Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-31 / 180. szám

IMS december 31. DBLMAQYAROR S¿Z A Q 5 Tizennyolc—húszmillió korona készpénz kell egy kétszobás öröklakáshoz. „Szegtd«n sohasem építettek társasházakat.* Általános érdeklődést keltett az egész városban az az előadás, amelyet a Szegedi Kereskedők Szövetségének meghívására két héttel ezelőtt Har­ner Ferenc tartott az iparkamara nagy előadó­termében a magyar városok legfontosabb problé­máiról és a lakáskérdés megoldásáról. Különösen az utolsó kérdésről előadott fejtegetései kelteitek erős visszhangot, mert a lakásínség megoldásának egy oiyan módjára hivta fel a közönség figyelmét, amely a mai gazdasági viszonyok között talán az egyedül lehetséges megoldást jelentené, az úgy­nevezett társasházak építésére. Hivatkozott arra, hogy a már legtőkeerősebb Amerikában sem tart­ják rentábilis vállalkozásnak a mások számára való lakásépítést és tart áltól, hogy a tőke­elhelyezésnek ez a módja már az egész világon a mult emlékei közé tartozik. Harrer Ferenc előadásával kapcsolatosan kér­dést intéztünk Ligeti Béla műépítészhez, a társas­házak eszméjének leglelkesebb propagálójához, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Közvetlenül a háború előtt épült Budapesten néhány társasház, de a háború a házépítésnek ezt a rendszerét teljesen megsemmisítette. Szegeden tnáomásom szerint sohasem építettek társasházat, áe ha a háború be nem következik, Itt is sor ke­rült volna rá. A társasház kétféle módon épülhet. Vagy húsz-harminc lakó áll össze és közös költ­ségen felépiti a husz harminc lakásból álló házat, vagy pedig egy pénzcsoport építtet és a lakásokat a ház elkészülte után adja el a lakóknak. Az épí­tési költségeket rendszerint a lakások köbtartalma arányában osztják fel az öröklakások tulajdonosai között. — Ma egy ilyen társasházban a kétszobás modern lakás számitásom szerint százmillió koro­nába kerülne, de a társasházat épitő vállalat a költségeknek legalább nyolcvan százalékáig bizo­nyára tudna olcsó amortizációs hitelt kieszközölni a lakók számára és Így akinek tizennyolc—húsz­millió korona készpénze van, az már hozzájuthatna az öröklakáshoz. A kamatok a háború alatt olyan alacsonyak voltak, hogy akármelyik állami tisztviselő tizenkét—tizenöt év alatt lakbéréből amortizálhatta az öröklakásra felvett kölcsönét. A társasházépités­nek nagy előnye az, hogy a ház saját rezsiben épül, tehát a legolcsóbb módon. Ha valaki magán­házat épit külön telekre, ugy egy lakás kétszer annyiba kerül, mint ugyanaz egy társasház kere­tében. Tehát gazdaságilag is előnyösebb a társas­házépítés, mert ugyanannyi pénzből kétszerannyi lakás épithető. — Ajánlatos volna, ha Szegeden is megkísérel­nék a társasházépitést, még pedig ugy, nogy a társasházat a város egyik jóforgalmu pontján építsék fel, mert ebben az esetben a boltbérek is csökkentenék az öröklakástulajdonosok hozzájáru­lását. Megkönnyíti a helyzetet az a nagy adóked­vezmény, amelyet a kormány nyújt mo3t az épít­tetőknek. A harmincéves adómentesség el nem mulasztandó alkalmat kínál a társasházak építé­sére is. — Harrer Ferenc előadásában hivatkozott arra, hogy Amerikában is tulnyomórészben társasházak épülnek manapság. Aki a párisi és a délfrancia­országi lapok hirdetési rovatát figyelemmel kiséri, tudja, hogy a tápok tele vannak a gombamódra szaporodó társasházak hirdetéseivel. Szerintem nem érdemes telket kérni a várostól az ilyen társasházak épilésére, mert a telek vételára alig négy-öt száza­lékát éri csak el az épitkezés költségeinek. A tár­sasházak építésével felmerülő telekkönyvi kérdése­ket a törvényhozás már tisztázta és igy az ilyen rendszerű épitkezés minden előfeltétele megvan. A Délmagfarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. IMMNMNWMÍWWM^^ „A biróság Ítéletében nincs helye az antropologiai és felekezeti értekezéseknek." Faj, vagy felekezet a zsldóiág, — a szegedi törvényszék ítéletében. — A Tábla megsammisítette alaki okokból a törvényszék Ítéletét a kurruslip felekezet elleni izgatisi pőrében. A szegedi kurzuslap 1924 október 4-ikI és 12-iki számában Jajgat a zsidó* és „Nem aktuunk több zsidói látni" két cikk jelent meg. A cikkek, amelyeknek tónuia megszokott a kurzu »sajtóban, minden tekintetben kime­rítették a sajt« utján elkövetett izgatás jelleg­zetes kritériumait. Az ügyészség vádat emelt a lap és s cikkek szerzői ellen, abonnan Bogyal Kálmán és Witiig Rezső hirlipirók vállalták a cikkek szerzőségét, hivatkozva azonban vitás Kistó János szőregi lakosra, aki a cikk ada­tait szolgáltatta a ők csak a stiláris újságírói —nkát végezték el, smikor a cikkeket közzé­ík. szegedi