Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-20 / 173. szám

DELMAGYARORSZAG 1925 december iO y v Szeged és az Alföld problémái. Nem tagadjuk, hogy Az Est cikksorozata, amelyben országunk második városával foglalkozik, jól esik nekünk szegedieknek. Már majdnem megszoktuk, hogy csak Budapesttel foglalkozik a fővárosi saj ó, olykor-olykor ugyan velünk is, de csak ha valami állal szomorú hirre tettünk szert. A közgazdaság és fóleg a fejlődés szempontjából velünk vidékiekkel foglalkozni bizony merészség. Az Est nagyon helyesen állapítja meg közlekedési politikánk teljes csfdjét. Merem állítani, hogy egyetlen nyugati országban sem fordulhatna elő, hogy Budapesttől Bajáig ne vezessen át híd a Dunán, ugv, hogy a keleti és nyugati forgalom kénytelen Pesten át lebonyolitódni, amiből haszna talán senkinek sincs, kára azonban míjdnem minden érdekeltnek. Baross Qábor koncentrikus vasutpolttikát csinált és mindent Pestnek irányitott. Akkor ez talán indokolt volt, ma azonban, a szegénység és a csonkaság ez országában, az o csóságra, a gyorsaságra kell mindent fektetni és azt adni az embereknek, ami után százezrek áhitoznak: munkát, munkát és munkát 1 Az üszögi szén ma az ország egyik legjobb szene, el van zárva a Tisza Maros vidékéről, mert Szegedig 436 km-t, vagy Budapeslen át 452 km- es utat tesz meg. Az utas megőszül, ba Szegedről Pécsre kell utaznia. Debrecen, vgy Szolnok vidékéről Duiániulra jutni egy Odyssea, holott, ba a szeged—bácsalmási, vagy a cegléd—adonyi vonalat megépilettnők és rendes közlekedést szerveznénk, uj éieet adnánk ezeknek a vidékeknek és produktumaiknak. Szeged — hála kitűnő közgazdasági érzékkel rendelkező polgármesterének — most valósítja meg 25 éves álmát: megépítteti a tanyai vasulját. De nem kellene e ebből a vasúiból kiindulva megteremteni az egész Alföld ttnyai körvasutját ? De tovább menve: nem érkezetl-e el mégis az ideje a Duna -Tisza csatorna megépítésének? Van itt két folyamunk és testünkön keresztül nem tudjuk bajóval elérni, idegen területen kell kalandoznunk, dangubálnunk. Vájjon más, nyugati országban néznék e ezt öibersko.t kezekkel 1 Annyi tervet ve'e tek itt fel, de egyik sem öltött teBtel. Most, hogy a foldmiveiésügyi minisztérium az Alföld (gyes részeinek lecsapolásával foglalkozik, nem volna-e időszerű evvel a csatornatervvel is komolyan foglalkozni ? Hiszen egészen biztos, hogy a külföld kapvakapna egy ilyen nagyszerű, produktív tőkebefektetéssel kecsegtető ervhez való kölcsönnyújtáson. S ha például a Csongrád—Félegybáza—J akabszállás—Orgovány—Izsák—Fülöp szállás—Solt—Dunaföldvár csatornát lehetne megépileni, amelybe esetleg a Bogdánffy Ödön tervezte Soroksár—Bugyi—Kunszentmárton— Szabadszállás—Fülöpszállás, azután meg a Félegyháza — Kistelek — Szatymaz— Fehértó — Szeged csatorna totkoln*, az A föld vadvizeinek és tavainak oly naiyszerű lecsapolását lehetne elérni, amely — belekalkulálva a Bogdánffy kontemplálta öntözési berendezést — sok százezer hold termőföldet eredményezne, feljavítva evvel egyúttal terméskilátásunkat és megteremtvín uj közlekedési vonalakat, nem is beszélve a Bogdánffy által említett és Félegyházán létesítendő központi energiatermelő telepről, amely agráriparunknak az Alföldön való megteremtéséhez óriási módon járulna hozzá. De ugy a körvasút és csatorna, mint egyáltalán a közlekedésnek az Alföldön való megjavítása által az itt levő sok-sok sziksós tavat is lehetne kiiasználni. Rigler Gusztáv erre vonatkozó kutatásai és megállapításai majdnem kincsesbányaszerflen hatnak az emberre. így pl. említi, hogy a Szeged közelében elterülő Fehértóból évente a Tiszába kb. 600 vagon kristályos szóda folyik el, anélkül, hogy valakinek ebből egy fillér h szna lenne. Megtörténheine az ilyesmi Németországban?! Vagy vizsgálódásai alapján állapit ja meg. bogy akár a Fenérló, akár a Gyopáros-, a Kerek , vagy a bajdudorogi to gyögyitó alkatrészek szempontjából bátran felvchetné a vcsenyt a Palicstóval, sőt egyes tavak felül is mu'ják, stb. stb. Ezeket a dolgokat a nsgyközöns'g talán nem is tudja. Már pedig ba közlekedési ujaink meg javíttatnának, ba az Alföldet át és keresztüiszelő csatorna meglenne, nagyon sok oly terűle et hódítanánk meg, amelyre szükségünk van és amelyen az arany az uccán fekszik. Örülünk, nagyon örülünk, hogy Az Est foglalkozik velünk, talán sikerül feltárnunk Nigymagyaralföld kincseit 1 Gál Miksa. „Rontás van a házon." Három évet kapott a cigányasszony, akit tizenegyedikszer Ítéltek cl csalásért és kuruxslásért. — 30 millióért „égették al a rontást* a gazda háza felöl Jankovics Erzsébeték. Még emlékezetes a nyilvánosság előtt az a békésmegyei sznte hihetetlennek látszó és filmre illő bűnügy, amelynek rövid története », hogy a régóta betegeskedő legénynek fantasztikus víziójára, barátjai megölték azt a véletlenül odavetődő öregasszonyt, akit az ördögnek hittek. A legény ugyanis régóta beteg volt, fintasztikus képzeletek gyötörték, lá omásai voltak és nem tudott meggyógyulni. Az emlékezetes délután történt, hogy bsrátai gyűltek az ágya köré, akikhez a beteg legény egyszerre igy szóit: — őt perc múlva értem jön az ördög öregasszony képében. Hármat fog kopogni az ajtón, ha menten agyon nem ütitek, mindjárt magával visz is végeni von. Megdermedve hallgatták a bírátok. Nébány perc telt el feszült csöndben. Kopogtak. A legények fölmeredtek. Lassan benyitott egy öreg. Összeroskadt, rokkant koldusasszony ráhajolva botjára. A legények fanatizált eksztázisukban rárohantak: Itt van az ördög — kiáltották is ott a szobában legyilkol dk a btteg szeme láttára, akinek arca mosolygott. A holttestet pedig kidobták az ablakon. Óriási feltűnést keltett ez a bűnűgy annak idején nemcsak a jogászi körökben, bsnem orvosszakértői társasagokban is. Ez a fantasztikus bflnűgy a jogi és orvosi kérdéseken tul azt mutatja, hogy Békésmegyében, különösen Csaba és Gyula környékén, sz nte még középkori kép leletben, tudatlan babonában, fanatikus hiszékenylégben élnrk. Most ismét egy olyan hasonló „bűbájos** bűnűgy került a bíróságok elé, ez azonban már sokkai könnyebb kimenetelű volt. Itt nem került sor gyilkosságra, a deliktum itt csalás volt. Gyulán volt szép portája a módos gazdának, a legnagyobb nyugalomban és munkában élt a csalid hosszú éveken át, míg nemrégiben egyre-másra következtek a csapások. Hol egy gyerek hali meg, hol a jég verte el a termést, hol a legszebb paripa múlt ki. A gazda mindenütt panaszolta baját és kétségbeesetten, blebagyottan hangoztatta: — Rontás van a házamon, rontás van a házamon ... A kijelentések hamar a cigányok fülébe jutottak és a következő napon megjelent a háznál Jankovics Erzsébet édesanyjával, aki vagy tizszer volt már büntetve csalásért, kuruzslásért. Óratoian közeledtek a családhoz, majd határozottan kijelentették: — Hogy rontás van De azon mi könnyen a házon, az kétségtelen, tudunk segíteni. Meg fogjuk találni a rontást, elégeljük és megint jó lesz mindent És a .rontás elége'éséért" nem kértek többet harminc milliónál. Örömmel egyezett bele a gazda, még nem is alkudott. A következő éjszaka pedig, amikor a legnagyobb csend volt mindenütt, megjelentek Jankovic8ék a porta udvarán. Teljesen csend ben munkához láttak az udvaron, kirom méter mély gödröt ástak, majd valami fantasztikus rongyokba belecsomagolták a legkülöafélébb hulladékokat, rongyokat, szőröket és a szennyei beletemetlék a mély gödörbe. Másnap reggel, mintha éjszaka misem történt vo'na, megint olt voltak a portán. Füs>ereket fSz'ek, varázsszavakat mormoltak, gőzölték a háztetőt, majd a megrettent családhoz egyszerre igy szóluk: — Megvan a rontást Határozott irányban indultak az udvarban, ásni kezdtek és — megtalálták a szennyet — Na itt van a rontás I — kiálották. Ünnepélyesen elégették a fantasztikus csomagot és megállapították, hogy elmúlt a rontás a ház felől. A gazda örült és kifizette a harmincmilliót. Egy hétig boldog nyugodtan élt a család és egy hét múlva meghalt hirtelen a kisgyermek. A gazda ekkor rájött megjózanodott eszével a csalásra és feljelentette Jankovics Erzsébe'et és anyját a rendőrségen. Csalás miatt indult meg ellenük az eljárás és a szegedi ítélőtábla most ítélkezett ebben az ügyben. A cigányasszonyok mellüket verték, az nen volt csalás, ők tényleg eltüntették „a ron*ástw, arról nem lehetnek, bogy oly erős volt és visszatért. Az é|szakai rejtelmes ásásról pedig semmitsem akarlak tudni. A Tábla háromévi fogházra ítélte az öreg cigányasszonyt, okit immár 11-edszer Ítéltek el, Jankovics Erzsébet pedig hatnapl fogházat kapott, mert ez volt az első bünte ése. 10.000 korona egy gyönyörű fayence színes Hn Pld TARTÓ, SO.OOO korona egy 6 személyes tivfg CJKŐRKÉSZCCT, szebbnél-szebb Üvegáruk leszállított árakon '85 = karácsonyi ajándéknak = w l p n ... T- világítási üzletében r onyo 90ma Kö'csey ucca 4. sz. BELVÁROSI Legszebb karácsonyi ajándék egy üveg parfüm: Cofy, Houbigant vagy Guerlainféle gyönyörű manikűr- és , fésükészletek. Legolcsóbb árak! 230 ródlík, Schweizi tipusu gyermekszánk-k gOzheJlitáau talpfákkal legjobb kivitelben kaphatók. Mandel kocsigyár Béke ucca ÍO. 38 Telefon: 4-TJ. Szenzációs karácsonyi és újévi vásár a „Centrumban" DUGONICS TÉR í. Minden századik vevő, aki ötvenezer koroni. felül vásárol, kap ajándékba teljesen ttt INGYEN egy arany vagy egy ezüst órát. (Női vagy férfi óra tetszés szerint.) Otesá árak! Pontos kiszolgálás! Minden kapható t Kirakatainkban az ajándéktárgyak láthatók. - Vételktayszer nélkül tekintse meg az eladásra kerülő áruk kiváló minőságét Hoffmanné női fodrászat HENNA hajfestés, hajmunkák, bubi hajvágás. Olcsó árak, gyors és pontos kiszolgálás! PHRÓKAK aÓDCSÖBZÉSEt •• manikűr, arcápolás Bérletjegyek 10 számmal és havi bérletek igen nagy árengedménnyel.