Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-21 / 149. szám

dblmaoyarorszaq 1925 november 21. amelyben fldvözOHe a baloldali diktatúra mii­buktatóit, Cankovot 6a táraait. Csakhamar azon­ban felismerte, hogy Cankow zem (eremtette meg a demokráciát, a terror nem szűnt meg, caak szint változtatott. Herbst kíméletlenül le­leplezte lapjában a különítmények gyilkossá­gait és kegyetlenkedéseit, mire a hatóságok a lapot betiltották. Herbst nem ijedt meg a be­tiltástól, hanem a hetilap u án független napi­lapot alapított ABC címen. Napilapjában is folytatta az atrocitások leleplezését, mira a ha­tóságok ezt is betiltották. Herbst még ekkor sem vesztelte el kedrét, hanem ismét uj lapot adott ki Ek elmen, amelyet naponta kétszer, reggel ét délután jelentetett meg. Az Ek csak­hamar nagy népszerűségre tett szeri, mivel Herbst tovább folytatta harcát a szibadság­jogok helyreállításáért. Ez a lap is meg­szűnt, azonban nem beüitás következté­ben, hanem azért, mivel áprilisban egy szép napon katonák jelenlek meg a szer­kesztőségben és Herbstei, valamint Qancsew Iván nevü munkatársát elhurcolták. Mint mos­lan megállapítást nyert, Herbst és Qancsew julius közepéig sínylődtek börtönben, még pedig Pawow Kyrill és Janew Péter volt mi­niszterekkel együtt. Ekkor a banditák a letar­tóztatottak legnagyobb csodálkozására befűtötték a központi fűtőkészüléket — egy forró juliusi napon. Herbst és három szerencsétlen társa azonban a csodálkozásból csakhamar ájulásba estek, amikor a banditák értésükre adták, hogy a befűtés azért történt, mivel mindnégyüket elevenen elégetik a központi fűtőtestben. A banditák valóban végrehíj ották gyalázatos tét­vükét és Herbste', majd tártéit elevenen elégették. Ez a példátlan gaztett a szófiai rendőrség épü­letében történt és ez az oka, hogy Cankow nem mer Herbst mitsem sejtő, szerencsé len özvegyé­nek táviratára válaszolni Azt hisszük, ehhez a leleplezéshez fölösleges minden kommen ár, csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a Neue Frele Presse, amely igen jól van értesülve volt munkatársának és tudósítójának borzalmas halá­láról, eddig egyetlen sorban sem emlékezett meg a gaztettről. Fél, hogy Cankowék kitiltják Bulgáriából és igy nemcsak olvasóit veszti el, de hagyományos, évenkint megjelenő száz­oldal hirdetést tartalmazó bolgár propaganda számától is elesik. A Neue Frele Presse üzleti politikája azonban nem tarthatja vissza az egész világ ujságiró-társadalmát, hogy mostan, amikor ez a bestiális gyilkosság nyilvánosságra kerül, ne követelje a gyilkosok felelősségre vo­nását és megbüntetését. sx. p. MHiWfi Mi OMBMMSMMO | A jövő hét | jnagy attrakciója! I j beduin} {táncosnő! I napkeleti történet t I I | parádés alakításával. ** j Figyele m ! *g»mUniiai. m legjután,o^bban y^Zk^"1""^ Vecsernvés Fercnc és lénn. r^..; ..«. . Norma iTalmadae EMKE KÁVÉHÁZ eyönyörüen átalakított különtermében T oiumodi es vasarnap 'ÁNI aste 775 c. Szombattól kezdve a város tartja fenn a piacok rendjét. A közigazgatási életnek — mint ismeretest— néhány esztendő óla a szanálás, illetve a lét­számcsökkentés a vezérelve. Legalább a papi­roson létszámot csökkent és szanál a kor­mány rendületlenül. Szigorúan megköveteli, hogy a városok is bocsássák el tisztviselőik egyrészét és hiába hivatkoznak arra a váro­sok, hogy a városi közigazgatás munkaköre nem csökkent, söt nagyobbodott a háború óta, a kormány itt is ragaszkodik a szanálás elvé­hez, de közben egyre-másra hátit át a váro­sokra olyan feladatokat, amelyek a szanálás előtti időkben az álla a feladatai közé tar­toztak. Szegeden a városi rendőrség államosítása után minden olyan munkát átadott a város az államrendőr8égnek, ameiy azelőtt a városi rend­őrség munkakörébe tartozott. Ma az állam­rendőrség létszáma jóval nagyobb, mint a vá­rosi rendőrségé volt, de minden szanálás és létszámcsökkentés ellenére lassankint külön rendőrséget kell szerveznie a városnak is, mert a belügyminiszter egyre-másra adja vissza a rendőri munkakör egyik-másik ágát a város­nak. A város közrendészeti ügyosztálya, amely a legnagyobb létszámmal dolgozó városi hiva­tal — már eddig tizennyolc városi nyomozót alkalmazott. Most föl kell emelnie ezt a lét* számot huszonnégyre, mert a belügyminiszter ujabban a piacrendészetet is elvette a rendőr* ségtöl és azt a város föladatai közé sorozta. A belügyminiszter rendelete ellen tiltakozott ugyan a város, de eredménytelenül, a napokban ér­kezett le az a leirat, amelyben a belügyminisz­ter közli, hogy elhatározását nem másítja meg és ragaszkodik az államrendőrség tehermente­sítéséhez. Megállapította a szigorú terminus, is, amely szombaton jár le. 1 A város piaci rendőrségét dr. Szendrey Jenő tanácsnok, a közrendészeti ügyosztály vezetője szervezte meg. Az adminisztrációs munkát dr. Rótfi Dezső aljegyzőre bízta, a gyakorlati részt pedig Gróf Dezső nyugalmazott államrendőr­ségi főfelügyelőre, aki néhány hete lépett a város szolgálalába. A városi rendőrség tagjai civilben, de a vá­ros színeit és cimerét viselő karszalaggal ellen­őrzik már ho'napól kezdve a piacok és az országos vásárok rendjét. Hatáskörük ugyanaz, mint eddig az államrendőröké volt. A városházán pedig most kíváncsian várják, hogy a tehermentesített államrendörségnél lesz e megfelelő létszámcsökkentés ? • MMMMNMMMMMMMMMMMMMMMMMIMMMMMMfM^^ Pénteken délelőtt került a szegedi Tábla elé a tizéves háborús szállítási igazolványpanama ügye. Ifj. Fajka János büntetése egy évi börtön, Vezér Karoliné kilenc hónapi börtön. Egy tízéves régi és már elfelejtett közokirat­hamisitási bünügy került ma a szegedi Ítélőtábla elé, amely annak idején országos feltűnést kel­tett és országos apparátussal folytatta le a bűn­ügyben a nyomozást. Még a háború idejébe nyúl­nak vissza a nagyarányú, de már elfelejtett bűn­ügy szálai, 1916 ban deritették ki, hogy a kor­mány tilalmi rendelete ellenére hamis szállítási igazolványokkal rengeteg mennyiségű gabonafé­lét és terméket szállítanak ki Szegedről és a ha­mis szállitási igazolványokat a szegedi városhá­zán állítják ki. Hetekig foglalkozott ezzel az üggyel az egész nyilvánosság és ugyanolyan je­lentőséget tulajdonítottak eanek az ügynek is, mint az akkor rendszeresen felbukkanó hadsereg­szállitási ügyeknek. Sándor László, a későbbi bu­dapesti főkapitány személyesen folytatta le a nyo­mozást Szegeden és ennek a régi ügynek utolsó előtti felvonása játszódott ie ma az Ítélőtábla előtt. A háborús években, még 1915-ben szigorú ren­deletet adott ki a kormány, amely arról szólt, hogy gabonát és annak termékeit külföldre csak esetenkinti miniszteri engedéllyel lehet kiszállítani. Szegeden ezeknek a szállítási engedélyeknek kiál­lításával a tiszti ügyészi hivatalban ifj. Fajka Já­nost és Vezér Karolint bizta meg a polgármester, akiknek azonban csak a miniszter távirati enge­délye alapján volt szabad kiállítani az igazolvá­nyokat. Hosszú hónapokon át a legnagyobb rendben folyt a szállitási engedélyek kiállítása, amikor a minisztériumban azt fedezték fel, hogy az egyik engedélytömb eltűnt. Azonnal valami bűnügyet láttak ennek háta mögött és azonnal megbízták Sándor Lászlót ennek a titokzatos ügynek kinyo­mozásávaL Sándor László nagy detektivappará­tussal le is jött Szegedre és a hetekig tartó nyo­mozásnak szenzációs eredménye volt, amennyiben megállapította, hogy Szegeden hónapokon át ha­mis szállitási engedélyeket állítottak ki a hiva­talban, ami által mintegy százötven vagon tenge­rit és kölest vontak el a nélkülöző ország és a frontok elöl. Azonnal letartóztatták ifj. Fajka Jánost és az akkor 19 éves Vezér Karolint, akik ellen több­rendbeli közokirathamisitás miatt indáit meg az eljárás. Bűnvádi eljárást indítottak ezenkívül több kereskedő ellen is, akiset azonban már nem állít­hattak biróság elé, mert időközben meghaltak. A főtárgyalást a hosszú vizsgálat és a bekövetkezett forradalom miatt csak tiz év után, ennek az évnek januárjában tarthatták meg. A törvényszék előtt a vádlottak tagadták bűnös­ségüket és a rendőrség előtt tett beismerő vallo­másukat azzal vonták vissza, hogy annyira kime­iflltek akkor, hogy mindent vallotok, csakhogy békében hagyják őket. A törvényszék azonban megállapította, hogy Fajba és Vezér Karolin hamis szállitási engedélyeket, a miniszter határozott tilalma ellenére, számos esetben állítottak ki Milkó Sándor, Pulitzer Gusztáv, Ernszt Herlinger és még számos ember részére, ami által rengeteg mennyi­ségű terméket vittek ki az országból Bícsbe és Marburgba. A örvényszék megállapította azt is, hogy a két J?.^v,2eiö '°Siolan vagyoni haszonszerzés végeit 1 állította ki ezeket a hamis tömeges igazolványo­kat és ezért Fajkát nyolcvanöt esetben elkövetett hamis okirat kiállítása, Vezér Karolint pedig ötvenhárom eset miatt bűnösnek mondotta kl és Fajka János vdrosi számtisztet egy évi börtönre, Vezér Karolint pedig hathónapi börtönre itélte. A megvádolt kereskedők közül csak bettő maradt életben a főtárgyalás napjáig, a törvényszék azon­ban ugy Schiff Gyulát, mint Áldor Szigfridet föl­mentette a vád alól. A törvényszéki Ítélet indokolása azt is kiemeli, hogy még táviratokat is hamisítottak, csakhogy minden akadály nélkül kiadhassák az igazolvá­nyokat, hogy igy ne jöjjön senki se iá az ügyre. A két lelkiismeretlen tisztviselő munkája miatt nagy jogsérelem háramlott a háborúban álló államra,— állapította meg az ítélet. A törvényszék enyhitő körülménynek vette azt a laza felügyeletet, ami uralkodott a városházán, valamint azt, hogy tiz éven át állottak vád alatt a vádlottak, ellenben súlyosbító körülménynek vette azt, hogy a háború alatt követték el a bűnt, amibor minden gram élelmi cikkre szüksége volt a hadseregnek és a Hinterlandnak. A mai fölebbviteli tárgyalást a táblán dr. Csonka Elemér elnöklete és Kovács Rókus előadása mel­lett tárgyalták. A tárgyaláson csak Fajka jelent meg. mig Vezér Karolin, aki azóta férjhez ment, — Párisba költözött és igy őt már nem érdekli a Tábla iíélete. Hosszú ideig tartott a rengeteg irat ismertetése, majd végűi Zboray ügyészségi alelnök és dr. Szenttamásy Miklós s dr. Palócz Sándor védők pörbeszédei után meghozták az Ítéletet. A Tábla a törvényszék Ítéletének Fajkára vonat­KOZÓ részét helybenhagyta, mig Vezér Karolin büntetését kilenc hónapra emelte fel. A Tábla megfelelőnek találta Fajka egyévi büntetését, de az akkor még tizenkilenc éves lány büntetését szükségesnek tartolta fölemelni. Zboray ügyészségi alelnök megnyugodott az íté­letben; a védők semmiségi panaszt jelentettek be és igy most a tiz éve húzódó űgy a Kúria elé kerül. mindkét részét egyszerre 12 felvonásban bemutatja Korzó Mozi szombaton 5, 7, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor, Szóchenql Mozi szombaton 6 S órakor és Olcsó gés szép magán és családi házak a Belvárosban a legelőnnyösebben megvehetők Gubodyná^S&^Ut 1925 november 21. Az adófölebbezések 1 A szegedi II. sz. jövedetemai bizottság által 1925 november 23 i fölebbezések jegyzéke. Oányi István Katona ucca 24., özv. Zsikó Feren з., Horváth József Kossuth Lajos suf Béla Erdő u. 11., özv. Szemmári Lajos sugárut 51., Kopasz Sándi piaci husárusok, özv. Kiss Antalné и. 14., Tóth István Párisi-körut 31 Petőfi Sándor sugárut 73., Kopasz körút 7., özv. Kopasz Györgvné Mencz Alajos Pacsirta u. 4., Dékán] basa u. 29., Boro József Tündér {ózsef Hunyadi-tér 2 , Horváth Ján< Cirály Imre Alföldi u. 27 , hentese sertésvágó Farkas u. 3., Fazekas j árus Felhő u. 11., Pesti Antal juh' u. 12 , özv. Pontyik Pálné sertésv 8., Horváth János Faragó u. 18., < kóczi u. 33., hentesek, Lelkes Já Móra u. 40., Dobó Imre Katona István Katona u. 24, hentesek, ö: zsefné sertésvágó Római körút 17, mészáros Vaspálya u. 17., Tombác tiszapart 32., Pogány Szilárd Sze mészégetők, Lajos András műszerét sugárut 54., Patik Margit női kalaj 15., Gregus Gyuláné Londoni körű Géza Pu c u. 30, özv. Tóth Péter koserdősor 20., női szabók. A szegedi III. adófölszóiamlási ! évi november 23 án a következő pai felebbezéseit tárgyalja: Rózsa Sánc Sendásevics Péterné Röszke 250, C Rö zke 24., Ács Sánta József Rősz hám Józsefné Röszke 569., özv. í Szentmihálytelek 660., vitéz Szekeres 36 ifj. Paop József Röszke 613., Röszke 568, Kispéter Sándorné S 59., Vass Máté Szentmihálytelek 4£ tvás Szentmihálytelek 77., Puskás mihálytelek 40.. Szécsi Antal Röszk Vince Röszke 488., Rózsa Józsefné Nagy Miklós Röszke 578, Csiszár 45.; Ábrahám József Röszke 569., í! Röszke 613, Nyári Antal Röszke András Röszke 600., Péter István Szekeres Miklós Röszke 36., Szél 348, Kószó Julianna Röszke 117., Röszke 368., Makra Sándor Röszki Illés Domaszék 44., Berta Vincénő 62., Csala Imre Szabadsajtó u. 72., i Vincéné Fűzes u. 8., Keszék Ferenci özv. Király Istvánné Petőfi Sándo Kispéter Jánosné Bálvány u. 16, Délibáb u. 45., ifj. Lehotai Istváni 102., Nagy Lajos Délibáb u. 36., Tompa u. 16, Ábrahám Istvánné 1 Fodor Istvánné Szántó u 10, özv. K Pásztor u. 1., özv. Kovács Lajosné 18., Márki Istvánné Pálfi u. 80., K; Alsónyomássor 48., Korponai Sán sajtó u. 69, özv. Lázár Vincéné D Szekeres Vincéné Szécsi Közép u. Kisfaludy u. 11., Hajdú Baiázsné Szalma Istvánné Mátyás királyié István Földmives u. 13., özv. Ábi Róka u. 16., Bozóki Andrásné Pálf Huszta Páiné Vaspálya u. 14., özv dorné Pálfy u. 72., Szécsi István ! u. 13. Az adófölebbezésekről ez az utols után névre szóló meghívókat küld i I I Széchenyi I Telefon 16-3'. November ZZ-tn, vasárnap t TomMix í ÉLŐ BOSSZi R Vadnyugati történet 7 felvonásban. I Jönnek a huszc Amerikai burleszk 2 felvonásba: Előadások vasárnap 3, 5, 7 és 9 I I Telelen: Irodai 2-58. BELVÁB November 21., 22 éi | Henny P I I A hőster 1 isztitóintézetben Rét felvonásos ameikai burleszk Elöadálók ke

Next

/
Oldalképek
Tartalom