Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-03 / 159. szám

4 DELMAGYARORSZAQ Í928 december 6. Az indokolás azt mondja, hogy a mai nehéz viszonyok közt néhány napig késett az igaz­{ ;ató a fizetés teljesítésével; de ebből mig nem övetkezik, hogy Ilyen nagy kárt lehessen rá­hárítani. * y Ötvenszázalékos kedvezmény. A Délmagyarország könyvakciója három nappal ezelőtt kezdődött, de ez a három nap már meg­győzött bennünket arról, hogy vállalkozásunk ered­ményesebb lesz, mint amilyenre számítottunk. A betűre, a könyvre, kulturára éhes rétegek, tiszt­viselők, kereskedők, munkások, diákok valósággal rohamot intéztek a Délmagyarország kiadóhivatala ellen és a raktáron levő könyvek legnagyobb ré­szét néhány óra alatt elkapkodták. Ez a roham fényes bizonysága annak, hogy Szegeden szükséglét a könyv, fontos és csak ne­hezen nélkülözhető szükséglet, hogy Szegeden kell a könyv, csak elviselhető áron adják. A Délma­gyarország könyvakciója megoldotta az olcsó és ]ó könyv problémáját. A könyvakció csoportjainak olcsóságát azzal dokumentáljuk, hogy leközöljük néhány régi árát és a jelenlegi árakat. A IV. cso­port ára 91.000 korona helyett 56.700, a VIII. cso­port 210.000 heWett 122.500, a XII. csoport 210000 helyett 143.500 a XV. csoport 147.000 helyett 112.000 és a XXI. csoport 21.000 helyett 12.000 korona. Ezeket a csoportokat csak találomra vettük ki a többi közül, de az arány valamennyinél ugyanez, ami közel ötvenszázalékos kedvezményt jelent. IV. csoport. Ára: 56.700 korona. Bródv Sándor: Az ezüst kecske. Gyárfás Dezső: Orfeum. Kaczér Illés: Az ezüst fuvola. Méray Horváth Károly: A Rizginem. Székely Aurél: Harctéri típusok. VIII. csoport. Ara: 122.500 korona. lyAnnunzio: A halál diadala. Couperus: Heliogabalus. . Komédiások. Romáin Rolland: Viharvirág. Meyiink: A zöld arcú kisértet. XII. csoport. Ára: 143.500 korona. Serao Matild: A levágott kéz. Romáin Rolland: Jean Christof Párisban. II. Antoinette. Heinrich Mann: Diana. D'Annunzio: Talán igen, talán nem. Anatot France: Péterke. XV. csoport. Ára: 112.000 korona. Dova Duncher: George Sacd. Barbnsse: Tüz Maupassant: Holdvilág. Romáin Rolland: Jean Chriatopf Párisban U. rész. Anatol France: Balthazár. XXI. csoport Ara: 12£00 korona. Horváth Ákos: Tüzimádás. PuszUfi Jenő: Tipegtek-topogtak. Ráskai László: Valaki bekopog. Jövő hiten megjelenik az aranymérleg-rendclet. (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Az aranymérlegről szóló rendelet s jövő héten kerül s 33-as bizottság elé. Mintán pedig Bud János pénzügyminiszter addig előreláthatólag nég nem tér vissza Budapestre, az itteni tár­gyalásokon a pénzügyminisztert Walkó Lajos kereskedelmi miniszter fogja képviselni és ille­tékes helyen szerzett információnk szerint a rendelet már a jövő héten meg is lelenik. Görögországnak 30 millió lévába kerül a bolgár betörés. A Népszövetség büntetése. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Athén­ből jelenük: A Népszövetség Görögországot 10 millió léva pénzbírságra ítélte, amiért anélkül, hogy előzetesen fölkérte volna közvetítésre a Nemzetek Szövetségét, behatolt bolgár területre. Ezenkívül 20 millió léva kártérítést tartozik fizetni Bulgáriának. Elégedetlenség a státuszrendezéssel. Hir szerint B-csoportba kerül az államvasutak VII. és VIII. fizetési osztályának egész személyzete. — A tanárok is elégedetlenek. osztály tisztviselői érzik majd meg leginkább a státuszrendezés kellemetlen oldalát. Ha a megjelenő rendeletben igaznak bizo­nyul ez a hir, akkor teljeaen érthető a vasutas­ság elkedvetlenedése. Hiszen ennek a két fize­lési osztálynak az alkalmazottai végzik a szol­gálatnak egyik legnehezebb részé', akár az igazgatósági, akár az Ozletvezetőségi vagy a közszolgálati beosztást nézzük. Hangoztatják a vasutasok, hogy a státuszrendezésnek éppen a magasabb állásokat kellett volna csökkentenie ott, ahol azok túlsúlyban voltak, de elhibázott a cél, ha a nagyobb pozíciók redukciója a kis­fizetésű emberek előrehaladását teszi eszten­dőkre lehetetlenné. A kérdés megvitatására nagygyűlés egybe­hivását kívánják a vasutasok. kérnek az igazgatóknak. ismerik, hogy az emiitett intézményeknél dol­gozó kariársiikat megilleti minden tekintetben a VI. fizetési osztály, de olyan megoldást sze­retnének, amely különválasztaná az igy beosz­tott tanárokat tőlük és mindegyiket annak az intézetnek a státuszába sorolná, ahol szolgála­tot teljesítenek. A különválasztás a tanárok szerint lényege­sen javitana az ö helyzeiükön és a beosztott tanárok helyzetén is. A korpótlék visszaállítása és a 35 éves szolgálati idő behozatala ettől függetlenül határozott kívánsága a tanári kar­nak, mert enélkül még a megnyitott fize'ési osztályok révén sem javult a helyzetük, hanem épp :n ellenkeiően rosszabb lett, mint békében volt. A javitás alfának azt jelölik meg, hogy az igazgatókat vegyik ki a tanári státuszból. Ha pedig ez állampénzügyi szempontból sem volna lehetséges, ugy hagyják meg őket abban, de maradjanak a jövőben a rangsoruk szerinti helyen és mint Igazgatók, kapjanak működési pótlékot. Ez a javaslat a ma működő tanári kar önzetlen kívánsága, mert végeredményben már nem rajtuk, hanem a jövő tanárgeneráción segítene. Budapest, december 2. A napokban kerül­nek nyilvánosságra azok a listák, amelyek pon­tosan föltüntetik, hogy az egyes igazgatási ágazatokban az állami tisztviselők közül ki milyen kategóriába kerül. Jóhelyről kapott információ szerint a Mávnál már elkészült ez a beosztás. A Tamássy-féle tervezet, már mint elvi mego dás sem talált rokonszenves fogad­tatásra seholsem, de különösen a vasutasok körében keltett komoly aggodalmat. Ugy lát­szik, a most már elkészült és rövidesen nap­fényre kerülő uj személyzeti beosztás részben igazolja is a státuszrendezés elleni aggodalmat. A kiszivárgott hirek szerint egész fizetési osz­tályok kerülnek B-csoportba és pedig különös­képpen az alacsonyabb fizetési osztályba tartozó alkalmazottak, az államvasuti VII. és VIII. A tanárok külön státuszt A tanárok most már ismételten azzal a kér- 1 déssel fordultak a kormányhoz, hogy rendezze valamiképpen azt a szituációt, amelyet a VI. és V. fizetési osztálynak a megnyitása terem­tett. A mostani stdtuszrendezés sorda az V. fizetési osztályba kilenc igazgatót nevezett ki a kultuszkormány is egy tanárt. A tanárok azon­ban ezt az egy helyet sem tekintik a maguké­nak, mert az emiilett tanár a műegyetemen tanít, de nem az egyetemi, hanem a rendes tanári státuszba tiriozik. Ilyenformán kétségte­len, hogy ezúttal valóban nem jutott be tanár az V. osztályba. A bétebelí állapottal szemben konkrét pa­naszt hoznak föl a tanárok a mai állapotot il­letően. Bikiben kitszázhatvanan tartoztak a VII. fizetist osztályba, az akkor még megadott korpóllékkal együtt épp annyi volt a jövedel­mük, mintha a VI. fizetési osztályba sorolták volna őket. Ma halvan tanár tartozik a VI. fi­zetist osztályba, de korpótlék nélkül, mert itt a tanárok réBzére kontemplál! helyeket az igazga­tók, továbbá a műegyetemre, a síiniakadémiára, az iparművészei; intézetbe és a Tcréziánumba beosztott tanerőkkel töltötték be. A tanárok el­MMHMMMIIMIMMM Elválás után elrabolta feleségétől a jegygyűrűt. Rácz Sándor bátyjával lefogta volt feleségét és erőszakkal vette vissza az aranygyűrűt. A szegedi törvényszék Vild-tanácsa ma délelőtt egy igen érdekes bünügy lötárgyaiását tartotta meg. A férjet vádolták meg rablás bűntettével, mert volt feleségétől a különválás után vissza­rabolta a jegygyűrűt és azokat az ékszereket, ame­lyeket a házasélet alatt vásárolt feleségének a férj. Rácz Sándor szentesi gazdálkodó hosszú éveken át a legnagyobb egyetértésben élt együtt feleségé­vel. A házaséletet sokáig nem zavarta semmi, de a hosszú évek után a viszony a házastársak kö­zött kezdett elhidegülni, a féltékenységi jelenetek napirenden voltak, mig végül is különváltak. Egy­szer-egyszer a férj megpróbálta, hogy visszahívja asszonyát, de Ráczné hallani sem akart arról, hogy visszatérjen férjéhez. Ebből a megváltozhatatlan elválásból következett azután az a bünügy, amely mialt az ügyészség rablás miatt emelt vadat Rácz Sánáor ellen, amiért feleségétől erőszakkal akarta elrabolni a jegygyűrűt és a többi ékszereket. A férj ugyanis nagyon elkeseredett, miután nem tudta visszatéríteni asszonyát és ezért kétségbe­esésében elhatározta, hogy vissza fogja szerezni a jegygyűrűt, amely közöttük a szoros kapcsolatot szimbolizálta. Az elmúlt év decemberében történt azután, hogy Rácz Sándor megbeszélte bátyjával Rácz Imrével, — amint ezt az ügyészség vádirata mondja — hogy mindenáron visszaszerzik a gyű­rűt. December tizennyolcadikán Rácz Sándor báty­jával együtt fölkereste lakásán volt feleségét és kérte, hogy mivel minden megszakadt közöttük, adja vissza a gyűrűt is, ne csak a jegygyűrűt, ha­nem mindazokat az ékszereket, amelyeket a házas­élet alatt neki vásárolt, hogy kedvében járjon. Az asszony fölháborodva tiltakozott a kérés ellen és fölszólította volt férjét, hogy hagyja el a házat. Ráczék erre közösen lefogták a kétségbeesetten védekező asszonyt — mondja tovább a vádirat — majd leteperték a földre. Az asszony még mindig kétségbeesetten védekezett, kiáltásaira azonban nem jött senki segitségére. Végül is a két férfi a telje­sen kimerült asszony ujjáról erőszakkal lehúzta a jegygyűrűt A vádirat azt is mondja ezután, hogy a kétségbeesett és dühös dulakodás közben Rácz igy kiabált volt feleségére: — Akkor Is elveszem a gyűrűt, ha négy ujja törik is bele! Amikor azután ezzel a munkával készen voltak, a Rácz testvérek elmentek abba a házba, ahol Ráczné többi ékszereit tartotta. Hiába volt minden tiltakozás. Az izgatott Rácz ezeket is elvette, «meg­szakadt közöttünk minden — mondotta —, ne maradjon ilyen emlék sem". A törvényszék előtt a mai főtárgyaláson mind a két vádlott tagadta a terhére rótt súlyos bűn­cselekményt. Azzal védekeztek, hogy nem erőszak­kal vették el a gyűrűt, hanem azt fölszólitásukra önként adta át Ráczné. Vild Károly elnök erre elébük tárta a nyomozás során tett részben való beismerő vallomásukat, amely szerint azt mon­dotta Rácz, hogy amikor erőszakkal vették el a gyürüf, az asszony a következőket mondotta: — Te Is elvetted a lánykori boldogságomat, nem adom vissza a gyűrűt 1 A vádlottak továbbra is megmaradtak tagadásuk mellett. Ráczné azonban szeműkbe mondotta, hogy előbb lefogták, majd a földre teperték és erőszak­kal húzták le ujjáról a jegygyűrűt. A törvényszék ezután a bizonyítás kiegészítését rendelte el, miután a vádlottak több tanura hivat­koztak és igy a tárgyalást december tizennyolcadi­kára halasztotta el. 5 DÉLMAGYARORSZÁG S I kölcsönkönyvtár* h % Ossendowski: ACSIAI TITKOK, ÁZSIAI % Z EMBEREK. \ ft Most jelent meg 1 JJ Kapható a DÉLMAGYARORSZAG KÖLCSÖN- J KÖNYVTÁRÁBAN. és SZÖVET nagy választékban MAI T7CD olcsó áron kapható ílULI Z.LÍI és TÁRSÁNÁL VÁR U. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom