Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-05 / 161. szám

1921 december 15 OELMAQYARORSZAQ 3 A szénügynök barátai otthagyták a próbafűtést és óvást emeltek ellene, mert a városi mérnökök nem engedték a kaiánhoz a pécsi bánya fütőbajnokát, és mert bizalmatlanok a mérnöki hivatal iráűt. panama volt a Két éjszakán keresztül valóságos cirkuszi mnlatság színhelye volt a városi vizmüte'ep kazánháza: Megtartották azt a pióbafüiést, amelynek megtartását a polgármester javaslatára és a nyughatatlan szénügynök, valamint elvbarátainak megnyugtatására a novemberi közgyűlés rendelte eL Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka a tatai rostált barnaszenet próbálták ki. Az este kilenctől hajnali ölig tartó próbafűtés minden jelentősebb zavaró momentum nélkül folyt le. A próbafüléi megkezdésekor pontosan ott voltak a közgyűlés polgármesterileg meginvitált szónokai, valamint a műszaki bizottság néhány tagj « is, akik szintén kaptak meghívót a polgármestert ö1, ott voltak a tatai bánya képviselői és szakértői is és — természetesen a pécs—szabolcsi bánya közgyűlési ügynöke a bánya kiküldött szakér őjevei és magánszakértőivel együtt. A fűtést Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, a mérnöki hivatal vezetője, Baócz Károly műszaki tanácsos, a gépészeti osztály vezetője és Csdnyi főmérnök irányították és ellerőrizték. A közgyűlési szónokoküól alakított ellenőrző bizottság tagjai azonban éjfél után már megunták a dicsőséget és nyugovóra fértek, ugy hogy a végén a fűtőkön és a város mérnökein kivül már senki sem volt a kazánházban. Csütörtökön este, kilenc órakor kezdődött a pécs—szabo/csi szén főpróbája, amely már sokkal izgalmasabb volt, mint az előbbi. A szénügynök gárdája teljes fegyverzettel és teljes számban jelent meg. Az első összeütközés már az elöntéskor megtörtént. A szénügynök azt a követelését terjesztette elő, hogy a város fiíője helyett a bánya kiküldött fűtője tüzeljen a kazán alá. Berzenczey Domokos természetesen ezt a hangos és többször megismételt követelést nem teljesítette is nem engedte meg, hegy a pics—szabolcsi bánya kiküldőit atlita termetű fütőbajneka vegye kezibe a kaparóvasakai is a szinlapálot, még pedig azért nem, mert a tatai szén próbája alkalmával is a város fűtője fűtött, nem pedig a bánya fűtője és mivei a próbafűtésnek csakis akkor lehet elfogadható eredménye, ha a füiis előföltitelel azonosak. A szénögynök szakértői azután ugy állíttatták be a kazán rostélyát, amint azt a pécs— szabolcsi szén számára a legmegfelelőbbnek tartották. Pontosan kilenc órakor megkezdődött a fűtés. A fűtőnek egy másodpercnyi pihenője nem volt. Állandóan lapátolnia kellett a szenet, amelynek nagyrésze áthullt a rostélyon, piszkálnia kellelt a salakká váló parazsat, hogy a fejlődő nő ne vesszen kárba a salaktömegben. A próbafűtés után a fűtő állítólag ájultan esett össze a kimerüléstől. Ugy kellett föllocsolni. A gőzgépek zúgását, a kerekek zakatolását erősen fölülmúlta a bizalmi-tanács hangos vitája. Mindenki diktált valamit a jegyzőkönyvbe, amelynek fölvételére Berzenczey Domokos és Buócz Károly vállalkoztak. A szénögynök hivei már a fűtés legelején kijelentették, hogy óvást emelnek a próbafűtés ellen, annak eredményét megbízhatatlannak deklarálják, mert bizalmatlanok a mérnöki hivatal ellen a bánya fűtőbajnokinak mellőzése miatt. Tizenegy óra után testületileg elvonultak a próbafűtés színhelyéről. A mérnöki hivatal tagjai fcöteiességszerüleg ottmaradtak végig és az ered tényről pontos jegyzökönyvet vettek föl. Szibó Qyula törvényhatósági bizottsági és műszaki bizottsági tag tartolt csak ki négy óráig, de négy órakor ő is eltávozott. Pénteken délelőtt referált Berzenczey Domokos az eredményről a polgármesternek. Elmondotta, hogy a tatai szia prőbafütisin nyolc óra alatt tlzennigy mitermázsa szin fogyott el is minden kiló szin nigy kiló gőzt fejlesztett. A pics—szabolcsi szin próbáján 1566 kiló szin fogyott el, a gőzfeflödis mindössze 38141 kiló. A próbafűtés tehát ismét a tatai szin favdra ütött ki, mert a tatai szin közel százezer koronás napi megtakarítási Jeleni a pics—szabolcsival szemben. Pénteien, a kora reggeli órákban már a városházán kilincseit a szénűgynök ur. Magából kikelve járta sorba a hivatalokat és bizonyítgatta, hogy nem gilt az egész. A főszámvevő szobájában, ahol történetesen jelen volt a polgármester is, kijelentelte, hogy próbafűtés körűi, Kétőbb hivei is megjelentek a vároibázán. MBgyar József és Kónya János, akik ujabb próbafűtés elrendelését kértek és csatlakoztak a szénűgynök gyanuiitásaihoz. Berzenczey Domokos érdeklődésűnkre a következőket mondotta az izgalmas próbafűtéssel kapcsolatban: — Ugy a tatai szenet, mint a pici—szabolcsit a vizműtelep nagy kazánjában próbáltuk ki. Körülbelül tiz nap múlva tartunk mig egy próbafütist a kisebb kazánokban, az úgynevezett Kornwald kazánokban. Ezen a próbafűtésen már beállíthatja a pécs—szabolcsi bánya a maga fOlőjét, de ugyanezt a kedvezményt biztosítjuk a másik érdekellnek, a tatai bányának is. így az előfeltételek ismét egyenlőek lesznek. Ezt a második próbafűtést azért tarthatjuk meg ciak tiz nap mulv*, mert a picii bánya In akarja cserélni a Kornwald kazánok rostélyát a próbafűtésre. Beszéltünk a különös esetről a polgármesterrel is, aki kijelentette, hogy a próbafűtés eredményéről fölvett jegyzökönyvet, ha azt a bizottság tagjai nem is irták alá, közokiratnak tekinti és további erőszakoskodást nem tűr. A mérnöki hivatal eljárásit mindenben helyesli Éppen a polgármester szobájában voltunk, amikor megjelent ott Berzenczey Domokos és a következőket mondotta a polgármesternek: — Mivel a tegnapi próbafűtésen a mérnöki hivalal tagjai iránt bizalmatlanok voltak a bizottság tagjai, kérem, méltóztassék a legközelebbi próbafűtésre Reichart Vilmos állami iparfőfelflgyelőt, mint ellenőrző szakértőt is megbivaL A polgármester utasította Berzenczeyt, hogy kérelmét írásban nyújtsa be a tanácshoz. Csongrádot megfenyegette a pénzügyminiszter, mert a város sehogy sem ahar külföldi kölcsönt. Csongrád, december'4. Az amerikii városi kölcsön elosztásakor nébány város bejelentette a pénzügyminisztériumnak, hogy nem kivánja a kölcsönt igénybevenni. Ezek között volt Csongrád városa is, melynek közgyülise kimondotta, hogy a kölcsönt nem veszi iginybe. A pénzügyminiszter azonban nem vette tudomásul a város határozatát és leiratában ki- • jelentette, hogy hajlandó a fölhozott indokokra való tekintettel megengedni, hogy a város ne az előirányzott összeget, hanem kevesebbet vegyen föl, de ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos összeget migls fölvegyen. A leirat azután azzal fenyegeti meg a várost, hogy ha mégsem volna hajlandó a kölcsönt igénybevenni, a pénzügyminiszter kénytelen lenne kivételes intézkedéseket tenni. Hogy milyen kivételes intézkedésekről lehet szó, arról nem tesz említést a miniszter leirata, de a ciongrádiak nem nagyon ijedtek meg tőle. A tanács a közgyűlés eli terjesztett ujabb javaslatában ismét a kölcsön visszautasítását indítványozta és a közgyűlés valóban a kölcsön ellen foglalt állást. Már most Csongrádon kiváncaian várják, hogy milyen kivételes intézkedések következnek a pénzügymin'szfer részérőt. Ujabb kommunista-összeesküvést leplezett le a budapesti rendőrség. h bűnügy tkr szereplőjét már át is kisérték az ügyészség fogházába. (Budapesti tudósítónk telifonjelentése.) A budapesti államrendőrség politikai osztályának ismét kommunista szenzációja van. Hetek óta figyelik a határokat a detektívek és megfigyelésük alapján már napokkal ezelőtt jelentést tettek Schweinltzer rendőrtonácsosnak arról, hogy a csen-szlovák határ menten fekvő Gönc községben egy veszedelmes cseh kommunista agitátor ütötte föl tanyáját. Az agitátor természetesen orosz pénzből és moszkvai utasításra dolgozott és főfeladata a földmunkások megszervezise, illetve ezek megnyerise volt. Ugyldlszik már sikerüli is nimetyeket megnyernie. A rendörtanácsos utasítására a detektívek rajtaütöttek a kommunistákon és a veszedelmes agitátort, egy niptanitót is nyolc földmunkást sikerült is elfogniok, akiket azonal Budapestre szállítottak. A főkapitányságon napokon keresztül folytak a kihallgatások, majd azután előzetes letartóztatásba helyezték őket. Neveket a rendőrség a további nyomozás érdesében egyelőre nem hozott nyilvánosságra. A piacrendezés kérdése és a kényszeregyezség reformja a Kereskedők Szövetségének nagytanácsa előtt. A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa pénteken este hat órakor nagyjelentőségű értekezletet hívott össze a Lloyd tanácstermébe, amelyen megvitattak számtalan nagyfontosságú kereskedelmi érdekeket érintő es megvalósulásra váró problémát. Egyes kereskedők ugyanis beadvánnyal fordultak a Szövetséghez a piacrendezés ügyében, mivel az államrendőrség a közel jövőben radikálisan akarja rendezni a piackérdést és ezzel számtalan kereskedő ekszisztenciális érdekeit érinti. A Kereskedők Szövetsége e gyűlés keretében nem akart végleges határozatot hozni, hanem a különböző érdekképviseletek hozzászólásával a hangulatot akarta kifürkészni. A hozzászólások folyamán az a vélemény alakult ki, hogy a nagyártézi kaitól fölfelé, a pinzügyl palotáig, a hetivásáros piacokat át kell helyezni a Tisza Lajos körút Dugonics Ur felőli riszire. Itt erős a f jrgaiom, több a kereskedő s indokoltabb a pucnuk idehelyezése. A piaci árusok, akik jelenleg a körat felső részén táboroznak, tiltakoznak a pwc áthelyezése ellen s mint nem aktuális kérdés fölött, napirendretérést indítványoztak fölötte. Oltovay Károly a régi, nagy kiadással és személyzettel dolgozó cégek nevében szólalt föl, sérelmezve, hogy a körüli üzletek elé sátorosok állnak be, eltorlaszolva a forgalmai. Véleménye szerint a piaci sátrakat külön helyen kellene összpontosítani, ahol nem zavarják az üzlettel rendelkező kereskedők forgalmát. Vértes Miksa az elnökség nevében szólalt löl, kijelentette, hogy a Kereskedők Szövetsége mindent elkövet tagjai érdekében, hogy azok érdekei kellő védelemben részesüljenek. A piaci kérdés vitája után bejelentették, hogy december 20 án a Kereskedők Siövetségének meghívása folytán Harrer Ferenc ny. budapesti alpolgármester, mVárosí problémák" cimen tart elöadast, amelyet Baíkányi Kálmán, Beck Salamon és Glücksthal Saxu előadásai követnek. A megbeszélések utolsó pontjaként df. Kertész Béta, a szövetség ügyészének előadása következett a kényszeregyezség készülő reformjáról. Az előadó ismertette a kényszeregyezség reformját, amellytl az eddigi kényszeregyezség helyébe a magánrgyezség lip. Az uj rendeletnek azonban van egy sérelmes ponijv, amely sirii a vidéki kereskedők érdekeit. A rendelet ugyanis a magáneayez égeket a budapesti Országos Hitelezőt Egyesület elölt akarja megaö ni s i«y a vidéki kereskedőknek minden ügyökben Budape«tre kelt fötatazniok, nem szólva arról, bog* olt teljesen ki lennének szolgáltatva a hitelezői irdeke^nek. Indítványozza tehát, hogy a vidéki leressedősnek a lövőben