Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-25 / 177. szám

10 DELMAOYARORSZAQ 1925 december 30, valamely oknál fogva kellemetleneknek látszottak. Volt miniszterek, akiket egyáltalán nem lehet lor­radalml, vagy más felforgató törekvésekkel meg­vádolni, kénytelenek voltak Svájcba költözni, hogy ne legyenek megakadályozva nézeteik szabad el­mondásában. Január 17 én Mussolini keresztülhajtotta a par­lamentben a választói reformot, amely úgyszólván kizárja, hogy a fascizmus uralmát békés eszközök­kel valaha is meg lehessen dönteni. Az engedel­mes és megfélemlített parlament egyszerű eszközzé vált a kezében, amely mindent megszavazott, ami neki tetszett. November derekán olyan törvényeket fogadtatott el, amely diktatúráját szinte megköve­sitették. Az uj törvények szerint a kormány a királynak és a miniszterelnöknek együtt felelős és a miniszterelnök elleni merényletek valósággal a király elleni merényletekkel egy elbírálás al.-i esnek. Ezzel a kimé etlen rendszerrel szemben a király is teljesen a háttérbe szorult. Igaz, hogy a másik oldalon a fascizmus uralma távolról sem látszik feltétlenül biztosnak. Mussolini személyét olyan óvintézkedésekkel veszi körül, amelyek arra utal­nak, hogy oka van merényletektől tartani. Politikai szempontból a másik végletet az orosz szovjetköztársaság képviseli, de azért az állapotok némileg az olasz viszonyokhoz hasonlatosak. Oroszországban is erőszakos intézkedésekkel kell alátámasztani a szovjet hatalirujt. Kétségtelen azonban, hogy a szovjet köztársaság bizonyos tekintetben a kon­szolidálódás felé halad. Ellenben ami ma gazda­ságiakban Oroszországban történik, az már nem bolsevizmus; hanem állam kapitalizmus. Még 1923 ban megkezdődött az úgynevezett uj gazdasági poli­tikánakbevezetése, amely lényegében nem egyéb, mint a kapitalizmusnak és a magángazdasági rendszernek tett koncesszió. Ennek jegyében az ipar kezd újra működni és a kereskedelem terén is némi föllen­dülés érezhető. A külállamok is egymásután kezdik a szovjetet eli&merni. Ez azodban a szovjetet nem akadályozza meg abban, hogy folytassa a többi államok forradalmositásának propagandáját. Ennek egyik legszomorúbb tünete volt az április 17-iki szófiai kommunista merénylet, mikor a székes­egyházban elhelyezett bomba felrobbant és a bol­gár közélet előkelőségeinek sorából egész sereg áldozatot követelt. A kommunista propagandának szálai másfelé is messze elnyúlnak, de viszont meg lehet állapí­tani azt is, hogy a többi államokban egy bolsevista jellegű társadalmi forradalomnak a veszélye egyre távolabb tolódik. Mig Németország az ezerféle gazdasági nyomorúság súlyát nyögte, tartani lehetett tőle, hogy az ázsiai szocializmus tanai ott taiajra találnak. A gazdasági konszolidáció és a munka­alkalmak szaporodása azonban nagyon jó óvszer a felforgató törekvések ellenében. Fontos az is, hogy az angol és amerikai munkáspártok meg­tagadtak minden közösséget a szovjettel és igy az orosz propaganda erről a részről semminemű támogatásra nem számithat. A kisántánt államai között a legtöbb politikai szenzációt a lefolyt hónapok során Jugoszlávia szolgáltatta, ahol Fejfájások igen gyakran meg nem felelő bélmüködésre és emésztési zavarokra vezethetők vissza. Hunyadi János természetes keserűvíz mindkettőt megszünteti. Mhi 31 főleg a mult esztendő második felében az ellentétek a szerbek és horvátok közölt olyan mértékben kiélesedtek, hogy nyilt kitöréstől lehetett tartani. A horvát parasztpárt vezére, Radics, a nyugati államokban, sőt Szovjet­Oroszországban is agitációs körutat tett, hogy az uralmon lévő szerb kormányzati rendszert befeketitse. A horvátok nyiltan hangoztatták, hogy tudni sem akarnak a belgrági parlament­ről és kormányról, hanem köztársaságot akar­nak. Ilyen előzmények után egyáltalán nem mehetett meglepetés számba, hogy a belgrádi kormány Radicsot, aki titokban hazajött Zág­rábba, hogy elvbarátaival összköttetést te­remtsen, január 5-én letartóztatta. Az eljárás felségárulás cimén indult meg a horvát pa­rasztpárt vezére ellen. A per azonban nem jutott el a tárgyalásig. Február 11-én ejtették meg a választásokat Jugoszláviában, melyek terrorisztikus eszközök kiadós alkalmazása mellett természetesen Pasicsnak és pártjának szerezték meg a több­séget. A horvát képviselők helyei nagyrészt üresen maradtak, mert Radics hívei távolma­radásukkal tüntettek. Ekkor azonban a ku­lisszák mögött igen furcsa és nagyon balkáni izü tárgyalások kezdődtek meg Pasics és Radics között, melynek eredménye gyanánt julius végén e délszláv közvélemény általá­nos meglepetésére létrejött a kibékülés Pasics és Radics között. Radics egész egyszerűen szegre akasztotta köztársasági elveit és hor­vát politikáját, elfogadta a tényleges állapo­tokat, elment kihallgatásra a királyhoz és el­fogadta a pártja számára felajánlott két mi­niszteri tárcát is. Hogy a horvátok tulajdon­képen miként ' gondolkodnak a létrejött pak­tumról, nagyon nehéz megállapítani; bizo­nyos azonban, hogy Sándor királyt, aki utána elment Zágrábba, hogy résztvegyen a horvát királyság ezeréves emlékünnepén, nagyon hide­gen fogadták. Meg lehet jósolni egyébként azt is, hogy Radics a kibékülés dacára is sok kellemetlenséget fog még a szerb kormány­nak szerezni. Október tizenötödikén a kisántánt egy másik államában, Csehszlovákiában is válasz­tások voltak, melyek a kormánypárli koalíció kisebbségre jutásával végződtek. A választást a Hlinka-féle tót autonomista-párt döntötte el, amely hallani sem akar a csehek állal Lampel és ~-^ *»^ V f VVf f f W ff ff SZEGED, TISZA LAJOS KÖRÚT, PÜSPÖKBAZÁR-ÉPÜLET Harisnya f és keztyil különlegességek. Kötöttáruk safát gyártása. Férfi fehérnemüek. NAGY VÁLASZTÉK. OLCSÓ ÁRAK. KIVÁLÓ MINŐSÉG. Szőnyeg és paplanáruház EIS; ö villanycröre berendezett paplan- é3 ágynemügyára. ™"andó nagy raktár: Hazai, külföldi perzsa szőnyegek, fuggönyök, szövet és et min ágyteritők, gyapjú és flanel *akarók, bútorszövetek és az összei kárpitos kellékek, •"agy vál szték sezlóntakarókban. LópokrOcok nagybani Ktlemen ucca és Qr,«Hn «« ,.„„. - TELEFON: 624 REISER UTÓOA NEMES MIHÁLY SZEGED A házasságok az égben köttetnek! De ott is csak ORTH-féle keztyuben! Oi*th Pál Dua válaastAk I DiraUeztyflk mérték ntán a lefpontoaabban kéazBIoek. keztyüe 57 lakola ucca 7. asám Teljesen száraz BÜKKFA hasábosán és apritva legolcsóbban kapható, épületfa és deszkák nagy választékban Iritz Béla fatelepén, Vásárhelyi sugárul 16-20. Telef n 449. hirdetett csehszlovák nemzeti egységről. A választás nehéz problémák elé állitotta a cseh politika vezetőit, akiknek körében két egymással homlokegyenest ellentétes irány uralkodik. Az egyik irányzat továbbra is az erős kéz politikáját akarja fentartani a nem­zeti kisebbségekkel szemben és a mostani vereséget egy rövidesen elrendelendő uj vá­lasztáson szeretné megkorrigálni, mig a másik irányzat, felismerve azt, hogy a majoritással szemben egy kormányrendszert tartósan fen­tartani nem lehet, megegyezést szeretne a nemzetiségekkel, elsősorban a németekkel és tótokkal létrehozni. Csehország politikai élete igy a jelen pillanatban az erjedés állapo­tában van. Áttérve ezek után a magyar viszonyokra, meg kell állapítani, hogy a magyar közélet az 1925. év folyamán a szanálás jegyében állott. Ez a szanálás azonban legfőként csak az állani f)énzügyeinek rendezésére terjedt ki, ahol a felemelt adók nyomán a szanálási elő­irányzatot messze meghaladó eredmények jelentkeztek, ugy hogy a népszövetségi köl­csönnek az igénybevétele — eltekintve a kétségtelenül jelentkező lélektani hatások­tól, — tulajdonképen feleslegesnek bizo­nyult. Ezzel szemben a másik oldalon a gazdasági élet a súlyos válság állapotában sinylődölt, amely az iparról és kereskedelem­ről átterjedt a mezőgazdaságra is. Legfőbb ideje volna, hogy most, mikor a korona már teljesen stabilizálódott, olyannyira, hogy a kormány elérkezeltnek látta az időt az arannyal megalapozott uj pénznek a beveze­tésére és a devizaforgalomnak a felszabadí­tására, a magángazdaságo c szanálása érdeké­ben is történjék valami. A brüsszeli nemzetközi kamarai kongresz­szuson, ez év juniusában, Sir Félix faltén, a Népszövetség pénzügyi főbiztosa Magyar­ország közállapotait ugy jellemezte, hogy a konszolidáció erősen halad előre, de azért a közéletben még sok titokban parázsló gyújtó­anyag van felhalmozva. Ennek a megállapi­tásnsk az igazságát igazolni látszanak az olyan események, mint a pünkösd vasá napján ki­robbant Beniczky ügy és a királt kérdéssel kap­csolatban lejátszódott különböző dolgok, me­lyekről a nagyközönség inkább csak sejtése­ket és következtetéseket megengedő közle­ményekben nyert tudomást. Apponyinak néhány szokatlan erős felszólalása a kalandor király­ság ellen, bizonyos oldalról Albrecht főherceg személyének az előtérbe tolása és utána a tüntetésszámba menő díszvacsora az Oltó­napon, arra utalnak, hogy a kulisszák mögött történnek olyan dolgok, amelyek komoly aggodalmak ébresztésére alkalmasak, A jelen szomorú képeiről a magyar köz életnek alkalma nyilt, hogy egyidőre a nem­zeti fellendülés ragyogó napjai felé irányítsa tekintetét. Erre különösen a Magyar Tudo­mányos Akadémia százéves jubileuma szolgál­tatolt alkalmat, mely a külföldi akadémiák kiküldötteinek jelenléte revén alkalmas volt a tudomány nemzetközi szolidaritásának a kifejezésére is. A százéves akadémia egyik őrállomása a magyar kulturmunkának, jog­cím kullurhivatásunk és élethez való jogunk elismertetésére is. Itt kell megemlékezni a magyar politiká­nak egyik problémájáról, melyet éppen Sze­gednek egyik képviselője, Teleki Pál gróf dobott bele a közvéleménybe. Ez a probléma, amely szorosan összefüg nemzetközi elhelyez­kedésünk kérdésével, abban áll, hogy benne maradjunk-e a Népszövetségben, vagy kilépjünk belőle? Teleki ennek a kér­désnek a felvetését azzal indokolta, hogy a Népszövetség eddig egyetlen reménységünket sem váltotta valóra s a Népszövetségnek már a tárgyalási rendje is olyan, hogy a mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom