigányszerelem, egyv. 6. Offenbach: Odysseus, valcer. 7. Strauss: ttahn irei, galopp. Este 7.1U órakor: Francia nyelvóra. 7.40 órakor: Angol nyelvóra. 8.13 órakor: Kamarazeneest. Buxbaum-quartett. I. Brahms: Vonósnégyes A-mollban 2. Dvorák: Zongora- quintett A-durban. i. Haydn: Fülemile-quartett. Berlin D.5. és 576. Este 7.20 órakoT: Angol nyelvóra. 8.30 órakor: Wagner-est. I. Nyitány a Bolygó hollandiból, i. Senta és Erik duettje a Bolygó hollandiból. 3. Nyitány a Lohangrinből. 4. A Lohengrin III. felvonása. 5. Dalok a Mesterdalnokokból. 6. lsold? szerelmi halála a Tristan és isoldából. München 48x Délután 4 órakor: Keletafiikai skizzék. 4.30 órakor: Hangverseny. 5.40 órakor: Indulók és dalok bandoneonon. Este 6.10 órakor. Negyedóra házi' asszonyoknak. 7.(5 érakor: Olasz olvasási gyakorlatok. 8 órakor: Hangversenyest. 1. Schilling: Der Pfeifertag. 2. Schilling: Hangverseny hegedűre és zenekarra A-mollban, op. 25. 3. Max Reger: Romantikus suite. Prága 550. Délután 12.15-1.30 óráig: Hangverseny. 5—6 óráig: Modern táncok. Este 6.15 órakor: Német előadás. ö.02 órakor: Férj az ajtó előtt. Offenbach operettje. P órakor: Vidám est. Róma 425. Este 8.40 órakor: Hangverseny. Giralda, nyitány (Adam). - Bac al buio (De Michell). — Caozoncina d'aprtle (GianolioJ. — Nápolyi bölcsődal: Szerenád. - Silvia suite Piccicato (Delibes). — Bionda faleno (Di Ponio). Nulla diró; Ninna nanna istriam; I tre tamburi, szoprán (Candiolo). — Aubade d'Amour (Monti). — Un Peu d'amour (Silesu). — 1 milioni d'Arlecchino (Drigo). Coeur brisé (Gillet). — Brahma Dall Argine). Páris 1750. (A Radio Paris állomása.) Délután 1.30 órakor: A Lucien Paris Hangversenye. 5.45 órakor: Radio-jazz. Este 9.30 órakor: Rádióhaogverseny. London 365. és Daventry 1600. Délután 12 órakor: Quartett. 2 órakor: Hangverseny. 5.15 órakor: Dal és zenekari hangverseny. Este 7 órakor: Tánczene. 9 órakor: Szimfónikus hangverseny. 10 órakor: Ta"*" est. 11 órakor: Előadás. 11.30-1 éráig: Hangverseny; A Belvárosban egy modern hatszobás lakás átadó. Cim a kiadóhivatalban. ÍRamon Novarró A vörös liliom | péntektől a KORZÓBAN^ Harisnya, keztvű, szvetter, szőnyeg, divatos kabát, sál és párnákhoz elsőrendű gyapjufonalak nagY választékban Gobelin, kelim és előrajzolt kézimunkák az ezekhez szükséges anyagok, valamint kötőpamutok, ÜMC áruk. Mindenféle kézimunka kellékek olcsó áron kaphatók. Kézimunka és fehérnemű hímzések és előnyomások a legszebb kivitelben gyorsan készülnek 19 öav.eesenfreund &f ÉTTTt g^S 11M W f& IITT 9 jfff Tisza La|o» Bcrnátné ^tfclIlIWalll^l^UJutCi B körút 48.