törvényszék Vlld-tanácia 1925 ju­28 án tartott főtárgyaláson mindhárom vádlottat bűnösnek mondotta ki sajtó utján el­követett izgatás bűntettében és ezért Kószó ji­nmt nyolcnapi, Bogyai Kálmánt négynapi is Wttlg Rezsői háromnapi fogházra ítélte. k biróság indokolásában kimondotta, hogy a clkixk kétségtelenül alkalmasak arra, hogy bi­zonyos cselekedetekre ösztönözzék az emberekei a isidóság ellen. A klr. törvényszék álláspontja sze'lni a zsidóság nem faj, hanem felekezet. Be jogilag irreleváns az is, hs fizikai, antropo­logai és lélektani jellegzetességekkel bíró en­betfsjnak: szemita fajnak vesszük is a zsidó­ságot, amit a védelem vitat, nem alap nélkül. Ez esetben ugyanis a zsidóság Magyarorszá­gon a nemzetiségek kategóriájába esnék s a nemzetiség épp ugy védett, mint a hitfelekezet. A törvéayszék Ítélete ellen a vád súlyosbítá­sért felebbezett, míg az elitéltek bűnösségük megállapitása miatt. A felebbezések folytán a nagyérdekeasígü bflnűgy szerdán került tárgyalásra a Tábla Orosz tanácsa elé. Az iratok ismertetése folyamán Csonka Elemér előadóbiró megállapitolta, bogy az ítéletnek sú­lyos alaki hibái vannak. A törvényszék a «ajtó­törvény rendelkezése ellenére nem értesítette a lap kiadóját, ugy bogy ezáltal nem mondotta ki a folytatólagos vagyoni felelősséget sem. Az ítélet megállapítja mindhárom vádlott társ­szerzőségét, Kószánál megjelöli mindazokat az izgató mondatokat, amelyek vád tárgyává van­nak téve, a két hirlapiró tevékenységéről azon­ban nem emlékezik meg, csak azt állapítja meg róluk, hogy az izgatás bűntettét elkövették. In­dítványozza az itélet megsemmisítését azzal, bogy a törvényszék ezűgyben tarlion uj főtár­gyaiéit. Az érdemi hozzászólások során dr. Boross Dezső főügyész az alaki hibák figyelembe­vétele nélkül is elbirálhatónak véli az ügyet. Látja ugyan az itélet hibáit s különösen azt tartja nem helyénvalónak, hogy a törvényszék tudományos, antropológiai szempontból magya­rázza a zsidók közjogi helyzetit Magyarorszá­gon. Az ilyen tudományos magyarázatnak nincs helye a b'rósági Ítéletben, mert a bíróságnak csak jogilag kell megvilágítani a vitás kérdést. A cikkekből ki kell újból kutatni, hogy az inkriminált kitételek kiknek a szerzeményei s igy ezekután ő is hozzájárul, hogy a törvény­szék tarlson uj főtárgyalás! ez ügyben és állapítsa meg, hogy ki mit irt a cikkekben. A bíróság a tanácskozás után kimondotta, hogy alaki hibák miatt megsemmisíti a tör­vényszék Ítéletit és elrendeli, hogy az a ki­mutatott hibák figyelembevételével tartson uj tőtdrgyalást is hozza meg itiletil. A Tábla tényként állapítja meg, hagy a tör­vényszék a folytatólagos anyagi felelősséget nem mondotta ki. Iiileie érthetetlen, mert egyes vádlottaknál nem emelte ki azokat a körül­ményeket, amelyek a bűnösség megállapitását maguk után vonnák. Igy az ügy most vissza­kerül a törvényszékre. U 1U IS* IMIi. 1fc.i1b Hol \ evásárfásainál részesítse \ J efónySen a Ql)éfma$yar- J ország fiirdetóif. Szilveszteri éjszaka szenzációja a Prófétában 1925. évi december hó 31-én éjszaka a „,Próféta" éttermében megjelennek a „Berlini" uccai énekesek, a legcsodálatosabb humoros kvarttetjeikkel. Kertész Vilmos Arany József Lendvay Andor Fenyves Sándor I Sugár Gyula (személyében) a szegedi városi színház első énekesei. BŐRBUTOROK és mindennemű kárpitosmunkák legolcsóbban WriVTPDIUli'ir készülnek, Osztrovszky ucca 3 Wtrv S S^lCHIiiiAí Telefonhivó 7-39 126 Belvárosi Széchenyi téren,a Kék Csillag mellett Telefon 7—06 Legszebb újévi ajándék egy üveg parfüm: Coty, Houbigant vagy Guerlain­féle gyönyörű manikűr- és fésűkészletek. 230 ^^ Legolcsóbb árak! «ЯММЯЛААЙМЯМЯЯММАЯМЙАЙАМЯЯАЯМЯААА Telefoni radai 2-58. Belvárosi Mozi Telefoni pénztári 5-82. December 31-én, csütörtökön Szerencse malac sorsolások 11 Zo P O és H U I* U urakkal: A két csirkefogó LmnSiVelv'baD­IMM Ma Snlini mint kisgazda. "lelv. amerikai burleszk Előadások kezdete: 4, 8, 8 és 10 órakor. Teleton 11-85. KOrZO M0ZÍ Telelőn 11-85. December 31-én, január 1-én, csütörtökön, pénteken — Csak 16 éven felülieknek! —­¿5. Я cárnő Biró Lajos és Lengyel Menyhért müve 8 felv.-ban. Azonkívül: Nem én Jettem hűtlen hozzád. Amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete: Szilveszterkor csütörtökön *, 9,8, 10 órakor, pénteken, újév napján 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. POM MEGRÍ Telefon: 16-33. Széchenyi Mozi Telefon: ie-33. December 31-én, csütörtökön Éjféli lovas. Kalandor történet 6 felvonásban. Főszereplő: ^ Azonkívül: Bűnösök kikötője.. Egy leány története 5 felvonásban. Előadások kezdete: 4, 6, 8 és 10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom