Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-02 / 158. szám

2 DHLMAGYARORSZAQ 192» december 2 feljáró éli irt, a nipsokaság fiiismerte is lel­kesen üdvözülte őket. Az aláírás ünnepélyes szertartási elölt Chim­berlatn külügyminiazter a Foreign Office palo­tá|ánik nagykövetségi termében fogad a a kai­f 3ldi delegátusokat. Csak nébiny pe cig tar* tolt ez az üdvözlés éi uáni a delegá u»ok a nagy ellogadóterembe men'ek. 11 óra 10 perc volt, hikor a delegátusok elfoglalták helyeiket a nigyszögletes asital körül is eiőkiszitettik a tollat oz aláírásra. Az előkészület és a kölciönöi üdvözlés me­gint níüány percet vett igénybe, majd Cham­berlain fölkérte a nimet delegációt, hogy az államok betűrendes sorában elsőnek írja alá a sterzóáiseket. Luther kancellár a maga tollával irta alá az okmányt, amely azután a sorrend szerint Vandervelde elé került, löle Sclilojdhiz, majd Benes és Skrzinsky irta alá a szerződé seket, utolsónak Chamberlain és ő is pecsételte meg. A betűrendes sorrend alatt a francia abc sorrendjét kell érteni. Igy kerüli Német­ország fAHemagne) az eltö ftelyre. Chamber­lain éa Briand a nagyomány szerint lúdtollal Januárban ismét ex-lexbe kerül az ország(?) Dscember 20-tól január 20-lg tart a nemzetgyűlés karácsonyi szünete. (iBudapesti tudósítónk telefonjcleniise.) Scltovszky Bíla a nemze'gyQiéi elnöke mi kijelen­tette, hogy a költségvetés tárgyalási előreláthatólag né ián/ nap alalt befejezést nyer, aztán pedig az apropriációs törvényjavaslat tárgyafását kezdi meg a Ház. M után pedg ennek a javaslatnak tárgyalásánál nincsen klotür, előreláthatólag hossz bb időt fjg igéiybe vsnni, ugy hogy a nem­zetgyűlés karácsonyi szünetének kezdeté g december 20-ig aligha sikerül azt tető alá hozni. Miután pedig a karácsonyi szünet január 20 lg tart, valószínű, hogy az ex lex az Idia sem lesz elkerülhető. Temesvár és a Bánát magyarságának panasza. Elrománositják az összss magyar iskolákat. írták alá a nevűket. Az üinepies aktus mély benyomást tett a jelen voltakra. London, december 1. A locarnoi szerződés aláírásának mai ünnepélyes aktusa a király üzenetének föiolvasásávil keidőlött. Etután következelt Chamberlain üdvözlő beszéde. Chamberlain után dr. Luther biodilmi kan­cellár, majd Briand, Sclaloja, Vandervelde, Benes és Skrzlnszky szólalt föl. Beszédüket •ztindnjájaa frar ciaut mondták. Miután sir Cecil Hurst megvizsgálta a ki­küldöttek fölhaalmazáiail, a. jelenlévők leg­nagyobb érdeklődése melleit megkezdődött az aláírás. London, decembír 1. Luther birodalmi kancellár a locarnoi szerződés aiálrásáiál be­szédet mordot», amelyben köszöietét fjjezie ki iz angol király üdvöileteért s mély részvétének adotl kifejezést az anyakirályné-halála fölöt. A locarnoi szerződés eredeti oknányait, vagy -thogy a hivatalos megjelölés mondj«: A köl­csönős garanciák szerződését, miután Qyörgy király is aláirta, a Nemzetek Szövetségének , titkárságánál helyezték el. Temesvár, december 1. A magyar párt temes­vári tagozata pana«zmemorandummal fordult Tataresca belügyi állantitkárhor, aki a kor­mányelnök megbúáaából Temesvárra jött. A memorandum leszögezi, hogy a párisi kisebb­ségi egyezmény és az u] román alkotmányiör­vény rendelkezései ellenére a Bánát maiyar nemzeti kisebbségeit iskoláitól és anyanyelvük szabad használatától megfosztották. A temesvári piarista főgimnáziumban is a m Hl Asszonyunk" zárda felsőbb leányiskolájában, az alsóbb osz­tályokban mir csakis román nyelven folynak az előadások. Ilyenformán a Temesvár és Bánát 100 000 magyar lakossága gyermekeinek csak a négy osztályú tenesvárt rónai katolikus polgárt is­kola tagozata áll rendtlkezisire. A bánság tiszta magyarajka közsigelben magvar elemi iskola mar nincsen. Megszün'ek a Blnságbin a magy r óvodák és peiíg 53 ilyen mükidött és magában Temesvlrotl 11 magyar ővidát szüntetett meg a kormtny. Szóvá teszi a me­morandum a továbbiakban a telepesek ügyét, majd az elb^csájtoit magyar tisz viselők hely­zetét, végűi megemlíti a temesvári rendőr­prefekturának azt a sérelmes intézkedését, hogy Hivatalos bsadványok és hirdetmények publiká­lásánál a román nyelv mellett csak a németet szabad használni, de a magyart nem. Bécsi lapok mondvacsinált szenzációi Magyarországról. „Andrássy Albrecht főherceg sógora akart lenni". — Magyarországot a genfi tárgyaláson akadja diszkreditálni egy maffia. Budapest, dicember 1. A Mai Nap szenzá­ciós cikket közöl arró', h?gr a bécsi lapok sierint Andrdssy Oyula gróf a király apósa akart Unni. A bécsi lapok szerint Albrecht fő­herceg a bolsevizmus alatt többizben tárgyalt Andrássy Gyula gróffal, Wlndischgraetz Lajos herceggel és Hunyadi János gróffal. Ezen po­litikusok megállapodást létesi eltek Albrecht-el, bogy miután IV. Károly király lemondott, igye­kezni fognak Albiechtet trónrt juttatni. A le­leplező bécsi lapok most csodálkoznak, hogy Andrássy Gyula gróf olyan hevet ellenfele Albrechtnek, pedig Andráaiy azon időben arról ábrándozott, hogy az uj király apósa lesz. A leleplezésről nem tagiűnató, hgy kissé fan­tasztikus és Andrássy G/u'a grófnak sürgősen tisitázni kell a lapban foglalt állításodat. Tegnap Bícsben, Londonban, Párisbm és a többi európai fővárosokban az a bír terjedt el, hogy Budipesten puccsot készítenek elő, hogy Albrecht főherceget trónra ültessék A bécsi la­pok hosszasan foglalkoznak ezen kérdéssel és többek kö ;t a Wiener Allgemtlne Zeitung meg­állapítja, hogy vitahinyszor Bethlen miniszter­elnök. elutazik Budapestről, mindig töriinik va­lami. E híreket — irjt a lap — egy titkos maffia szállítja külföldre. A híreknek semmi más céljuk ninct — jegyit meg a bécti lap —, mint az, hogy Magyarországot a genfi tárgya­lás során diszkreditálják. Nem bizonyosy hogy a numerus clausust decemberben tárgyalja a Népszövetség. Párts, december 1. Mint már többizben megitták a lapok, egy angol társadalmi egye­sület a népszövetségi tanacshoz petíciót inté­zett, amelyben a kisebbségek védelmére hivat­kozva, a népszövetségi tanács figyelmét arra a körülményre hivjt föl, hogy Magyarországon a zsidó felekezet jogai a numerus clausus tör­viaybetktatása következtében meg vannak cson­kítva es így ez ügyben — a béieszerzödéaek értelmében — a népszövetségi tanács beavat­kozása jogosult. E kérdéssel s a jSvő hó elején Genfben meginduló népszövetségi tanácsüléssel kapcso­latban érdeklődünk a Népszövetség párisi fiókjánál azirányban, hogy a magyar ,numerus clausus" ügye téríyleg sorra kerül-e a tanács legközelebbi ülésszakán es ho«y mik ennek az ülésezéseknek legfontosabb kérdései. A Nép­szövetségnek tudvalevőleg majdnem minden nagyvárosban fiókirodái vannak, hivatalos nép­szövetségi tisztviselőkkel s szervekkel és igy az ezek utján a nyilvánosságra kerülő fölvilá­fc08ita>uknak olyan értékük van, akárcsak a Népszöveség genfi főtitkárságán közvetlenül nyeri értesüléseknek. Az ügyről egyébként a következő informá­ciót adták: — A magyar »numerus clausus" ügye tény­leg szerepel a népszövetségi tanácsülés napi­rendjén, de hogy ez mikor kerül tárgyalásra, az e pillanatban mig bizonytalan. Lehet, hogy a kérdést már ezen a decemberi ülésszakon le­tárgyalják, lehet azonban, hogy csak a legkö­zelebbi ülésszak foglalkozik vele é demben. Ennek időpontja azonban most még bizony­talan. — Nem szabid ugyanis elfelejteni, hogy az Qléasrakon milyen vigteien nagyfontosságú kir­diseket kell megoldani, fit van elsősorban a mosszull kirdis, amelyben a döntés most lesz ikiuális. I t vannak amtán a magyar és osztrák szanálás sok tárgyalást tgénylő kirdiset, amely­hez szintén megfeielő idö kell. Etiöl eltekintve, december huizadtka utan már nem lehet tár­nyalni, meri a távolabbi országok képviselői­nek e napon a karácsonyi ünnepek miatt el aeil utazniok Genfoöl. Eddig szól a párisi népszövetségi iroda nyi­latkozata s ml a magunk részérői — az összes szükséges föntirtásokksl — azt az értesülésün­ket lazzök hozzá, hogy lehet, hogy a p:tició tényleg nem kerül fárcyalás «iá. Kétezerkétszáznégy pár cipőt osztott ki eddig a „kisrongyos"­akció. Dr. Aigner Károly főispán szivhezszóló fölhívást intézett a város közönségéhez és a tehetősebb polgárok támogatását kérte a karácsonyra lebo­nyolítandó „kisrongyos akciójához". Ezzel kapcso­latban kérdést intéztünk a főispánhoz, aki érdek­lődésünkre a következőket mondotta: — A kisrongyos akció célja az, hogy az isko­lába járó szegénysorsu tanköteles gyermekeket téli cipővel láthassuk el a társadalom támogatásá­val. Ezenkívül a beérkező anyagokból és a hasz­nált ruhákból megfelelő ruhákat csináltatunk a kisrongyosok számára. Minden évben a tanfelügye­lőség irja Ö3sze a segélyezésre szoruló gyerme­kek névsorát, még pedig két kategóriában. Az első csoportba kerülnek azok, akiknek egyáltalá­ban nincsen cipőjük, vagy ha van, az annyira hasz­navehetetlen, hogy nem számitható cipőnek. A cipőakcióban ezek részesülnek elsősorban. A má­sodik kategóriába azok kerülnek, akiknek téfc ci­pőjük nincsen. A kisrongyosok segélyezésén kívül az akciónak az is a célja, hogy munkához jut­tassa a munkanélküli cipészeket, mert a beérkező pályázatokat abból a szempontból is elbíráljuk, hogy lehetőleg azok kapják meg a munkát, akik­nek már régebben nincs munkájuk. A segélye­zendő gyermekek ráutaltságát részben a rendőr­ség, ié «ben a tanfelügyelőség nyomozza ki. Igy egyetlen pár cipő sem kerülhet illetéktelen kézbe. Munkámban már hatodik évben támogatnak telje­sen önzetlenül munkatársaim, Várhelyi József pre­látus, Bokor Adolf, Kerner Lajos, Popper Ferenc, Gombkötő Antal és Wenner Sándor, akik tevé­kenységükért a népjóléti minisztertől már meleg elismerésben is ré zesültek. Ezt a miniszteri ells-v merést az idei kisrongyos akció keretében fogom ünnepélyes formák között tolmácsolni fáradhatat­lan segítőtársaimmal. Érdeklődésünkre elmondotta még a főispán, hogy hat évvel ezelőtt, 1920 telén szervezte meg az első kisrongyos akciót és azóta minden évben szép sikerrel megismétli. Edd\g 2204 pír gyermek­cipőt osztottak ki az arra ráutalt szegény gyer­mekek között felekezeti és osztálykülönbség nélkül. A cipőn kivül többszáz öltözet ruhát is kiosztottak az akció keretében. A főispán reméli és mi nagyon szeretnénk, ha reménységé oen most sem csalat­kozna, hogy a lelkes és szépcél u társadalmi akció­nak megtesz az idén is a kívánt eredménye. Itt említjük meg, hogy a gyűjtés megindítása óla a kővetkező adományok érkeztek a főispáni hiva­talba : Barcsay Károly 1,000.000, özv. Tóth Péterné 1,000000 és dr. Aigner Károly 1,000 000 korona. Az angol csapatok kivonulása Kölnből. Köln, december 1. Ma hivatalosan megkez­dődik az angol csapatok kivonulása Kölnből. Egy 100 főnyi kisebb osztag ma délben a kölni pJyjudv rról kiindulva, visszautazott Angiába. A teherpályaudvaron összeállítottak egy más k kisebb szállítmányt is, amely holnap reggel mintegy 220 embert visz Wiesbad?nbe. DÓCZI IMRE kárpitos és diszitö S Z E O E 1». KÁLLAY A. (HID) UCCA 1. Készil a legolcsóbban oltomán, matrac és minden­nemű kárpitos munkákat. Mhi 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom