Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-19 / 147. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1921 november 19 az összes dunai államokra nézve fontot követ­kezménye a kedvezményei Adria-tarifa meg­szűnte ése lenne. Olaszországban félnek áltól, hogy Németország nem lesz kapható kompro­misszumra és ezérl felmerd! az a terv, hogy a római kormány a Jóvátételi bizottaág ujin kényszerítse Németországot a harc megszünte­tésére és a megegyezésre. Németország ugyanis ma már sakkal olcsób­ban szállít az utódállamok számán, mint amennyibe ez msgántk kerül. A jóvátételi bi­zottság beleava kozhatik ebbe, mivel — ez az olasz felfogás — törhetetlen, hogy a né net bi­rodalom, amely nem tesz eleget jóvátételi kö­telezettségeinek, szórja a péizt egy olyan állam ellen irányuló harcban, amelynek szintén van­nak jóvátételi követelései Németországgal azsmben. így áll jelenleg a dolog és a dunai államok ügyes gazdaságpolitikával mostan könnyen hasznot húzhatnának ebből a harcból és jelen­tós gazdaiági kedvezményeket szerezhetnének a maguk szimára. sz. p. Pártközi értekezlet a birtokreform ügyében Badapest, november 18. A földreform ügyé­ben a kormány tagjainak jelenlétében szerdán délelölt értekezletet tartottak. Több felszólalás után Bad pénzügyminiszter a fold reformel járás pénzügyi részérói beszél. Az ellenzés részéről benjujiolt memorandum követelései olyan ter­mészetűek, hogy az egész amerikai kölcsön nem volna elég ezeknek megvalósítására. Mayer földmirelésügyi miniszter örömmel jelenti, hogy a pénzügyminiszterrel megegyezett és nagyobb összeget bocsájt rendelkezésre a házhelyhez és földhöz jutottak támogatására. Kijelenti, h»gy azokban a községekben, ahol a földreform el/árás nem indult mtg, haladéktala­nul hivatalból fogja ait megindítani. Bethlen minisitereinöi szólalt fel ezután és kijelentette, hogy már a legközelebbi időben olyan refor­mokkal fog jönni, amelyek a nigybirtok nagy­arányú megkötöttségét megszüntetik. Az értekez­let ugy határozott, hogy a jövőben is pártközi értekezletet tartanak a földreform kérdéseinek megoldási tekintetében. Az értekezlet délután négy órakor ért vígét. A lakáshivataltól függ a görögkeleti iskola felállítása. Emlékezetes még, hogy a budai görögke'e'i szerb püspök még hónapokkal ezelőtt feliratot intézett a kultu»miniszterhez, amelyben a sze­gedi görögkeleti szerb iskola fe álliását kérte. A szegedi görögkeleti szerb egyházközségnek a hábjru alatt még volt külön elemi iskolája, de közben szünetelt, ugy hogy az iskola helyi­ségeit a lakáshivatal elrekvirálta. Az egyház­község így iskola nélkül maradt, de magának az egyháznak sem volt annyi növendéke, hogy kedvükért érdemes lett volna az iskolát fentar­tani. Hosszú évekig nem ia történt váliozís ez ügyben, mig legutóbb azután maga a szerb püspök vetette fel ismét az iskola felállításának kérdését. A kir. tanfelügyelőség állásfoglalása szerint cssk abbin az esetben járulna hozzí a szerb iskola felállításához, ha az egyházközség annyi növendékkel rendelkezne, amennyi egy nyilvános ísko'a felállításához szükséges, külön m»»»i»»mwm»»»»»»» akadályokat azonban nem gördít az iskola megvalósítása elé. Ez ügyben azulán megkeresések futottak a lakáshivatalhoz is, a lakás iknak lefoglalt iskola­helyiségnek kiürítése céljából, a lakáshlvalal azonban mind a mai napig nem taáott lakáso­kat felkutatni. Az iskola felállításának tehát egyelőre esik az az akadálya, hogy nincsenek helyiségei. Az illetékei körök azonban mindent meg­tesznek, hogy az iskola lakásoknak lefoglalt helyiségei felszabaduljanak, naha kevés reméiy van arra, hogy kellő ázámu növendék akadjon az iskola felállításához. A görögkeleti szerb egyházköz régnek a mu't­bsn hatalmas iskoláji volt, de idők folyamát] a növendékek száma megfogyatkozott, ugy hogy az iskola fentartása már a közelmúltban is nagy összegekbe került. ШШЖШШШ1 Vita Károlyi Mihályról. Propper védi Károlyit. — A költségvetés tárgyalása. Buáapest, november 18. A nemzetgyűlés szerdai ülésén tolytatták a költségvetés vitáját. Az első szónok Lendvai István, aki Széchenyi emlékéről elmélkedik, támadja az októberi forradalmat és követeli, hogy a numerus clausust alkalmazzák az állások betöltésénél is a külföldön tanult zsidó Ifjakkal szemben. Eőri-Szabó D.'zső szintén az októberi forra­dalomról beszél, majd Retschl Richárd határozati javaslatban sürgeti az uj kateszteri birtokbecslést és a borfogyasztási adó elengedését. Szóvá teszi az idegenek vekszálását, amely útját állja az idegenforgalomnak. Utána Propper Sándor szólal fel. Beszéde ele­jén szintén azokkal a zaklatásokkal foglalkozik, amelyekkel az idegeneket fogadják a magyar hatá­ron. Nálunk még mindig nem tudnak szakítani az ellenforradalom szellemével. Nem ez a korszak és nem ezek a férfiak hivatottak megitélni a forradal­mat. Főleg nem az a párt, amely októberből két aktív minisztert és vagy harminc főispánt vett át, Majd Károlyi Mihályról beszél. Kállay Tamás (magából kikelve): Az egy disznó fráterI Propper SAndor: Jön mig egy kor, amikor Károlyi Mihály tiszteletreméltó személyéről vezér­cikket fognak irni az urak. Peidl Gyula: Tiszteletreméltó becsületes embert Kállay Tibor: Ha becsületesnek érzi magát ak­kor jöjjön hazai Peidl Gyula: Pribékek közé nem Jöhet I (Az elnök csönget.) Esztergályos János: Nem jöhet haza olyan or­szágba, ahol ma újból többszörös gyilkosokat mentett fel a bírósági Felkiáltások az egységes párton: Hát Rákosi népbiztossal mi van ? I (Zaj. Az elnök csenget.) Propper Sándor: Károlyi Mihály nem volt fel­forgató, nem volt vörös forradalmár és mint föld­birtokosnak volt mit vesztenie isi Nem a szocia­lista párt adta át a flottát, akkor veszett el minden, amikor Tisza István miniszterelnök be­jelentette, hogy elvesztettük a háborút. (Zajos ellentmondások a jobboldalról.) Nagy volt a tülekedés a forradalom előszobájában. Az összes politikusok ott tülekedtek. (Zaj és ellentmondás jobbról és jobbközépről.) Konstatálom, nem volt ott mindenki, de a kivételek erösitik a szabályt. Magyarország nem lett volna megcsonkítva, ha a szociáldemokrata párt erősebb lett volna. A szo­cialista mozgalom alig 30 éves Magyarországon. A parlamenti frakció mindössze háromnegyed év óta fejt ki működést. Mit csináltak önök 970 éven keresztül a dolgozó magyar népért. Szabó József: Hol vannak az 1918-as intézke­dések?) Akkor önök voltak az urakl Propper Slndor: ön egy közbeszólásomra, melyben dugópártnak neveztem a keresztény­szocializmust, korcsmai gorombasággal válaszolt. Ennek a kifejezésnek a szerzője Szabó Dezső keresztény iró, aki két cikkben megemlékezve a keresztényszocializmusról, azt Írja, hogy az nem más, mint a szociáldemokrácia megkontremtnálása. Ugyanez a Szabó Dezső irta, hogy a keresztény­szocialista párt olyan, mint az üres cucli, amelyet azért dugnak a gyerek szájába, hogy ne sírjon. Milyen intézményeket létesítettek önök? Mándy Samu: 1848. Propper Sándor: 1848, a jobbágyság felszaba­dítása nem az önök érdeme, mert az egy törté­nelmi fejlődés szükségszerűsége volt. Ezután Propper szünetet kér, amit az elnök meg is ad. Egy órai szünet után az ülést megnyitva Prop­per folytatja beszédét A Károlyi rezsim törvényeit olvassa fel annak igazolására, hogy mennyit akar­tak tenni a nép érdekében. Bírálja a biróság mű­ködését, mire az elnök rendreutasítja. Kijelenti, hogy a bíróságra tett kijelentései tekintetében konkrétumokkal szolgál és megnevezi Wolff Ká­rolyt, akit fajvédő érzelmeinél fogva elfogultnak és alkalmatlannak talál a birói funkcióra. Majd a Töreky- és Schadl-tanács Ítéletei ellen emel kifő­Í rást, melyeknek meghozatalában szerinte az em­itett tanácselnököket pártpolitikai szempontok vezették. A gyülekezési jog és szakszervezeti po­litikai működésről szólva élénk vitába keveredik a belügyminiszterrel. A kormány minden tényke­dése a demokrácia ellen irányul. Utal a Times cimü angol lapra, amely egyik cikkében azt irta, hogy Bethlen miniszterelnöknek sikerült a reak­ciós kormányzatot demokratikus mázzal bevonni. Megállapítja, hogy Európaszerte demokratikus kor­mányok uralkodnak, csak nálunk nem. A közsza­badságok kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy Magyarországon minden száz emberre egy rená­fentartó fegyveres közeg jut. Határozati javaslatot terjeszt be az államforma kérdésének az eldön­tése céljából. Rendeljen el népszavazást a kor­mány. Az esküdtbíróság visszaállítását és hatás­köri kiterjesztését követeli. A javaslatot nem fo­gadja el. Elnök a vitát félbeszakítva napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülést holnap tartják a mai napirenddel. Majd az interpellá­ciókra térnek át Interpellációk. Hegymegi Kiss Pál a betegápolás! és gyermek­védelmi költségeknek a törvényhatóságokra illető­leg a községekre történt átháritása ügyében ter­jeszti elő interpellációját. Törvénytelennek mondja a kormánynak ezirányu rendeletét és annak vis :­szavonását kéri. A kormány terjesszen elő tör­vényjavaslatot a betegápolási és gyermekvédelmi költségekről, a fedezetről pedig gondoskodjon más uton, Bud miniszter válaszában kijelenti, hogy a kér­déses rendeletet a szanálási törvényben adott fel­hatalmazás alapjin törvényszerűen adták ki. Le­hetetlenségnek tartja a rendelet visszavonását és nem látja szükségét annak, hogy törvényben sza­bályozza ezt a kérdést. Ha méltánytalanság éri az egyes törvényhatóságokat, semmi akadálya annak, hogy azt revízió alá vegyék. Kéri válaszá­nak tudomásulvételét. Hegymegi Kiss Pál újból hangsúlyozza, hogy a rendeletet az önkormányzati háztartás felboritása nélkül keresztülvinni nem lehet. A választ nem veszi tudomásul. A nemzetgyűlés többsége a miniszter válaszát tudomásul veszi. Batitz Gyula az építőipari balesetek elhárítása és az építőipar gyakorlásáról szóló törvénytervezet elkésziiése tárgyában interpellál. Walkó Lajos miniszter bejelenti, hogy az építő­ipari törvényjavaslat most van tárgyalás alatt s reméli, hogy rövidesen a Ház elé terjesztheti. A nemzetgyűlés a választ tudomásul veszi. Beck Lajos a következő interpelláló, aki a ma­gyar—francia kereskedelmi szerződésnek a magyar gazdasági életre mutatkozó sulyo3 következményei miatt kéri, hogy a kormány barátságosan lépjen érintkezésbe a francia kormánnyal a szerződés visszavonása tekintetében. Walkó miniszter kijelenti, hogy mivel a szerző­dés már legközelebb bizottsági tárgyalás elékerül, ott bő alkalom adódik az előnyök és hátrányok részletes megvitatására. Kéri a nemzetgyűlést, áll­jon el Beck javaslatától, amely a szerződés stor­nlrozását kívánja. Beck Lajos kijelenti, hogy a miniszter szavai őt nem nyugtalják meg. A Ház a választ tudomásul veszi. Lendvai l3tván interpellációjában azt kérdezi a népjóléti minisztertől, van-e tudomása arról, hogy Petrichevich Horváth Emil báró államtitkárnak olyan összeköttetései vannak S'einmetz Samu kefegyárossal, amelyek a köztisztviselői ti ztes­ségbe ütköznek, hajlandó e intézkedni, hogy az államtitkár ennek konzekvenciáit levonja? Vass József miniszter azonnal válaszol az inter­pellációra. Nem érzi magát hivatottnak válaszolni azokra, amik Steinmetz személyével kapcsolatosak. Az interpelláló nem szolgáltatott olyan adatokat amelyek alapján eljárhat Ha ezeket rendelkezésére bocsájtják, azonnal megindítja a vizsgálatot. Lendvai István tudomásul veszi a miniszter válaszát. A Ház szintén. Petri:hevich-Horváth Emil báró személyes kér­désben felszólalva kijelenti, hogy a Lendvai által felhozott tények, vagy adatok nem felelnek meg a valóságnak. Az fllés féltíz órakor ért véget. A kölni zóna kiürítése. Pdrts, november 18. A Times brüsszeli tudó­sítója jelenti: A kölni zóna kiürítésére megálla­pított időban, amely december 1-től 1926 feb­ruár 15 ig terjed, a belga ciapatokat, amelyek a Rajna görbületétől és a belga határtól leg­távolabb állomásoznak, valószínűleg Krefeldbe, majd Belgiumba vonják vissza. A belga meg­szálló seregei, amely jelenleg egy hadtestből áll. egy gyaloghadosztállyal csökkentik, de az <s lehetséges, hagy mindössze egy gyaloghad­osztályt és egy dandárt hagynak vissza. INCIDENS A NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSÉN. Bud'pestről jelentik: Hzss miniszter beszéde közben egy incidens történt a mmzetgyülésen. Nagy Ernő nemzetgyűlési képviselő, mintegy magából kikelve, erűs közbeszólásokkal zavarta a tárgyalás mtnelét Több képviselő látva Nagy Ernő izgatott viselkedését, csillapítóan közre­fogta és lassan kikísérte a teremből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom