Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-11 / 140. szám

4 DBLMAOYARORSZAO 192S november 11. A szegedi iizletvezetőség területén is történtek vasúti orvosi elbocsátások, de nem okoztak bajt, mint másutt. Az államvasutak Igazgatósága a szanálás ttlftáa 150 vasúti orvost B listára helyezett. Eieniul tebát 150 orvossal kevesebb fo||a vé­gezni az államvasutak alkalmazottainak egész­ségflgyi ellátását. A meglepetésszerű létszám­csökkentés váratlanul érintette ugy az orvosi kart, trinl a vasutas társadalmat. A 150 vas­úti orvos B listára helyezése súlyos kórtűnete a mai életnek, amikor a közegészségügy ma­gára hagyatva, ctekély állami és községi tá­mogatással sinylödik. Az orvosi létazám csök­kentésével ellentélben az észszerűség és a hu­manitás azt kivánta volna, hogy a Máv. az el­bocsátás helyett még egy szerannyi orvost szer­ződtetett volna a Máv. betegpénztári tagok egészségügyi ellátására. Az államvaautak tisztviselői éa altisztjei je­lentős összeget fizetnek betegjárulék cimén a Máv. pénztárába s igy jogosan kívánhatják, hogy szűkség eselén elfogadható gyógykezelés­ben részesüljenek. Ma azonban legjobb eset* ben háromszáz család egészségügyi ellátása nehezedik egv-egy orvosra, de a Máv. orvoaok egyréaze 5—600, sőt 700 családtagnak a gyógy­kezelését köteles elrégezni. Kifejezetten tömeg­kezelésről lehet szó tehát. A tömegkezeléa lé­nyegével pedig tisztában van a közvélemény. Különösen orvosi körökben tárgyalják nagy megütközéssel és megdöbbenéssel a 150 vas­uli orvos B listázását. A szegedi flzletvezetőség területén is történ­tek vasúti orvosi létszámcsökkentések, amelyek minden bizonnyal hátrányosan fogják érez­tetni hatásukat. A Máv. szegedi üzletvezetösé­gének területén történt orvosi létszámcsökken­tésről dr. Gyartcza Sándor egészségügyi fő tanácsos, vasúti főorvos a következőket mon­dotta : — Az ötvenhét szegedi vasúti orvosi lét­számban csak lényegtelen változások történtek. Künn a vonalakon megszűnteitek több pálya­orvosi állást 8 ezzel kapcsolatban az egyes pályaorvosok nagyobb területekei kaptak. De kisebb lett a vasúti forgalom és kisebb a sze­mélyzeti létszám, igy szerintem teljesen érthető a pályaorvosok létszámának csökkentése. A központban minden vasutas a legpontosabb orvosi gyógykezelésben részesül, hiszen a vasul­orvosi ingyenes tanácsadók között szerepelnek majdnem az összes egyetemi orvostanárok. Kü­lönösen örvendetes tény, hogy az egyetemi fogászaion, ahol eddig a nyugdíjas vasutasok nem kaptak gyógykezelést, ujabb rendelkezés szerint szintén gyógykezelésre jogosultak. Mond­hatom, hogy a szegedi üzletvezetőség területén nem okozott különösebb változást és hátrányt a Máv. orvosi létszámcsökkentése. Rágalmazás! pör a kényszeregyezségi eljárás után hét ügyvéd között. Dr. Véazi Artúr megrágalmazá»» miatt elitélték dr. Lévay Ferencet. Szentesről jelentik a Dilmagyarorszdgaak: Igen érdekes rágalmazási pör) tárgyalt ma délelőtt a szentesi jirásbiróság. Két ügyvéd állott egymással szemben. Egy kényszeregyez­ségi eljárás közben ugyanis annyira elragad­tatta magát dr. Lévay Ferenc, hogy igen súlyos kijelentéseket tett a vele siemben álló dr. Vés ti Artúrra. A kényszeregyezségi eljárást már be­fejesték, a rágalmazási pörre pedig most került sor. Hónapokkal ezelőtt Sarki Molnár Lajos szen­tesi kereskedő kényszeregyezséget kért és az eljárás során kiutazott Szentesre dr. Lévay Ferenc ügyvéd, hogy megvizsgálja az ügy rész­leteit. A munka közben azután annyira elragad­tatta magát, hogy súlyosan megsértette dr. Vészi Artúr hódmezővásárhelyi ügyvéd társát, aki az ügyben szemben állott vele. Dr. Vészi erre rágalmazás cimén följelentette dr. Lévayt és a följelentés során elmondja Vészi, hogy ügyvédtársa a következő kijelentéseket tette: — Sziveilopó kommunista, az ilyen embert Jel kellene akasztani l A szentesi ¿¿ráabiróaág előtt a valódiság bizonyítása nem sikerült Lévaynak és ezért bűnösnek mondották ki és hárommillió korona pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet ellen Lévay feleb­bezést jelentelt be, mig dr. Welllsch István, Vészi képviselője megnyugodott az Ítéletben. A hetvenhároméves ember felakasztotta9 a tizennyolcéves agyonlőtte magát. Két öngyilkosság munkanélküliség éa gyógyíthatatlan betegség miatt. A keddi napon egymásután két öngyilkosság történt. Nemrég állapították meg, hogy az egész világon — még a legyőzött államok között is — Magyarország az az ország, ahol a legnagyobb az öngyilkosok száma. Kedden délelőtt öngyilkos lett egy fiatalember, mert nem tudott munkát találni és öngyilkos lett egy öregemebr, aki megunta az életet gyógyíthatatlan betegsége miatt. Berta József az első öngyilkos, tizennyolcéves fiatalember. Villanyszerelő. Felszabadulása után Budapesten vállalt munkát, mert már akkor sem tudott Szegeden munkát találni. Hetekkel ezelőtt azután felmondottak neki és azután sehol sem tudott Budapesten állást kapni, holott igen jő munkásnak ismerték. Utolsó pénzén azután két­ségbeesetten jött le Szegedre, gondolván, hogy itt majd csak talál állást. Hetekig keresett — hiába. Néhány nappal ezelőtt kiment édesanyja lakására, Királyhalomra. Itt akarta megvárni azt az időt, Megverték a nyomorék kisleányt. Haragjában tanuk szerint kormányzósértést követett el édesapjs. mig majd akad valahol munka. Napokon át látta azonban, hogy szülei is a legnagyobb nélkülözé­sekkel küzdenek és nem hogy öt, de saját magu­kat sem tudják eltartani. Erre azután ismerősei előtt kijelentette, hogy nem tudja nézni tétlenül ezt a nyomort. Ma reggel azután egy őrizetlen percben revolverrel főbe lőtte magát. A halált választotta, mert nem talált munkát, pedig fiatal volt és erős; szülei nyomorát pedig nem tudta nézni. A másik öngyilkos Tamás Vince 73 éves mun­kásember, aki átokházai lakásán a mestergeren­dára felakasztotta magát. Már régen panaszko­dott az öreg, hogy semmi öröme nincs az élet­ben, öreg korában semmi sem teszi nyugodtá utolsó napjait. Nemrégiben azután súlyos beteg­ség is megtámadta, amelyről azt hitte, hogy soha sem gyógyulhat ki belőle. Ma már a szegedi törvényszéken a leggyakoribb bűncselekmények közé tartozik a kormányzósér­tés. A legutolsó esetek azt bizonyítják, hogy ha az egy házban lakók összevesznek és a legkü­lönbözőbb sértésekkel illetik egymást, a járásbí­róságon kivül még a törvényszék előtt is folyta­tódik az ellenségeskedés, kormányzósértésért keli felelnie az egyik félnek. Ez történt az elmúlt év szeptemberében Sö­vényházán. A Pá:fi-majorban ugyanis az őszi munkák idején egybegyűlt az udvaron a major egész népe. Itt történt azután, hogy az udvaron játszott Lovászi Sándor gőzekevézető tiz éves nyomorék kisleánya. Nem tudni mi okból, néhány perc uiulva az történt, hogy az udvaron dolgozó vitéz Csöndes Istvánné megverte a játszadozó nyomorék kisleányt. A kisleány erre keservesen sírva szaladt az ugyancsak a majorban dolgozó édesapjához. Nemsokára ezután dühösen oda­lépett Lovászi Csöndesnéhez. Percek alatt hangos veszekedés fejlödött ki közöttük. — Miért bántja az én nyomorék kisleányomat ? Miért nem szól nekem, ha valami baja van vele? — kiáltott Lovászi. Dühösen válaszolt erre az asszony. Kölcsönö­sen sértegették egymást, fölverték az egész ud­vart. Végül is Lovászi bepörölte Csöndesnét be­csületsértésért, mire Csöndesné feljelentette Lo­vászit kormányzósértésért és a vitézi szék sérel­mére elkövetett becsületsértésért. Csöndesné ugyanis a feljelentésében azt mondotta, hogy Lovászi a vitatkozás és a szidalmazás hevében nemcsak őt sértette meg, hanem leírhatatlan kijelentéseket tett férje vitézzé avatásával kapcsolatban a kor­mányzóra, valamint a vitézi székre is s egyben kérte a megbüntetését az ő sérelmére elkövetett becsületsértésért. Csöndesnét jogerőren elitélték a járásbíróságon, a kormányzósértés pedig a törvényszék elé ke­rült. Lovászi ügyében már nem egyszer tartottak főtárgyalást, amely alkalommal elrendelték a bi­zonyítás kiegészítését. A szegedi törvényszék Ju­hász tanácsa azután ma befejezte az ügyet. A keddi főtárgyaláson a kihallgatott tanuk egy­része azt vallotta, hogy nem hallották a kormány­zót sértő kifejezéseket, csak azokat a súlyos szi­dalmakat, amiket Lovászt Csöndesnére tett. Eze­ket a becsületsértő kijelentéseket különben a vád­lott is elismerte. Előadta, hogy azért támadt kö­zöttük a veszekedés, mert a magával tehetetlen nyomorék kisleányát verte meg Csöndesné. Vol­tak ezzel szemben olyan tanuk, akik hallották azokat a kijelentéseket is, amelyeket Lovászi a kormányzóra tett. Dr. Horánszky Miklós ügyész és dr. Tenner István pörbeszédei után a törvényszék bűnös­nek mondotta ki Lovászit a kormányzósértés vétségében és a vitézi szék sérelmére elkövetett becsületsértés vétségében. Ellenben fölmentette a Csöndesné sérelmére elkövetett becsületsértés vét­ségének vádja alól, azzal az indokolással, hogy a magánlnditvánnyal már elkésett. Lovászit pedig összbűntetésül tizennégy napi fogházra, egymillió pénzbüntetésre és egy évi hivatalvesztésre itélte. A törvényszék enyhítő körülménynek vette azt a lelki állapotot, amibe a vádlott került az által, hogy a nyomorék kisleányát az udvaron meg­verték. Az Ítélet ellen Lovászi felebbezést jelentett be, hangoztatva, hogy csak Csöndesnét sértette meg, de nem mondott semmit a kormányzóra. Dr. Ho­ránszky ügyész súlyosbításért fölebbezett. pull-Over angol bebujós mellény hölgyek, urak, gyermekek részére B121 VARGA Budapest, Kossuth Lajos u. 11 és Koronaherceg u. 6, Bérfuvarozást teherautóval helyben és vidékre legelőnyösebben vállal CSONKA ANTAL bérautóvállalata, Petőfi Sándor sagárut 76. szám. (Farkas-malom). Telefon 6-75. 703 MegnyUI Gedó Zománctábla áruháza Dugonics tér 12. Hol mindennemű speciál zománcozott cég- 6a cimtáblák, fiókcimkék, uccatáblák, tömegfeliratok, aomáac-, ü»eg- éa porceliánbetflk A. B. C. minden nagyságban, színben és kivitelben meg­rendelhetők. 759 Bunford Piroska kötődéje Dugonics tér 12, vállal mindennemű kötöttáru készí­tései, javítását. Harisnyalejelés 23 ezer korona. 668 Női kalapmodellok Bársonyból I8O000 K-tól Filcből ... UO000 K-tól Alakitások hozott anyagból modellek után 50ooo K Berényi Sándor ÜK Nagy formázó műhely. 191 Kelemen ucca 7 szám Alapíttatott 1874. évben. A megtekintés díjtalan. MEGHÍVÓ. Tisztelettel meghívom 1925 no». 14. és 15-én Sze­geden, a Tlsza-sz&Uö elsO emeletén tartandó KIÁLLÍTÁSOMRA. Bemrtatásra kerülnek: Mindkét meisseni. Rosen­thal. Schlaggenwatd, Plrkenhammer és luxus porcellángyárak készítményei; diszvázák, virágcserepek, díszműáruk. Magyar, német és belga kristályok. Névre szóló belépőjegyek Üzletemben díjtalan kaphatók. 778 Kiváló tisztelettel Schillingéi Mér ^LÍL^ö Klauzál tér 8. NYITVA • 14-én délután 4 órától este 10 óráig ill y j-\ . és )5.én délelőtt 9 órától este 10 órái«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom