Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)
1925-12-25 / 177. szám
19215 december 25. OELMAQYARORSZAQ 9 A szegedi elitéltek hözül senki sem részesült karácsonyi amnesztiában. A szokásos karácsonyi amnesztia, amely egyesek előtt minden évben megnyitja a bör tönök kapuit, az idén is megjelent, de szegedi érdekessége, sajnos, nincsen a rendeletnek. A kormányzói legfőbb rendelkezés amnesztiát ad a sajtó- elitéileknek és mindazoknak, akik pél dás magavisele ükkel kiérdemelték a szabadonbocsi jtás tényét. Néhány politikai elitéltre is kiterjed az amnesztia, Szegeden azonban az elmúlt évekhez hasonlóan senki sem részesüli amnesztiában. A karácsonyi szegedi vonatkozású amnesztia ügyében a Dilmagyarorszdg munkatársa kérdést intézett dr. Zombory Jenő ügyészségi elnökhöz, aki kijelentette, hogy Szegedre tudó mása szerint nem érkezett amnesztia. A börtön az amnesztiás elterjesztéseket saját ügyköré ben rendezi s igy az ügyészség nem tudhat arról, hogy a börtönből szabadul e ki valali az ide i karácsonyi ünnepek a kaimával. Az ügyészség kitin előterjesztést nem tett az am nestiiás szabadonbocsdjfdsok ügyében s igy ügyészség kezdeményezésére amnesztiát senki sem kaphatott a szegedi elitéltek közül. A Délmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. A kereskedelem karácsonyi hangulata. Régi barátom, Detail Dezső, rövid kötöttszövöttórukereskedő a napokban újból felkeresett és kiöntötte előttem panaszait. — Higyje el kérem, kormányzatunktól minden hibája meilett a zsenialitást elvitatni nem lehet. Jól tudom, hogy Róma cézárjaitól napjainkig minden uralkodónak és kormánynak politikai eszköze volt: az ígéret. Régen kenyér volt az igéret tárgya, lényegében ma is ez, de változlatott, kulturáltabb formában, — a gazdasági fellendülés és a közterhek, tetemes csökkentése jelent ma kenyeret. Ámde kormányzatunk zsenialitása éppen abban rejlik, hogy nem él az igéret avult eszközével. A háborúban és forradalmakban meggyötört és túlfeszített idegzetű társadalom ma már nem reagál az ígéretekre, tehát meg kell győzni arról, hogy már benne él az igéret helyett valósággá vált jólétben. Minden miniszteri felszólalás, akár pénzügyi, akár kereskedelemügyi miniszteri ajkakról hangzik is ei, akár Gentben, Budapesten vagy Szegeden, mindegyik meggyőz bennünket arról, hogy a szanálás nagyszerű eredményei után már derékig benn vagyunk a remélt gazdasági fellendülésben és a közterhek jelentékeny csökkentésének élvezetében. Ezen nyilatkozatok nyomán el kell hinnünk, hogy a „gazdasági élet utja már erősen felfelé ivelő", hogy megszűnt a fogyasztói válság, a munkanélküliség csökkent, a középosztály visszanyerte újból régi vásárló erejét, az ipar és kereskedelem zavartalan boldogulási lehetőségeit és a közterhek nagymérvű csökkentése módot ad arra, hogy a kincstár számára hosszú éveken át igénybe vett jövedelmek a gazdasági élet ereiben visszamaradva, uj értékeket beemeljenek. Hegedűs Lóránt volt ennek a' szuggesztív politikának a megalapítója, bárha ő csak kezdő volt e téren. A koronának stabilitását akarta helyreállítani, ugy hogy az abban való bizalmat szuggerálta a társadalomba, amely a koronától vadul menekült. Kormányunk ezt a szuggesztív módszert továbbfejleszti és minden előző Ígéretének: a gazdasági föllendülésnek és az adók nagymérvű leszállításának már a beteljesülését hiteti el velünk. S amíg mi a valóságban fuldokolunk és egyik napról a másikra a fizetésképtelenség örvényének szélén tengetjük létünket, képzeletünk naponként megrészegül ennek a kormányszuggeszciónak fantáziát gyönyörködtető varázsától. A nyílt, de sokszorosan nagyobb számban lappangó fizetésképtelenségek hosszú sora bizonyára nem tekinthető, egy örvendetes gazdasági újjáéledés biztató szimptomáinak, A karácsonyi vásárban való reménykedés még kitolta ezeknek a fizetésképtelenségeknek felfakadását, de a jövő esztendő első hónapjában a kényszeregyezségi esetek oly zuhataga várható, amely meglepetésszerűen fogja érni a mesterségesen táplált optimizmusban élő kormányt és közvéleményt. Erre az időre tető alá kell juttatni a minden oldalról sürgetett kényszeregyezségi reformot. Bizonyos, hogy jó és mindent kielégítő kényszeregyezségi eljárást megalkotni nem lehet. Ez a rendelet csak addig volt tökéletes, amig a háború és az inflációs korszak alatt alkalmaztatására sor nem került. De ugy a hitelezők, mint az adósok nyomban rossznak tartották, mihelyt a szanálási krízis a kényszeregyezségi eljárást fontos közgazdasági pi obiémává avalta. A reformot egyoldalúan, a hitelezők vagy adósok szempontjai szerint megalkotni nem szabad, hiszen minden kereskedő egyúttal adós is egy személyben. Egyetlen elvnek kell a reformban érvényesülni és ez az, hogy a kényszeregyezségi eljárás lényegében egy jogi és gazdasági kedvezmény, amelyre csak az a kereskedő vagy iparos érdemes, aki üzletvitelében nemcsak a fennálló törvényekhez és rendeletekhez, hanem az üzleti, a kereskedői tisztességnek nem kodifikált, de épp oly hatékonyan élő szabályaihoz is mindvégig lelkiismeretesen alkalmazkodott. Módot adni arra, hogy erről a hitelezők érdekében egy pártatlan és arra hivaiott szerv gyorsan és költségmentesen meggyőződjék, kedvező vélemény esetén ez a szerv a hitelezőkkel a bírósági eljáráson kivül egy viszonylag költségmentes és gyors magánegyezség létrejöttét elősegítse, sz az a kívánság amit a kényszeregyezségi eljárás reformjával szemben támaszthatunk. A kereskedelmi és iparkamarák lehetnének az ezen cél elérésére egyedül hivatott szervek. Viszont az ellen a miniszteri tervezet ellen, amely a fizetésképtelenségbe jutott adós üzletvitelének megvizsgálását és a magánegyezségnek megkötését egy a fővárosban létesítendő Országos Hiteivédő Szervezet ügykörébe kívánja utalni, a vidéki kereskedelem nyomatékosan tiltakozik. Sem a hitelező, sem az adós nem szolgáltathatja ki érdekeit egy fővárosi hitelszervezetnek, amely a vidéki viszonyokat nem ismerheti, csak kiküldött megbízottja utján tájékozódhatik és a fővárosba való utazással és az ott való képviselettel költségessé teszi ugy a vidéki hitelező, mint az adós számára az eljárást. A kényszeregyezségi eljárás reformja bármily szükséges ps fontos, helyzetünkben enyhülést jelenteni nem fog. Egyrészről az állandóan fokozódó fogyasztási válság, másrészről a közterhek és a rezsiköltségek növekedése : az a két malomkő, amelyek között fel kell morzsolódnunk. S ebben a helyzetben már félévvel annak aktuálissá válása előtt, bevetik a közvéleménybe az üzlethelyiségek feletti szabad rendelkezési jognak kérdését. Hamis érvelés az, amely ebben a tárgyban a gazdasági szabadság jelszavával él. Ha minden vonalon helyreállott a gazdasági szabadság és a békeviszonyokhoz térünk vissza, állítsuk helyre a szabadságot a háztulajdon terén is —, hangzik a jelszó. Mi azonban az állam hivatásának tekintjük, hogy a csekélyebb számú és ekszisztenciális érdekeiben nem érintett háztulajdonosi érdekeltséggel szemben védelmében részesítse a kiszolgáltatott és létérdekében fenyegetett üzlethelyiség-bérlőket. Ezen a téren a kereslet és a kínálat, a háztulajdonosok és a bérlők egymáshoz való viszonya napjainknak gazdasági rendjében még kiegyensúlyozva nincsen. Igaz ugyan, hogy vannak már üres üzlethelyiségek, de ezek az üzlethelyiségek ott vannalc. ahol számbavehető kereskedelmi forgalom soha ki nem alakult, s ahol üzlethelyiség csak kisérletképen nyitott meg. Ellenben n'ncsenek üres üzlethelyiségek ennek a városnak régtől fogva kereskedelmi forgalomra szánt és használt utvonalain, ahol a kereskedők és iparosok megélhetésüket valóban megtalálhalják. Igaz ugyan az az ellenvetés is, hogy a békeévekben is csak ezeken az "utvonalakon tudott boldogulni a kereskedő, mindamellett a szabad rendelkezési jog fennállolt és ez veszélyt nem jelentett. De a békeévek kereskedőjének és iparosának vagyoni helyzetét jelenlegi vagyoni helyzetével összehasonlítani nem lehet. Akkor a vagyonilag erős és ezen erejében bizakodó bérlő a háztulajdonossal szemben inferioris helyzetben nem volt, egyenlő erősek voltak a szembenálló felek s igy alakult ki a gazdasági élet diktálta egészséges bérviszony. Mig most a szanálás válságában le• gyengült, elvérzett kereskedő és iparos, aki tőkével nem rendelkezik, hogy uj helyiséget szerezhessen, de ahhoz is gyenge, hogy magasabb üzletbér fizetésével rezsiköltségeit tovább növelje, a tökéletes kiszolgáltatottság érzésével állana háztulajdonosa diktátumává! szemben. Ilt még ma indokolt az állami védelem. Csak ha a kormányhatóságilag szuggerált gazdasági fellendülés és ezzel együtt az elviselhetetlen adóterhek enyhülése élő valósággá fog válni» ha a kényszeregyezségi eljárást, mint szükségtelent, a magyar közgazdaság lomtárba fogja helyezni, állhat helyre az üzlethelyiségek terén is a teljes szabadság. Addig rossz szolgálatot tesz a gazdasági élet lassan megnyugvó rendjének az, aki a szabad béremelés és felmondás kérdésének felvetésével az ezer nehézséggel küzdő kereskedő és iparos elkeseredett lelkiállapotát ezzel az ujabb gonddal is irritálja Barátom kezet nyújtott és elváltunk. Merengve néztem utána, vájjon mikor fogok találkozni az ő nevével is a hivatalos lapnak jól ismert, zsúfolt hasábjain. Dr. Kertész Béla. Briliáns, platina ékszer, gyöngysorok, Schaffhausen, Omega, arany, ezüst órák, ezüst evőeszközök, csodaszép arany és Platina karórák és ritikülök, ezüst cigaretta szelencék. Nagy választék. Olcsó ára k. FISCHER TESTVÉREK SZEGED, rjl J 2 TELEFON KÁRÁSZ U. 10-65. SZABÓ DEZSŐ legújabb könyve, ezenkívül minden kötet kapható. Hungá ia Hntiquarlum ucca2JAJ. Aki házat vagy ingatlant vásárol, salát érdekében vétele előtt keresse fel DÁVID GYULA ingatlanforgalmi irodáját Kossut Lajos sugárut 9. sz. a., telefon 10-42., mert vételét ezen cégnél, minden kívánalmat kielégítően, a legelőnyösebben bonyolíthatja le.