Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-18 / 171. szám

W'r pyrrr^f 1925 december 18. DELMAGYARORSZAG Csütörtökön hajnalban meghalt Cserzy Mihály. Csütörtökön a reggeli órákban lesújtó, fáj da mas hir vonult végig gyors tempóban a nyilvánosság Összes rétegeiben. A hir sietve terjedt és nemsokára mindenatt tudták a le­sújtó valóságot: Cserzy Mihály 61-ik életévében váratlanul, hirtelen eltűnt az Hők sarából. Ha­tnak nincsen többé, akinek neve olt van a ma­gyar irodalom történetében, aki negyven esz­tendeig éló és dolgozó munkása volt a magyar népies irodalomnak, annak ellenére, hogy csak élete alkonyán hagyta el tanult mesterségét, telte le kezéből a szerszámot. Cserzy Mibály a legutolsó belekben tagja volt a II. számú adófelszóiamlási bizottságnak. Heteken át fiatalos agilitással végezte hivatalos muniájal iparoslársai és polgártársai érdekében. A bizottság szerdán késiQlt el feladatával és ebből az ilkaiomból a bizottság tagjai barátsá gos összejövetelre jöttek össze a fehér aszta mellett. Alig időztek azonban néhány percet a vendéglői asztalnál, amikor Cserzy Mihály hir­telen rosszal lett, ma\á még mielőtt segíteni tudtak volna, beleroskadt a mellette Uvő Kör­mendy Mátyás karjaiba. Elfehéredett, összeesett. A mentők vitlék de a köikórházba, ahol agy­virzist állapítottak meg. Azonnal megoperálták, de ez már nem sikerűit. A hajnali órákban az­után anilkül, hogy visszanyerte volna eszméle­tit, meghalt. Cserzy Mibály 1865 október 16 án születeti Szegeden. Apja régi iparos családból szárma­zott és tekintélyes tagja volt a szegedi iparos társadalomnak. A fiatal Cserzy Mihály iskoláit a piaristáknál végezte, mig közben apja fel ügyelete mellett megtanulta a borbély mester­siget is. Irogatni már 15—16 éves korában kezdett, mig első elbeszélése csak 20—22 éves korában jelent meg nyomtatásban. Békeft Antal fedezte fel tehetségét és ezután egymás után jelent meg a vonal alatt iz akkori szegedi lapokban. Békéli keze alatt kitanulta az újságírói mester­séget is, mig a nap többi részeiben a műhely­ben dolgozoi 1 23 éves korában már a főváros1 lapokban jelent meg neve és ekkor már be­keiUlt abba az exkluzív társaságba, amely Sze­geden a viruló irodalmi életet felentelte és amelynek taglal voltak Mikszáth Kálmán. Gár­donyi Qéza, Kemechey Jenő és Palóct László. Első önálló kötete Szegeden jelent meg Kint a pasztán cimmel 1899-ben, majd a következő évben már nagy sikert ért el a Budapesten megjelent Falusi tirténeiek cimü kötete. A következő munkái voltak sorban: Földmívesek (Budspest 1903 ), Hazulról (Budapest 1907.), Siófoktól—Kesztnelyig (1909 ben első dijjal ki­tűntetett mO). 1912-ben jelent meg első regénye Tükrözik a dilibáb címen, ugysnebben az év­ben jelent meg Vasárnap dilatán, novellák, majd 1915-ben Szalay Józseffel együtt irt Ugarimddás cimü népszínműve, amely állandó műsordarabja volt a vidéki színházaknak és amelyet Ábrányi Emil a Oárdonyí Bor-toil helyezett egy nívóra. Utolsó kötetei voltak: Legendás időkből. Kialvó lángok, Régi világból. Huszonöt éven keresztül rendes tárcaírója volt a Pesti Napló- nak, az Újság-nak és Pesti Hirlap- nak, majd az Uj Idők-nek és a Világ­nak. 1918-ban, amikor Szakács Andor meg­alapította a Virradat- ot, főmunkatársul szerződ­tette Cserzy t Több mint ezer novellája jelent meg szétszórva, vidéken, Pesten, Szegeden. Írásaival a legutolsó időkben is nem egyszer kereste fei a Szeged-ct, majd később a Dtl­'Magyarország-ot. Alig volt olyan nyelv, amelyre írásait le ne fordították volna. Nemrégiben Amerikából ka­Pott értesítést, bogy egyik kötetét angolra for­dították és azt kérdezte a kiadó, hogy meg küldje- e a kiadás előtt az angol fordítást. Erre a levélre azonban már nem válaszolhatott. Egy "Utalómmal meghívták az Akadimtára Is, hogy c,öadást tartson a magyar népszokásokról. . Cserzy Mihály mindig, a legnagyobb sikerek «°uban is büszkén hivatkozott iparos mivoltára. Al*iikor 1908 ban meghívták a munkásbiztosiló Pénztár igazgatói szélébe, elfogadta ugyan az állást, de egy hönap után leköszönt és vissza és iparkamarának, as ipartestület diszelnökévé választotta, tagla volt a törvényhatósági bizott­ságnak és a Dugonics Társiság megalakulása óta agilis, majd később igazgatósági tagja volt. Nagy irodaimi munkássága mellett állandóan dolgozott műhelyében, mig mintegy három év előtt az akkori zajos idők megviselték idegeit és egészségi állapoiát, ugy hogy a régi mű­helyt elad a. Élete végén egy nagy regényen dolgozott, amelyben meg akarta irni a magyar piraszt életét születésétől haláláig minden részletében. Ezenkívül Deréky Jánossal együtt színdarabon IMgMaíSMMMSMSMSMSMMíMWMSIMVMMMAMI*> A pénzügyigazgató felfüggesztette az I. számú adófelszóiamlási bizottság működését. Állítólag „tulliberálisan" kezelték a felebbezésekct és mérsékelték az adókat Hetek óla zavartalanul működnek azok a bhotlságok, amelyek a kereseti adókivetések ellen beérkezett felszólalásokat tárgyalják és a felebbezések alapján felülbírálják a kivetéseket. A fclszólamlási bizottságoknak nagyon sok mun­kájuk akad, mert as adókivetések ellen majd­nem kivétel nélkül minden adózó felsrólalí, ami két okból is érthető, először a közismerten bejelentette, hogy hivataljőnökének, dr. Kolb Árpád pénzügyigazgatónak az utasítására be kell szüntetnie a felszólamlások előadását — egyelőre httfőlg. A bizottság tagl*i először ne« tudlák, hogy mitévők legyenek ? Voltak, akik arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy a bizottságot a pénz­űgyigazgaló rendelkezése nem befolyásolhatja súlyos gazdasági helyzet, másodszor azért, msri | működésében és tekintet nélkül az előadó segéd­az általános kereseti adót nem éppen keztyüs kézzel vete.ték ki. A varos területen három ilyen felszólamlást bizottság működik és egyenkint tárgyalja le előre megállapiiott sorrendben a felszólamlásokat. Az I. számú bizotlság az ipartestület emeleti helyiségeiben kapott hivatalos helyiséget és hat hét óta működik itt. Ennek a bizottságnak Tőrös Sándor nyugalmazott pénzűgyigazgaló az elnötte, előadója dr. Dille Jenő. pénzügyi segédtitkár, tagjai pedig: dr. Ujj József, dr. Kovács József, Borbély Ferenc, Bokor Adolf, Brackner Ede, Mlhalovics Dexső és Benedek József. A bizotl­ság zavart linul működött egészen a mai napig. Ma délelőtt asonbsn olyas vilaml történt, hogy titkár visszarendelésére, igy előadó nélkül kell folytatni a tárgyalásokat. A tagok többsége azonban nem helyezkedett erre az álláspontra, amelynek jogszerűségét kivétel nélkül mindenki elismerte, hanem ugy határozott, bogy a tár­gyalásokat ts felfüggeszti az előadó működésé­nek felfüggesztéséig. Igy már a csütörtökre ki­tűzött tárgyalásokat sem tartotta meg a bizott­ság. Az I. számú felszélamlási bizottság előadó­jának visszarendelésének az okát beavatott be­lyen abban látják, hogy ennek a bizottságnak a működését az adók szempontjából ialliberá­llsnak találta a pénzügyigazgató. Ez elé a bi­zottság elé tartozott az I., a II. és a III. kós­a bizottság kénytelen volt működésit feltüggesz- igazgatási kerület, tehát a legsúlyosabban meg • . — y ug ril UvUSlJ^ uiMi* -w— - — £! borbélyműhelyébe. Benső barálja volt Tóth aki nem egyszer emlékezett meg róla az Jj*' levelek ben. Testvéri viszonyban volt Ab­Emil el és Fodrász Jánossal. Huszonhat éven át tagja volt a kereskedelmi tenl is igy azok az adófelszólalók, akiknek te­lebbezését pénteken tárgyalta voiaa a bizottság, már zdrt ajtókra tatáinak, ha megjelennek a kitűzött időben. CsfliörtökOn reggel, a szokásos időben kezdte meg a bizottság a tárgyalásokat. Félkilenc óra­kor az ipartestület egyik tisztviselője lépett be a tárgyalóterembe és jelentelte, hogy dr. Kolb Árpád pénzűgyigazgaló a telefonhoz kéreti dr. Dille fenő segédtitkárt, a bízottság előadóját. Az élőidé azonnal a telefonhoz sietett, majd néhány perc múlva, amikor befejezte a pénzűgyigazgatóvsl a beszélgetést és visszi­érkezett a tárgyalóterembe, a bizotlság elnöké adóztatott polgárság zime. Állítólag a bizott­ság sok esetben negyven százalékkal is redu­kálta az eredeti általános keresett adókivetése­ket, mig a másik két bizottság nem igen lépte tul a tiz—husz százalékos adócsökkentést. A bizotlság működésének felfüggesztése érthe­tően nagy meglepetést keltett ai egész város­ban. A pénzűgyigazgaló intézkedését sokan az­zal az erélyes adóbehajtásra irányuló politiká­val hozzák issztfüggésbe, amelytől a pinzügy­igazgató már tibblzben tett tanúbizonyságot, legu'óbb a közigazgatási bizottság ülésén, abot a városi adóhivatal vesetöjének vagyoni felelős­ségét kivánta megállapittatni az állítólagos nagy CIKCXCII « loigymuicicuiuc, m uitucong wuu»- . •>>-*>-' «"•! nek és tagjainak legnagyobb meglepetésére 1 adóhátralék miatt. A polgármester bekérte a szakszervezeti bizottságtól a segélyre utalt munkanélküliek névsorát. Ms délelőtt a Délmogyarország munkatáras felkereste hivatalában dr. Somogyi Szilveszter polgármestert és kérdést intezett hozzá, hogy a tegnapi közgyűlés viharos jelenetei után hogyan fogja megoldani azt a kérdést, amelyet a szak­szervezeti bizottság ismeretes beadványa fölve­tett. A polgármester megismételte azt, amit teg­nap a közgyűlés után több városatya elölt mondott. Kijelentelte, hogy a munkanélküli se­gélyeknek elvi ellensége, azt erkölcstelennek tartja, de azokat a munkásokat, akik nem la­pátolhatnak havat és a legnagyobb nyomorú­aáe sem kényszerítheti őket kéregetésre, szive­ién részesiti karácsonyi segélyben a polgár­mesteri gyorastgélyalapból. . , - Valószínűleg be fogom kérni a szakszer­vezeti bizottságtót a segélyre ráutalt munkások névsorát, vagy pedig esetleg azt is megteszem, to 'a pénit szétosztás vtgetl átadom a szak­szervezeti bizottságnak. Énesülésünk szerint a polgármester már meg is tetU a szükséges léptseket, hogy a szakszer­null bizottságtól mielőbb megkapja a névsori éfiiy a rounsanélkö! tengődő munkások ka­rácsony előtt feltétlenül megkapják a várcsió! "SX1 mestefségesen és feiesle*eaen, felh­atott kérdés ak'ái le is zárulnak, de azért vissza kell térnünk néhány szóval a tegnapi közgyűlésre, hogy abból levonjunk néhány na­gyon fontos tanulságot. A köigyűlésen kírobbsnt áldatlan vihart lát­hatólag egészen lényegtelen nüsnszbeli különb­ség okozta. Arról volt szó, bogy a város Wimmer Fülöp javaslata szerint adja-e meg a karácsonyi segítséget az arra elismerten ráutalt munkanélkülieknek, vagy pedig — meri a köz­gyűlésen emellett kardoskodott a polgármes­ter — ne idjon segélyt. Most utólag kidéiül, hogy a polgármester is adni akar és hogy homlokegyenest az ellenkezftjét teszt annak, ami mellett a közgyűlésen kakas­kodott, mert számos és elismerten értékes lulajdoa­sága mellett van egy najyon rossz tulajdon­sági is: Nem tür más akaratot a város flgyei­nez intézésénél, ha ei a más akarat ciak for­mailag különbözik is síját akaratától. Ezt a rossz tulaidoniágot a lehetetlen és elöregedett közgyűlés érlene meg benne, meri szinte kri­tika nélküli szavazógépe nem is a tanácsnak, hanem a polgármesternek. Azérl a polgármes er mégis súlyos bibéi követ el nemcsak önmagával, hanem a várossal szemben is olyankor, airikor nagyon klhasz­is dolgozol!, mind a két munkája befejezetle­nül maradt. Tevékeny részt vett a közéletben is, az adő­felsiólamlási bizottságban kifejlett munkássága után ragadta el a halál, hátrahagyta öt felnőtt gyermekét és odaadó feleségét. Altalános, benső részvét fogadta hirtelen halálának híréi. Teme­tése pinteken délután fél 3 órakor lesz a kul­túrpalota előcsarnokából. A végtisztességet! be­szédet mond a Dugonics-Társaság nevében Móra Ferenc, a Kamara nevében dr. Toneüi Sándor és az ipartestület képviseletében Kör­mendy Mátyás. «MMMAAAMMMMMMMM«MM*MMMWWWVtf i

Next

/
Oldalképek
Tartalom