Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-04 / 160. szám

1926 december 4 DELMAOYARORSZ/iQ 3 Hat szótöbbséggel fogadták el az uj kormány pénzügyi javaslatait a francia kamarában. Briand nincsen megelégedve a szavazás eredményével. — A kamara tegnap esti ülése ma délután hat óráig tartott. (Budapesti tudósítónk teletanjelentése.) Páriából jelentik: A kamara tegnap délután megkezdett ülése ma délután hai óráig tartott. A kormány pémügyí javaslatának első szakaszát, amely arról intézkedik, bogy az állandó adók legkésőbb a jövő év junlus 15-tg teljes összegükben befizettessenek, a kamara 220 szóval 165 ellenében fogadta el, a második szakaszt 228 szóvil 174 ellenében, mig a harmadik szakaszt 290 szóval 168 ellen. A neeyedik szakasznál, amely arról szól, hogy a francia bank által az államnak nyújtandó előleg hatmilliárddal föiemeltesiék, jelen tós vita fej ődött k', amelynél Briand miniszterelnök is fölszólalt és kijelentette, hogy ez az utolsó óra, amelyben cselekedni kell. Bejelentette még Briand, hogy mdt a legközelebbi napokban be fogja nyújtani a kormány a szanálási törvényjavaslatot, majd a szakasz tárgyalásával egyidejűleg fölvetette a bizalmi kérdési. A kamara folyosóin a szavazás alatt már olyan hirek teriedtek e', hogy a kormány kisebbségben marad, de nemsokára kihirdették a szavazás eredményét, mely szerint a kamara a negyedik szakaszt, mely tulajdonképen a pénzügyi javaslat gerince volt, 245 szóval 239 ellenében, tehát hat szótöbbséggel fogadta el. A többség nagy ovációval es eljenzesset fogadta a szavazás eredményének kihirdetését, majd az ötödik szakasz került sorra, amely a bankjegyforgalom szaporításáról szól. Ezt a javaslatot a kamara most már egyhangúlag elfogad a. Végül Briand köszönetet mondott mindazoknak, akiknek volt bátorságuk a kormány szavát követni és a kormányt támogatni je/enlegi nehéz helyzetében. Mindamellett nagy csalódásnak tekinti, hogy ilyen kritikus „pillanatban nem kapott hatalmas többséget. O ezzel az alamizsna szótöbbséggel is megelégszik, azonban, hiszen számára egy szótöbbség is elegendő iett volna. Herrlot és Bokanovszky fölszólalása után a kamara a kormány pénzügyi javaslatait teljes egészében 257 szóval 229 szó ellenében végérvényesen elfogadta, majd az üiés este bat órakor véget ért A vizsgálóbíró elkészült a Rákosi-ügyben lefolytatott ujabb vizsgálattal. Az egyik kommunistát átadták a hadbiróságnak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rákosi Mátyás és társai bflnügyében a törvényszék elnöke dr. Enyedy Róbertet rendelte ki a vizsgálat lefolytatására, aki mára teljesen elkészült a vizsgáltt lefolytatásával, sőt a gyanúsítottak előtt már ki is hirdette a vizsgálati fogságba helyezésükről szóló végzést. Rákosi Mátyás éz Welnberger Zoltán ellen • MMMMMMMMIMWWMMIMMM A zombori vizsgálóbíró özvegyét, aki férjét agyonlőtte, másfélévi fogházra Ítélték. egyébként közokirathamisitds miatt is eljárás indult meg, mivel hamisított útlevéllel jöttek Magyarországra. „ A kommunista pör egy másik gvanusüottját, Őri Károlyt pedig a vizsgálóbíró átkísértette a hadbirósághoz, mivel kiderült róla, hogy ka• tonaszökevény. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Zombor* ból jelentik: A zombori törvényszék ma fejezte be annak a szenzációs bünügynek a tárgyalását, amelyben az ügyészség szándékos emberöléssel vádolta Kolarovlcs Kosta vizsgálóbíró özvegyét, mert férjéi 1922 decemberében agyonlőtte. A főtárgyalás adatai szerint a házaspár a tragikus halállal végződő éjszakán összeveszett, majd a vizsgálóbíró a verekedés hevében fölkapta éjjeli szekrényén fekvő revolverét és feleségére fogta, aki dulakodni kezdett vele, hogy a revolvert kezéből kicsavarja. Közben a revolver elsült és oly szerencsétlenül találta a vizsgálóbírót, hogy pár percnyi szenvedés után elvérzett. A tegnap és ma megtartott főtárgyalás során a kihallgatott tanuk a vádlott előadásának valószínűségét igazolták, ezért a törvénvszék gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek a vizsgálóbíró özvegyéi és másfélévi fogházra ítélte, amelynek nagyréizét azonban a vizsgálati fogsággal kitöllöttnek vette. Január 27-én tárgyalják Szakács—Kelemen sajtópöröket. Néhány nappal ezelőtt beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a társadalmi eseménnyé nőtt Kelemen Béla—Szakáts József rágalmazást' pör jelentős állomáshoz érkezett el azzal, hogy Kelemen Béla elfogultaági kifogása után leérkezett a Kúria döntése a szegedi törvényszékhez. Már akkor jelentettük, hogy ez a nagyarányú rágalmazás! pör, — amelynek kimenetelétől fQgg a közben keletkezelt tömeges lovagias ügy sorsa is — nem kerül el Szegedről annak ellenére sem, hogy Kelemen Béla a lovagias ügyek után azt adta elő, hogy nem várhat elfogulatlan ítéletet a szegedi bíróságoktól, amelyeknek tagjai bent vannak az Uri Kaszinóban és a Csónakázó Egyesületben. A Kúria végzését az elfogultsági kifogás ügyében nem hozták nyilvánossfgra, de Vlld Károly tanácselnök szétküldötte már az értesítéseket az érdekelteknek arról, hogy a több mint hároméves ügyben január 27-én tartják meg a főtárgyalást. Illetékesek ebből a tényből konkréten következtetnek arrc, hogy mi a Kúria álláspontja az elfogultsági kifogás ügyében. A tanácselnök egyébként ugyanerre a napra lüzte ki azt a pört is, ahol Szikáts József a vádlott. így január 27 én egymás után kerül Kelemen Béla először a vádlottak padjára, majd a főmagánvádlői székbe. Nem valószínű azonban, hogy ezen a napon már sor kerülne az ítéletekre a nagy, terjedelmei és komplikált anyag miatt. Akaratlan jótékonykodások a tanácsülésen. Felreértések a polgármester hódolat» körül. A város érdemes hatósága hihetetlenül nehéz, napról-napra felujuló hzreot folytat azért a kivezető utért, amely a súlyos pénzügyi problé mák megoldásához vezetne, ha fölfedeznék. A pénzügyi bizottság a minap fejezte be a jövő évi költségvetés tárgyalását és bizony ezen a tárgyaláson alaposan megváltozott az a tervezet, amelyet a lőizámvevö terjesztett eredetileg a tanács elé. A pénzügyi bizottság csík a legmerészebb reménységek lölálliiásival tudta a papiros költségvetés egyensúlyát bistcsiiani, többek között hárommilliárd koronát vett föl az országos betegápolás és gyermekvédelmi hoizá|áru ás címén, pedig egyelőre nagyon valószínűtlen, hogy a kormány redukál ja-e azt a nyolcmillióidét, amit ezen a elmen kivetett a városra. Egymilliárd koronával megtoldta ezenkívül azt az összeget, amelyet a főszámvevő a szükséges előtanulmányok után, mint kereseti adólövedelmet irt elő tervezetében. Ezek után a költségvetés realitása nem egészen kétségtelen. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy a jövő évi költségvetést már most megterheli kénytelenségből olyan kiadásokkal a tanács, amelyekre a költségvetés összeállítása alkalmával nem is gondolt. A csütörtöki tanácsülésen iskolapéldái játszódtak le ezeknek az akaratlan költségvetétterbeléseknek. Dr. Gadi Endre kullurtanácsnok vagy egy féltucat olyan segélykérelmet mutatott be a tanácsnak, amelyeket különböző egyesületek, intézmények, társaságok, akciók, — jótékonyak és üzleti érdekűek intéztek a városhoz, úgyis, mint erkölcsileg kötelezett fejős tehénhez. A tanács, ahol lehetett, ott elzárkózott, de a legtöbb helyen kénytelen-kelletlen kiutalta az egy—ötmillió koronás segélyeket, mert a segélykérők nagynevű protektorokra hivatkoztak. így a parlamenti rauzeum létesítésére hárommilliót, a jubiláló Hercieg Ferenc aranytollára kétmilliót szavazott meg és öt példányt rendelt a szociográfiai társaság készülő évkönyvéből, mert a társaság szellemi vezére gróf Teleki Pál. Es ez az adakozás igy megy tanácsülésrőltanácsülésre. Könnyű kiszámítani, hogy ezek a segélyek milyen hatalmai summára növekednek egy esztendő alatt. A város támogat mindent és mindenkit, mert a támogatás állítólag erkölcsi kötelessége, de ha támogatásra szorul, mindig a legridegebb elzárkózással találkozik} A csütörtöki fanácsűlísen történt ettől függetlenül valami, aminek van némi mulattató zománca a királykérdéssel főizaklatott hangulatok idején. Javában folyt a tanácikozár, amikor megjelent a tanácsteremben Antal Dénes iskolaigazgató, aki valóságos művész az okmány- él föliratrajzolás terén és aki most is egy megrajzolt föliratot hozott magával. Odaadta a polgármesternek, aki átfutotta, majd visszaadta és igy szólt: — írj* kérem ide e .'iszlelettel" elé, bogy „hódoló" A fölirat Albrecht királyi herceghez megy. Azt kéri tőle a polgármester, hogy a magyar gyermekek jövő évi hollandiai nyaraltafásának megszervezésekor ne feledkezzen meg majd a szegedi gyermekekről, akik közül eddig nem kerülhetett senki sem Hollandiába. — Tán te is Albrecht-párti vagy — kérdezte Oaál Endre — és hűségnyilatkozatot teszel azzal a hódolattal ? A polgármester nem nyilatkozott erre a ravasz kérdésre. A magánoktatásról szóló Javaslat a román parlamentben, Bukarest, december 3. A kamarában benyújtották a magánoktatásról szóló törvényjavaslatot, melynek szövegét Garboviceanu előadó olvasta föl. A javaslat hirtelen beterjesztése az egész ellenzék körében nagy meglepetést keltett. Elsőnek Ptstiner bukovinai szociáldemokrata képviselő szólt a javaslathoz, hongoztatva, hogy a javaslat rendelkezései nem elégíthetik ki a kisebbségeket. Utána Sándor József szólalt föl, aki beszédét a kisebbségek mai kulturális helyzetének vázolásával kezdte. Fölpanaszolta, hogy a kisebbségi iskolákat elvették és a kisebbségi oktatást a legtöbb helyen megszüntették. Sándor József beszéde alatt a különben is gyér számban megjelent képviselők nagy része kiszállingózott a teremből, ugy hogy az elnök kénytelen volt a tanácskozóképtelenséget megállapítani. Az ülést berekesztették. Sándor József a legközelebbi ülésen folytatja beszédét. Kolozsvári jelentések szerint a törvényjavaslat benyújtása a magyar kisebbségi egyházak vezető köreiben nagy meglepetést keltett, annyival is inkább, minthogy a beterjesztett törvényjavaslat azt mutatja, hogy az egyházak képviselőt részéről a kormány elé juttatott kívánságokból csak alig számbavehelő jelentéktelen töredéket veitek figyelembe. l DÉ LMAGYARORSZÁG l l KÖLCSÖNKÖNYVTÁHA 1 h Ossendowski: A'SIAI TITKOK, 1ZS1AI 1 EMBEREK. | Most jelent meg I S Kapható a DÉLMAGYARORSZAG KÖLCSÖN• J ^ KÖNYVTÁRÁBAN.