Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-27 / 154. szám

ára 2000 korona. DFXMAGYARORSZÁG l>«rk*titösé«i Deák fensnc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, ;«!»»«rk-3nyv*Jif ét Jegyiroda i Dacoutcs-tér 11. Teietcn fcOB. Petőfi SéndoT-sagArut 1. szám Teleloaizám 16-3«. Közgyűlésen. Irta: Juhász Gyula. Lehetséges, hogy a helyzet magaslata hozza magával, de a népnek szánt karzat álláspont­járól nézve nem valami iu'ságcsan dhzes lát­ványt njujt Szeged szabid királyi város parla­mentje. Nem a külső diszre vonatkozik ez az észrevétel, mert a külső disz, ha kissé kopot­tan is, valahogy ciak megvo'na, irary cirádák és bíbor drapériák nem hiányzanak, hanem ami az elhangzó szónoklatok tartilmát és for­máját illeti, hát azok bizony — tisztelet a kivételnek — nem mindig érik el egy falusi csősztogadás beszédeinek színvonalát. Különö­sen nem a gyökeres magyarság, a kifejezés eredetisége és ereje dolgában. Az egyik színok - pedig mestersége a be­szélés, a meggyőzés, a bizonyítás <s a védelem — például olyan nagy feneket kerit minden kis részlelnek, olysn bosszantóan hostzadal­mas, hogy még azok türelmét is maga ellen ingereli, akik külőrben a pártján vonának és egy követ fújnának vele. A másik szónok öblös hangjával ¿hajt sikert araini, de a'pári kiszó­lását, malomalatti kitételei inkább a Jancsi bohíc terc létére kalandoznak, mint egy páriá­mén árís tárgyalás hímes mezejére. A tanács némely tag]« sem lünik ki valami nagyon elő­nyösen előadói tthetségével, bizony akadozva, diákos lámpalázzal küzkOdve tálalja föl a mon­dókáját és meg kell adni, a polgármester vakban kimagaslik a szónokok sorából meg­gondolt, megfontolt replikáival, amelyeket egy szüetett előadó talentum formál tteg tetszető sen és hatásosén. Bizony az általános nivó igen alacsony, igen messze elmarad a huszadik század nagy magyar városához méltó, azt meg­illető szellemtől. A magyar mindig híres volt arró', hogy szónokok nemzete, de a torony alatt inkább afféle Szolnokokat hall az ember, akik vagy hangos körtesfogásckkal, vagy olcsó demagó­giával dolgoznak, vagy pedig olyan Demosthe* neseket, akik még mindig csak kavicsokat for­gatnak a nyelvük alatt és az ékesszólás elemi köveíelményeinek se tudnak kelöképen meg­felelni. Nem kívánom ér, hiába is kívánnám a lehetetlent, hogy Csupa Cicero és Mirabeau, hogv merő Felső büki Nagy Pál és Kölcsey Fernc álljon föl és beszéljen a szegedi kom­munisták kis és nagy do gairól, ügyeiről és bajairól, de ennyi szegénységet, de ekkora fogyatékot mégis szomorodott szívvel kénytelen tapasztalni a karzat magaslatától letekintő, nem beszélve az önkénytelen és akaratlan humor számtalan megnyilatkozásáról, amelyek leg­alább élénk derültséget és jóleső megkönnyeb­bülés! eredményeznek fönn és lenn egyaránt. Az egyik szónok egészen véletlenül éppen azt találta válaszolni egy türelmet kérő beszélőnek, akit az első félidő lelelte után már meg­lehetősen kinos feszengéssel hallgattak a gjér­számu megjelentek és ottmaradlak: — Mi ráérünk, hiszen azért vagyunk itten I Pardon, igen tisztelt próká'or ur, ha önök csakugyan azért volnának ottan, mivelhogy rá­érnek, ez nagyon szomorú és nagyon furcsa volna. Nem, egy nagy város, a legnagyobb vidéki magyar város parlamentje nem ráérő emberek gyülekezee. A régi római szenátust a királyok gyülekezetének nevezték, viszont ma egy város közgyűlésének legalább is azt a szinvonalat kell elérnie, amely megfelel e nagy város históriai, szociális és kulturális jelentősé­gének, nagyságának és érdemének. A csütörtöki közgyűlésen ürestégői tátongó padioiokal találtam (egyéb tátongó üiesséirfll most ne beszéljünk) és a jelenvoltak egyrésze is vagy állandóin moiolygott, vigy ásítozott, cgyra jöttek, mentek, valóságos társalgók ala­kultak, bár hiucn ebben i izócokok is Inda­Szeged, 1925 november 27, PÉNTEK sak, arnyi sient. Mégis csak küönös és gon­dolkcdásra késztető jelenség, hogy a karzaton több érdeklődőt leheett Csszeszáirlá'ni, mint afaányin a közgyeiét i padsorokbtn üldögéltek és álldogáltak. Hiszen jól (udom és jól tudják azt az urak is, hogy mostaniban immár egy­hlótizetéal árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten éi vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vatár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 154 szám mást merlluti salatant, hogy közeledik az idők teljessége, amikor meg fog ufrlni a szegedi parlament szine és — reméljük, — meg fog lavutni a hang|a i». Addig cstk hadd döcög­jön tovább a régi kenetlen kerekű kordé a régi kátyúban és kongjanak a kopott kitételek I Mussolini elégtételt kSwetel Radics fascistaellenes beszédéért. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenlik: Mas:ellni Radics leLutóbbi beszéde miait a jugoszláv kormánytól elégtételt kért. Musiolini tzt kcveteli, hogy Radics fotmálisan kérjen bocsánatot a fiscizmus ellen mondott beszéde miatt. Herriotnak sem sikerült megalakítani az uj francia kormányt. Ma délután visszaadta megbízatását az elnöknek. — Újból Briand a dezignált miniszterelnök. (Budapesti tudósítónk teUfonjelentése.) Páriából je'entik: Herriet tárgyalásai során kijelen­tette, hogy a bank ¡egy inflációt mindenképen el fogja kerülni s ezért az a szándéka, hogy leb élyegezteti a francia bankjegyeket, amiből másfélmilliárd állami jövedelmet remél , Egyéb intézkedései négy és félmilliárd bevételt eredményeznek az államkincstárnak. Heirlet ma délután a radikális szociálisa pártvezéreivel, Paul BenctutUal és Leon Blummal tárgyalt. A szociálisták tegnap pár határozatilag kijelentették, hogy egy Herriot által alakifandó kabinetbe se lépnek be. (budapesti tudósítónk ielefonjelentése) Párisból je'entik: Herriot ma délután öt órakor megjelent a köztá'saság elnökénél és bejelentette, hogy Járadozdsai hiábavalóak votak és meg­bizatását visszaadja. Herriot látta, hogy nem talál támogatást o'yan kormány részére, amely az ő elgondolásai alapján jött volna léire. A köztársaság elnöke most ismét Briand külügyminisztert bizta meg a kormányalakítással. •MIMMMMMMftfWWMWM^ December elsején kezdődik a kölni zóna kiüritése. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A nagykövetek tanácsa ma a kül­fgj minisztériumban ülést tartott, amelyen Fech tábornagy is résztvett. A konferencia a legközelebbi leszerelési intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyalta, vallnrni a Rojna vidék migszálló cscpctolnak átcsoportosítását. A kölni zóna kiüritése december elsején kezdődik. • • ••••••••••»•»•»•»•••M.M.» • • Smith főbiztos kedvezőnek látja az ország pénzügyi helyzetét A főbiztos XV11I. jelentése. Nyilvánossásra került Smiíh Jeremiás népszövet­ségi főbiztos XVIII. jelentése, amely az 1925. évi október hónapot öleli fel. A lekötött bevételek a szeptemberivel szemben igen csekély emelkedést mutatnak, amennyiben 239 mülló aranykoronára rúgnak a szeptemberi 23 7 millióval szemben. Pa pirkorónában az 1925. évi októberi bevételek a múlt évi október hónap alatt elérteket mintegy 15 százalékkal haladták meg. A dohányjövedék októberben nagyobb bevé­telt adott, mint a megelőző három hónap bár­melyikébea Ez az eredmény azért különösen ér­deke?, mert külföldre eladás nem volt, hanem az emelkedést a belföldi fogyasztás eredményezte. A főbiztos az emelkedés okát abban látja, hogy meg­szűnt a saját Jogyasztásra engedélyezett termelés. Az októberi összes bevételek a mult évihez ará­nyítva 22 százalék emelkedést mutatnak. Papir­koronában a bevételek 855.1 milliárd, aranykoroná­ban 58.9 millió koronára rúgnak. A költségvetés a bevételeket 48.4 millió aranykoronára becsülte. A folyó költségvetési év első negyede alatt a kCzadókból és az állami egyedáruságokból be­folyt bevételek 145.7 millió aranykoronát tettek ki, a költségvetésben előirányzott 135.7 millió aranykoronával szemben. A forgalmi adókból származó bevételek már is meghaladják az elő­irányzatot, dacára annak, hogy az általános for­galmiadó tételét augusztus elsejétől kezdve három százalékról két százalékra szállították le. A novemberi költségvetési előirányzat szerint a bevételi többlet 3,366,653 aranykorona, annak da­cára, hogy a kiadások között szerepel az állami alkalmazottak negyedévi lakáspénze és különféle beszerzések. Az újjáépítési költségelőirányzat sze­rint 4,166.663 aranykorona hiánnyal számoltak, tehát a mostani költségvetés 7,50 3319 aranyko­rona különbözetet tüntet fel. Az ország pénzügyi helyzetét a jelentés kedve­zőnek látja. A Nemzeti Bank a kamatlábat meg­lepetésszerűen 2 százalékkal leszállította. Fel lehet tételezni, mondja a elentés, hogy a kamatláb le­szállítása annak a je e, hogy a Bank, ami a kül­földi valutákat illeti, helyzetét elég megerősödött­nek tekinti és nem tartja többé szükségesnek a külföldi hitelezőkre magas kamatláb utján to­vábbi ösztönzést gyakorolni. A hivatalos kamat­láb leszállításának hatása nagyrészt a magánban­kok magatartásától fQgg, amelyekről most már lel lehet tételezni, hogy könnyítik a kölcsönvevők túlzott tehertételeit. A kamatlábleszállitásnak má­sik hatását az irányban lehet remélni, hogy meg­erősíti a Nemzeti Bank helyzetét, mint a magyar­országi hitelélet vezetőjét és ellenőrzőjéét A hi­telt igénylők nagyobb mértékben fognak leszámo­lásért a Nemzeti Bankhoz fordulni, ahelyett, hogy a külföldtől igyekeznének hitelt kapni és a Nem­zeti Bank váltótárcája, mely eddig, dacára az év­szaknak, alig mutat növekedést, ismét normálisabb arányokhoz fog jutni. Bizonyos időben és bizo-J nyos körülmények közt előnyösebb lehet bankje-j gyeket külföldi valutafedezet alapján, mint bel4 földi váltók alapján kibocsátani; Magyarországi mostani helyzetében azonban azt mondhatni, hogyl előnyösebb kölcsönök iránt főképen és közvetle-' nül a jegybankhoz fordulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom