Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-08 / 113. szám

19SS október 6. DBLMAQYARORSZAQ 5 „A numerus clausus hatása káros volt, és állandó társadalmi civódást okozott." szegedi egyetem jog?, matematikai és gyógyszerészi karán liberálisan kezelik a Haller-törvényt. — Tizenegy százalék ziidó valfáiu hallgató. A Dilmagyarország szerdai számában budapesti tudósítónk telefonjelentése alapján beszámoltunk arról a komolynak látszó akcióról, amely ai egységei párt kebelében készül a numetus clauius cimfl törvény eltörlése érdekében. A bir szerint as egységes párt nébány ismert nevü és komoly sulyu tagja áilitólag indítványt terjesit ma|d be a nemzetgyűlés első Illésén az ominózus törvény eltörléséről. A mozgalom élén a miniszterelnök legszemélyesebb hívei állanak és igy nagyon valószínt), hogy az indítvány megkapja a nemzetgyűlés többségét, ba tényleg benyajt|ák. A bir, amely egyébként már régebbi keleta, hónapok óta beizélnek róla, általános meglepetést kellett. Különösen Szegeden fogadták mgy örömmel a józanabb világfcllogásu körökben, mert itt a numerus clausns hátrányos következményeit már mindenki tisztán látja. Szegeden ennek a kurzustörvénynek komoly hivei sohasem voltak. Est bizonyítja az is, hogy a város törvényhatósági bízotUága, amikor az egyetemi építkezések céljára Horribilis hozzájárulását felajánlotta, egyik legfontosabb feltételéül a numerus clausus eltörléséi állította fel olyan szövegezésben, hogy a szegedi egyetemen minden szegedi polgár fia akadálytalanul tanulhasson. Ezt a feltételt éppen ugy, mint a szubvenció felajánlását a közgyűlés egyhangúlag határozta el. A szegedi egyetemet — mtnt ismeretes — a budapesti tudományegyetem berkeiből nagyon sok súlyos támadás érié a numerus clausus a jogi fakultáson történt liberálisabb értelmezése miatt. A Farénc József-tudományegyetem jogi fakultása azonban a támadások ellenére is fenntartotta eredeti álláspontját. A jogi kar dákánjának nyilatkozata. A Dilmagyarország munkatársa ma felkereste dr. Laky Dessö prcfesszoit, tz egyetem loeIndománji karának dékánlát. aki egyúttal az •BJMI.-U ..j.óbí.oii.Sg megbízott informátora is. ur. Laky Dezső a numerus clausussal kapcsolatos kérdésekről érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Magának az egyetemnek ebben a kérdésben egységes álláspontja nem lehet, mivel a numerus claususról száló törvény értelmezése az egyes fakultások autonom jogkörébe tirtozik. A szegedi egyetem jogi kara például a törvény rendelkezéseit a lehelő legiiberálisabban értelmezi. Annyi zsidó vallású hallgatót vesz fel, amennyit a fölvehető hallgatók számához viszonyítva feivenet, az első évfolyamra az idén például tizenkét csonkamagyarországi zsidó hallgatót vettünk tel, mert a fölvehető hallgatók *>áma 200. Az ország jelenlegi határain kívül élő hallgatók felvéteiét a kir a felekezeti szempontok teljes kikapcsolásával biráija el és igy, Idén, az első évfolyam összhallgatótaak körülbelül tizenegy százalika zsidó vallású. Az egyelem másik három fakultása máskép irtelmezl a Urvinyt, amennyiben a tényleg fölvett hallga• Zazd*al"ca ere/ilg veszt fel a zsidó val• awto/íí?ikei6ket' A malhematikai szakon a f/ní/ JLLrét?einél szlntin ugy irtelmezik a törffi^.