Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-13 / 142. szám

2 DBLMAGYAR0RS2AQ 192i november 13. Csak kél nemzetköziségei ismer. A szeretet s a gyűlölet nemzetköziségéi. A nacionalizmus nincsen elleniéiben az egyetértéssel, a gyűlölet internaciomlizmuia azonban a csilásnak az internicionálé|a. Az irredentizmus ciak egy lebet — úgymond továbbá Vázsonyi — a dolgozó munkások is polgárok összefogása. Et lesz at integer Migyar* ország legbiz osabb támasza. Vázsonyi Vilmost a Jelenlévők lelkesen ün­nepelték, majd Farkas István és végül Horváth Zoltán szólaltik még fel. •MNWMMMMÍMMWW^^ Beniczky büntetését egy év nyolc hónapra szállította le a Kúria. Budapest, november 12. A királyi Kúria I. büntetőtanácsa csütörtök délután negyed keltő­kor hirdette ki a sajtó- és jogászvitág nagy érdeklődése mellett Ráth Zsigmond kúriai má­sodelnök elnökletével ítéletét a Beniczky­ügyben. A Kúria a vád semmiségi panaszát elutasitva megváltöztatta a királyi Tábla Ítéle­tét, amennyiben Beniczky Ödönt a hivatalos titoktartás megsértésének vétsége alól fölmentette és csupán kormányzósértés és tiltott közlés vétségében mondotta ki bűnösnek, miért összbüntetésül egy évi és nyolc hónapi fog­házbűntetéssel, 13 millió korona pénzbün­tetéssel és négy évi hivatalvesztéssel, vala­mint politikai jogainak ugyanezen időre való fölfüggesztésével sújtotta. A Kúria a fogházbünte'ésből négy hónapot és tíz napot a vizsgálati fogsággal kitöltött nek vett és Beniczkyt a fogházban való külön mmmtnmi»»»ii!»:<»m»mnni:n«» munka alól fölmentette. Az i<élet indok nasában megállapítja a Kúria, hogy Beniczky Ödön a kormiayzóiérlést elkö­vette, mert a kormányzó személye sérthetetlen éi tanuvallonás keretében sem szabid meg­sérteni; elteiben a hivatali iilo* megsértőié aló! tel kellett Beniczkyt mmteni, mert ő hiva­talos titok megtartási alól felmentést kapott éi megengedték neki, hogy a Somogyi—Btcsó­ügyöen a katonai Qgyésnég élőit megtegye vallomását. Azonban Beniczky nem kapott en­gedélyt arra, hogy a folyamaiban levő büa­ügyben tett vallomását a nyilvánosság elé vi­gye, amely tény által a ttltolt közlés vélsigit követte el A Kurta ezen az alapon az ttilölábla Ítéletit leszállította, mert az alsóbb bíróságoknak a súlyosbító körülményekre vonatkozó megállapí­tásait magáévá tette ugyan, de enyhítő körül­ménynek tudta be Beniczky egészségi álla­potát. Ismét a szociáldemokrata párt képviselői beszéltek a költségvetés ellen. A kormánypárti szónok a szakszervezetek vezetői és a sajtó ellen szólalt fel. Budapest, november 12. Tizennégy képviselő jelenlétében nyitja meg a nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky elnök. Napirenden van a költségvetés. Szeder Ferenc megkezdi beszédét. Legelőször a tisztviselők óriási számát teszi szóvá. Ha a honvédséget is számba vesszük, ma Magyaror­szágon minden négy lélekre egy állami alkalma­zott eltartása nehezedik. Határozati javaslatot ter­jeszt be, amelyben kéri, hogy utasitsa a nemzet­gyűlés a kormányt, hogy a földmunkások egyez­kedési, szervezkedési és gyülekezési szabadságát korlátozó rendelkezéseket hatályon kivül helyezze. Minden egyes állampolgárra 170.000 korona hon­védelmi tener esik, ez annál tarthatatlanabb álla­pot, mert 36.000 fSnyt az egész hadseregünk. Egy katona eltartása 40 millióba kerül évente. Ezután a pénzügyi tárca bírálatára tér át. A földadó 561 milliárdos bevételével szemben egyedül a cukor­fogyasztás 250 milliárd adót jövedelmez áz ál­lamnak. Áttérve a földntlvelésügyi tárcára, a me­zőgazdasági hitel rendezését sürgeti. Nem látja indokoltnak a lótenyésztésre forditott nagy ösz­szegeket, mert ma már gépekkel dolgoznak, nem lovakkal. A miniszterelnöki tárca költségvetését birálja. A kormányzó tiszteletdíja 100 millió korona ha­vonta. Temesváry Imre előadó: Államfői fizetésnek sok ez? Szeder Ferenc: Bizony nagyon sok. Ezenkívül sokba kerül a kormányzói apparátus fentartása is. Ez nagy luxus. A kabinetiroda több mint 8 milliárdba kerül, ugyanennyibe a gazdasági iroda fentartása. Nem szabad elfelejteni, hogy egy tönkretett ország államfőjéről van s:ó. A taka­rékossági bizottság kénytelen volt a kormányzó testőrségének létszámát csökkenteni. Szeder Ferenc ezután a kultusztárcáról beszél. Több mint egymillió analfabéta van Csonkama­gyarországon. A néptanítóknak kezdő fizetése a státusrendezés után sem lesz több 1.550,000 ko­ronánál és a néptanító 15 év után érheti el csak a kétmillió korona fizetést. Fényre és pompára milliárdokat és milliárdokat pocsékolunk, a nép­oktatással azonban nem törődünk. A népjóléti tárca szintén sovány elbánásban részesül. Telje­sen jogos az a kívánság, hogy a 100 százalékos legénységi rokkant havonként kétmilliót kapjon. Bizalmatlan a kormány iránt, a költségvetést nem fogadja el. A kormánypárti Vicztán István szólal fel ezután: A szocialista felszólalók majdnem egyhangúan állították, hogy Magyarországon nincsenek köz­szabadságok. Ha feltámadnának azok az őseink, akik 1848 ban kiharcolták a sajtószabadságot, megütköznének, hogy kiknek a számára harcolták ki ezt a sajtószabadságot. A magyar sajtó maga­tartása, a magyar lapok izgató cikkei idézték elő a forradalmat. Nagy Vince: Cenzúra volt l Esztergályos János: Akkor tört ki a forradalom, amikor a hadihajókat átadták. A szakszervezetekről beszél ezután Vlczián, ame'yek szerinte a munkásokat személyes szabad­ságuktól fosztják meg. Támadja a sajtót. Be­széde közben heves vitája támad a szociálisták­kal. A végén bejelenti, hogy a költségvetést el­fogadja. Az elnök félháromkor félórás szünetet rendel el. Szünet után Peyer Károly szólalt fel. Azzal kezdi beszédét, hogy a nemzetgyűlés munkaképességét csak egy uj választás elrendelésével, még pedig titkosszavazás mellett lehet biztosítani, majd Vlcziár. István felszólalására reflektál. Viczián felszólalása alatt az egységes párt végre megmutatta igazi arculatát a szociáldemokratákkai szemben. Vissza­utasítja Viczián állításait, aki azért haragszik a nyomdász szakszervezetre, mert a forradalmak után hiába próbált beülni a nyomdászok vagyo­nába. A nyomdász iparban vannak a legrendezet­tebb munkaviszonyok. Senkit sem fosztottak meg a kenyerétől és senkivel szemben sem alkalmaz­tak terrort. Terrort keressen Viczián a Beszkárnál, ahol hivatalosan vonják le az ébredők tagdiját. Szabadsági jogokról szólva kifogásolja a bel­ügyminiszternek az egyes sajtószervekkel szemben hozott büntető rendelkezéseit. Az ő adatai szerint az utolsó öt év alatt 303 esetben léptek fel a belügyi hatóságok egyes lapok ellen. A bírói Íté­leteket tendenciózusoknak tartja, mert ugy látja, hogy amíg a baloldali sajtó ellen kíméletlen íté­leteket hoznak, addig a jobboldali sajtó vétségeit csak enyhe ítéletekkel sújtják. A kormány általános politikájáról azt állítja, hogy ez nem más, mint leplezett dlktaíura. Ez­után részletesen foglalkozik a státusrendezéssel, majd az egyes tárcáknál feltüntetett különböző pótdijak és kiszállási dijak magasságát kifogásolja. A kultusztárcát birálva kijelenti, hogy feleslegesnek tartja a tábori püspöki és a tábori papi állásokat. Határozati javaslatban követeli, hogy a népjóléti miniszter terjessze be a munkások és egyéb alkal­mazottak aggkori biztosításáról, a munkások kö­telező munkanélküli biztosításáról, a hadügy­miniszter pedig a katonai büntetöperrendlartás reformjáról szóló törvényjava latot. Végül ugyan­csak határozati javaslatban követeli, hogy terjessze be a kormány a genfi nemzetközi munkaügyi hivatal ajánlásairól szóló nemzetközi egyezményre vonatkozó törvényjavaslatot. A költségveíést nem fogadja el. Az elnök napirendi indítványt tesz ezután, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartja a Ház és azon folytatja a költség­vetés tárgyalását. Az Qlés félhatkor ért véget. Megalakult a francia fasciaták szövetsége. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pirii­ből J(lentik: Párlsban megalakult a francia jasclstdk szövetsége, mely teljesen az olasz jascló módjára történt. A francia fascista szö­vetség harci módszereiben ii teljességgel utá­nozza az o'asiokat. A szövetség a .Harcosok és Polgárok Fdscis a Szervezete" nevet vette fel. Az adófölszólamlási bizottságok tárgyalási sorrendje. A II. és a III. adófölszólamlási bizottság pénteken a következő sorrend szerint tárgyalja a fö'szólamlásokat. A II számú jövedelemadó fölszólamlási bi­zottság november hó 13-án: Szántó Henrik Kereszt u. 37, Haltyassy Qyula Szentháromság-u. 53 cséplősök, Oreszó István Kecskeméti u. 13/b, jó ¡árt József Csendes u 25, Magyar Lajos Csongrádi s. 33 Alexin Mihály Hajnal-u. 24, Kucsora József Rákóczy-u. 34, Rigó Balázs Szilléri-s. 43, Rigó Ferenc Szílléri-s. 43, Bózsó József Molnár u. 25, Puczkó Qyula Qyártelep 6, Pungor Pál Hobiárt-u. 13, Agócsi János Puskás u. 14, Kovács Oyörgy Csillag-u. 20, Kövecs János Kálvária-sor 10, Köteles Mihály Tabán u. 35, özv. Móra Pá'erné Móra-u. 52, Kocsis János Sándor u. 38, Bózsó János Retek-u. 7/b, Imre János Kossuth Lajos-s. 69, Strell Albert Gém-u. 5 csizmadiák, Selymesi András faesztergályos Tápéi sor 40, Pleskó Béla faszobrász Katona-u. 36. Kucsora Kiss János Zsótér-u 3, Lábdi István Répás-u. 29, özv. Palotás Istvánná Délibáb-u. 20 fazekasok, Sternberg Sándor Tavasz u. 10 Wéber Ferenc Párisi-körút 13 fényképészek, Kempel Oyőző Kormányos-u. 22, özv. Babinyecz Istvánné Rókusi ff. 141, Grill János Rákóczi-u. 17, Ábrahám Mihály Somogyi t. 1015, Balázs János Debreceni-u. 33. Biczó Lajos Sándor-u. 23, Faragó Andor Szent L. u. 6 férfiszabók. A III. számú adófölszólamlási bizottság november 13-án: Szlávik Ferencné szatócs Szatymaz 273, özv. Tóth Molnár Istvánné szatócs és vendéglős, Szatymaz 270, H úszta Antal kereskedő Mórahalom 648, Ocskó Imréné Domaszék 194, Rutai István Csórva 340, Szűcs Ádám Röszke 385 szatócsok, Szabó Imre dobányárus Nagyszéksós 520, Heicedfls József Királyhalom 711, Lusztig Adolf Pászlor-u. 64, Bengl Ilona Szabadsajtó-u. 63, Anika Istvánné Pálfy-u. 72, Dalmát Endre Üsiökös-u. 10, özv. Frekott Ádámné Hatlyas sor 7, Bus Lajosné Borbás u. 26, Heimann Endréné Sárkány-u. 8, Kébl Dánielné Hattyas-sor 41, Nagy József Vaspálya-u. 22, Rösner Sándor Szabadsaj ó-u. 23, Magyar Andor Füzes-u. 13, Tóth József Kisfaludy-u. 18, Faragó Jenő Pásztor-u. 44, özv. Sándor Istvánné Szabadsajtó-u. 52, Becsei Aladár Róka-u. 11, Deák Sándor Nyil-u. 12 szatócsok. Dobóczky Szilveszter kereskedő Mátyás-tér 1, özv. Révész Mihályné szatócs Rákóczy-u. 30, Mészáros József temetkezési váll. Fóldmives-u. 1, Gregus Gyula Gíjgonya 42, Takács Lajos Gajgonya 484 asztalosok, Sch'esínger Andor szatócs Mórabalom 574, Salgó Péter gyógyszerész Vaspálya-u. 27, dr. Mogán Béla Röszke 295, dr. Ábrahám Béla Feketesiél 556, dr. Gáspár Ignác Királyhalom 671, dr. Frölícb Jenő C<engele. dr. Buchbolcz János Baláslya 327, dr. Imre Sándor Szatymaz 411, dr. Fráter Zoltán Szatymaz 62 orvosok. KKMKMKailMKMKMKMNiMK Gombaszögi Margit meghalt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Gom­baszögi Margit színésznő ma este a Pajor­szanatóriumban meghalt. Az elbunyt nővére volt Gombaszögi Fridának és csupán nébány napig betegeskedett. Masaryk most kerül harmadik választás alá. Prága, november 12. A választási korteske­dő» en a klerikálisok és a nemieii demokraták jelöltjei beledobták a népgyűléseken hmgozta­tott jelszavak közé a közeledő köztársasági elaökválasztás jelszavát és hangulatot Igyekez­nek teremteni Masaryk ellen. Ezt a jelszót ujabban a szocialisták is felkapták és plakát­jaikon hirdetik, hogy «rős szocialista többséget kell behozni a parlamentbe, mert esik ez biz­loiithitja Masaryk elnök ujabb megválasztását. Ebből a korleshtdjiratból és a piakátbarcból tudta meg az ország közvéleménye, hogy az első elnökválisztáson nem élete fogytáig vá­lasztották meg a köztársaság elnökévé Masa­rykot. A külföldön is az volt a hiedelem, hogy Maiaryk éle'e vé<ég marad a köztársaság el­nöke. A kétdés ugy áll. hogy a köztársaság alkotmánya szerint senki sem lebet egymásután kétszemél többször a köztársaság elnöke, csak az első elnök, Misaryk élvezi azt a királ ságol, hogy hirmadszor is meg lebet választani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom