Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-25 / 177. szám

10 DELMAOYARORSZAQ 1925 december 14, Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodájában! A színház h*ti műsora: Péntek délután mérsékelt helyárakkal: A nóta vége. Péntek este: Régi jó Budapest. Szombat délután mérsékelt helyárakkal: Dolly. Szombat este: Az orlow. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: Postás Katica. Vasárnap este: A nagy nő. Hétfőn: A nagy nő. Bérletsztlnet. Kedden: A nagy nő. Bérletszünet. Szerdán: A Gyurkovits lányok. Premierbérlet B. 2. Csütörtökön : Szilvesztert kabaréest Bérletszünet. Csütörtök este fii II órakor: Kacagó éjfél. Péntek délután mérsékelt helyárakkal, Kovács Kató vendégfelléptével: Marki grófnő. Péntek este: A kis huncut. Premiírbérlet A. 2 Szombaton: A kis huncut. Bérlet B. S. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal: A nagy nő. Vasárnap este: A kis huncut. Bérletszüntt. Színházjegyét; a DÉL-MAGYARORSZÁG jegy­irodájában telefonon is megrendelheti. (Tele­fonszám 306.) Hslyes színházi politika. Szegeden, ahova kavargó homokot, vagy tik­iágra fekvő harat fuj a kiszabadult síittya­szel, úgyszólván kanyarulatánál vagyunk annak a kuliurálii foyamalnak, amely a szivében megrepedt Nagymagyarország egéiz testén va­lamikor végigzuhant. Ez a folyamat u| eszméi­vel, zseniális igaiságaival, ssivbe-vérbe mar­koló vágyakozásaival és bölcselkedéseivel ha­zai ¡tlelkek megértő hurjein is visszhangzott, miután elfibb felkavirta két világrész irodalo­mért és művészeiért lelkesedő közönsége ér­deklődését és bmgulatát. Igaz, hogy gátat emel­tek szabid fejlődésünknek, hogy szűkebbre szabták medrünket. Da mi lett az eredmény? Hogy mélyült a folyása a nagy folyamnak, hogy átcsapott cicndes életéből az elzárt terü­letekre és most dalolva beszél rólunk két vi­lágrészben. Harc nélkül véltünk be szigotu barrikádokat és ime mindenhonnan sót és föl­det, barátságot és vendégszeretetet hoznak mflp vészetflnk és irodalmunk elé. Természetesen e helyen nem a tudományos irodalomról beizélflnk, amely szintén sok hivel és tisztelöt szerzett már nekünk, mint például a zenében akár Bartók, akár Kodály. Ellenben beszélünk a szegedi színháztól, amelynek ál­landó, a közönségre mélyen hitő kapcsolatot kellene tartani ugy a hazai irodalommal, mint a nyugati kulturával. Hogyan lehet ezt a fel­adatot legjobban megközelíteni? A szinhánzak mindenütt terjeszteni kell él fel­lendíteni a közművelődést. Ennek egyik kulcsi lenne ériékes daraboknak, a közönség minél nagyobb rétegével való megismertetése. A ma­gyar dráma ma uralkodó és virágzó értéke hírét növeli Európában és Amerikában. A ma­gyar elme elöl jár. Hogyan van mégis, hogy mig a magyar darabok kasizasikert biztosíta­nak mindenütt, éppen ennek a termékeny or­szágnak második városában lanyhul a prózai darabok iránt a kedv és a dráma, siker szem­pontjából egészen a másodranguiág szerepére sDlyedt. A vidéknek, igaz, megvan a maga sajáto? aszkétikus élete, amelyen amúgy is rilkán ha­tol át az inteilektualtzmus forradalmi. Meg vaskalaposok is vannak elegen, akik érthetetlen megokolásokkal állnak minden irodalmi mérle­gelés döatőszékében. De van még egy másik súlyosabb körülmény éi ez az, hogy a vidék minden irodalmi igényt, a színház menete a középosztály anyigi áldozatkészségének szük terére van limitáiva. Mi következik eb­ből ? azokat a világirodalmi müveket kell adni, amelyek, lelkiieg is, értelmileg is és érzelmileg is kOzel fekszenek a közönség érdeklődéséhez, akár szellemességükkel, akár erkölcsi tenden­ciájuknál fogva, akár azért, mert költői értékü­ket frissen, a közvetfenség-erejévet tudják köz­vetíteni. Háiom nagyhírű iró munkáiból kap­tunk az idén kósioiót. Játszották Ibsent, Haupt­mannt, Shakespe&ret. Mind a bárom azonban olyan müvtkkei szerepelt, amelyek vagy nem tartoznak a legs kerűltebbek közé, vagy pedig a problémák megoldásában jártas és a* ennél­ktdest szerető közönségnek kellene a színházat meg öl enie. Erre azonban vidéken nincsen eset. Itt a k'zeltbb fekvő élmény boztiat sikert. Olyan darabokat kell tehát hozni, amelyekné1 közönségsikerre is lehet számítani. Itt vannak azonkivűl a belföldi „modern* és jó darabok, ahhoz, hogy megkedveltessük a drámai irodal­mat. Ugród ¡szkának ezek szintén nagyon jók. Mert hiszen arról van szó, hogy elidegenedett a közönség a drámai előadásoktól és be kel­lene édesgetni. Azonkívül mint a magyar kul­iura m'sodik nagy kikötővárosát a saját iro­dalmunk kultiválása valamennyire kötelezne is. A színháznak azonban azonkívül, hogy nin­csen jó és szikavatott irodalmi tanácsadója, nagy hibája, hogy nincsen megfelelő drámai társulata sem. Majd minden darabot egészben vagy részben a léleknélkül való játék, az átélés hiánya kerget egy-két előadás lengCdése után le a műsorról. Jó színész kettőnél, háromnál több alig van és ez teszi nagyon is kétessé a drámai együttes működését tz idén is. Akarva, nemakarva az operett felé sodródik a közönség zöme. Erre költ a színház is abban a feltevés­ben, hogy csak igy szabadulhat az anyagi romlástol, holott a dráma elejtése csak befejezi a cirkulus vitiozust, mert ha Jók a drámai elő­adások, megoszlik a látogatottság, ha rosszak, eg«feé tömörül. Néma közönségben kell a hibát keresni, hanem egyes-egyedül a társulat­ban és a kiválasztott darabokban. Ha azonban Kár a szinhaz mezőin járunk, nem hagyhatjuk szó nélkül az operai előadá­sokat sem. Három hónapja működik a társulat. November végére hirdet ek opera-premiért, nem is egtet. A Sjauss-cenlennáriumra való meg­emlékezést is kilátásba helyezték. Mindebből azonban legalább eddig csak távolabbra és távolabbra fujt szappanbuborék lett. Az ígérgetések idejét teljesen le kell zárni. A jó színházi politikának elsősorban hitel­képesnek keli lenni. A tulsok operettbe is bele lebet fáradni, belefárad a társulat is. Szeged nek szereive és figyelve kell őrizni a kultúrá­jának egyik legfontosabb erősségét. Ne té vessze ezt szemelől a tagadhatatlanul jóakaratú igazgató sem. /. v. * Pogány György tárlatához. Ktrácsony előtt tárlatot nyitóit Ptgátty György, a magyar piktúra reprezentatív alakja, aki ma tehetsége teljíben olyan sorozatot átütött ki, amely büsz­kesége lenne bármilyen művészeti csírnoknak. Képeiből a fölény nyugalma, az átszellemült, artszttkus lélek manifesztációja szói szétáradó lírikus költséggel. Ami a művészeiben alap­vetően egyéni, az mindég forrongásba hozza a szemlélő nézőt és Pogánynál a világító fan­tázia, a tájaiból kicsengő élet szinte kicsordul a keretből. Aligha volt ennél jobb tárlatunk, aligfta állított ki eddig festő, aki annyira uralná magát, a lerméizeté: imádó lelkét, hogy aztán annál mélyebben, annál bensőségeseb­ben szólaljon meg képein. Lelkes odaadás, sok tudás és a legnagyobb szere1 et válthat ki esik művészből annyi meggyőző és megkaoó szép­séget, mint amecnyi Pogány mostani képei díszíti. Ebben a koldusországban annyi a te­hetség, hogy szinte roskadozunk a felelősiéi alatt, hogyan kellene miadet méltóképpen mél­tányolni. E ég sajnos, hogy ez a kitűnő nevű festő is kénytelen az országot járni, hogy mű­vészetének zavartalan beteljedesedését biztosít­hassa. Míg sajnosabb azonban, hogy nálunk, ahol annyit beszélnek faulturáról, oly álmosan mennek el az érdemes és értékes müvéize mellett. Pogánynak vannak tájképei, egy Tisza­parti tájé, halászbárkák kii, cséplök, erdörész­letei, ameljek a feslőiségen kívül s természet tiszta ábilatát leh lik éi a tökéletes formaszép­ségekkel párosulva igazi élménygazdagodást jelentenek. Érthetetlen, hogy ilyen kiáltásnak, ilyen festőnek is küzdenie kell a közönség kö­zönyével. I. * A Harmon a Ill-lk Jbé leti hangvsraenys január 19-én, este 8 órakor a Tisza-szállóban Basilides Mária, a jelenkor legkiválóbb pódium­énekesnöjének közreműködésével; a zongoránál Kósa Oyörgy zongoramű visz. Műsoron az olasz és német klasszikusok, Schumann, Modernek (Himdemith, Kodály) és egy sorozat ősi magyar dal. Kevés jegy Harmónia pínzláránál. * Irodalmi Mt január 7-én szenzációs kultur­eiemény. R. Étsy Emilia a régi és modern magyar költők remekeit fogja szavalni nemes mfl vészei tel, juhász Gyula legújabb költemé­nyeinek sorozatát ismerteti, valamint a magyar lírikusokat. Móra Ferenc, a legnépszerűbb elő­adó, meglepetéseket tarogat szegedi rajongói­nak. Az illusztris triót a szegedi irodalmi est hírére több vidéki város hívta meg szegedi előadásuk megismétlésére. Az irodalmi est jegyei; Harmónia pénztára (Belvárosi Mozi) árusítja. * A axlnház karácsonya- A színház vezetősége nagy körültekintéssel állitottta össze a három karácsonyi ünnepnap műsorát, ugy hogy mindenki megnézheti a miga kedvenc darabját, mert a három ünnepnap hat előadása az idei szezon legnagyobb sikerű operett­ujdonségaiból áll. * Karácaony első napja Pénteken, vagyis karácsony első napján délután a „A nóta vége* kerül szinre a főszerepekben Kolbay Ildikó, Fenyő Irma, Qyárfásné. Fenyves, Delly, Rogoz és Bilicsivel. Pénteken este a .Régi jó Budapest" kerül szinre a vezetőszerepekben Gábor Mara, Trillap Ilonka, Faith Giza, Fenyves, Sugár, Faludi és Bilicsivel. * Karácsony másodnapja. Szombaton délután a szezon első nagy operettslágere, a .Dolly" szerepel a színház műsorán, melynek vezetőszerepeit Trillap 1 onka, Gábor Mara, Uti Giza, Sugár, Szentiványi, Rogoz és Bilicei játszák. Szombaton este a legutóbbi nagysikerű operettujdonság, ,Az orlov" kerül szinre a premier ragyogó szereposztásában. A főszerepekben ezúttal is Kolbay Ildikó, Gábor Mara, Fenyves, Delly, Herczeg, Rogoz, Bilicsi és Faludi képességeik legjavát nyújtják. * Karácsony ntolsó ünnepe- Az óesztendő utolsó ünnepnapjának délutánián a .Postás Katica* kerül szinre, este pedig w^ na»y nő*. Mindkét előadáson a vezetőszerepeket a társulat legkiválóbb erői játszák A délntáni előadások hílyárai mindennap mér­sékeltek. * A nagy nő. Jean Gilbert gyönyörű muzsikáju ope­rettje a karácsonyi ünnepek alatt nem kerülhetett soro­zatos előadásokban szinre és igy a karácsonyi ünnepek után folytathatja csak diadalmas előadásait. Jövő héten hétfőn és kedden kerül még szinre, továbbá jövő vasár­nap délután mérsékelt helyárakkal. * Gynrkovlcs lányok. Herczeg Ferenc egyik leg­gyön>örübb és legmulatságosabb vígjátékát eleveníti fel jövő hit szerdáján a színtársulat. .A Gyurkovics lányok" még ma is müsordarabja nemcsak a budapesti Nemzeti Színháznak, hanem az ország összes színházainak is és igy a felújítása i'ánt várakozással és érdeklődéssel tekint Szeged egész társadalma. * Siilveazter a színházban. Az óesztendő utolsó napján két előadást tart a szinház. A rendes esti elő' adás keretében esti fél 8 órai kezdettel kabaré-est lesz, fél II órai kezdettel pedig úgynevezett kacagó éjfélt tart a szinház. Mind a kél előadáson kabarétréfák, mulatságos magánjelenetnk, ének- és táncszámok ke­rülnek bemutatásra a fővárosi nagysikeiü kabarémüsor legújabb éa legjobban tetszett számaiból. SIMMERINOI MOTOR­DIN AMO 1-24 HP , ÖNÁLLÓ VILLANY­\ TELEP Igazdaság, kSztég, mozik világítására 30—SCO lámpáig. M 12 Ajánlattal szolgál: RA.CZ F. mérnök Budapest, V., Falk Miksa ucca 8. Perzsaszőnyegek Kizárólag külföldi anyagból Ebédlőszőnyegek, összekötők, otomántakarók, ágyelők, aszialferitők, párnák és hinta­szék takarók. Megrendelések a legrövidebb idő alaft legpontosabban készülnek „GÁBOR" szőnyegipar Szeged, Szent István tér 6. TELEFON 9-74.

Next

/
Oldalképek
Tartalom