Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-06 / 111. szám

19SS október 6. DBLMAQYARORSZAQ 5 Sinek már csak volnának a tanyai vasúthoz, de mikor«lesz tanyai vasút? Megírta a Délmagyarország, hogy a külföldi kölcsön elaö részletének folyósítása után a város tanácsa bonzsbb raegbesié és keretében foglalkoiott a tanyai vasút építésének kérdésével. A polgármester megbeszélte a tanács tagjaival aiokat a kezdő lépéseket, amelyeknek megtételére elsősorban van szűkség. Ezek között a legfontosabb és a legnehezebbnek látszó lépés a vasutvonalmenli örökföldek kisajátítása, mivel a kisajátítási eljárás meglehetősen körülményes Abban az esetben ugyanis, ha az érdekelt gazdák nem mutatnának hajlandóságot a várossal való békés megegyezésre, a város hatósága pör Htján tagja érvényesíteni kisajátítást jogát. A pörösködés azonban nagy ídővesiteséget jelentene, már pedig a vasútépítés megkezdését a városházán czidőazerint nagyon sOrgősnek tartják. A polgármester — mint közöltük — abban reménykedik, hogy a kisajátítás ügyét nagymértékben mngkönnyiti a kormányhalósági jóváhagyás alatt álló szabályrendelet, amely a vasatmenti örökföldtulajdonosokat bizonyos hozzájárulás fizetésére kötelezi A polgármesternek ugyanis az a terve, hogy a vasúthoz szükséges örökfölddarabok Ingyenes átengedése ellenében a város lemond egyszer ét mindenkorra az érdekelt gazdák vasúti hozzájárulásáról. Hogy ez a terv sikerül-e, az meg egyelőre nagyón kétséges, mert hiszen közludomásu, hogy semmihez sem ragaszkodik erősebben amigyar gazda, mint éppen földjéhez és nagyon meggondolja a dolgot, mielőtt lemondana egyetlen rögéről is. így tebát a kisajátilás körül minden valószinüség szerint kemény harcok lesznek és minden vilóizinflség szerint az érdekelt gazdák jolentékeay része pörre viszi a dolgot. Az előbb emiitett megbeszélésen a Unács tagjai mérlegelték is ezt a lehetőséget, mert ugy határoztam hogy a vasút építését a kisajátítástól függetlenül meg kell kezdeni, még pedig ott, ahol azt a kisajátítás nem akadályozza, tehát elsősorban a megállapított vasútvonalnak azoJcat a szaka stait építik ki, amelyek városi tulajdonban tévő földterületeken haladnak keresztül A vasútépítés megkezdése elölt azonbin mte több fontos kérdés vár e'döníésrr, löbbek kozoit az, hogy a város a vasutat házilag építsem, vagy ptdig vállalatba adja kt. A szakkörök vélemenye megegyeiik abban, hogy ezt a nagyarányú munkit, amelynek lebonyolításához kaiön, minden más munkától mentesiteit műszaki személyzet szükséges, feltétlenül vállalatba kell adnia a városnak és nem szabad törődnie azzal sem, ha ez a megoldás néhány százmillió koronával megdrágítja a vasutat. A városházán lévő Jogászok egyrészéaek ezzel éppen ellentétes a veieménje. Szerintük a város háziUg is éppen olyan jól meg tudja épiteni a vasutat, mintha azt vállalatba adná. A mérnöki hivatal tagjai között vannak ugyanis olyanok, akiknek megfelelő gyakorlatuk van a vasútépítés terén és fellétlenül alkalmasak a nagyjelentőségű munka Irányítására. Hogy a két álláspont közül melyik szolgálja jobban a város éidekelt, az még csak ezután vár eldöntésre, mindenesetre megszívlelendő az, hogy éppen a szakemberek ajánlják a vállalati megoldást. . JI.,mJere,C8< fcogy a tanyai visut közel három évtizedes tervelt egy véletlen körülmény dobta 2S5S5 í e«*tendőve! ezelőtt. A vároa ugyanis eí» h«L/P0I! mi«*0,ci bányavállalattól SSárüSt. ' íe lok,rbaa 'évő vasutanyig mrgMzgyoiéa az ajánlatot el is "osSZU vasúti Vágánypárt SSSnSL&S hónap/HU ezelőtt me £aSSSft í 8ine*el « közvágóhidi •tS rCsb«5 SrjSi TaS? hez már csak a kalap Mw£alíi'ií" csának ezzel a sinvásáriá.íaí „eí cí'1'.J"; hogy legyen'n^^ZA a további lépések megteieiére. WSiíiiSiföldi kölcsön felvételének leneiösejeSí,ÍJ a tanácsnak természetesen az első gondolata« volt, hogy a dollárokat a vasultervfí meá«|jsitására használja fel. megvaio A hétfői tanácsülésen dr. O digh l»|OS tb tanácsnok bejelentette, hogy egy mi.kolci erdőérdekeltség nagyobb mennyísegü használt sinuyagot ajánlott megvéieire a városnak kilónkint 2800 koronáért. Felajánlott ezenki'űl tíz és fél »«gon uj slnanyagot ii 3500 koronái kilónkinti áiban. A kétfajta sinanyag vételára körülbelül egymilliárd korona lenne. A tanács hosszabb vita után elhatározta, hogy értesiti az ajánlattévő vállalatot, miszerint hajlandó további tárgyalásokra, azonban a valy megvásárolt slnanyagot uiysnls 1850 koronás kilónkinti árért kapta meg. Abban az esetben tehát, ha a vállalat mérsékli az árakat, az üzletről lehet beszélni. A tanács elhatározta egyúttal azt ii, hogy egyuttsl érdeklődik a nagyobb magyar vasgyáraknál is a vasútépítéshez szükséges anyagok árai iránt. Szóval, ami a aineket illeti, azok már csak valahogy volnának, de ugyan mikor lesz tanyai i között egységárakat tuünagasnak tartja. A ti- | vatut? Forint az uj valutaegység, 20.000-es az osztószám A kormány elfogadta Popovics Javaslatát, — A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés első ülésén beterjeszti a valutarefómról szóló Javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Illetékes helyen megerősítik a Délmagyarortzágnak azon napokkal ezelőtt közölt értesítését, hogy a kormány Popovics Sándor javaslatát a húszezres osztószám alapján a forint valatatgységre vonatkozóan elfogadta. A vonatkozó törvényjavaslatot, mint a Délmagyarország már jelentette, a nemzetgyűlés első ülésén terjeszti be a pénzügyminiszter és előadója Dréhr Imre nemzetgyűlést képviselő lesz, akt a legutóbbi ankéton ts a 20.000-es javaslat máilett foglalt állást. Szombatra hivta össze a főispán a rendkívüli közgyűlést. Tiltakozás a város nyolcmilliárdnyi betegápolási Járuléka ellen. pénzügyi bizottság csütörtöki ülésén akció ilt a törvényhatósági bizottság rendkívüli közA indu. gyűlésének sürgős összehívása érdekében. A főispánhoz benyújtandó kérelemhez szükséges negyven aláírás összegyűjtésére — mint ismeretes — a polgármester Wimmer Fülöpöt kérle fel, aki vállalt megbízatását már is teljesítette. A negyven aláírással ellátott beadvány szombaton érkezett be a főispáni hivatalhoz és dr. Aigner Károly főispán már értesítette is a polgármestert; hogy a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését szombat délután négy órára hívja össze. A rendkívüli közgyűlés tárgysorozatán csak egyetlen pont szerepelhet, még pedig az, amelyet a kérelmezők beadványukban megjelöltek: A tiltakozás a városra kivetett közel nyolcmilliárd koronás betegápolási és gyermekvéáelmi hozzájárulás ellen. —ifa- ii» Nagyarányú összeesküvés Stresemann külügyminiszter és Luther kancellár ellen. El akarták pusztítani mindazokat, akik a biztonsági szerződést aláírják. A berlini rendőrség fedezte fel az összeesküvést. (Budapesti tudósítónk teletonjelentése.) Brr HnDöl Jelentik: A Berliner Tageblatt newyorki izikrafávirat alapján a Jocarnoi konferenciával kapciolalbin elterjedt rémhírekről számol be amelyek részbea valóknak is bizonyulnak. Stresemann kClügymíniszter és Luther kance lár ellen ragyarányu összeesküvést terveztek és egy politikai szövetség el akarta tenni láb alól mindazokat, akik a locarnoi bi.tonsági szerződést alá akarják Írni. Stresemannak (% Luthernek azért kellett volna pusztul ia, mer ez a szövetség a biztonság szerződést a versaillesi békeszerződés ujabb elismerésének tekinti. Az összeesküvőket a berlini rendőrség fedezte fel. A newyorki lapok arról is beszámolnak, hogy Lu'her kancellár és Stresemann külügyminiszter locarnoi utjuk közben, értesülvén az ellenük tervezett merényletről, BeUtnzonában tlhaniák a delegáció vonatát és csak az alkony teljes beálltával folytatták atjukat különvonaton Locarnoba. A pályaudvarokat igy is erős rendőri készültség és a defektivek serege szállta meg és ahová a különvonat befutott, a a pályaudvart és környékét a rendőrség erős kordonnal zárta el. A birodalmi kancellár és a külügyminiszter egy Idő óta libb és több névtelen levelet kaptak, amelyek csak annyit mondanak, hogy akik azért mennek Locarnoba, hogy a biztonsági szerződési aláírják, azok nem juthatnak el oda ! élve. Ezek a kölönfé'e fenyegető levelek a ber' lini rendfirfőnökséget nagyarányú óvintézkedések életbeléptetésére késztették és csak ezek tették lehetetlenné az összeesküvők régen kidolgozott véres tervének végnhjjtását. Szombaton délután — mint ismeretes — Szegeden járt dr. Tóth Lajos kultuszminiszteri államtitkár és részt vett azon az értekezleten, amelyen a város tanácsa és az egyetem tanárai az egyetemi építkezésekkel kapcsolatos financiális ügyeket beszéltek meg. Az értekezlet szigorúan bizalmas jellegű volt, eredményeiiől konkrétum nem Igen került a nyilvánosságra. Értesülésünk szerint az értekezleten novumről nem igen volt szó. A megjelentek csupán arról tanácskoztak, hogy a város által régebben felajánlott hozzájárulást miként lehetne tőkésíteni ? Néhány hónappal ezelőtt ugyanis, mint ismeretes, a kultuszminiszter már tapogatózott a városnál ebben az irányban és közölte is annak idején, hogy mennyi lenne az a fíxösszeg, amelynek ellenében lemondana a kormány a város által felajánlott tekintélyes hozzájárulásról és hajlandó lenne komolyan foglalkozni a szegedi egyetem építkezéseinek kérdésével. A tárgyalások akkor ismeretlen okok miatt megszakadtak. Az ismeretlen okok között állítólag első helyen szerepel az a megkötöttség, amelynek következtében a város külön önálló külföldi kölcsönt nem vehetett fel és igy a kultuszminszter által kívánt összeget nem bocsáthatta az egyetem rendelkezésére. Ez a megkötöttség még ma is fennáll. Hiába tehermentesek a város ingatlanai, külföldi kölcsönt azokra nem vehet fel, mert a kormányhatóság a kormány által lebonyolított városi kölcsönön kivül más kölcsön felvételéhez nem járul hozzá. A szombati értekezlet igy eredménytelenül végződött. A város hatósága konkrét Ígéretet a legjobb akarat mellett sem tehetett, annál inkább nem, mert hiszen egyelőre a városra kirótt nyolcmilliárd koronás betegápolási hozzájárulás súlyos problémája vár megoldásra. •MMWMMMMMMMMMWMMMWWMMMaMMi A finn hadiflotta viharkatasztrófája, (Budapesti tadósltónk teltfonjeleniést.) A Balti tengeren a finn hadiflottát gyakorlatozás közben katasztrófa érte. Két torpedóhajó ehülyedt 47 főnyi legénységgel. A vasút centennáriuma éa az Akadémia száz tvaa évfordulója. Budapestről jelentik: Ma az Akadémia a visut centennáriuma alkalmából ülést tartott. Ztlovlcs Kornél műegyetemi tanár tartott felolvasást a tárgyról. Berzeviczy Albert elnök az fllés kezdetén megnyitó beszédében kijelentette, hogy az Akadémia alapítójának, Széchenyinek emlékét törvényben akarja megörökíttetni s erre vonatkozólag kérelmet intéz a kormányhoz. Itt említjük meg. hogy az Akadémiának Széchenyi Aladár gróf 100 milliót adományozott mezőgazdasági tudományos müvek jutalmazására.