Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-06 / 162. szám

Üra 301311 korona. r VARORSZAö SSffiS ntitfl»j!»»é«i Deák Pereuc-u. 2. Telelem 13-33, Kiadóhivatal, BRMMiikSnrTtár fa Jegyirodái Dnconlcs-tér 11. Telefon 300. is Petőfi Sándor-sugárat 1. szám Teleionszám 10-34. Szeged, 1925 december 6, VASÁRNAP Kl&fizeUsi arak: Egy búnapra helyben 40.000 kor, Budapesten fa vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- fa Ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 162. szám A kisüst. Moii nem arról « kisüslről len sió, amely már a szabadságharc idején ís nagy szerepet játszott nemzeteink történetében. Ezt nem szokás ugyan emlegetni a március tizenötödik* ünnepeken, de a negyvennyolcas memoárokban több helyen mrgtalálható. A névtelen (élisienek azt hitté*, hogy a magyar szabadságért halnak meg. De bát mi íz i szabadság? Azt csak a keltők fudják megmondani, azok is csak kötött formában. (A kötött torira igen soksior ugy értendő, hogy a szabadságról daloló költő vau megkötve.) 1» rcálpolititusoknik negyvennyolcban is valami megfoghatóbb, valami konkrétebb téma kellett. I'yen volt a kisüst. Akkor i» azon csitoztak a parlamentben, mikor már a halálharangiát búzták a szabadságn k. Aki nem hisii, olvassa d a Jókai százkőtetes kiadásából a százöiödiket, amelyikben a forradalmi irásai vannak. S amit még a Jókai halála utin is csak ceniurázva adtak ki, — boldog emlék & dimsztiánk nagjobb dicsőségére. De most nem a halhatatlan kfrüstról akarunk beszélni, mint politikái vezirmotivumról, amely történelműt k mai SZÍ kaszára is rányomta & bélyegét. Az a kisüst, amiről Írunk, ss]nos, nagyon Is halandónak biionyult. S átrobbant egy szegedi tanyai iskolában és majdnem az életébe kerflt egy deiék tanyai tanitónak, aki meltékfoglalkozásképen a pálinkafőzést űzte. Még pedig o yan Ogyesen, hogy valósággal iskolát csinált vele. Hozzájártak tanulni a környék tudományra vágyó gazdái. A gyerekeik azt tanulták bent iz iskolában, hogy milyen átkozott találmány sz alkohol. Ök pedig azt tanulták a pálinkafőzdéber, hogy lehet tökéletessé tenni ezt az átkozott találmány'. Nem szeretnénk, ha, félreértenének bennünket. Minden részvéiOnk a szerencsétlen tanítói-, aki élet-halál közt lebegett s nagyon súlyos árat fizetett azért, hogy kisöstön végezte kémiti kísérleteit. Nem csinált semmi törvénybe ütköző dolgot, joga volt neki pálinkát főzni, mint mindenkinek, aki kisOitöt kapott. S5t azt is mer rngediOk, hogy pálinkafőzői tevékenysége kü ön méltánylást is érdemel a pénzegyi és a föidmfrelétügyi kormány részéről. Ha volt valami speciális pálinkadesztilláló módsiere, azzal szolgálatot tett a meiőgazdasági kulturának. Derék gazdáink úgyis fáznak minden újítástól, nem lehet őket rakapatni a többtermeléste, örüljQnk tehát annak, ha lega'ább a pálinkafőzés tökéletesítése iránt sikerolt bennük fölébreszteni az érdeklődést. Ez mind igaz és azért mégis ugy érezzük, hogy ez a kisüsirobbonás az Iskolában egyike a legtregdCbben ŐDb magyar kulturképeknek, amik pedig elég szép számmal találtatnak. A meggyuladt alkohol pokolkék lcbogáiu lángja a Szsbó Dezső Elsodort Jalu-|«t juttatja eszünkbe Azt a breugheri erejű fejezetet, amelyben a résieg falu tiiornyáiik a koporsó körül. Ezt a kegyetlen realizmust még a rajongók is tokalták. Azt mondták, orosz pé dára készolt, magyar modellje elképzelhetetlen. Pedig a valóság visszttaizitÉbb, mint a sátáni fantázia rajza, amelyet megszépít az, hogy gigantikus művész ereje érzi« belől.*. Abbsn aionban nincs semmi esztétikai elem, hegy az állam az egyik kezével antialkoholitta propagandát csinil, a másikkal meg pálinkái főz. Az egyik kéz: az a kultuszminiszter, aki szemléltető képeket rajtoltat és olvasmányokat irat iz iskoláknak arról, hogy az alkohol a legszörnyűbb nemzetpusititó méreg. A n átik kéz: az a pénzögvminiszter, akit kttségbeejtene az, hl a kultuszminiszter propt gsndája sikerülne, mert az az államot egyik legfőbb anyagi támaszától fosztaná meg. ó, nem a tiazta erkölcstől, mert az ctak az óda költészetben és az iskohi dolgozatokban legfőbb támasza és talpköve Rómának. A tiszta erköcsöt nem ki Ikulálbatja be a köl'ségvetésbr, mert nem fejezte ő ki ssámokbsr. H* ellenbe) a nemzetgyűlés kirrordaná az általános alkoholtilalmat — például Kuna P. András inditvá nyára —, akkor a pémOgymtniszter nyilván azonnal B- listára tétetné á tárcáját. Kétségtelen, hogy a jövendő civilizációja ki fogla puutitani az alkoholizmust, mintabog Angliában tég kipusztították az alkoholnál sok kai ártatlanabb f.rkisi és ez a jövendő talán nincs is nagyon messse. A „száraz" Áttérik még nagyon hálás témája a vicclapoknak, de senkinek se jut eszébe elvigyorodni Finnországon, ahol nincs alkohol és nincs — analfabéta ami nyilván nem véletlen Csszetalálkozás. Jó lenn«, ha finn ks'téreinket, akikkel most igen atyafiságos viszonyban vagyurk, ez Irányban is kivallatnánk eg»sxer, mikor nálunk jarnak. De azt ne mondjuk meg nekik, bogy ná'unk pálinkát főznek az iskolában, mert ennek a kulturális jelentőségét a legsiebb nemzetgazdasági énekkel te tudnánk veiOk megértetni. Még kitagadnának bennünket a rokonságból szegény pccsetakerülök, akiknél minden ember ismeri a be üt és senki se szokott részeg lenni. Es ezek akarnik nekünk testvéreink lenni? •MIMWMMMMMNM^^ A Népszövetség pénzügyi bizottsága a magyar delegáció javaslatait elfogadta. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genf bői jelm k: A magyar delegációnak a népszövets'g pénzügyi bízott ága ma délután tartott ülésén majdnem valamennyi javaslatát sikerült elfogadtatni. A népszövetségi kcicsön tartalékából 30 millió aranykoronát bocsát a Népszövetség a nrgyar kormány rendelkezésére mezőgazdasági és ipari célokra. A pénzügyi bízottság a raagyer delegációnak a köz isztviselfik fizetésemelésére vonatkozó indítványát is elfogadta. 1U n. ír. -su -1b n • A német kormány benyújtotta lemondását. (Budapesti tudósítónk telefonjeientése.) A birodalmi kancellár ma este hat órakor Hindenburg elnöknek beryujtotta az Osazkormány lemondását, amit az e'nök tudomásul vett és fölkérte ugy Lu hcr kancellárt, mint a kormány többi tagjait, bogy az uj kormány megilakulásáig ma* radjanak hivatalukban. u.Fiuonis^riu.P' k^ tr1 ta^sr hP- ha— tLdsa^i^a^H^^i^iP^g^iji Megint ex-lex van kilátásban. (Budapesti tudósítónk tele fonjelentése) Scttovizky Bél», a nemzetgyűlés elnöke tárgyalásokat kezdett az el enzék vezéreivel, hogy a nemzetgyűlés karácsonyi síünetét biztosítsa, még pedig ugy, hogy 23-ig a költségvetésen kivQ a felhatalmazási és rokkantjavzslatot is letárgyalják. Vass József helyettes miniszterelnök most egy nyi'atkozatábari az ellenzékre akarja hárítani a felelősséget az esetre, ha a kivánság nem teljesülne és ex-lex lenne. Eckhardt indítványa a zsidóság kisebbséggé nyilvánításáról Budapest, december 5 A költségvetés tárgyalásának karácsonyi hangulatába már cuk a fajvédők fogni k némi élénkséget belevinri, egyrészt a Petrtchevlch államtitkár elleni offeniiva kiélesitésévtl, másrészt azzal a törekvésükkel, bogy Eckhardt Tibor indit»ányát a zsidóknak nemzetiségi kisebbséggé nyilvánításáról tüizék napirendre. Az indítványt Eckhardt kormányparti fajvédőkkel is alá akarja Íratni. Ez azonbm aligha válik vtlórr, mert a kormánypárt többsége az indítványt ellenzi. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rakovszky Ivan belügyit iniszter kijelentette, hogy a kormánypárt az indiiványt nem támogatja Eckhardt indítványával kipcsolabsn a belügyminiszter munkatársunknak a következőket jelentette ki: — Előre kell bocsátanom, hogy Eckhardt Indltványa tulajdonképen az általános kormányzat kérdésihez tartozik és nem tárgyalható valamely tárca költsigveti'.ének vitája során. Hogy az egységespárt néhány tagja támogatná is ezen indítványt, ez valótlanság, meri kijelenthetem, hogy ennek az Indítványnak az egységes pártban nincsen talaja. — A zsidóságnak remzeli kisebbséggé nyilvánítása Ief ko?ást és sérelmet jelent a zsidósá gal szemben és azért sem valósi ható meg, de prxktiku: célt sem sztlgál és azért kétségtelen, hogy az egységes pártban nem lesz olyan M*' ijelő, akt az Indítvány mellett fölszólalna,, utetve azt szavazatával támogatná. Radics osztrák területet akar annektálni Jugoszlávia számára. A karintiai fartománygyüiés bizottságot küldött ki Ridics vádjainak tisztázására. — Osztrák válasz: Radics törődjék a jugoszláviai kisebbségek ügyeivel. Bécs, december 5. (A Délmcgyár ország bécsi tudósítójától.) Radics li'*n laibachi beszédében nyíltan Katiuiiának fagoszláviához való csatolását követelte, boloit Kuint>a lakosságának többsége a népszavazás alkalmával önként c«atlakozott Ausztriához A jugoszláv kultuszminiszter besiéde az osztrák poli ik i partok körében naty izgalmat váltott ki és habár az osztrák korrrány hivatalosan nem reagált Radics besiédére, a karimiai tarlományryüléí nár foglalkozott az üggyel és két bizottságot küldött ki a sz/oiéa kisebbség helyzetének megvizsgálására. A kormányi opcióban é xtvevő po gári pártok a kailntiai vizsgálúbizott.ágok jelentését szóvú fogják tenni az osztrák parlamentben is éi ,inek során fogiák visszautasítani a jugouláv aspirációt osztrák területekre. Mértékadd helyen egy ebként a következő nyilatkoztot kaptuk Radics beszédjére vonatkozólag: — Most van öt éve annak, hogy Dé karintia vegyes lakosságú vidékein az ántam tl'enőr;éte a'att megtörtént a népuavazts is a lakosság túlnyomó többsége, közöttük a szlovének nagyrisze is, Ausztriához csatlakozott. Eien öt év alatt a jugoszláviai szlovin sajtó szüntelenül izgatott Ausztria ellen. A laibachi Orjuna njilt irredenta mozgalmat indított Ka-