Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-16 / 169. szám

1925 december 8. DELMAOYARORSZ A 0 599 A tanács nem ad karácsonyi segélyt i munkanélküli tengődő munkásoknak. Mit tárgyal a decemberi közgyűlés? A város tanácsa kedden délelőtt Ott össze, hogy előkészítse a decemberi közgyűlést, amelynek tárgysorozatán mindössze két érdekesebb kérdés szerepel, az 1926. évi költségvetés és a szakszervezeti bizottság ismeretes beadványa. A költségvetés tárgyalására azonban szerdán necu kerülhet sor, mert a nyomda még nera készítette el a pénzügyi bizottság á'tal elfogadott tervezetet és igy azt nem kézbesíthették ki a városatyáknak. A polgármester éppen ezért a rendes tárgysorozat letárgyalása utan el fogja napolni a közgyűlést és a költségvetés tárgyalását keddre tűzi ki. A költségvetés ugyanis csak szombaton hagyja cl a sajtót é3 a szabályrendelet érteimében azt a közgyűlés előtt legalább huszonnégy órával ki kei) osztani a városatyák közöl', hogy alaposan átta nulmányozhassák, mielőtt hozzászólnának. A szerdai üiés tárgysorozatán szerepiö ügyek közül a következő érdekesebbeke! jegyeztük fel: A kisteleki p ébánia a hozzátartozó 57 holdas javadalmi birtokán különböző beruházásokat óhaj! eszközölni ugy, hogy az ehhez szükséges 28 és félmillió koronát a Csongrádi Takarékpénztárból kivánja felvenni. A kamatokat a megyéspüspök fizetné és a pénzintézet hajlandó is a kölcsön fo lyósitására, de csak abban ez esetben, ha a város hozzájárni a kölcsön felvételéhez. A tanács kimondotta, hogy a kölcsön felvételéhez hozzájárul, de azért anyagi felelősséget nera vállal. A pénzügyi bizottság javaslatára elhatározta a tanács, hogy javaslatot terjeszt a közgyűlés elé és tízmillió korona segély megszavazását javasolja az önkéntes tűzoltó egyesület számára. A vasutasok sportegyesületének kérelmére ki mondotta a tanács, hogy a rókusi vámház melletti búvárló területét átengedi az egyesületnek sporttelep létesítésére azzai, hogy az egyesületnek a tó területét fel kell töltenie, két éven beiül fei kell építeni a sporttelepet és a város földesúri jogának elismerése cimén évente egy pengőt kell a város főpénztárába befizetnie. Ezután kerüit sor a szakszervezeti bizottság beadványának tárgyalására. A szakszervezeti bi zoiíság, mint ismeretes, kettős kérelmet terjesztett a tanács elé. Az első kérelem az, hogy a város a munkanélküli szegedi munkáscsaládoknak adjon 300-500 ezer korona karácsonyi segélyt. Kétháromszáz ilyen segélyezésre ráutalt munkáscsalád tengődik Szegeden. A másik kérés az, hogy a közgyűlés terjesszen feliratot a kormányhoz és kérje a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosításra vonatkozó törvényjavaslat sürgős beterjesztését és letárgyalását. A tanácsülésen hosszú vita keletkezett a szakszervezeti bizottság beadványa fölött. Bokor Pál polgármesterhelyettes a kérést nem tartja teljesíthetőnek. Somogyi Szilveszter polgármester szintén a segély megadása ellen foglalt állást. Kijelentette, hogy a város munkanélküli segélyt nem adhat. A munkanélküliségen ugy segit, hogy munkaalkalmakat teremt. Most is utasította a köztisztasági üzemet, hogy az uccákra esett hótömeg eltakarítására annyi munkást vegyen fel, amennyi jelentkezik ötezer koronás órabérek mellett. Tegnap 191 jelentkező kapott munkát. Ez a hótakaritás legalább tiz napig eltart még, tehát bőven kínálkozik a munkanélküliek számára kereseti lehetőség. A tanács elfogadta a polgármester félreértésen alapuló álláspontját és ugy határozott, hogy a szakszervezeti bizottság kérelmének első részét elutasító javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. A polgármester teljesen félreértette a szakszervezeti bizottság kivánságát. A bizottság nem munkanélküli, hanem karácsonyi segélyt kért a várostól azoknak az önhibájukon kivüt kereset nélkül maradt munkanélküliednek, akik örömtelenül és reménytelenül várják a karácsonyt. A polgármester álláspontja szerint munkanélküli segély a — kisrongyos akció is, mert hiszen a kisrongyosok, a főispán által szervezett társadalmi akció keretében munkanélkűl kapják meg azokat a karácsonyi gyermekcipőket. Remélhetőleg a közgyűlés többsége nem helyezkedik majd arra a rideg álláspontra, amelyre a tanács helyezkedett. A szakszervezeti bizottság beadványának máso dlk részéi a tanács tárgytalannak tekinti, mert a kérdéses törvényjavaslatot a kormány már a nemzetgyűlés elé terjesztette. A munkanélküli munkáscsaládok karácsonyi segélyének megtagadása után a tanács a pénzügyi bizottságnak a külterületi kiküldetési dijak redukálására vonatkozó javaslatát tárgyalta. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok kimutatta, hogy ebben г?, év ben a város a külterületre kiküldött tisztviselőknek másfélmilliárd külön kiküldetési dijat fizetett ki a kocsiköltségek megtérítésével együtt. Éppen ezért azt javasolta, hogy a fanács terjesszen olyan javaslatot a közgyűlés elé, hogy a jelenlegi kiküldetési dijakat, ha a kiküldetés hat óránál hosszabb ideig tart, felére csökkentse a közgyűlés. Hat óránál rövidebb ideig tartó kiküldetésed esetén pedig ne adjon egyáltalában kiküldetési dijat. Eddig a tanácsnok napi kiküldetése például 272.000 korona volt. A tanács rövidebb vita után a pénzügyi szenátor javaslatát elfogadta. Dr. Sőreghy Mátyás interpellálja a tanácsot. Kifogásolja, hogy a javadalmi hivatal a 2380 koronában megállapított borfogyasztási adót 2400 koronára kerekíti ki és kérdi, hogy van-e tudomása erről a tanácsnak? A tanácsnak van róla tudomása, de nem tartja nagyon veszedelmesnek, mert ez a kikerekités hektóiiterenkint kétezer papírkorona többletet jelent csak, de azért január elsejétől kezdve utasítja a javadalmi hivatalt, hogy egyetlen papirfillérrel se szedjen az előirottnál többet. A főváros hatmilliárdos akcióval segit karácsonykor a munkanélkülieken. Kedden húszezren jelentkeztek segélyért. Föntebb közöltük, hogy a polgármester „erkölcstelennek tartj« a munkanélküli segélyt" akkor, amikor nem is munkanélküli segélyről van szó, hanem néhány karácsonyi koronáról, ünnepi meleg szobáról és egy-egy darab kenyérről. Itt alábü pedig az a budapisli tudósítás következik, amelyből kitűnik, ho«y a főváros hatósága Igenis nem tartja erkölcstelennek a karácsonyi segélyt, amelynek egyenesen muakanélküli segélyakció nevet adta es igyekszik enyhíteni a nyomorgó fővárosi munkásokon. Szeged példát vehet Budapesttől. A tudósilás a köve kező : Budapest, december 15. Ma kezdődött meg a főváros hatmilliárdos nyomorenyhitő és munkanélküli segélyakciója. Az erre vonatkozó piakáokat már szombaton és vasárnap kiragasztották az uccákon. Eszerint: mindazok, akik legalább két hete munkanélkűl vannák és egy esztendeje Budapesten laknak, jelentkezhetnek a segélytkérő ivekért az elöljáróságokon. Mir a kora reggeli órákban tényleg seregesiől jelentkeztek az elöljáróságok elölt a segélytkérő ivekért. Reggel nyolc órakor kezdődött meg az ivek kiadáaa és szakadatlanul tartott délután keltőig. A segélytkérő iveket a hét végéig lehet átvenni, ugy látszik azonban, hogy az első napon jelentkeztek a legtöbben. Az első napon már mintegy 20 ezren jelentkeztek segélyért. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Lteber Endre tanácsnokhoz, a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztály vezetőjéhez, Aki z következőket mondotta: — Mindent el fogunk követni, hogy a segélykérő ivek vizsgálata a lehető legrövidebb időn belül történjék meg, hogy a segélyek kiosztását már karácsony előtt elvégezhessük. Exhumálták Csanádpalotán Triszler Mártonnét és a holttest egyes részeit felküldtek a vegyvizsgáló intézetnek. A Dilmagyarország keddi számábtn már beszámolt arról, hogy Zombory Jánoi vizsgálóbiió és jankovlcs Láiztó egyeteai tanár kiutazott Csanádpalotára egy gyanús haláleset rej télyének lisitázásar*. Csanádpslo'án ugyanis ez év november haviban titokzatos körülmények között megbalt Triszler Mártonné, szül. Bucskó Vilma 64 éves csanádpalotai lakos. Az asszonynak előzőleg kisebb tetanusmérgezése voit, aait gyógy kezeltetett is a köiségi orvossal. Az orvoti vizsgálatnál tzonban kitűnt, hogy Triszlernének sok egyéb baja is volt, amit az orvos szintén gyógykezelt. fgy Triszlerné orvosi rendeletre kalomelt is szedeti be, aminek használnia ulán borzalmas kínok között kiszenvedett. A váratlan haláleset nagyfeltűnést keltett a községben. Mindenfelé tárgyalni kezdték a gyanús halálesetet és végül is az a gyanú erősödött meg a község lasoisá«ában, hogy Trtsziemét maga az orvos mérgezte meg. Amikor a gyanú komoly formát öltött, a kös«égi orvos fegyelmit kért maga ellen és indítványozta, hogy Triszlerné holttestét exhumálják annak megállapittia végetr, hogy a nirtelen halálesetnek mi lehetett a közvetlen oka. A halottkémi vizsgálat ugyanis pontosan nem tudta megállapítani, hogy Triszierné milyen betegségben batt meg % a aezelöorvosnak is az a gyanúja támadt, hogy esetleg a kalomel tartalmazhatott olyan mérgező anyagot, amely azonnali halálesetet okozott. Az exüumálást a halát okának megállapítása végett rendelték el, amit a hétfőt napon a helyszínre kiszállt bizottság foganatosított is. A holttestet felboneolták és az egyes szükséges részeket gondosan elcsomagolva felszállították a budapesti orvostani intézet vegyvizsgáló állomására, ahol a hulla belső részeinek megvizsgálása után véglegesen megállapítják, hogy ml okozta Triszler Mártonné halálát. Az ügyben majd csak a vizsgálat eredményének megismerése ulán teszik meg a további lépéseket, amennyibea erre szükség mutatkozik. „A Népszövetség határozatai várakozásainkat teljesen kielégítették.11 A miniszterelnök beszámolt az egységespírtnak a genfi tárgyalásokról. Megszüntetik a kincstári részesedést. Genf, numerus clausus, Petrichevich. Budapest, december 15. Az egységespárt ma este értekezletet tartott, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök vezetésével az egész kormány megjelent. Bethlen István gróf miniszterelnök tájékoztatta a párt tag|ait a genfi utjának eredményeiről. — A tavasszal — mondotta a miniszterelnök — 50 millió aranykorona összeget kértünk. A Nemzelek Szövetsége 30 milliót fel is szabaditól azzal, hogy ha decemberben a költség vetés hasonló eredményeket tűntet fel, mint az előző évben, akkor a 20 mí lió felszabadítása ellen nem lesz kifogása. A kérés ezúttal az volt, hogy á kilátásba helyezett összeg felszabadítását is engedélyezzék. Hároméves beruházási programmal léptünk a Népszövetség elé, mely az áüaroi üzemeknél, a Mav.-nál és a postánál kezdődik éB folytatódik a mezőgazdasági termelés fokozása es értékesítési lehetőségek megteremtőiével. — A következő kérdés a nyugdijasok kérdése volt. Az 1424. évi IV. L-c. ugy intézkedett, hogy a nyugdíjba helyezett tisztviselők egy bizonyos tkála szerint áthgban csak 80 százalékát kapják a régi tönény szerint nekik járó nyugdíjnak. Ez az intézkedés a szanálás terhének egyrészét a nyugdijatok vállaira hárilotta. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem változott, kivamtos, hegy bizonyos átmenet teremtődjék ugy, hogy bizonyos kategóriáknál a régi állapot helyreálljon. Ez megterhelést jelent, de a pénzügyminiszter szerint, ha a kategóriák»! jói választjuk ki, nem olyan mérvű » megterhelés, hogy a költségvetés egyensúlya el ne birná. — Egye;őre nem vetettük el a julius 1-én lejáró szanálást akció befejezésének kérdését, mert est márciusbsn kell majd tárgyalni, a benyomásom szerint ezt a kérdést közmegelégedésre meg lehet majd oldani. — A Népszövetség hozotl határozatai várakozásainkat teljesen kielégiUtték. A pénzügyi bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a következő félévben 20 mittió aranykoronát beruházásokra felhasználjunk. Hozzájárult a hároméves beruházási program első évi részletének felszabadifásához, s ahhoz is, hogy a kincstári haszonrészesedés adójorrását megszüntessük. A nyugdíjasok kérdésére vonatkozólag pedig a főbiztost felhatalmazták, hogy a kormánnyal egyet-