Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-04 / 110. szám

1925 október 4. DELMAQYARORS Z A Q 8 Beszélgetés a miskolci polgármesterrel. Miskolc, október 3. (A Dllmagyar ország kiküldött tudósítójától.) Dr. Hodobay Sándor miskolci polgármester egy nagy város po'gármestere akar lenni, egy nagy város hbirinlusos közigazgatásának *lén akar állati és hogy ezt a vágyát elérhesse, előre segíti városát a fejlődés rOgOs országútján, atiol nemctak apró kavictok, binemsokszor áthidalhatatlan mélységek hátráltatják cs előrejutást. Hodobay polgármester bála mőgOlt azonban mlat egy ember áll a misko'ci törvényhatósági bizottság. A polgármester tervei és alkot. 1922: májúi elsején választották meg és — miskolciak szerint — az elmúlt hárem év alatt a város többet fejlődött, mlat azelőtt hormlrc esztendőn keresztül. Min dentltt mgy épitkeiéiek folynak. Látszik a nsgy sielsé?, hogy még az őszi üeőiések előtt befe jezzék azt a munkát, amelybe* irtáskor kétszer annyi idő és kétszer annyi lelkesedés ("illett. Hodobay Sándor polgármester előzékenyen fogad és készségesen áll rendelkezésire, mi kor elmondom, hogy i Dilmagyarország utján akarom Szeged város közönségét informálni a fejlődő Miskolcról. Három éve vagyok a város polgármestere — mondla dr. Hodobay Sándor — és ezalatt az idő alatt legmegértöbb támogatóm volt a törvényhatósági bizottság, ati:ely a legnagyobb szeretet'el állt mellém terveim keresztülvitelében. Három nsgy bérpalotát építtettünk, kertvárost varázsoltunk elő máról-holnapra a földbCl (mint később megtudtam, Hodobay-telepnek hivják a kertvárost) és a ránk eső ö'százezer dolláros külföldi kölcsönből olyan építkezéseket valósítunk meg, amelyekkel régi misko/ci álmok teljesednek valósággá. Májusra elkiszül a vásárcsarnok, amelynek modernsége vetekedni fog a főváros vásárcsarnokaival. A jövő szeptember elsején pedig az uj zenepalotában kezdjük meg a tanítást, ahová kedves, intim termet építünk hangversenyek céljaira. Előbb azonban december 15 én megnyitjuk az újonnan átalakított színházat, ahová az eddigi 540 ülőhely helyeit 1044 ülőhelyet helyeztünk el. Ez az átalakítás kissé kiísőn kezdődött, ami azonban nem rajtunk múlott, mert mi — miután Budához vagyunk csatolva —, kénytelenek voltunk megvárni, hogy mi történik a budai színkörrel. Most, heg)' a főváros tizenkét évre szóló szerződést kötött Sebestyén Gézával, mi is tisztáztuk a színigazgatóval helyzetünket és tizenkét évre odaadtuk a színházat. — Hallom, hogy Szegeden van egyült az ország legjobb társulata. Szeretnék ezzel én is ugy dicsekedni, mint ahogyan Somogyi Szilveszter dicsekedni szokott. Pedig ahogy olvastam a lapokban, Szeged nem adott annyi segélyt a színháznak, mint amennyit Miskolc adott. £n egyszerre háromszázmilliót adtam, mert a színház fenntartása a város legelső kötelességei közé tartozik. — Van-e olyan szociális intézmény Miskolcon, amely tanulásul és okulásul szolgálhatna Szegednek ? — Hogyne volna, válaszolt a polgármester. Nemcsak Szegeden, hanem a fővárost kivéve sehol sincs az országban anya- és cselédotthon. Mi létesítettünk ilyent. Ha ugyanis egy kis cseléd, vagy más elhagjott teremtés gyermeknek ád életet, nyolc nap után el kell hagynia a kórházat. Ilyenkor olyan gyönge, hogy dolgozni nem tud, hát odakerül az anyaotthonba. Itt orvosi felügyelet alatt marad még őt hitig és csak mikor megerősödött, bocsátjuk útjára. A cselédo'thon pedig azt a célt szolgálja, hogy a cseléd tas. bejön a városba és nem tud rögtön helyet találni, ne töltse éjszakáját az uccán, hanem a cselédkönyv alapján éjjeli szállást utalnak ki a részére, ahol kéleshirü éjjeli szállások piszkos ágyaitól menti meg a higiénikus orvosi felügyelet. — Van azonban Miskolcon is sok baj és ezek közé tartozik a vízellátás. Ugyanis a kutjainkat ellep'e a vedviz és a mészréteg, ugy hogy likacsok támadtak a csöveken és 2000 méter csövet kell most kicserélni. A város világítása teljesen bikebelt, egész éjjel égnek a villanylámpák az Avas tetején, ahonnan gyönyörű kilátás nyilik a Hámorra és az észak felé elterülő Kárpátok csúcsaira, amely után vágyakozva tekintenek a könnyes magyar szemek. Elmondotta még Hodobay polgármester, hogy amint kis ideje les», mindjárt külföldre ufazik, hogy lásson és tapasztaljon. Olasz útjairól hozta magával az uccák kövezésének programját és ma Miskolcon csak kövezett uccák vannak. Egyet nem láttam ebben az élénk, forgalmas városban: konflist. Mikor érdeklődtem utánuk, mosolyoglak a miskolciak: — Konflis ? Ilyen is volt valaha ? Ma vidám pöfögéssel szaladgálnak a kis autótaxik és villatros csörömpöl a hosszú Széchenyi uccán. Benéztem az épülő szinház belsejébp. A földszinten nincsen páholy. Kidobták mind a húszat és helyetlük székeket álitanak be. Öiszáz ülőhellyel lesz több a nézőtéren. Az egyik sarokban egy faluháttér rongyosodik. Olyan árva szegény ebben a kalapáló, stögezö, lármázó környezetben. Hiányzanak mellőle a festett arcok, a csillogó szemek, a vidám kacagók, amikre egészen december közepéig kell várciok a miskolciaknak. úr György. «MMMMMAMMMVMMVMWWMMÍMMMV^^ Pitvaroson középkori pestis-temetőre bukkant Móra Ferenc. Móra Ferenc, a szegedi muzeum igazgatója, mint ismeretes, az elmúlt héten folytatta azokat az ásatási kísérleteket, amelyek olyan szép eredménynyel kezdődtek. Pitvarosra utazott, hogy a község határán sejtett lelőhelyeken próbaásatásokat végezzen. Két napot töltött is és csupán már megbolygatott középkori tömegsírokat talált. A sirokbói mészbe rakott csontvázak és apróra tört cserépmaradványok kerültek elő. Valószínűnek látszik, hogy valami középkori pestis-járvány iáejéből származnak azok a sirok, amikor a dögvész áláozatait mészben temették el. A sirok első megbolygatása is már régebbi keletünek látszik. A jelenlegi Pitvaros község közvetlen szomszédságában ugyanis valamikor egy középkori falu volt és a sirokat a falu építkezései alkalmával dúlhatták fel. Móra Ferenc Pitvarosról néhány érdekesebb koponyát, csontot és cserépdarabot hozott magával. Hélfőn pedig Kunágotára, az árpádkori lovassir lelőhelyére utazik, ahol az ásatások sokkal kilátásosabbak. A kerületi főkapitány szigorú vizsgálatot indított az orosházi állítólagos rendőri brutalitások ügyében. Lökösháza u án Orosháza? Néhány nappal ezelőtt súlyos vádak hangzottak el Orosházán az államrendőrség ellen, bizonyos állítólagos rendőri brutalitások miat». Ezek a vádak állandóan foglalkoztatták az orosházi nyilvánosságot, majd szóbakerültek az állítólagos brutalitások ügye a község közgyűlésén ir. Ez az ügy most jelentős fordulathoz érkezett el, a kerületi főkapitány a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el. Az ügy részleteiről a következőket jelenthetjük: Felháborodással tárgyal'ák az orosházi közgyűlésen Batiha Mátyás ismert oroahizi polgár, volt rendőrbizlos, városatya ügyét. A városatya ugyanis előadta az izgatott hangulatu közgyükének azt, hogy egy alkalommal panaszra ment be a rendőrségre. Amikor benyitott az ügyeletes tisztviselő szobájába, Bilyi Tibor fogalmazó felugrott asztala mellől, mellen ragadta is pofonvágta. — Kifelé büdös paraszt! — kiáltotta. Amikor azután ezekutén haza akart menni, mondotta Bariba, visszahozták a kapuból, hogy jegyzőkönyvet vesznek fel. Amikor beért a 6-os szobába, a kulciot ráfordították és három ember nekiesett, ütöttik, vertik, boxolták, két bélig feküdt ezután súlyos betegen. Előadta ezután, hogy biábi kiáltozott, senki sem jött segítségére. Többen szólaltak fel ezután, akik azt «diák elő, hogy tudnak hasonló brutalizUásokről, amelyeknek szenvedő szereplői Szabó Ádám és Benkö Antal voltak. Egyesek azt indítványozták a bejelentések után, hogy vlgyik el Orosházáról az államrendőrsiget is állítsák fel újra a községi rendőrsigei, mert ott ilyen dolgok nem fordulnak elő. A közgyűlés végűi ugy határozott, hogy egyelőre nem kívánja az államrendőrség megszűntetését, hanem rosszalását fejezi ki a törtintek felett. As orosházi állítólagos brutalitásokról azonnal értesítették dr. Szalay József kerületi főkapitányt, aki azonnal informáltatta magit a történtekről, majd fölkérte magához az eddigi aktákat. A főkapitány egyébként — ér.'esüléiünk szerint — tegnap elrendelte a legszigorúbb vizsgálatot a rendőrfogalmazó, valamint társai ellen. A vizsgálatot a főkapitányság egyik főtisztviselője fogja lefolytatni személyesen Orosházán és kibal'gatji az érdekelteket, valamint az esetleges tanukat is. Ha a vádakat a vizsgálat megerőaiti, a fogalmazót azonnal felfüggesztik állásától, valamint megindul a bűnvádi eljárás is. Illetékes köröknek eltökélt szándéka az, hogy véget vetnek ezeknek az állítólagos brutalitásoknak, mivel nemrégen történt Lökösházán a Fiedler fogalmazó féle halálos vallatás is az állomásfőnök elveszett pénze ügyében. A most megindult vizsgálatot a nyilvánosság fokozott figyelemmel várja. A Dilmagyarorszdg munkatársa egyébként beszélt Szalay főkapitánnyal, aki a következőket mondotta: — Ismerem még szolgabíró koromból Bartha Mátyást, aki igen etöa, tagbaszakadt ember. Ismerem jól Bilyi fogalmazót is, aki régebben itt teljesített szolgálatot a főkapitányságon. Bilyi Tibor alacsony, gyönge testalkatú ember. Le• hetetlennek tartom, hogy a brutalitások megtörténtek. A valóságokat, a tényeket a vizsgálat és as esetleges bűnvádi eljárás fogja tisztázni. Uj ajánlatot kapott a város a fehértói halgazdaságra. Ismeretes, hogy a Fehértó hasznosításának a terve ismét aktuálissá vált a városházán, amennyiben Scultéty Sándor főszámvevőt megbízta a tanács, hogy a szükséges előtanulmányok után készítse el a fehértói halgazdaság részletes tervelt is köllsigveiisét. A főszámvevő a tanács megbízása értelmében meglátogatott már több, nagyobb magyarországi halgazdaságot, tájékozást szerze l a nevezetesebb külföldi, különösen a németországi halgazdaságok berendezéséről, működéséről és kezeléséről és a beszerzett adatok alapján elkészítette azt a tervezetet, amely már betek óta a tanács előtt fekszik készen a letárgyalásra. Scultéty Sándornak a legapróbb részletekig kidolgozott tervezetéről már annak idején részletes tudósítást közölt a Délmagyarország, a tervezet benyújtása óta azonban nem volt semmi közölni való róla. A közbejött súlyos akadályok szinte ¡teljesen elfeledtették ismét ezt az évtizedek óta megoldásra váró problémát. A legsúlyosabb akadályt természetesen a város válságossá fajult pinzügyi helyzete jelentette, mert kiderült, hogy a város nemi rendelkezik belátható időn, talán hossza iveken belül nem Is fog rendelkezni azokkal a milliárdokkal, amelyek szükségesek lennének a fehértói halgazdaság megteremtéséhez. Hiába látszik nagyszerű és nagy eredményekkel kecsegtető vállalkozásnak, hiába tudja mindenki, hogy a halgazdaság megteremtésével termékenyé válna a Fehértó több ezer ho'das meddő, szikes terűle'e, a város szorult anyagi helyzete nem engedi, hogy a tervek megvalósuljanak. Azokat a milliárdokat, amelyek erre a nagyon gyümöcsözőnek ígérkező beruházásra kellenének, fölemészti a betegápo'ási és a gyermekvédelmi hozzájárulás és fölemésztik azok az ujtbb és ujabb terhek, amelyeket az állam hánt — szinte tervszerűleg — át a városra. Az u'óbbi időben már nem beszélt senki lem a fehértói halgazdaságról, most azonban