Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-29 / 131. szám

Ara 2000 korona. DIXMAGYAK 1 Deák Prrcnc-u. 2. Telelőn 13-33. lűadóhlvata!, . . toinxu: Dntonic»-tfcf U. Tei«ion sos. Szeged, 1925 október 29, CSÜTÖRTÖK idor-sngárut I. szám Tcletonszám 18-84. ° ii Petőfi iiodcr-ragárot Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45XOO kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vuár- és ünnepnap 3000 korona. I. éviolyam, 131. szám. A fejős tehén. A szerdai közgyűlésen a föjegyiőválaizláa izgalmai foglaltak le minden érdeklődést és kOtOttek le minden figyelmet. így lebit nem igen lehet csodálkozni aion, hogy néhány ér­dekes kijelentéi valőiággal elsikkadt i nagy szóringetegben. Pedig az a néhány mondat a város egyik legfájóbb sebén bolygatta meg a kötést és nagyon is alkalmas volna arra, hogy tol a fő jegyzőválasztás izgalmain, kissé gon­dolkodóba ejtse a város ügyeinek és sorsanak intézőit. Arról volt szó, hogy a város segitse hozzá az egyetemet a meteorológiai obszervatórium felállításához, amikor felszólalt egy bizottsági tag és néhány rOvid mondatban figyelmeztette a tanácsot és a közgyűlést, hogy „a város nem lehet időtlen-időkig fejős tehene az egyetem­nek akkor, amikor erejét szinte meghaladó ál­dozatokat hozott már érte és amikor a szegedi egyetem éppen olyan mostohája a kormányzat­rak, mint moga a város". Hivatkozott a kul­tusztárca költségvetésére, amely szerint a kor­mány a debreceni egyetem céljaira közel lizen­kétmilliárd, a pécsi egyelem építkezésének be­fejezésére pedig majd másfélmilliárd koronát kiván áldozni ebben a költségvetési esztendő­ben, de a szegedi egyetem semmit sem kap, csak igéretel. A polgármester néhány biztató szóval leszerelte a kényes kérdést és a köz­gyűlés megszavazta a meteorológiai intézet fel­állításához a kért Ötvenmillió koronát. Nagyon szerelnénk, ha az, amit elmondunk, nem keltene félreértést. Hangsúlyozzuk, hogy a szegedi egyetem a mi nézetűnk szerint is kulturmissziót teljesít és tudjuk azt is, bogy a meteorológiai obszervatórium felállításával nyer a város. Nem a támogatás ellen van tebát szavunk. Szavunk van az ellen a mostoha el­bánás ellen, amelyben ennek a városnak és a város minden intézményének a kormány oldaláról ré­zzé van. Befejezett dolog, hogy egyetlen egyetemet sem szűntetnek meg, a szegedit sem. A sze­gedi egyelem fenntartását léhát szükségesnek találta a kormány. A kultuszminiszter pedig nagyon jól tudja, hogy a szegedi egyetem mai elhelyezése tarthatatlan, bogy számos közép­iskola vált ezzel a máról-holnapra történt el­helyezéssel hajléktalanná és évek óta csak a legnagyobb nehézségek leküzdése árán teljesit­hetl hivatását Az egyetem tehát akaratlanul Is bénitja a középfokú oktatást és bizonyára az egyetem várja legnehezebben azt az időt, ami­kor a hajléktalanná tett intézmények vissza­kaphatják régi otthonukat. Tudja a kultusz­miniszter azt is, hogy a város közönsége anyagi erejét meghaladó hozzájárulást aján­lott fel az egyetemi építkezések költségeire, de azért a szegedi egyetem építkezései még sem szerepelnek a költségvetésben. Az építkezés megindítását a legkülönbözőbb ürü­gyekkel halogatják évről- évre és az ürügyek között a leggyakrabban a pénzhiány szerepel. Szeged város közönsége ezzel szemben látja, olvassa azt, hogy más városok számára van pénze és nagyon sok pénze van a kormány­nak. A város közönsége érzi és tudja azt is, hogy az adók itt a legsúlyosabbak, hogy etlől a várostól követeli a kormány a legnagyobb betegápolás! hozzájárulást; de a logikai kap­csolatot a dolgok, a tünetek közOtt nem képes megtalálni. Feleletnélküli kérdések rajzanak évek óta a város fölött, de a kérdésnéikűli fe­leleteket senki sem akarja meghallani. A város hihetetlenül sokat áldozott és áldoz még mindig az egyetemért. Évszázados küzdel­meinek véletlen gyümölcsét látja az egyetem­ben és ösztönösen elkövet mindent a megőr­zése érdekében. A nagy igyekezetben nem ve­szi észre, hogy a fejőstehén hálátlan szerepére vállalkozott, hogy az állami támogatás nélkül vergődő főiskola elszívja erejének egy nem je­le ntéktelen részét, hogy milliárdokat emészt fő) abból a pénzből, amelynek fillérei a rendezet­len városrészek rendezésére és ezek sürgős és fontos egzisztenciális problémájának megoldá­sára kellenének. A vátos eddig gondolkozás nélkül á'dozott töméntelen pénzt arra az egyetemre, amely a kormánytól nem kap semmit. Öntudatlanul ját­szotta ezt a hálátlan szerepet, mert hitt az űres ígéretekben, de amikor valaki felszólalt, bogy a város alázatosan áldozatrakész szerepét tudatossá tegye, a főjegyzőválasztás izgalmai­ban eltompult kedélyek nem reagáltak rá. Ta­lán meg sem hallották. És a fejős tehén szelíd Ontudatlanságában adja a tejet zavartalanul tovább. A görögök megkezdték a megszállt bolgár területek kiürítését. A népszövetségi tanács cinapolta ülését, (Bado pesti ludósitónk telefon jelentése.) Páriából jelentik: A népszövetségi trnács ma foly­tatta a gfrfg-bclgár konflik'us tárgyalását. Briatd kérdezőskOdésére a götög megbízott kormá­nyának egy nyilatkozatát olvasta fel, amely szerint Görögország c« patainak még a Népszövet­ség ultsitásának vétele előtt a Népszövetség intencióinak megfelelő rendelkezéseket kiadta. A bogár megszállott felületek kiürítése ma megkezdődött. A gOrOg megbízott még azt is leszögezte, hegy QCrfgotíiág csupán határait védte a megszállással a bolgár komilácsik táma­dásaival szemben. Biiand elnök tudomásul vette, bogy a Népszövetség határozatának első részét, amely a kiürítésre vonatkozott, az érdekelt felek végrehajtották és azon reményének adott kifejezést, hogy a Népszövetség határozatának többi részét is végrehajtják. Briand ezután a népszövetségi tanács ülését elnapolta. Hl»l»»»»l»l»»»l»»»»»»»»»in»»llllll»ll»l»»lllll»»|»»m» Ismét Painlevé kapott megbizást az uj francia kormány megalakítására. h szocialisták távol tartják magukat az uj kabinettől. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Doumergue elnök ma kihallgatáson fogadta Painlevé miniszterelnököt, valamint a pártok, a kamara és a szenátus vezetőit. Az elnOk közölte a megjelentekkel, hogy minden körülmények között baloldali politikusi fog a kormány' alakítással megbízni Ismét Painlevé áll ma a kombináció előterében, mivel Herrtot még nem látja elérkezettnek az időt, hogy a kormányzást újból átvegye, Briand pedig külügyminiszter akar maradni Compere Morei, a baloldali kartell vezetője kijelentette, hogy a szocialisták nem lépnek be az nj kormányba és csak olyan kabinetet támogatnak, amely hajlandó a szenátus ellenkezését a pénzügyi javaslatokkai szemben megtörni és az uj választásokat elrendelni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Painlevé Drmmergue elnökkel folytatott tanácskozásai után kijelentette a sajtónak, hogy az elnök felszclitotta a kormány­alakításra, de ö gondolkodási időt kért. Painlevé ezután Herriottal tárgyalt, majd este 8 órakor ismét felkereste a köztársaság elnökét és kijelentette, hogy a kormányalakításra vonatkozó meg­bizást elfogadja. • T ~~T~ T - I - "TT »--»•-»•»•»•l« — WMB — Az osztrák köztisztviselők általános sztrájkra készülődnek. Küldöttségben voltak ma RameK kancellárnál. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Ramek kancellár ma a tisztviselők kül­döttségét fogadta. A küldöttség kérésére a kancel­lár kijelentette, hogy a legmesszebbmenő módon hajlandó a fizetésemelés iránti kérelemnek eleget tenni, elsősorban azonban a nyugdijasok ellátását akarja rendezni és erre a célra az osztrák kormány ujabb nagy külföldi kOlcsönt vesz Igénybe. A küldöttség vegyes érzelmekkel fogadta a kancellár kijelentéseit. A tisztviselők nagyrésze határozottan a sztrájk mellett van és ha a kor­mány már a közeli órákban nem tesz megnyug­tató kijelentéseket, iígy november első napjaiban kimondják az általános sztrájkot, amelyben csak a vasutasok és a postások nem vesznek részt. Apponyi és Teleki felszólalása a külügyi bizottságban. Budapest, október 28. A nemzetgyűlés kül­ügyi bizottsága ma délután ülést tartott, ame­lyen a kormány réizéröl Bethlen István gióf miniszterelnök és Walkő Lajos, a kOlügymi­miniiztérium ideiglenes vezetésével megbízott leretkedelmi miniszter. A miniszterelnök javaslalára a távoliéiő Pékár Gyula helyett tliés József vette át az elnöklést. Walkő Lajos miniszter a népazö veti égi köz­gyeiéitől tartott beszámolójában kiemelte, hogy a magyar gazdasági lekonsírutció kérdé­sével az összes nrgy hatalmak igen szinpatiku san foglalkoznak. Ezután Apponyi Altért gróf terjeaztette elő beizámolóját működéséről. Utalt aira, begy a Népsiövetafgben való szereplésnél mindig az a szempont vezette, hofy tzenődéslleg vállalt fogaink biztosítását keresztül vigye. E téren elsősorban a magyar kisebbségek oltalmára és a lefegyverzés általánossá tételére gondol. A következő felszólaló Teleki Pál gróf volt. Amiket a kisebbségi panaszok körüli eljárásra nézve tapasztalt, azok arra indították, bogy felvesse azt a kérdést, helyes-e, hogy a ma­gyar kormány a Nemzetek Szövetségében bent marad. Véglegesen nem akar ebben a kérdés­ben állást foglalni. A Nemzetek Szövetsége ki­fejlődhetik olyan szervvé, amely az emberiség legfűbb érdekeinek szolgálni tud. Azonban ehhez még hosszabb időre van szükség. Bethlen István gróf miniszterelnök: Az a kérdés, vájjon a Nemzetek Szövetségében meg­maradunk-e, fontcs és életbevágó politikai kér­dés, amellyel komolyan kell foglalkozni. Azt hiszi, bogy esetleges kilépésünkkel egy lépés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom