Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-01 / 157. szám

)Sf 1. Etették 11 azl a Idötte le meghal;n nifas össze került a >a. Erre föl jelenit ebben zy Ernö. e ett sor, Jtt, hogy ljelentést eu eltüIfüggeszpási ügy ián keág arról, s nHoldia es ása. !a í tanító el, aztán em," — hsrapódtanitö, — i fenyítő külön ii inti, hogy működésű sem lehet volna el neki nem arásokról. lehiggadt f elragadaz igaziényes tafejeződölt elé kerül, beérkezett an a kéraz ügyet inek tartatadásra. Is 30RSZÁ0 jndelhető. 5. Tisza (Csirkepiac) csonyi ikkel lrág ooo ooo la talppal ,ooo 1925 december 1. DELMAQYARORSZAQ A kereskedelem problémái. Megjegyzések a kereskedelmi miniszter szegedi beszédéhez. A kamara felavatásának díszközgyűlésén a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem szólalhatván fel, ezúton óhajtom a kereskedelmi minisz'er ur beszédére vonatkozó észrevételeimet megtenni. A díszközgyűlésen elhangzott beszédeV, de különösen a miniszter ur gondolatokban és fordulatokban gazdag és nagyhorderejű kijelentésekben bővelkedő cplimisztikus beszéde igen nagy hatást gyakorolt a jelenvoltakra és el lehet mondani, hogy a beszédben megcsillant az első reménysugár a mai közgazdasági élet vigasztalan sötétségében; én szonban nem látom a helyzetet ennyire kedvező szinben és szerintem nagyon sok közgazdasági prob'éma gyökeres megoldására van még szükség, img a miniszter ur által festett szebb és jobb jövendő elkövetkezik. A miniszter ur egyik nagy horderejű és különösen városunkat érdeklő kijelentése a Szeged-nagykikindai vasútvonal megnyitására vonatkozott, azonban a helyzet csak akkor javulna meg igazán, ha elsősorban a vasutvonalak, ugy Jugoszlávia, mint Románia felé megnyitnának, másodsorban pedig — és talán ez volna e legfontosabb — ha a kormány a vízum rendszerit megszűntetné. Minden egyes Jugoszláviába és Romániába utazó egyén kénytelen Budapestre utazni vízum megszerzése végett és ez a vízum-rendszer a vonaiak megnyitása mellett is a legnagyobb kerékkötője volna a szabad forgalomnak, amely csakis vizum-rendszer nélkül képzelhető el. A kormánynak jó példával keilene előljárni és ki kellere mondani a v'zum-rendszer megszüntetését a Magyarországra utazók részére, ugyanakkor ugyanilyen elhatározásra kellene birni a jugoszláv és román kormányokat. Az első gyökeres változást tehát a vizűm rendszerének eltörlése hozná meg. A külfölddel való forgalomnak nagy akadálya az a körülmény, hogy a magyar gyáripar az itthon elöállitott, tehát vámmal nem terhelt cikkeket olyan áron adja el, mintha azokat külföldről hozta volna be, ami ugy értendő, hogy az eladási árhoz a vám összegét hozzászámítja. Az a jugoszláv, vagy román kereskedő tehát, aki hozzánk jönne árut vásárolni, szive sebben megy Csehországba, vagy Ausztriába, mert ott az árut olcsóbban megkapja. Az itthon előállított cikkekre vonatkozólag tehát igen jó volna egy ekszportképes ár megállapítása. A Miniszter ur által felhorotf, a kiviteli és behozatali kereskedelemre vonatkozó adatok helyesek, azonban ezen edatok ellenére a tagadhatatlan és kétségtelen valósig az, hogy a kereskedő helyzete napról napra rosszabb és az egéiz vonalon teljes üzletteleniég uralkodi*. Ez a vigasztalan helyzet pedig csak akkor fog megjavulni, ha a kormány igyekezni fog elsősorban is a kereseti lehetőségeket növelni, ha az adóterheket csökkenteni figja, ha megszűnteti a forgalmi adó hólabda-rendszerét, ba leszállítja és egyszerűsíti a lukszusadót és végül, ha a személy és árufuvarozás tarifáját redukálja. Ezek elsősorban azok a teendők, amelyek •megoldásával a javulás útjára léphetnénk és ha 0 nagyméltósága ezen vívmányok megvalósítását magáévá tenné, ugy nemcsak városunknak, hanem az egész ország kereskedő és iparostársadalmának háláját kiérdemelné és nsgyban előmozdítaná az otszág közgazdasági fellendülését. Ez alkalommal nem mulaszthatom el, hogy ne szóljak pár szót a pénzegység megváltoztatásáról, miután a kereskedelem és pénzügy egymással kapcsolatban vannak, ha netán ezen téma nem is tartozik szorosan ide. A kormány ugyanis ugy határozott, hogy a pénzegység alapjául a 12 500-as szorzószámot veszi, amely szorzószámmal való átszámítás nagyon komplikált, azonban éltől eltekintve, fenti szorzószámnál sokkal helyesebb megoldás lett volna szerintem az, ha a kormány a pénzegység megállapításánál nem a nagy és gazdag ántánt államokhoz, hanem közeli szomszédainkhoz, nevezetesen Ausztriához, vagy Jugoszláviához alkalmazkodott volna. Ezen helyen még csak azt kívánom megjegyezni, hogy üdvös volna, ha az uj pénzegy<ígre való áttérés alkalmával a váltópénzt — ugy mini külföldön — a papírpénz kibocsátása előtt nikkelben, vagy ezüstben hoznák forgalomba és pedig azért, hogy az uj pénzegységre való áttérés ne okozzon a kereskedelemben esetleg súlyosabb rázkódtatást. Ezek volnának a legfontosabb, megoldásra váró problémák és ha mindaion remény, amelynek a kereskedelmi mlnisiter ur szép beszédében kifejezést ado't, a fentiekkel együtt megvalósulna, ugy erős a hitem, hogy a magyar ipar és kereskedelem soha nem várt módon felvirágozna. Holtzer Dániel. Homok, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kogutovicz Károly, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Szenes Béla, Szomaházy István, Tonelli Sándor irnak eredeti cikkeket és verseket a Délmagyarország karácsonyi ajándékkönyvébe. •s. n isii *n -as. nu iu n.. '^ iu ib ntm n, n, tu -3• Örököihető-e a városi béi földek bérleti szerződése. A gyakorlat és a A hétfői tanácsülésen érdekes vita támadt a városi fö'dek bérleti szerződésének Örökölhetőségéről. Évtizedek óta cz a gyakorlat fejlődőit ki ugyanis, hogy a városi bérlő halála után a tanács a bérleti szerződést rendszerint a tőrvényei örökösökre, az özvegyre, vagy a kiskorú gyermekekre ruházta át minden külön átruházási illeték nélkül. Ennek a gyakorlatnak rendkívül nagy szociális jelentősége van. A városi földek bérlői ugyanis buiz-huszonOtéves bérleti szerződéseket kötnek a várossal és igy a bérföldet szinte saját birtokuknak tekintik. Házat, gazdasági épületeket emelnek rá, ami még állandóbb jellegűvé teszi a várossal kötött jogviszonyukat, mert a város —- szintén régi gyakorlat szerint — a bérleti szerződés lejárta után nem árverezleti cl a beruházott parcellákat, hanem meghagyja azokat a régi bérlő kezén ujabb és ujabb 25 évig as eeetröl-csetre kialakuló átlagbér ellenében. A bérparcellák igy apáról líura szállnak és a bérlők az árendat már nem is földbérnek, hanem porciónak, adónak látják és adóként fíietik ba a város főpénztárába a fertálykor. Vannak bérparcellák, amelyek emberemlékezet óla ugyanannak a bérlőcsaládnak a kezén vannak. Valamikor százegynéhány esztendő elölt fogta ki a földárverésen a jelenlegi bérlő valamelyik szépapja, aki sárból, nádból kunyhót rakott magának és betöltötte a cialádalapitó szerepéi. A bérletét a legidősebb fiu .Örökölte" tőle, a fiatalabbik meri volt vagy egy féllucit — másik parcellát fogtak ki maguknak. Ez a gyakorlat biionyos jogi bizonytalanságoknak vált most a szülőokává. A bérleti szerződésekben ugyanis nem biztositji a város a bérlőt a bérleti jog eltestálüatáslról, sőt arról sem, hogy a bérlő halála eietén a bérletet föltétlenül a törvényes örökösökre ruházza át. A bérleti szerződés éppen ellenkezőleg a bérlő hsláli esetén a bérlet fölötti szabid rendelkezési jogot visszaadja a városnak. Ezzel szemben az örökösök jogait védsimezö hatóságok a kifejlődött gyakorlat alapján a bírleti szerződéit is hagyatékként kezelik él beszavatolják a higyaiéki leltárba. Ha az örökölök között kiskorúak it vannak, akkor az árvaszék teszi rá a kezél, bogy a kiskorúik anyagi érdekeit megvédje. A lellárbiztosi hivatal most beadvánnyal fordult a város tanácsához éi a jogbizonytalanság tisztázását kérte. Bejelentette, bogy a higyaték leltározása alkalmával a pénzügyi hatóságok képviielője a legerélyesebb tiltakozás eUenére is fölveszi a leltárba a bérleli izerződéit. jogbizonytalantig. A tanács hosszis vita után kimondotta, hogy a város érdekeinek csorbítását látná abban, ba a bérletet, illetve a bérleti sierződíst eltestálható jognak minősítenék, mert ebben az esetben elveazitené a vároii földek fölötti szabad rendelkezési jogát. Utasította tehát a tanáci a le tárbiztosi hivatalt, hogy a jövőben se ami esetre se Járuljon hozzá a bérleti szerződéseknek való beszava'olásához. A szociális gyakorlatot ettől függetlenül továbbra is ápolni k.vánji a tanács. » HAHA" cipőáruház SZEGED Kelemen ucca 12. sz. Mielőtt cipSsiflksfglftttt beszerzi, kérjük áras kirakatainkat megtekinteni. Olcsó occassiós árusítás Gijermtk Iack fűzős orft nnn v cipők . . . párja oO.UUU K Női hócipő . párja 180.000 K Női box IÜZŐE cipő, schwelzl gyártmány Sf'rfSS 240.000 K "Ipí box. m\ 260.000 K Nagy hirianj a vásár, olcsó árúiitás, mig a készlet tart. m SZABÓ £s RÓTH urlszabók PetOn 9Andor sugárul IS. 15 Legszolidabb árakon készülnek öltönyök, télikabátok, felöltők, sportruhák stb. legújabb divat szerint f UJ TÁNCTANFOLYAMOK | kezdődnek december hó 1-én \ I RÉVÉSZ BÉLA X TÁNCISKOLÁJÁBAN 1 Tisza-szálló, /. em. Y | Jelentkezés naponta délután 6 órától, jj Irodai'2-JJ. BELVÁROSI MOZI PtaSwi. ! RT KORZÓ MOZI iSS í December 1., 2-án, kedden és szerdán j Nagy nevető előadások! Aíl ÁM Áe CTlf & Falrengető burleszk 5 felvonásban. J | lUftlwl es Elli Ma Főszereplő: DODÓ. | A/onklvül: Nyári örömök. eouut 5 teiv.-ban. j December '-én, kedden HázassájKőzvetiiés Mexikóban | Egy békés nap a híres bandila életéből 7 felvonásban. Főszereplő: CQID BCDCTT. Azonkivül: I Álarcosbál. Smuzolini leánykérőben. 1 | Burleszk 2 felvonásban. Trükkfilm. f ElőadÁsók kezdete 5,1,9 órakor Előadások kezdete 5, 7 és 8 órakor.