^bb keleta miniszteri rendelkezés fakuidsa m° a siegedl ^ i$g n.r l8mél,cir> hogy az egyetem a numerus clausus f gyével ujabban nem foglalkozott. As karok álláspontja már régebben kialakult. £ kérdés náluik csak abban az esetben kerülgetne újból nipirendre, ba a felettes hatóságtól nézve utasítást kapnánk. Laky professzor hivatalos minőségében löbnem mondott, mint ahogy nem is mondha:ou- A további beszélgetés során azonban ait impressziót merítettük, hogy véleménye sze:lnl • törvényes rendelkezés, mely korlátok közé *2?ri'l« a zsidó vallású ifjeság egyetemi tanulmányainak hazai főiskolákon való folytatáaát, a ''"gedi egyetem benépesülése szempontjából bi:°nycs hátránnyal jár. Az egyetem számos zsidó v'Uása szegedi ifjút kénytelen a törvény alap«n évről-évre elutasítani. Mit jelent a numerus clausus. Laky Dezsővel folytatott beszélgetésünket ^Áthallgatta dr. Menyhárt Oáspár, a szegedi egyetem első rektora ii, aki a következőket fűzte az elmondottakhoz: — Ha az egyetem hallgatósága a nemzethűség szempontjából kifogástalan elemekkel gyarapodik, az as egyetem számára esik előnyt eient, ellenben ba turbulens elemek kerülnek )e, akik az egyetem belbékéjét is veszélyezteik, az nem jelentene előnyt semmiesetre sem. Kérdést intéztünk ebben a helyi vonatkoiásaiban is ntgvon fontoa ügyben dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, akitől a következő nyilatkozatot kaptuk: — Ha a törvinyhozás megszünteti a numerus clausust, én azt örömmel fogadom. Legalább minden szegedi polgár tla akadálytalanul látogathatja a szegedi főiskolát. Et a törviny egyébként Is állandó társadalmi civódást okozott, tehát hatása káros volt, megszüntetése esetén pedig eggyel kevesebb lesz a társadalmi bikét veszélyeztető ütköző pontok száma. Dr. Btedl Samu, a szegedi zsidó hitközség elnöke a kérdésről a következőket mondotta: — Szükségtelennek tartom, hogy a magyar nidóság álláspontját kifejtsem, mert az természetes, hogy ezt a törvény, amely elsősorban ellenünk irányul, igazságtalannak tartjuk. A törvény, amely a legelemibb közszabadsáfok egyikét semmisítette meg, az országnak is súlyos károkat, ugy erkölcsi, mint anyagi károkat okozot», tehát eltörlését minden lósin magyar embernek óhajtania és sürgetnie kell. •MMMIMMMMMM^^ Radics minisztersége — befejezett dolog. Belgrád, október 7, Radics István ma Belgrádba érkezett. A király, mivel éppen néhány nspi tartózkodásra Topolyára indult, haladéktalanul fogadta a horvát parasztpárt elnökét. A kihallgatás két óra hosszat tartott. Az udvarból való távozáskor Rtdics elmondta, hogy az uralkodó előtt a készülő törvényjavaslatokról mondta el véleményét. A kormányba való belépése — fejezte be nyilatkozatát Radics — befejezett dolog. Most már csak a módozatokról gondolkoznak. bu js- ib it. ib n. it H ' n n H' n n ^ Súlyos autószerencsétlenség Budapest határában. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A főváros batárában ma este súlyos au'óizerencsétlenség történt. Farkas Gergely mérnök, Sebők Béla, Mészáros Laios magánbivatalnokkal és Mészárosnak hat éves kis fiával autón Vác felé haladtak. Vác és Qöd között as auó két hátsó pneumatikája megrepedt s az autó egy fának szaladt. Hárman snlyosan megsebesültek, a kisfiú haldoklik. A szerdai tárgyaláson fölvonultak Szalay László tanúi Sajtos Samu ellen. Vallomások a pénzkicserélésról, a tűzifáról, leiratok a pénxügyigazgató nyugdíjazásáról. — Csütörtökön folytatják a bizonyítást. kereskedőktől, craíimKBJfiSA JTJaniC6* <82erdán déssel várt rágal£SZ LE * érdek,°pontjában dr. SoSís ^""e'ynek középagyigazgató is Sí SziSi ??gedi pén* városi iró, a szenedi néZ^ 116 ,ign:ert fö tmra állanak. TiSSSSÖB"? ,V0,< zási pör már hosszú óvék ólaSS rága,matörvényszék előtt, egy i2SeV K \8z®gedi ebben az ügyben láiSiáJí -li!?4r, íar,0,,ak ság elrendelte a valódiig 1Í£ShLS \bU6' tárgyaláson került tSff^TbS^tmai Vtld Károly elnök elŐ82ör a vádta»n7 iS' tetle, amelyből kifűnik, hogy dr IS T^l fölebbezéssel fordul, a KívmlnlL^210 amikor Sajtos Samu fegyelmi,ijZSft el-ene. Ebben a fölebbezéiben1mSf1^ foglaltattak a pinzBgylgazgaM ellen ElöX arról beszélt, hogy Sajtos 1915-ben TOOO £L róna adóssággal jött Szegedre ós 1920-ban már milliomos volt. A pénzOgylgazaatd -ü "erinte, - * Pénzlebélyegzés előtt lement az állampénztárba és ott a tárlat után minteev százezer korona összeget cserélt be olyan bank jegyekre, amelyek nem kerültek a devalváció alá. Ezzel pedig jelentékenyen megkárosította a kincstárt. A következő vád az volt, hogy Sa/tos súlyosan visszaüt hatalmával. Hihetetlen terrort fejtett ki a hivatalban és egzisztenciákat telt tönkre. A fö.'ebbezésben szó van azután arról is, hogy mig a hivatali helyiségekben fáztak a tisztviselők, ő addig állandóan füttette hatszobás lakását. Szalay szerint a volt pénzügyigazgató állandóan ajándékokat kapott a kereskedőktől, valamint a trafíkosoktól és egy alkalommal ezüstpénit cserélt be papírpénzre. Ehhez a fölebbeiéses vádirathoz csatlakozott Katona Béláné volt házmester is és igy Katonáné is a vádlottak padjára került. Szalay és Katonáné ellen felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vitsige címén indult meg az eljárás. Szalay László kihallgatásakor kijelentette, hogy nem irzi magát bűnösnek. Elsősorban keserűségből irta meg a fölebbezést, amikor alaptalanul fegyelmit indított ellene Sajtos. A közérdek Is vezette feltéllenül a vádak feltárásánál, ezért kéri a valódiság bizonyítását. Minden állilását be tudja bizonyítani. Hangsúlyozza, hogy Sajtos egzisztenciákat tett tönkre. Ezután fölolvasták a múltkori főtárgyaláson tett vallomását. Szalay kijelenti, hogy bizonyítani kívánja az ezüspénzkicserélési Ogyet is. — Ez nincs vád tárgyává téve, ez nem tartozik ide — jelent) ki erre az elnök. Ezután Katona Béláné is kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Fölolvassák az ö vallomását is. Kijelentette, hogy Sajtos elzárta előle és gyermekei elől a tűzifát, holott az ő lakását állandóan füttette. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész ellenzi a bizonyítás elrendelését, mert szerinte ezzel már elkésett a vádlott. Semmiségi okot jelent be az ellen, hogy a törvényszék elrendelte a bizonyítást. Pénzlebélyegző gépek Szegeden Abray Zoliin ny. számszéki alelnök az első ! den is meok^n^L tanu. 1920 március 16 án Szegedre jött a mi- Abral5Í£n munk» niszter rendeletéből, hogy később a lebélyege- 1 ' -U"n biz zésl Orosházán eszközölje. Nem tudott tovább utazni azonban Orosháza felé és ezért több alkalommal járt másnap Sajtosnál. Magával hozta Szegedre a lebilyegző-gipet. — Említette-e Sajtosnak ekkor, hogy rövidesen megkezdődik a lebélyegzés ? — kérdi kellett ezt a tényt veit, mert az elnök. „ — Közölnöm „ - , hiszen az utazás iránt irdeklődtem, hogy másnap megkezdhessem a munkát Orosházán. Szegeden volt már a gép is, Sajtosnak tudnia kellett arról, hogy néhány nap múlva Szege. bizonytalan választ ad a kérdésekre. — Mindenki beszélt ebben az időben a lebélyegzésről, Szegeden voltak már a gépek, Sajtos könnyen gondolhatta, hogy a munka másnap megkezdődik — szól az elnök. Dr. Dettre Pál védő ezután kéri Ábray korábbi vallomásának felolvasását, amikor még mindenre pontosan emlékezett. Az ügyész ellenzi a felolvasást. A törvényszék ugy határoz, hogy felolvassa a vallomást, hogy ezzel emlékezetébe juttassa Ábraynak a történteket. A régebbi vallomásból kiderül, hogy Abray akkor eskü alatt is hajlandó volt vallani azt, hogy