Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-25 / 177. szám

1921 december 25 DELMAQYARORSZAG 27 Beszélgetés Wolff ezredessel, a bécsi legitimisták vezérével Szenzációs nyilatkozat a „Dólmagyarország" karácsonyi száma részére a magyar legitimistákról, Albrechtről, a köztársaságról és a demokráciáról. Karinthy Frigyes: Capillárit. Capillária, vagy a nők országa, az Óceán fenekén, az Egyesült Államok és Norvégia közt fekszik, mintegy négyezer méternyire a liz felszíne alatt. Ebbe a különös országba vezeti az iró az olvasót, mint egykor a Gulliver irőja a törpék és óriások, a laputaiak és a bölcs lovak orszá­gába. Kirinthy maró szellemessége, groteszk humora és mélyrelátó komolysága nem marad Swift-é mögött s hogy a közönség is meg­értette és megszerette a Capilláriát, bizonyítja az, hogy immár harmadik kiadásban bocsátja közzé a Kultura könyvkiadó vál alat. A harma­dik kiadásnak szenzációja a hatalmis u] e.ösző, amelyet a szerző Wells-hez intézett levél for­májában irt meg. A nő és férfi viszonyáról merészebb és kolönösebb szavakat alig olvas­hatni, mint Karinthy pompás előszavában. A szépen kiállított könyv bolti ára 49.000 korona. Balta Zoltán: Modern sakk. A fiatal sakkmester kitűnő müve most Jelent meg második kiadásban a Kultura kiadásában. A Modern sakk első kiadása is uttőrő munka volt, különösen a sakkozás művészi vonatkozásainak megvilágításában. Balla könyvének uj átdolgozásánál súlyt helyezett a mostanában sok vitára alkalmat adó hypermodern irány tárgyalására is éa e tekintetben az ő könyve első a magyar sakkirodalom­ban. Az uj kiadás három résiben tárgyalja a sakkját­szást. A klasszikus kort Andersen és Morphy, a mo­dernt Lasker, Maróczy és társaik, a hypermodernt gedig Breyer, Réti és Tartacower zsenije irányitja. Abonyi mester tartalmas előszava és rendkívül érdekes játszma-gyűjteménye egészíti ki az értékes anyagof. A könyv ára mindössze 35.3(0 korona s igy minden magyar sakkjátszó könnyen megszerezheti. A Népszínház története. Most ünnepeljük a Népszinnáz jubileumát s erre az alkalomra jelent meg Verő Gyöigy terjedelmes munkája a Nép­színház Budapest szini életében cimmel. Verő tudvalevőleg nemcsak tanúja, hanem mint szerző és rendező részese is volt annak a munkának, melyet a Népszínház Budapest színházi életében végzett s amely az első nagy lökést adta arra, bogy a magyar főváros azzá a virágzó szinházi várossá váljék, amilyennek ma látjuk. Ragyogó sikerek, nagy művészek. Blaháné, Tamássy, Pálmai Ilka, Hegyi Aranka, Kassai Vidor és sok más fényes név emléke elevenedik fel Verő könyvében, a népszínmű és az operett virágkora, a nyolc­vanas és kilencvenes évek meleg, boldog hangu­lata, Budapest világvárossá fejtődösének szines évei. A könyv elevenen, csaknem memoire-szerűen mondja el mindezeket a dolgokat. Elragadtatással fogja olvasni mindenki, aki Budapest félmúltja iránt érdeklődik. Értékét és érdekességét dus illusztrációs anyaga is fokozza. A pompás kiállí­tású kötetet a Franklin-Társulat adta ki. Ara: 14.000 korona. Hanser János: Vetés és növényápolás. Hauser János debreceni gazdasági akadémiai tanár irta meg az Athenaeum Gazdasági Tanácsadója számára az egyik legfontosabb kötetet, mely a vetést és növényápolást tárgyalja. A vetőmag szerkezetétől, értékbiráíatától, ter­melésétől és nemesítésétől kezdve a mag előkészítéséig s a vetés helyes keresztülviteléig minden tudnivalót felölel, amely a mag földbejuttatásához szükséges s a kihajtó növénye et érhető időjárás, vagy talaj okozta károk elleni védekezésre is megtanít. Leirja a növény­zet fejlődésének rendellenességeit és a segítség módját s a növényi és állati kártevők pusztításának módszereit, befejezésül a rétek és legelők ápolásával ismertet meg s igy olyan kimerítő, hasznos kézikönyvet állit össze, mely miDden mezőgazdának nélkülözhetetlen. A 47 ábrá­val ellátott mü ára 42 000 korona. MEGHÍVOM a hölgyközönséget 25 én és 26-án délelőtt 10 tői 1 óráig és délután 4 tői 6-ig lakásomra, ahol eredeti párisi modelljeimet mutatom be. STEINERNÉ Szentháromság ucca 41. szám, földszint. Értesítési Tisztelettel értesítem nagyrabecsült pártfogóimat és a tisztelt közönséget, hogy Szegeden, Pulcz ucca 6. szám alatt (városi kőzkorház mögött) aszlalosmüheliií nyitottam. Elvállalok teljes lakberendezések, épület­és minden szakmámba vágó munkák készítését első­rendű kivitelben, olcs6 Arak, felelősség és pontos kiszolgálás mellett. Hitelképes ejyéveknek részletfizetésre is. 241 Tiszte ettel DOBAY MIHÁLY müasztalos a Szegedi Famunkások Termelőszövetkezetinek volt vezetője. Bécs, december 24. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Néhány hét óla a budapesti és bécsi legitimisták és egyéb monarchisták működése ismét a közérdeklődés előterében áll. Ezért a Délmagyarország bécsi tudósítója fölkereste Wolff Gusztáv ezredesi, a fekete­sárga császárhű néppárt elnökét és több kér­dést intézett hozzá a legitimizmus aktuális problémáira vonatkozólag. A legitimista vezér a feltett kérdésekre őszintén válaszolt és nyi­latkozatai a legnagyobb figyelemre tarthalnak igényt. — Kérem, ezredes ur, szíveskedjék röviden pártjá­nak programját vázolni, — hangzott bevezető kérdésem. — A vezetésem alatt álló pártnak az az álláspontja, hogy a Hbsburgok restaurálása és egy nagy gazdasági egység megteremtése a legitim uralkodó jogara alatt csak akkor lehet­séges, ha sikerül áthidalni a jelenleg uralkodó faji, nemzeti és felekezeti ellentéteket és a res­tauráció eszméjének sikerül megnyerni a pol­gárság és a munkásság széles rétegeit. Bizo­nyos mértékben ez a program a monarchia régi szabadelvű pártjainak örökségeként te­kinthető. Mi valóban liberális alapon állunk, többek között azérl, mivel történelmi tény, hogy a monarchia gazdasági és kulturális nagyságát a liberalizmusnak köszönhette és nagy kár, hogy az utolsó husz esztendőben ellenkező áramlatok a liberalizmus további térhódítását a monarchiában meggátolták. — Szóval ez lenne az Ön pártjának programja. Van-e azonban biztositéka arra, hogy a kicsiny Ottó. akit önök a tervezett birodalom trónjára akarnak ültetni, ebben a szellemben fog ural kodni ? — Én már régóla követelem, hogy Ottót küldjék Anglidbi és ott oktassák és neveljék modern, demokratikus szellemben. Ha anyja, Zita anyacsászárnő őfelsége fiát valóban sze­reti és valóban azt akarja, hogy fia a biroda­lom népeinek javára uralkodjék, ugy meg kell hoznia azt az áldozatot, hogy elszakad fiától és megfelelő környezetben helyezi el. Sajnos, az anyacsászárnő tanácsadói nem ebben a szel­lemben gyakorolják befolyásukat őfelségére, ezért a felelősség őket fogja terhelni, ha a res­taurációs mozgalom nem jár sikerrel és a Habs­burgok a Bourbonok és Napoleoniddk sorsára fognak jutni. — Abban az esetben ugyanis, ha nincsen remény arra, hogy Oltó, a legitim örökös eb­ben a szellemben fog uralkodni, mozgalmunk — őszintén kijelentem — teljesen kilátástalan, mivel abban az esetben, ha a restauráció pillanatnyilag sikerrel is járna, husz esztendőn belül újra kitör a foiradalom. Ha Olló neve­lése nem nyújt garanciát arra, hogy mint ural­kodó a nép javára fog kormányozni és nem báb, hanem a birodalom első polgára és mun­kása lesz, ugy én vagyok az első, aki a legiti­mizmusnak hátat fordít és minden erejével a restauráció megakadályozására törekszik. — Az uj monarchia nem lehet a réginek a folytatása. Nem a népek vannak az ural­kodóért, hanem az uralkodó nem lehet egyéb, mint a népek első szolgája. Mindenekelőtt meg kell változtatni a trónöröklés rendjét szabályozó pragmatica szankciót. Csak az lehet trónörökös, akinek morális és fizikai képességei vannak arra, hogy uralkodói köte­lezettségeinek majdan megfelelhet. Ezért a parlamenteknek meg kell adni azt a jogot, hogy ellenőrizhessék a trónörökös nevelteté­sét és oktatását. Ha a nfpképviseletek ugy találják, hogy a legitim trónörökös szellemi­leg, erkölcsileg, vagy fizikailag nem rendel­kezik az uralkodáshoz szükséges kellékekkel, ugy a parlamentek intézkedhetnek, hogy a trónöröklés az uralkodó család következő, a pragmatica szankció szerinti tagjára száljon. Hülye, beteg uralkod) lehetetlen dolog és ezért a pragmatica szankció a kifejtettek szerint okvetlenül megváltoztatandó. Egyébként is demokratizálni kellene az udvart. Az uralkodó nemcsak a legfelsőbb hadúr, de, ezt a ki­fejezést az előbb már használtam, az ország népeinek első szolgája. Szóval az uralkodó nem kormányoz, hanem alkalmazkodik népei­nek kívánságaihoz. Véget kell vetni a főher­cegi „wirtschaftnak" is. A főhercegeknek a monarchiában sem lehetnek előjogaik azért, mivel rokonságban vannak az uralkodóval. Általában az erre vonatkozó házi törvények eltörlendők- A főhercegek egyszerű polgárok, akiket semmiféle kiváltság nem illet meg, de akik akkor is a dinasztia tagjai maradnak, ha polgári családból nősülnek. — Az osztrák legitimisták úgynevezett arisz­tokrata-csoportja ezt a programmot nem akarja elfogadni és ezért küzdünk külön pártban. Néhány hét előtt népggyülést ren­deztünk Salzburgban. Ezen a gyűlésen részt vett pártunk másik vezére, Salm Erich gróf is. A gyűlésen megjelent egy dúsgazdag arisztokrata, aki a gyűlés után engem és Salm grófot kérdőre vont ezért a programmért. Kije­lentette, hogy neki ilyen monarchia nem kell, ha­bár ő legitimista. Erre azt feleltem, hogy más­ként a restauráció elképzelhetetlen és ha ő ezt nem akarja belátni, ugy nem legitimista, ha­nem pusztán egois a, aki azért akarja vissza­hozni a császárt, mivel nem tud belenyugodni a demokrácia diadalába, régi előjogainak elvesztésébe. — Mi a véleménye a magyar legitimizmusról? — szólt a következő kérdés. — Magyar legitimizmus, sainos, nincsen. Apponyi Albert és Andrássy Gyula grófokat sem tartom legitimistáknak. Apponyiék az ön­álló és teljesen független Magyarország trón­jára akarják ültetni Oltót. Nos ez nem legi­timizmus, mivel ellenkezik a pragmatica sanc­tioval, amely szerint a legitim uralkodó a birodalom császára. Mivel igy Apponyiék meg­tagadják a pragmatica sanctio alaptételét, nem is nevezhetik magukat legitimistáknak. Ismét­lem, én magyar legitimistákat, sajnos, nem ismerek. Apponyiék lehetnek monarchisták, akik Ottót Magyarország királyává akarják koro­názni, de egészen biztosan nem legitimisták és a tiszta legitimista szempontból miben sem különböznek attól a párttól, amely Albrecht főhercegből akar magyar királyt csinálni. — Ottó csak az uj dunai birodalom császára lehet és csakis Bécsben, a birodalom szivé­ben székelhet. Megkoronáztathatja magát Bu­dapesten magyar királlyá, de akkor ép ugy meg kell koronáztatnia magái Prágában Cseh­ország és Zágrábban Horvátország királyává. — Tegyük fel, hogy a magyar Ottó-párt végrehajtja programját, Budapestre hozza Ottót, megkoronázza és letéteti vele az esküt a független, magyar nemzeti ki­rályságra. Mit szólnának ehhez az osztrák legitimisták? — Nem hiszek ebben, de ha a dolgok ide fejlődnek és Ottó leteszi az esküt, abban a pillanatban az osztrák legitimizmus magától megszűnik. Ha ugyanis a legitim Habsburg­trónörökös leteszi az esküt a független Ma­gyarországra, ugy megtagadja a birodalom többi részeit és megszegi a pragmatica sanc­liot. Ekkor a legitimizmusnak Ausztriában vége van. — Mit tart Ön a budapesti Albrecht-mozgalomról? — Albrecht főherceg gazdag és jó össze­köttetésekkel rendelkező fiatalember, aki komoly ellenfél. Számolni kell vele. Szomorú azonban, hogy Albrecht főherceg mindeddig nem cá­folta meg a vele kapcsolatos terveket. Hogyan legyenek legitimisták, illetőleg royalisták a népek széles tömegei, ha magában a dinasz­tiában sincsen megegyezés és egy főherceg, aki semmiféle törvény alapján nem tarthat igényt a trónra, fellép a ház feje, a legitim trónörökös ellen. Eddig az osztrák legitimista vezér feleletei a feltett kérdésekre. A beszélgetés végén megkérdeztem még Wolff ezredest, hogy vájjon meggyőződése szerint a monarchia megfelelőbb államforma e mint a köztársaság, amely ellen küzd? Wollf ezredes erre azt felelte, hogy mindkét államformának meg vannak a maga előnyei és hátrányai, az ő véleménye szerint a monarchia előnyösebb azért, mivel az állam fejének nagyobb az autoritása, mint az időszakonként, hosszú korteskedések után választott köztársasági elnöké. A demokrácia és a szociális politika nem függ össze az államformával és a monarchiában is ép ugy érvényesülhet, sőt Wolff ezredes szerint okvetlenül érvényesülnie kell, mint a köztársaságban. Szemere Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom