Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-01 / 157. szám

8 DELMAQYARORSZAQ 1925 december 11. A Vilmos császár-könyv szerzője, Ludwig Emil nyilatkozik a német monarchista törekvésekről. A porosz és bajor monsrchisták lankadatlanul dolgoznak. — Hindenburg loyaiisan viselkedik, környezete azonban részt vesz az aknamunkában. Bécs, november 30, (4 Délmagyarország bécsi tadósitójától.) Dr. Ludwig Emil, a jelenlegi Né­metország egyik legjelentékenyebb publicistája, a szenzációs leleplezéseket tartalmazó és nagy fel­tűnést keltett császárkönyv szerzője néhány nap óta Bécsben tartózkodik. Ludw.g röviddel ezelőtt megtámadta dr. Gessler német birodalmi hadügy­miniszter?, hogy tQri, sőt elősegíti a monarchisiak üzelmeit és a heves polémia során az adatok egész sorozatát hozta nyilvánosságra annak babi zonyitására, hogy a német birodalom republikánus államformája veszélyben van. Ludw.g Emil, aki itten Bécsben a minap előadást tartott az aktuális politikai kérdésekről, ma igen érdekes nyilatkoza­tot tett a német monarchista mozgalomról, amelyet a Délmagyarország bécsi szerkesztőségének mód­jában van a köveucezőkben reprodukálni: — A jobboldali pucci veszélye Bajorországban és Poroszországban mind erősebbé válik. A han­gulat jelenleg épp oly válságos, mint a Kapp­puccsot megelőzőleg..Nem szabadna a baj >r res­taurációs kísérleteket oly elnézően tűrni es arra az álláspontra helyezkedni, hogy hadd legyen meg Bajorországnak a maga árnyé*-királya. A bajor kérdés igen nagy veszélyeket rejt magában. Egy­általán nincsen kizárva, hogy a most következő esztendőben Bajorországban kikiáltják a király ságot. Rupprecht az egyedüli trónpretendens. Ha a bajor államforma csupán Bajorország belügye lenne, ugy a Németbirodalomnak nem kellene a dologgal törődnie. Sajnos azonban a birodalom fennállásáról van szó. Frankén, a jelenlegi Bajor­ország területének egyharmada, feltétlenül köztár­sasági érzelmű és nem fog belenyugodni a bajor királyságba. Ennek következménye polgárháború lenne, hacsak Frankén nem szakadna ei Bajoror­szágtól és nem csatlakozna közvetlenül a német köztársasághoz. Ebben az esetben egy csonka ba­jor királyság maradna. — A német nép nem rajong a dinasztiák visszahívásáért, nem kívánja vissza a légi „erős kezet/ mindazonáltal a monarchista mozgalom ugy Bajorországban, mint a birodalom többi ré­szeiben, veszélyezteti a német egységet. — Világos, hogy Észak- és Középnémetország húszmillió munkása nem fogja tétlenül nézni a restaurációs törekvéseket. Ha ma Bajorországban a monarchista eszme erősebb is, mint a köztársa­sági, ugy bizonyos, hogy az egész birodalmat te kintve, a köztársaság hivei vannak többségben és a birodalom kétségkívül szétesik, ha Bajoror­szág élére újra király kerül. A készülő vihar jeleit csak nehezen lehet fel­ismerni, azonban ennek ellenére megállapítható, hogy a közigazgatás egyáltalán nem republiká­nus, hanem eilenkezö>eg, Hindenburg elnökké vaiú megválasztása óta kimondottan reakclonárus. Hindenburg maga ártatlan ebben. Loyális öregúr, Környezete azonban erősen dolgozik azon, hogy Németország feleit ismét az a 3000 ember ural­kodjék, akik az összeomlás előtt intézték a biro dalom kormányzását. A reakciós puccs körökben nem gondolnak véres forradalomra, hanem béké­sen akarják visszaállítani a régi állapotokat. Meg akarják változtatni a weimári alkotmányt olyan módon, hogy a birodalom elnöke régens legyen és mint ilyen, helytartója az efcsztrónörökös legidő­sebb fiának. A i ekszcsaszár és az eksztrónörökös ma már a Iegorthjdokszabb legitimisták számára is elintézett egyének. — A nőmet nép minden barátjának erélyesen állást kell foglalnia a dolgok ilyeténképen való fejlődésével szemben. Mi értelme van annak, hogy nétiány árnyuralkodó ked/éért veszélyeztessük a iassu újjáépítést. Az ellenakció azonban csak igen nehezen vihető keresztül. A Riichsbanner Schwarz­rotgold szervezet derekasan dolgozik, mindazon­által fennáll a veszély, hogy az egész nép uj jongva fogja köszönteni a régenst, ha az egyszer fehér paripán bevonul a bradenburgi kapun át Dr. Gessler birodalmi hadügyminiszter igen gya­núsan viselkedik. Seeckt generális, a hadsereg parancsnoka republikánus szempontból megbízha­tóbb, azonban az ö személye sem garancia arra, hogy a tisztikar egy szép napon nem rendezi meg a puccsot. Ezeket mondotta Ludwig Emil a küszöbön álló monarchista akciókról. Előadás a kénysseregyezség reformjáról. Dr, Weiszberger Imre, a [budapesti hilelez5 védegylet ügyésze, hé főn délután hat órakor a Lloyd ülésemében előadást tartott a kényszer­egyezség reformjáról a nagyszámban megjelent kereskedők és ügyvédek előtt. ISr. Weiszberger Imre kijelentette, hogy a kényszeregyezség mai formájában nem állji meg a helyét. Vagy a hitelező, vagy pedig az adós feltétlen kárát vallja az egyezségnek Itt támadt az a gondolat, hogy a kényszeregyezség helyébe a magánegyezséget kell léptetni és azt államilag megkons ruáin'. A régi kényszer­egyezségnél a vagyonfelügyelők kerestek a leg­job an. Melletiüt a szakértőgárda működött s közöttük az egyezkedök furakodtak még, akik jelentékeny részét felélték a fizetéskép e e iné vált kereskedő megmaradt aktíváinak Az uj magánegyeziégi eljárás az Országos Htelvé­delmi Egyesület védelme alatt áll s igy minden fizetésképtelen adós oda köteles bejelenteni fizctésképtelensJgét. Az egyezkedis igen é'de­kes pontja az, hogy a hitelező, aki szdndéko san kiprovokálja a kényszeregyezséget, csak legutoljára nyer kielégítést a megmaradt aktí­vákból, vagy pedig teljes igényét elveszti köve­telésére. A jövőben kényszeregyezség csak akkor lehet, ha a hitelezők többssge nen tud meg­egyezni, vagy pedig hi az adós szabálytalan módon vált fizetésképtelenné. A vagyonfelü­gyelő a magánegyexségnél a kvóta négy száza­lékát kapja tisztele díjul. Az előadó végül azzal fejezte be nagy érdek­lődéssel kisért előadását, hogy a magánegyez kedés félté len jobb ga idasági viszonyokai hoz maga után. Zárt tárgyalás után ujabb bizonyítást rendelt el a Tábla a Rökk Szilárd uccai családi dráma ügyében. Kosztkáné férje elitélése napján ünnepi vacsorát rendezett? Budapest, november 30. A budapesti ítélő­táblán hélfön délelőtt tartolták meg d . Kosztka litván bünügyének fölebbviteli főlárgyaiását. öt perccel a tárgyalás megnyiása élőt érkezis neg a szabadlábon lévő vádlott, dr. Kosztka István. Fekete zsákéit van raja, csísos nadrág; arci már nem oly földúlt és fakó, mint a tör­vényszéki főtárgyaláson volt, az idő és a szanaióriumi ápolás láthatólag jót tettek neki. A szenzációs csaádi dráma többi szereplői közül egyedül az áldozatul esett Valérián Zsigmond alezredes felesége jelent meg talpig gyászban. Féltíz órakor Kálliy Mik ós kur'ai biró tá­nácse nök k jelenti: . Tárgyalni jogjuk szándékos emberilés bűntettével vádol dr. Kosztka István büiügyit. Kosztka István álljon elő 1 A vádlotifölemelkedik a helyéről és az el­nök kérdésére bemondja szen.élyi adatait Ezu án az eln)k áiedja a szót az előadónak, aki minden bevezetés néikai, rögtön a bűnügy ismerletésénez kezd. Az 1924 szeptember 30 án este 10 óra tájban — kezdi az előadó — dr. Kosztka István vádlott Valérián Zilgmond alezredest egy Ismétlő pisztolyból a tejére irányzott lövéssel szánáékosan, de nem előre megfontolt szándékkal megölte £s a tanuk vallomásából, Koszlka előadásá­ból, a főtárgyaláson tett vallomásának ismer­tetéséből a hallgatók elölt rekonstruáld dik az egész tragikus eset története. Föiujulnak az emlékeze es részletek, — hogy kezdett gyana­kodni a férj, mint adta becsületszavát Valérián alezredes, bogy többé nem találkozik az asz­szonnyal, azután a kihallgatott telefonbeszél­getés tragikus véletlene, a töliőtt revolver az éjjeli szekrényen és a fojtott indulatu jelenet a Rökk Szilárd uccában, amely a végzetes revol­verlövéssel végződött. igy szól ax elnök: Van-e as ügyész urnák indit«á*va a bizonyítás ki géizitéaére vonal­úban? Oiyész: Ebben a szomorú pörben, amely­nek ety magssrangu k<ton&iiizt az áldozata, minden kis bizonyíték fel Használását szükséges­nek laríom. Kérem mindenekelőtt Boér Tíborné kihallgatását, aki a törvényszéki tárgyaláson megtagad a a vallomást, azonban most már hajlandó tanúságot lenni. Azért kéren meg­hallgatni, hogy bebizonyítsam ad, hogy abban sz időben, amikor Kcsitkáné és Valérián kő­ző t a sokat emlegetett randsvu és szökést megtárgyaló telefonbeszélgetés volt, Kosztkáni betegen, ágyban feküdt is igy nem mehetett el a randevúra. Az ügyész eiután még számos tanu kihallgatását kéri. Ezután dr. Dl/y Tibor védő emelkedik szó­lásra : — Ugyanazon a napon, amikor a vádlottat nigy és filévl fegyházra iliitik, a vádlott fele­ségénél nogy ricsaj volt, amely hajnalig tar­tartott és ugyanazok a tanuk Jelentek meg ezen, akikre ma a vád terhe ő tanukiat hivatkozott. Kérem a birósígot, bogy rendelje el a nyilvá­nosság kizárását indítványom megindokolására. A bíróság elrenddte a nyilvánosság kizá­rását. Körülbelül tiz percnyi zárt tárgyalás u'án a vedö foly atta indít»any« előíerj sztését a bi­zonyítás k egészitésére vonatkozóan. Dr. Kosztka látván állt fel azután és ezt mondta: — Nekem van még előterjesztésem. Ha a biróság elrendelné Boér Tibor és Baérné ki­hallgatását, kérem, bogy őket közvetlenül egymás után hallgassák ki is ugy, hogy közben egy­mással ne irtntkezzenek. őket ugyanis kereszt­kérdések alá akaion fogni, amelyeknek ered­nényét majd megméltozta'nak látni. Kirem Thomka alezredes újbóli kihallgatását. Vargha főügyész-helyettes a védelem előter­jesztésire a következőket feleli: — Ellenzem a véd le n által előterjesztett indítványnak ait a részét, hogy a vacaorán jelenvolt tanuk hallgattassanak ki. Az a körül* mény ugyani t, bogy a vádlóit elitéltetésének napján felesige vacsorát rendezett is ott hajnalig mulattak, magára a bűncselekményre semmféie befolyással nincs. A biróság szünet utin kihirdette, bogy el­rendeli a btz0nyttás kiegészítését is a tárgyalási elnapolja. Matlekovics Sándor meghalt (8udapsslt tudósítónk telefonjelentése.) Dr. Matlekovics Sándor v. b. t. t. ma délután két órakor váratlanul meghilt. Matlekovics Sándorral a magyar közgazda­sági éiet egyik legképietiebb vezéralakja távo­zott az élők torából. Mint főldmiveiéaügyi és kereskedelmi miniazteri álamtitkár rendezte meg az 1885. évi országos kiállítást. A kiegyezést kővető évtizedekben irányítója volt a magyar kereskedelmi éleinek. Mint gazdaságpolitikus » szabad kereskedelmi Irányzat megvédésén, *l ipar fellendítésén és a külkereskedelem fehirá* KOitatá'án szerzett berraJhitattan érdemeket* Nevét elsőrangú vámpolitikai tanulmányokkal u ópaszerie híressé tette. Politikai pilyaluiását, mint a főváros hetedik kerületének kipvhelő)* kezd e, amikor is Eötvis Káro<yt buktatta Matlekovics Sándor 83 éres volt. Két tőzsdebizömányos borzalmas öngyilkossága. Jaaovics Gyula és Sámuel a negyedig emeletről az uccára vetették maguk*' és szörnyethaltak, j (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) JJ egyre nehezebbé váló gazdasági élet ma uj««£ aidozatokat követelt. A tőzsdének két régi e.\ köztiszteletben álló tagji: JÍSOVICS O/ula 6 Sámuel tőzadeblzotnányosok, akiknek a Kató"", ucca 41. számú háiban van lőzidebiiomány^L itodájuz, ma este bél órakor ennek a há*na> negyedik emeletiről az uccira vetettik magaW is szörnyet haltak. A megrázó keltői öngyilkosság oka az, a megváltozo t gazdasági viszonyok foiytáfl./«/ két testvér nem tudóit eleget tenni Jl*tllA. kötelezettségének is miután a hlitlizókiől fi, ember elsejéig kapott haladlkot mtghosszao tani nem tudták, a halált* menekültek. ^^ A DÉLMAGYARORSZÁG jegylrodáj*1*0 egész nap v&lthat színházjegyet. Tele rendelésre a lakására szállítja. Telefon ^ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom