Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-22 / 150. szám

4 DELMAGYAROKSZAQ 1925 november 22 deltetési céljára fordítja. Hogy mivel érdeme'te ki a szinígazga'ó ezt a súlyos bizalmatlanságot, nem tudjuk, azt azonban nemcsak mi, hanem az egesz ország elismeri és iréllányolja, hogy Andor olyan nívósán és annyi kulturálii eredménnyel vereti a szegedi szinhizat, a mai áldatlan színházi kunjunkurák ellenére is, amilyenre egyetlen vidéki szi ház ban sincs manapság példa. Minden laikus tudja ebben az országban, hogy az ilyen szinnázvezetés súlyos áldozatokat kiván. Mis, szegényebb vároiok, többszörösen annyi segélyt edn«k már évek óta sainházuknak, mintanennyit Szeged város tanácsa most nagykegyesen megszavazott a vidék legnagyobb és legnívósabb színházának támogatására. A tanács határozata szerencsére nem jogerős, a közgyűlés elé kerül jóváhagyás végett és igy a közgyűlés jóváteheti még azt a súlyos bibit, amelyet a tanács zárt ajtók mögött elkövetett. IS -Ifc is. -tu H. 1b 1U 11 Homok, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kogutovicz Károly, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Szenes Béla, Szomaházy István, Tonelli Sándor irnak eredeti cikkeket és verseket a Délmagyarország karácsonyi ajándékkönyvébe. •fc SS IS—-» IS. Az észszerű életmódi alapelvei. Ezelőtt harminc és egynehány esztendővel volt egy Igen bölcs, közkedvelt, nagytudásu orvosprofesszorom, ki legkedvesebb tanítványainak, az orvosi diploma megszerzése után, sohase mulasztotta el ezt a tanácsot adni: Biztosan boldogulni fognak önök, ha nem felejtik el soha, hogy az orvosi gyakorlatban a főelv „nil nocere', nem ártani. Ezen bölcs tanácsával az volt a célja, hogy visszatartsa az ifjúságot a túlbuzgóságtól, a mindenáron való tenniakarástól. Hiszen a betegségek igen nagy, talán 80 százaléka, meggyógyul magától, ha nem hátráltatjuk a természet erőinek kifejlődését, melyek a betegségeket spontán, önmaguktól gyógyítani igyekszenek. Az orvos tökéletesen eleget tesz kötelességének, midőn a beteget olyan körülmények közé juttatja, melyek a gyógyulás feltételeinek a legkedvezőbbek. A legutolsó évtizedek tudományos kutatásai igyekszenek megismerni és tanulmányozni azon csodái védőszerkezeteket, melyek a betegségeket okozó anyagoknak (baktériumoknak) a szervezetbe jutását megakadályozzák s a már bejutott anyagoknak, vagy ezek mérgeinek közömbösítését vagy megsemmisítését célozzák. Mindaz, ami az emberi szervezet ezen ellentálló képességét vagy gyógyhajlamat erösiti, az az egészség megóvására, vagy visszaszerzésére — előnyös, mindaz, ami a szervezet ezen képességeit gyengíti — az káros. Ami a már fertőzött, a megbetegedett szervezet gyógyhajlamának és ellentálló képességének erősítésére, szóval gyógyítására vonatkozik, meghaladja e cikk kereteit és célját, de nem kevésbbé fontos azon körülmények ismerete, melyek közölt az emberi szervezet legtovább megőrzi ifjúi erejét, ruganyosságát, melyek életét meghosszabbítani és sok, sok szenvedéstől megóvni képesek. Itt kellene, hogy érvényesüljön a nihil nocere, sohase ártani elve s ezen elv ellen vétkezik az emberiség a legtöbbet, szemünk láttára, szinte tudatosan, mintha csak a lassú degeneráció, a lassú öngyilkosság volna rejlett célja. Küzdeni ez ellen csak az észszerű életmód elveinek lelkes és kitartó hirdetésével és terjesztésével lehet. Az első alapelve az észszerű életmódnak: távol tartani a szervezettől minden mérget, amelyik erejét fogyasztja, ellentálló képességét csökkenti. Ezen mérgek: az alkohol és a nikotin. Ujabban mindnagyobb tért hódit az ópium, morphium, hasis és a cocáin. Szörnyű mérgek, melyeknek hatása lassan, de biztosan felőrli a legerősebb szervezetet is. A vigasztaló jóbarát álarca alatt, a gyönyört adó bódulat képében lopődznak be az ember szervezetébe, olthatatlan szomjúságot keltve & midőn már nélkülözhetetlenné váltak, megkezdik vagy már be Is fejezik romboló munkájukat. Az alkohol, nikotin és a bóditó szerek káros hatásával részletesen itt nem foglalkozhatom, de egv két ujabb tapasztalatra reá mutatok. öt éve, hogy az Egyesült-Államok elfogadták a prohibiciós törvényt, mely szerint Amerika „szárazzá" vált, vagyis Amerikában szeszes italt gyártani, fogyasztani, vele kereskedni vagy behozni szigorúan tilos. Bevallhatjuk őszintén, hogy ezen törvény keresztülvitele nem sikerült teljesen s a szeszcsempészés egyik legvirágzóbb kereseti forrássá emelkedett. Alkalmam nyilt egy Ohio állambeli vendéglőssel beszélgetni, ki nyiltan megvallotta, hogy a beavatottak, a „törzsvendégek" az ö vendéglőjének hátsó szobájában bármikor kaphatnak szeszes italt, persze borsos áron. Azt is bevallotta egy önfeledt pillanatban, hogy az elrendelt razziáról mindig kellő időben értesiti öt egy rendőr közeg. Es dacára annak, hogy a törvény keresztülvitele egyáltalában nem tökéletes, máris óriási eredmények mutatkoznak a közegészség és közgazdaság terén. Bár a kiváltságosak kijátszák a törvényt, de a nagy tömegek mégse julnak alkoholhoz. Ezen öt év alatt a munkásosztály bankbetétje a három és félszeresére emelkedett, a tuberkulotis halálozás csökkent, a kórházak betegforgalma felére szállott alá, a bűntények száma lényegesen apadt. Oly fényes eredmény, hogy szemet hunyni előtle nem lehet. Az alkoholnak az egyénre kifejtett bomlasztó hatásával itt nem foglalkozom. A nikotinról csak annyit, hogy sokszor fordultak hozzám tanácsért sovány, sápad i, vérszegény egyének azon panasszal, hogy szédülnek, étvágytalanok, szívdobogást éreznek, álmatlanok, súlyos szervi elváltozástól féltek s ha rendeletemre a dohányzásról lemondottak, visszanyerték egészségüket, erejüket, életkedvüket. Az ópiumról s a többi bóditószer élvezetéről csak annyit, hogy ezeknél az utolsó stádium: a megőrülés. Az észszerű életmód második alapelve: csak annyi és olyan élelmiszert vinni a szervezetbe, amennyit a szervek megerőltetés nélkül feldolgozni képesek. Az emberek megszokásból, virtuskodásból, élvhajhászatból sokkal többet esznek, mint amennyire szervezetüknek szüksége van. Az emberek általában ugy esznek, mintha azért élnének, hogy egyenek, nem pedig azért esznek, hogy éljenek. Az állatok közül egyedül az ember az eszes, gondolkozó lény s az állatok közül egyedül az ember él észszerütlenül. Állat sohase eszik egészségére káros, életére veszedelmes dolgokat, de az ember a legveszélyesebb mérgeket Ízletesen elkészítve, tetszetős külsővel, hangzatos és hazug jelszavak alatt szívesen fogyasztja. Az esztelen állat csak a maga kedvéért eszik és Iszik és csak annyit, amennyi jól esik neki, az eszes ember egymás kedvéért és rábeszélésére e3zik és iszik, többnyire sokkal többet, mint amennyi jól esik neki s mint amennyi szervezetére hasznos. Dohányzásra, az állatok közül, csak a majmot lehet rászoktatni. Meglepő és csaknem hihetetlen, hogy milyen kevés táplálék elegendő az emberi szervezet fenntartására, erőinek csökkenése nélkül. Igen sok esetben bányaszerencsétlenségek alkalmával eltemetettek, hajótöröttek, sarkvidéki utazók, mini] mális táplálkozás mellett, heteken, sőt hónapokon keresztül nemcsak életben maradtak, de erőiket is megőrizték. Az étkezésnél a »mennél több, annál jobb" elve igen sok veszéllyel fenyegeti egészségünket. A mértéktelen táplálkozást aránylag sokkal jobban ússza meg a hízásra nem hajlamos, sovány nagy-evő. Ennél a táplálék egyrészét használja fel csak a szervezet, a többi a szervezetből feldolgozatlanul eltávozik. Azért ezeknél is elég gyakoriak a súlyos gyomorbajok (gyomortágulás és sülyedés), a nem teljesen feldolgozott tápanyagok lerakodása köszvényes bántalmakat okoz, gyakran lép fel ütőérelmeszesedés is. A feleslegesen elfogyasztott élelmiszer nem csekély gazdasági károsodást jelent. Sokkal veszélyesebb és kínosabb a hízásra hajlamos nagy-evőnek a helyzete. Itt megjegyzem, hogy volt évtizedes prakszisom alatt még sohase találkoztam kövér, vagy elhízott emberrel, aki beismerte volna, hogy ő sokat eszik. Ez mind kevesell azt, amit megeszik I Pedig bizonyítani teljesen felesleges, hogy a szervezetben lerakodott zstr csakis a túlzott táplálkozásból származhatlk. Mindenki, aki hizik, többet eszik, mint amennyit szervezete megkíván és feldolgozni képes. A kövér ember egy se egészséges és egy se hosszú életű. Milyen könnyű pedig számtalan bajukon segíteni, csak lelki erőre és önmegtartóztatásra van szükség. A kövérekhez sorolom azokat is, akiknél a tultápláltság nem elhizáibati, hanem tulbővérűségben nyilvánul meg. A jól táplált, vérmes ember szintén állandó veszedelemben van. Az elhízottak, „duzzadó egészségüek" igen gyakran fordulnak panaszaikkal orvosukhoz, szédülnek, nehéz légzésük, gyakori szivdobogásuk van, munkára képtelenek, sokszor cukorbetegek. Ezek adják Karlsbad és Marienbad törzsközönségét. Segiíeni rajtuk csak táplálkozásuk gyökeres megreformálásával lehet. Egy népmesét olvastam valahol, mely szerint minden ember számára egy halom táplálék van kijelölve, aki ezt mohón rövidebb idő alatt fogyasztja el, rövid ideig él, aki lassan, mértékletesen fogyasztja, tovább él. Táplálkozásunkat le kell egyszerűsíteni, sok tévhitet ki kell irtani. Ilyen tévhit például a hus szükségessége. A sok húsevés csak rossz szokás és igen káros. A vérbőséget károsan fokozza és bomlástermékei sok súlyos betegséget okoznak. Sokkal egészségesebbek és könnyebben emészthetők a jól elkészített növényi táplálékok. A nagyon zsíros, vaslag rántásokról le kellene szokni. Még jobb tápláiékok a nyers gyümölcsök. A dohányos ember nem tudja élvezni a gyümölcsöt, ízlelő képessége annyira megromlott, hogy az egészséget adó gyümölcsnek ezer izét, illatát, zamatát felfogni képtelen. Egyszerre nem szabad sokat enni, mert a tultömött gyomor működni, emészteni képtelen. Az asztaltól mindig még egy bizonyos ioku ürességi érzéssel kellene felkelni, ez az érzés az emésztés megindulásával úgyis elmúlik. Napi ötszöri étkezés tulsok és káros. A gyomornak és a kiválasztási szerveknek több pihenőt bell adni, hogy munkájukat tökéletesebben és korai kifáradás nélkül végezhessék. A fertőző betegségek csirái legtöbbször a gyomron keresztül jutnak a szervezetbe. Az egészséges* nem túlterhelt, az alkohol, nikotin, stb. által nem kárositoft, gyengített gyomor, minden esetben meg tudja semmisíteni a beléje került fertőző baktériumokat Egy-egy koplaló nap beiktatása rendkívül hasznos. Ezek, nagy vonásokban, a racionális életmód alapelvei. Tagadhatatlanul mindezek betartására nagy önfegyelem és akaraterő szükséges. Sjk pillanatnyi élvezetről, muló szórakozásról le kell mondani, de egy rendkívül kellemes könnyüségi érzés, állandó derűs hangulat, a jólét egy kifejezhetetlen érzete, amit a görög „euphoriának" nevez, sok veszélyes megbetegedéstől való szabadulás tudata s az, hogy életűnket a lehetőségig meghosszabbítottuk, — bőven kárpótol minden lemondásért. Dr. Krausz József. A Meinl Gyula kávébehozatali r. t., Szeged Klauzál tér 2. sz. a. fióküzletében november 26 án kávé, november 27 én tea és nov-'mber 28-án kakaó próbafözést tart, melyhez igen tisz'elt vevőit ezután is m*g hívj«. Ismerősöket örflmmel látunk. HÖLGYEK FIGYELMÉBE I GOTTSCHALL JÁNOS „OYFODRASZ I MANIKŰR*! újonnan berendezett éi lényegesen megnagyobbított H ÖLO YFO D R ASZ A T I SZALONJA HOlgyfodrAsza ;i i: Hajreatészet Kozmetika elkülönített fülkékben. Poatiche (hajmunka) műhely Bubifrhurák párisi é« bécsi mintára. Elsőrendű munka és elflnyö« árak. Előfizetőknek (ahonoma) nagy árkedvezmény. 891 VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.