Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-13 / 142. szám

4 DELMAGYARORSZAQ 192S november 13. Magyar Péter kihágása és az ülnöküálasztás. A^noveraberi közgyűlés?;— mint ismeretes!— ismét választóközgyütés lesz; árvaszéki ülnököt választ, hogy betöltse a főjegyzővé megválasztott dr. Tóth Béla üresen maradt helyét. A választás előkészületei természetesen izgalmasak és az izgalmasságot fokozza, hogy a polgármester nem csak az ülnöki állásra irta ki a pályázatot, hanem kiírta az ülnöki állás betöltésévei esetleg megüresedő aljegyző, vagy fogalmazói állásra is, mert föltételezte, hogy az ülnöki állást a város fogalmazói karának egyik tagja nyeri el. A jelöltek száma tehát elég tekintélyes, a város fogalmazói karának alig van olyan tagja, aki teljes erővel és a győzelem biztos reményével ne küzdene egyik, vagy másik állás elnyeréséért. Vannak, akik a város térképén állitják össze korteshadjáratuk csataterét, főlparcellázzák a városatya lakta uccákat és naptár szerint dolgozzák sorba meg a parcellákat. Nagyon ügyelnek arra, hogy senki se maradjon meglatogatlanul, mert abból föltétlenül nagy sértődés lenne. Ha azelőtt bizonytalan volt a mellőzött városatya szavazata, a mellőzés megállapítása után holtbizonyossá válik annak elvesztése. Ezért idegölő munka a korteskedés, amely annyi energiát emészt meg, hogy már csak azért is megérdemelné mindegyik aspiráns beválasztását. Ezt az álláspontot foglalta el különben az a városatya is, akit dr. Szabó Géza, az esetleg megüresedő aljegyzői állás egyik jelöltje keresett fel a napokban. — Hány üres állás kerül betöltésre öcsém uram? — kérdezte atyai hangon a szavazatát kérő jelöltet. — Csak egy. — Igyekezni fogunk kedves öcsém, hogy minden pályázó bekerüljön — jelentette ki egész komolyan és kezét nyújtotta az igéretét váró jelöltnek, aki nem nagyon örült meg ennek az univerzális jóindulatnak. A legkedvesebb jelenet azonban ma játszódott le a városházán, illetve a bérházban. Főszereplője Magyar Péter, az alsótanyat nábob és közgyűlési vezérgazda. Valami mezörendöri kihágás terheli a lelkiismeretét. Dr. Hammer Fidél, a város kihágás! birája, aki szintén pályázik az esetleg megüresedő fogalmazói állásra, annak rendje és módia szerint kitűzte ebben az Qgyben is a tárgyalást, még pedig csütörtök délelőttre. A károsultakkal együtt megidézte Magyar Pétert is, a mezörendöri kártevőt Magyar Péter ünneplő leketébe öltözve jelent meg ma délelőtt a törvény előtt. Szerényen bekopogtatott a kihágás! biró előszobájába és kabátja belső zsebéből előkotorászva valami összehajtogatott cédulát, átnyújtotta az Írnoknak: — Itt az idéző — mondotta csendesen. Az Írnok átvette, bevitte a másik szobába és átadta Hammer Fidélnek, aki szétnyitotta és meglepetten konstatálta, hogy Magyar Péter elvétette a dolgot. Az átadott cédula nem idéző volt, hanem dr. Széli Béla nyomtatott szavazólapja. Széli Béla is pályázik ugyanis agy az ülnöki, mint az esetleg megüresedő alacsonyabb állásokra is. — Megtréfálom az öreget — gondolta magában a kihágást bíró — és eldobva Széli Béla szavazólapját, saját szavazólapjai közül küldött vissza egyet szépen összehajtogatva Magyar Péternek azzal, hogy az nem az idénő. Az írnok kivitte a cédulát, Mrsgyar Péter meg sem nézte, hanem visszatette oda, ahonnan a másikat az előbb elővette és a másik zsebében megtalálta a keresett idézőt. Annak átadása után kiment a folyosóra és ott várakozott egy darabig a többi kihágókkal egyetemben. A különös eset híre hamar szétfutott a városháza folyosóin. A tisztviselők jót mulattak rajta. — Nem egészen véletlen volt az a tévedés — magyarázta az egyik —, mert ismerni kell Pétör bácsit Nagyon diplom^Mkus észjárása az öreg. Biztosan ugy volt, hogy egyik zsebében Hammer Fidél szavazólapját tartog;.íta, a másikban Széli Béláét és Haumer Fidélnek tulajdonképen a Hammer-féle szavazólapot akarta átadni. Gondolta. hogy a kihágás, biró ezt a tévedést a mezőrendőri kihágás elbírálása alkalmával enyhítő körülményként ÍV mérlege'nL Az idézőt tehát nem Széli Béla szava*ólapjáv»» cr 'élt- fel, hanem Hammer Fidél szavazóira ' íe* oztette össze Szélt Béla szavazólapjával. ,y súlyos tévedés esetleges következményeitől sztár, anpy.'n megretteni, hogy nem várta meg nevének szóüUsát, hanem csendesen eltűnt ügyének letárgyalása «101. Amikor nevét szólították, senkip°m jelentkcvt. A sértettek erre átmentek a szomsi^dos szobában működő dr. Kamocsay György l.özségi bíróhoz, aki szintén pályázik az ülnC'l állásra o pört indítottak nála Magyar Píter .Jen az általa okozott háiöttszeg erejéig. Kamocsay Gvurka löl is vette a panaszt és megbízta jegvzV1 hogy tűzze k. ebben az ügyben a tárgyalást. A jegyző novemoer 25-ére jegyezte elő a naptárban és már éppen az idézőket állította ki, amikor eszébe jutott, hogy november 25-én választ ülnököt a közgyűlés. Főnöke iránti jóindulatból gyorsan károm nappal elhalasztotta a tárgyalást, mert ugy gondolta, hogy Kamocsay Gyurka marasztaló ítélet esetén semmiesetre sem számithat Magyar Péter szavazatára. A választás után a községi biró már { veszélytelenül hozhat Pétör bácsi ellen marasztaló Ítéletet. így zajlik az élet az ülnökválasztás előtt a városházán. Szegény, sajnálatraméltó pályázók, mennyi apró, jelentéktelennek látszó nüanszra kell ügyelniök és mennyi ember érzékenységét kell féltő óvatossággal klmélniök I m. 1. Támadás az ügyvédi irodában az ügyvéd ellen. Misfél évi börtön helyett — négy hónapi fogház. T Az elmúlt év szeptemberében történt, hogy Kaáli Nagy József vásárhelyi ügyvéd irodájába beállított egy barátja társaságában Kiss Imre sertéskereskedő. Kiss Imre egy letéti jegyet kért az ügyvédtől, aki azonban kijelentette, hogy ezt nem adhatja át, mert nála csak a megfelelő ériékü pénz van. Szóváltás támadt erre, amelynek hevében Kiss Imre rárohant az ügyvédre és még mielőtt az védekezni tudott volna, ugy csapott balaredra, hogy az ügyvéd megsikttült fél fülére. — Bitang gazember! — kiáltotta magából kikelve Kiss Imre és mégegyszer rárontott Kaáli Nagyra. — Meghalsz, ha nem adod ide a jegyet 1 — és öklével most arcába sújtott az ügyvédnek. A súlyos támadásra menekülni próbált az ügyvéd, a nyitott erkély felé Indult, hogy meglássa a támadást az utcán tartózkodó rendőr és véget vessen a dühöngő ember támadásának. A nagy zajra ekkor már besietett a szobába az ügyvéd felesége, majd néhány perc aMMMMiaMMMiMMMMM^^ Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kogutovicz Károly, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Szenes Béla, Szomaházy István, Tonelli Sándor irnak eredeti cikkeket és verseket a Délmagyarország karácsonyi ajándékkönyvébe. Szegedi Mátyás édesanyját 3 hónapi fogházra Ítélték, mert a templom kapujába tette ki gyermekét. Az elitélt anya nem akarja elhagyni a fogházat. .Nincsen miből élnem, nincsen hová mennem..." múlva megérkezett a rendőr is, ez vetett véget a sertéskereskedő dühöngésének. At ügyészség súlyos testisértés és zsarolás büntette miatt emelt vádat Kiss Imre ellen. A törvényszék bűnösnek is mondotta ki ezekben a bűncselekményekben és a súlyos támadásért mdsfü évt börtönre Ítélte. Fölebbezés folytán ma a tábla elé került az flgy. Dr. Eisner Manó az iratok ismertetése után előterjesztette, hogy a zsarolás vádja semmiképen sem állhat meg, mert Kiss nem haszonszerzésből követte el fetlét. Hangsúlyozza azt; ¿o«y « pyvid nem jdri el jóhiszeműen a letéti jegy ügyében. A tábla ezután meghozta ítéletét, mely szerint csak kizaend ellent kihágásban és súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnösnek Kiis Imrét és ezért másfél évi börtön helyett is sxdzeier pénzbüntetésre Ítélte. A tábla ugyanis nem állapította meg a zsarolás lényeges kellékét, azt, hogy Kisst eljárásánál a vagyoni hasion vezette volna. Az ítélet jogerős. Még emlékezetes lehet a nyilvánosság előtt az a szeptemberi reggel, amikor a korai órákban egy siró-kiáltó máslél éves fiúgyermeket találtak a járókelők az alsóvárosi Mátyás-templom bejárata előtt. Rendőrök vitték be a szerencsétlen apróságot az őrszobára, majd megindult az energikus nyomozás a lelkiismeretlen anya után. A kis névtelen kitett gyermek pedig nevet kapott, hogy az állami gyermekmenhelyen be lehessen törzskönyvezni. A rendörök Szegedi Mátyásnak nevezték el a talált gyermeket Ez az ügy került ma a szegedi törvényszék elé. Gyermekkitétel büntette miatt vonták felelősségre a fiúcska fiatal anyját Es a bűnügy fejezetei során megint csak kirajzolódott a nyomor, az éhezés, ahogy az most egyre többet fordul elő a törvényszékek elé kerülő bűnügyek kapcsán. A fiatal anya az uccára tette ki gyermekét, mert ő is éhezett és mert nem tudott semmit sem adni kicsi gyermekének. A detektívek napokig nyomoztak az anya ulán, szinte végigjártak minden házat és ekkor kiderült, hogy Szegedi Mátyás anyja Zakarie Kovács Ilona, fiatal kis cselédlány, akinek házasságon kMU született gyermeke, — mint ahogy a törvény mondja. Letartóztatták, mert sem rendes foglalkozása, sem pedig rendes kenyérkeresete nem volt Gyermekkitétel büntette cimen indult meg ellene az eljárás. A vádirat elmondja, hogy a fiatal anya szeptember 29-én a kora hajnali órákban — nem volt még három óra — kitette Árpád nevü másféléves gyermekét az alsóvárosi templom bejárója elé. Az ügyészség azt is felemliü, hogy ez az eset tipikus példája a gyermekkitétel bűntettének, mert a templom előtt a kora hajnali órákban senki sem járt és így alaposan lehetett tartant attól, hogy a szerencsétlen magára hagyott kis gyermek elpusztul a hideg hajnalon, még mielőtt valaki nyomára akadt volna. A vádirat szerint csak a véletlennek és a rendőrség éberségének köszönhető az, hogy a kis gyermekre rátaláltak, még mielőtt elpusztult a hideg hajnalon. Juhász elnök felolvasta a vádiratot a fiatal anyának. Zakarie Ilona nyugodtan állott a biróság előtt. Elmondotta, hogy egy fiatalember elszédítette a fejét. Vadházasságban éltek, gyermeke született. Aztán néha-néha elhagyta a fiatalember. Dolgozni akart, de nem talált sehol munkát. Amikor visszatért hozzá házastársa, annak sem volt munkája. Napokig éheztek. — Nem volt mit ennünk, kérem szépen. Mi is éheztünk, a gyermek is éhezett. Nem tudtam tovább nézni a kis poronty éhezését, hallgatni a sírását Elvittem azon a hajnalon a templom elé, azt gondoltam, hátha megszánja valaki, magával viszi és enni ad sekL Mert nálam éhen kellett volna pusztulnia a kis porontynak. Messziről ott lestem elbújva, ki találja meg. Nem akartam én, hogy elpusztuljon a gyermek. Inkább azt akartam, hogy tovább is életben maradhasson. A törvényszék ezután meghozta ítéletét. Zakarie Ilonát csak a családi állapot ellen elkövetett bűntettben mondották ki bűnösnek gyermekkttétel büntette helyett. Ezért az enyhítő szakaszok alkalmazásával három hónapi fogházra Ítélték. A törvényszék nyomatékos enyhítő körülménynek vette azt, hogy a fiatal leányasszony nagy nyomorában tette ki a templom elé a gyermeket. A törvényszék azért mondotta ki csak a családi állapot elleni büntettet, mert megállapítás szerint a templom környéke nem volt olyan hely, hogy a kis gyermek elpusztulásától kellett volna tartani. A reggeli munkára menők könnyen megtalálhatták volna a kis gyermeket s a korai órákban misét is tartottak a templomban, Így a templomba menők is megtalálhatták volna a gyermeket. Különben is a vádlott messziről figyelte, ki találja meg gyermekét Mlhályfi ügyész felebbezett az Ítélet ellen, mert nem állapították meg a gyermekkitétel bűntettét. A vádlott megnyugodott a büntetésben. Amikor pedig az elnök megkérdezte, hogy szabadlábra akar-e kerülni, mert már több mint két hónapot kitöltött, a fiatal anya igy válaszolt: — Nem akarok kérem kimenni Kitöltőm a büntetést... Nincsen hová mennem, nincsen miből élnem i Prágában havazik, Olmützben házakat dönt a vihar. (Budapesti tudósítónk telt fon jelentése.) Prágából jelentik: Itt két napja szakadatlanul havazik. Olmützben óriási vihar tombol, amely több házat ledöntölt, megrongálta a telefon és táviró vezetékeket.