Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-06 / 162. szám

Üra 301311 korona. r VARORSZAö SSffiS ntitfl»j!»»é«i Deák Pereuc-u. 2. Telelem 13-33, Kiadóhivatal, BRMMiikSnrTtár fa Jegyirodái Dnconlcs-tér 11. Telefon 300. is Petőfi Sándor-sugárat 1. szám Teleionszám 10-34. Szeged, 1925 december 6, VASÁRNAP Kl&fizeUsi arak: Egy búnapra helyben 40.000 kor, Budapesten fa vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- fa Ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 162. szám A kisüst. Moii nem arról « kisüslről len sió, amely már a szabadságharc idején ís nagy szerepet játszott nemzeteink történetében. Ezt nem szo­kás ugyan emlegetni a március tizenötödik* ünnepeken, de a negyvennyolcas memoárokban több helyen mrgtalálható. A névtelen (élisienek azt hitté*, hogy a magyar szabadságért halnak meg. De bát mi íz i szabadság? Azt csak a keltők fudják megmondani, azok is csak kötött formában. (A kötött torira igen soksior ugy értendő, hogy a szabadságról daloló költő vau megkötve.) 1» rcálpolititusoknik negyvennyolc­ban is valami megfoghatóbb, valami konkré­tebb téma kellett. I'yen volt a kisüst. Akkor i» azon csitoztak a parlamentben, mikor már a halálharangiát búzták a szabadságn k. Aki nem hisii, olvassa d a Jókai százkőtetes kiadásá­ból a százöiödiket, amelyikben a forradalmi irásai vannak. S amit még a Jókai halála utin is csak ceniurázva adtak ki, — boldog emlék & dimsztiánk nagjobb dicsőségére. De most nem a halhatatlan kfrüstról akarunk beszélni, mint politikái vezirmotivumról, amely történelműt k mai SZÍ kaszára is rányomta & bélyegét. Az a kisüst, amiről Írunk, ss]nos, nagyon Is halandónak biionyult. S átrobbant egy szegedi tanyai iskolában és majdnem az életébe kerflt egy deiék tanyai tanitónak, aki meltékfoglalko­zásképen a pálinkafőzést űzte. Még pedig o yan Ogyesen, hogy valósággal iskolát csinált vele. Hozzájártak tanulni a környék tudományra vágyó gazdái. A gyerekeik azt tanulták bent iz iskolában, hogy milyen átkozott találmány sz alkohol. Ök pedig azt tanulták a pálinkafőzdé­ber, hogy lehet tökéletessé tenni ezt az átko­zott találmány'. Nem szeretnénk, ha, félreértenének bennün­ket. Minden részvéiOnk a szerencsétlen tanítói-, aki élet-halál közt lebegett s nagyon súlyos árat fizetett azért, hogy kisöstön végezte kémiti kísérleteit. Nem csinált semmi törvénybe ütköző dolgot, joga volt neki pálinkát főzni, mint min­denkinek, aki kisOitöt kapott. S5t azt is mer rngediOk, hogy pálinkafőzői tevékenysége kü ön méltánylást is érdemel a pénzegyi és a föid­mfrelétügyi kormány részéről. Ha volt valami speciális pálinkadesztilláló módsiere, azzal szol­gálatot tett a meiőgazdasági kulturának. Derék gazdáink úgyis fáznak minden újítástól, nem lehet őket rakapatni a többtermeléste, örüljQnk tehát annak, ha lega'ább a pálinkafőzés tökéle­tesítése iránt sikerolt bennük fölébreszteni az érdeklődést. Ez mind igaz és azért mégis ugy érezzük, hogy ez a kisüsirobbonás az Iskolában egyike a legtregdCbben ŐDb magyar kulturképeknek, amik pedig elég szép számmal találtatnak. A meggyuladt alkohol pokolkék lcbogáiu lángja a Szsbó Dezső Elsodort Jalu-|«t juttatja eszünkbe Azt a breugheri erejű fejezetet, amelyben a résieg falu tiiornyáiik a koporsó körül. Ezt a kegyet­len realizmust még a rajongók is tokalták. Azt mondták, orosz pé dára készolt, magyar modellje elképzelhetetlen. Pedig a valóság visszttaizi­tÉbb, mint a sátáni fantázia rajza, amelyet meg­szépít az, hogy gigantikus művész ereje érzi« belől.*. Abbsn aionban nincs semmi esztétikai elem, hegy az állam az egyik kezével anti­alkoholitta propagandát csinil, a másikkal meg pálinkái főz. Az egyik kéz: az a kultuszminisz­ter, aki szemléltető képeket rajtoltat és olvas­mányokat irat iz iskoláknak arról, hogy az alkohol a legszörnyűbb nemzetpusititó méreg. A n átik kéz: az a pénzögvminiszter, akit ktt­ségbeejtene az, hl a kultuszminiszter propt gsndája sikerülne, mert az az államot egyik legfőbb anyagi támaszától fosztaná meg. ó, nem a tiazta erkölcstől, mert az ctak az óda költészetben és az iskohi dolgozatokban leg­főbb támasza és talpköve Rómának. A tiszta erköcsöt nem ki Ikulálbatja be a köl'ségvetésbr, mert nem fejezte ő ki ssámokbsr. H* ellenbe) a nemzetgyűlés kirrordaná az általános alkohol­tilalmat — például Kuna P. András inditvá nyára —, akkor a pémOgymtniszter nyilván azonnal B- listára tétetné á tárcáját. Kétségtelen, hogy a jövendő civilizációja ki fogla puutitani az alkoholizmust, mintabog Angliában tég kipusztították az alkoholnál sok kai ártatlanabb f.rkisi és ez a jövendő talán nincs is nagyon messse. A „száraz" Áttérik még nagyon hálás témája a vicclapoknak, de senkinek se jut eszébe elvigyorodni Finnorszá­gon, ahol nincs alkohol és nincs — analfabéta ami nyilván nem véletlen Csszetalálkozás. Jó lenn«, ha finn ks'téreinket, akikkel most igen atyafiságos viszonyban vagyurk, ez Irányban is kivallatnánk eg»sxer, mikor nálunk jarnak. De azt ne mondjuk meg nekik, bogy ná'unk pálinkát főznek az iskolában, mert ennek a kulturális jelentőségét a legsiebb nemzetgazda­sági énekkel te tudnánk veiOk megértetni. Még kitagadnának bennünket a rokonságból szegény pccsetakerülök, akiknél minden ember ismeri a be üt és senki se szokott részeg lenni. Es ezek akarnik nekünk testvéreink lenni? •MIMWMMMMMNM^^ A Népszövetség pénzügyi bizottsága a magyar delegáció javaslatait elfogadta. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genf bői jelm k: A magyar delegációnak a nép­szövets'g pénzügyi bízott ága ma délután tar­tott ülésén majdnem valamennyi javaslatát sikerült elfogadtatni. A népszövetségi kcicsön tartalékából 30 millió aranykoronát bocsát a Népszövetség a nrgyar kormány rendelkezésére mezőgazdasági és ipari célokra. A pénzügyi bízottság a raagyer delegációnak a köz isztviselfik fizetésemelésére vonatkozó in­dítványát is elfogadta. 1U n. ír. -su -1b n • A német kormány benyújtotta lemondását. (Budapesti tudósítónk telefonjeientése.) A birodalmi kancellár ma este hat órakor Hinden­burg elnöknek beryujtotta az Osazkormány lemondását, amit az e'nök tudomásul vett és fölkérte ugy Lu hcr kancellárt, mint a kormány többi tagjait, bogy az uj kormány megilakulásáig ma* radjanak hivatalukban. u.Fiuonis^riu.P' k^ tr1 ta^sr hP- ha— tLdsa^i^a^H^^i^iP^g^iji Megint ex-lex van kilátásban. (Budapesti tudósítónk tele fonjelentése) Sct­tovizky Bél», a nemzetgyűlés elnöke tárgyalá­sokat kezdett az el enzék vezéreivel, hogy a nemzetgyűlés karácsonyi síünetét biztosítsa, még pedig ugy, hogy 23-ig a költségvetésen kivQ a felhatalmazási és rokkantjavzslatot is letárgyal­ják. Vass József helyettes miniszterelnök most egy nyi'atkozatábari az ellenzékre akarja hárí­tani a felelősséget az esetre, ha a kivánság nem teljesülne és ex-lex lenne. Eckhardt indítványa a zsidóság kisebbséggé nyilvánításáról Budapest, december 5 A költségvetés tár­gyalásának karácsonyi hangulatába már cuk a fajvédők fogni k némi élénkséget belevinri, egy­részt a Petrtchevlch államtitkár elleni offeniiva kiélesitésévtl, másrészt azzal a törekvésükkel, bogy Eckhardt Tibor indit»ányát a zsidóknak nemzetiségi kisebbséggé nyilvánításáról tüizék napirendre. Az indítványt Eckhardt kormány­parti fajvédőkkel is alá akarja Íratni. Ez azon­bm aligha válik vtlórr, mert a kormánypárt többsége az indítványt ellenzi. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ra­kovszky Ivan belügyit iniszter kijelentette, hogy a kormánypárt az indiiványt nem támogatja Eckhardt indítványával kipcsolabsn a belügy­miniszter munkatársunknak a következőket jelen­tette ki: — Előre kell bocsátanom, hogy Eckhardt In­dltványa tulajdonképen az általános kormányzat kérdésihez tartozik és nem tárgyalható valamely tárca költsigveti'.ének vitája során. Hogy az egységespárt néhány tagja támogatná is ezen indítványt, ez valótlanság, meri kijelenthetem, hogy ennek az Indítványnak az egységes párt­ban nincsen talaja. — A zsidóságnak remzeli kisebbséggé nyil­vánítása Ief ko?ást és sérelmet jelent a zsidó­sá gal szemben és azért sem valósi ható meg, de prxktiku: célt sem sztlgál és azért kétség­telen, hogy az egységes pártban nem lesz olyan M*' ijelő, akt az Indítvány mellett fölszólalna,, utetve azt szavazatával támogatná. Radics osztrák területet akar annektálni Jugoszlávia számára. A karintiai fartománygyüiés bizottságot küldött ki Ridics vádjainak tisztá­zására. — Osztrák válasz: Radics törődjék a jugoszláviai kisebbségek ügyeivel. Bécs, december 5. (A Délmcgyár ország bécsi tudósítójától.) Radics li'*n laibachi beszédében nyíltan Katiuiiának fagoszláviához való csa­tolását követelte, boloit Kuint>a lakosságának többsége a népszavazás alkalmával önként c«atlakozott Ausztriához A jugoszláv kultusz­miniszter besiéde az osztrák poli ik i partok körében naty izgalmat váltott ki és habár az osztrák korrrány hivatalosan nem reagált Ra­dics besiédére, a karimiai tarlományryüléí nár foglalkozott az üggyel és két bizottságot küldött ki a sz/oiéa kisebbség helyzetének meg­vizsgálására. A kormányi opcióban é xtvevő po gári pártok a kailntiai vizsgálúbizott.ágok jelentését szóvú fogják tenni az osztrák parla­mentben is éi ,inek során fogiák visszautasí­tani a jugouláv aspirációt osztrák területekre. Mértékadd helyen egy ebként a következő nyi­latkoztot kaptuk Radics beszédjére vonatko­zólag: — Most van öt éve annak, hogy Dé karintia vegyes lakosságú vidékein az ántam tl'enőr­;éte a'att megtörtént a népuavazts is a la­kosság túlnyomó többsége, közöttük a szlové­nek nagyrisze is, Ausztriához csatlakozott. Eien öt év alatt a jugoszláviai szlovin sajtó szüntelenül izgatott Ausztria ellen. A laibachi Orjuna njilt irredenta mozgalmat indított Ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom