Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-14 / 118. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYARORSZAG •Mikasitőségi Deák Perenc-u. 2. Telelőn 13-33. Kiadóhivatal, MMíSakOnyvaiir és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 308. • I Petőfi fándor-sugárut 1. «zára Telefonszám 10-34. Szó és tett. Most a debreceni egyetem rektora mondotta el szép sxavait a szeretetről, a megértéiről, a felekezeti békességről, miután elmondották már előtte sokan olyan mi sok is, akiktCl a békes­ségnek ma talán kdlönCsen síivbiz szóló igét sokiigS hiába vártuk. A szó, tudjuk, nem mindig esik nagyon közel a telthez, de a szó­nak is van hatalmas ereje, még haciupán em­beré is, nem Istené, aki egy szavával hívott léire mindent A felekezeti békesség, a gyűlöl­ködéstől Irtózó összetartás ma még csak a job­bak és belátóbbak — reménye. Máról-holnapra nem lehet belőle érezhető, malasztos valóság; mert hiszen szándékosan tartják tőlünk hideg távolságban a szándékosok, akiknek száma, ha örvendetesen »pad is, még mindig légió. Ma mig túlságosan tokán élnek abból, hogy ők, csakis ők az „igazi" keresztények; ma pedig akkora pangás van a gazdisági éleiben, hegy nincs az a tengerapály, amely vele versenyez* helne; nem csoda há', ha az igazlak kitartóak. Mert mi lenne a megélhetésükből, a valakisd• gukból, boldogulásukból, hírességükből, ha ne­talán valóban gyilkos, vagy gyilkosnak hirdetett gyülöle,ükben megtántorodnámk ? Azok között, akik már régebben nem egy­szer beszéltek felekezeti békességről, KleMg­berg kultuszminit zter neve is ösmeretes. 0 a felekezeti béke elvi alapján áll, épp ugy, mint ahogy egy mai nyilatkozata szerint a tansza­badság elvi alapján. De más persze az elv, a szó és írás a tett. A numerus claususnak a közszabadság ¿s a felekezeti béke érdekében kivánt megszüntetését ő nem kezdeményezheti, ha a numerus c ausus, amely nem tőle szár­mazik, ma »ár nem tanügyi, hanem szociál­politikai kirdés s az ö helyzeté1, mint mondja, azzal a helyzettel, amelyben nigy elődje, Eötvös József illőit, nem lehet összehasonlítani... Nem lekicsinyelni való ellenérvelés ez, búz dicséretes dialektika tündöklik ki belőle. Csak­hogy vollak már igen jeles és fegyelmezett gondolkozású államférfiak, nem is kevesen, akik éppen azért váltak kiválóságokká, meri megszüntettek, vagy megszüntetni segítettek olyan rosszakat, amik nem tőlük származtak s jobbakat teremtettek helyeltük. Nemcsak Eötvös, KlebeUberg kultuszminiszter nagy elődje tarto­zo,t ezek közé, hanem például Széchenyi, Kossuth, Deák is. S hogy egyetlen példát mondjunk, a jobbágyság Crök hálára kötelező megszüntetői között a világért sem akadt, mert nem akadha­tott olyan, akitől annak a ma már csak érde­kes törvényes intézménynek a megalkotása származott. S nem volt s nem lesz soha a világon olyan nagyot s jobbat alkotó állam­féifi, aki elődjével azonos helyzetben lett volna. Tudni kell ugyanis, hogy Klebclsberg sze­rint Eötvös korában, a kiegyezés után, a né­met és cseh bürokráciának távozása miatt egy­szerre nagy magyar intelligenciára volt szük­ség s ezért ke lett a tanszabadság; de ma az elszakított részek intelligenciája ideözönlölt a maradék Magyarországra, ami a diplomások­nak igen nagy és ennélfogva káros összetorló­dását idíz'e elő, mert a fiatalok elhelyezkedése nagyon megnehezedett. S hát Eötvös József utóda szerint ezért kall neki, mint a Bethlen­kormány — kormányával szolidáris — tagjá­nak elvi meggyőződése, vagy „alapja" ellenére a numerus clautus mellett kitartania. Ez pedig szükségparancsolia szép cél volna, nemzeii cél, mert a kultuszminiszter a magyar intelligencia érdekében tartja mégis nélkülözhetetlennek a numerus clausust. Viszont a dolog nem nagyon hangolódik össze a miniszter ur régebben han­goztatott liberálisabb elveive'. Mert azek össze­férhetetlenek a nemzetiségi, vagy faji megkü­lönböztetésiéi, ame'y a numerus claususban olyan nyomatékosan kifejezésre jut. Szeged, 1925 október 14, SZERDA KlOfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.U00 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor_ vasár- és ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 1.8. szám. Hagyjuk hát az elvi alapokat, a szavakat, amelyek olyan szépek, meghatóak. Hiszen ma­gukban véve igazán nem sokat érnek. Inkább csak vigasztalóak, reménytkeltőek; nem azok szájábel azonban, akik cselekedhetnének is, de nem cselekszenek. A szónak is van ereje, azokénak, akik egész hitlel szólnak. S ilyenekét is halljuk, egyre többet. S kétsegtelen, hogy ezeket már egyre többen hallgatják is meg. a gyűlöletből élők szavának pedig — ez is kétség­telen — egyre kevesbednek a figyelmes és sugalltatásra hajlamos hallgatóik. Nincs már sza­vuknak visszhangos ereje, hisztn Árpiddal jö!t német fajmagyaroknak az oláh Cuzáíkkal kell internaclonálisan szövelkezniök a gyűlölet cél­jai érdekében. Mert a maguk usziíó harsogá­sainak hatásában, ugy látszik, maguk sem bíz­nak már eléggé. Nem bomlik fel a demokratikus blokk. A demokratikus blokk kedden este ülést tsrtott. — Peild Gyu'a már a szerdai első ülésen felszólal. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A demokratikus blokk intézőbizottsága ma este Szilágyi Lajos elnöklete alatt ülést tartott, ama lyen megbeszélték a holnap megkezdidő nemzetgyűlési kampányra a blokk magatartását. Részletesen megvitatták az előkészület alatt álló törvényjavaslatokat és különösen intenzi­ven foglalkoztak a kisebbségi kérdéiekkel és a szociális problémákkal. Az intézőbizottság exu'án megbízta a sxo­ciá demokrata párt részéről Peldl Qyulát, mig a polgári ellenzék részéről Baross Jánost, hogy izekben a kérdésekben holnap napirend előtti felszólalásra kérjenek engedélyt. Amennyiben a Ház elnöksége erre az engedélyt nem adni meg, ucy ezen ügyekben a napirendi vita so­rán szólal|anak fel. A demokratikus blokk elhatározta, hogy tar­tózkodó álláspontra helyezkedik mindaddig, Óriási viharok az osztrák nemzetgyűlésen. Mstaja külügyminisztert a szocialisták lemondásra kényszeritik. mig a kormány a nemzetgyűlés munkiprogram­járól a parlamentet nem tájékoztat]». Minden ellenkező híreszteléssel szemben meg­állapította a blokk intézőbizottsága, hogy a b.'okk szétbomlásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Szilágyi Lajos bejelentettr, hogy hat heti szabadságra meg. Távollétében helyei tesse Hegy­megi Kiss Pál lesz. Tudomásai vette még s blokk intéző bizottsága, hogy Boross Jinos ok­tóber 25 én Solymáron beszámolót tari, amelyen a blokk tagjai is résztvesznek. 28-én lesz a letenyei választás. Zolaegerszegről Jelentik: A zalavirmegyel központi választmány a letenyei választás ide­iét október 28-dra tűzte ki. A választás elnö­kévé Ujfalast Ödön zalaegerszegi körjegyzőt, alelnökévé pedig Tóth János kanonok- plébánoit jelölték ki. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Bécs­ből je entik: Az osztrák nemzetgyűlés mai ülé­sén olyan viharok játszódlak le, amelyek köny­cyen maguk ut£n vonhatják Mataja külügymi­niszter lemondását. A nemzetgyűlés a genfi javaslatot tárgyalta, miközben Leuthner szocialista képviselő élesen kritizálta a kormány javaslatát. Hangoztata Ausz riának a Németországhoz való csatiakoiás szükségességét. Szemére vetette a ncgynémetek­tek, hogy Mataja által hagyják mogakat ve­zettetni, aki a csatlakozási mozgalom egyik legnagyobb ellensége. Matajdt a francia Impe­rlállzmus bértneének és a francia követség Já­tékszerének nevezte. Mataja azonnal válaszolt a támadásra és ki­jelentette, hogy az ellenzék szónokai nem tud­ják állításaikat bizonyítani. Leuthner támadását ízléstelennek, szemtelen arcátlanságnak minő­sttette. A külügyminiszter ezen kijelentáei óriási vihart keltettek a nemzetgyűlésen. Leuthner a miniszteri szék elé rohant s a külügyminisztert hitvány fickónak, csirke­fogónak nevezte, követelte, hogy vonja vissza állításait, majd a miniszter kezében lévő aktacsomót elkapta és azt a földhöz vágta. A képviselők a miniszteri padok elé rohan­tak, maid a nagy zűrzavarban az elnök az ülést felfüggesztette. Ramek kancellár a pártok vezetői! a szünet alatt magához kérette és megkísérelte az átfér­nek békés uton va'ó elintézését, azonban Bauer Oltó a 8 ocialisták vezére kijelentette, hogy ad­dig semmiféle tárgyalásokra nem hajlandók, amíg Mataja külügyminiszter megtelelő elégté­telt nem ad. Az ülés ujabb megnyitása után a szocialista párt frakciója formális kérdést intézett a kor­mányhoz, hogy szolidárisnak jelenti-e ki magát a külügyminiszter kijelentéseivel. Erre a kancellár a minisztereket ott a Ház­ban minisztertanácsra hivta egybe, hogy a válasz megadására megfele'ő formulát találja­nak. A minisztertanács a késő esll órákig eltartott, azonban minden eredmény nélkül. Miután Mataja nem hajiandi tocsánatot kérni, politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a külügyminiszter kénytelen lesz lemondani. mn»nm»ni»n»inm»:nini»»m:mnim:»»»n»nm Franciaország erőszakos fellépése veszélyezteti a locarnoi megegyezést. Ujabb követeléseket állítottak fel a németek ellen. (Budapesti tudósitink telefonjelentése.) Locarnoból jelentik: A ma esle éikezelt jelentések szerint a tárgy alá! ok egészen aj stádiumba léptek. A keleti úgynevezett mellékkérdésekben a tárgyaló felek egy lépéssel sem haladtak előre. Franciaország most, hogy a csehek és a lengyelek beavatkoztak az eseményekbe, még álha­iatosabban rogaszkodnak azon követelésükhöz, hogy a keleti szerződés megkötésénél szavatoló hatalomként szerepeljen. Franciaország egy cikkely telefoglalását köveleli a nyugati szerződésbe, amely szerírtja nyugati szerződés csak abban az esetben léphetne éivinybe, ha Németország belép a Népszövet­ségbe és ha egyidejűleg a keleti szerződést is becikkelyezi. A ma délutánra egybehívott teljes ülés elmaradt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom