Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-25 / 128. szám

Ara 3000 korona. inrkeuUségi Deák Ferenc-ii. 2. Telefon 13-33. Hadúhlraiai, BStaiS.kanjrvlár d jegyiroda: Dn£onics-tér II. Telefon 308. • i Petőfi Sándor-nigArut 1. uám Telefonszám 10-34. A Mnemeiosaurus jubiláris. Sohase törje magát vele a nyájas olvasó, hogy kimondja ezt a kiirni is nehéz nevet. Azzal meg végkép ne fáradjon, hogy megpró­bálja megjegyezni, mert valószínűleg sohase találkozik vele többet az éle. ben. Ahhoz ugyanis az kellene, hogy a nyájas olvasó O.oszországba utazzon, azt pedig nem kívánjuk senki jólét léleknek, mert, mint tetszik tudni, kissé körűi­ményes az odajutás. Utóvégre nem lehet min­In «7Pf jg82. ^MAGYARORSZÁG denki a magyar királyi Földrajzi Intézet iga* gatója, akit katonabandával, díszszázaddal fogad nak Leningridban s akinek nem kell se ajtó. félni, bogy onnan ki nem eresztik, se attoi, hogy ide be nem eresztik. A Földrajzi Intézet igazgatója, aki baj nélkül megjárta a szovjet-paradicsomot, Nopcsa Fe­renc báró, magyar tudós, még pedig a javából, akinek a nevét a világon mindenütt isme rik a geológusok. (Es illő itthon is ismerni, mert nem sok bárónk van, akinek hajszálai a tudományokért hullottak kl.) Tehát Nopcsa Ferenc báró a hivatalos magyar tudomány képviseletében elment Szovjet Oroszországba, ahol a szentpétervári Akadémia most ünnepelte kétszáz éves jubileumát és igen illusztris fér­fiakkal koccintott hol szőrbe es, hol pezsgős, hol rajnai vörösboros poharat a tudomány egészségére. A Balkánt kivéve képviselve volt ott Európa minden állama, sőt képviaelve volt a luranizmus is, mert a nevezetes Modi hindu ur is ott járt, aki pár héttel ezelőtt minálunk puhította nyereg alatt a magyarokat Nagyon helyesnek találjuk, hogy a turáni fajt nemcsak Modi ur képvhelte a pétervári ünnepen, hanem egy magyar tudományos intéz­mény igazgatója is, mert éppen a magyar tudls kirándulásából származott legtöbb haszna a tudománynak. Nopcsa báró ugyanis a péter­vári őslénytani muzeumban egy olyan uj álla­tot fedezett föl, ameyet eddig nem ismert a geológia. Egy ősgyik csontvázái pillantotta ott íeg a magyar tudós, amely már száz eszten­tendeje ott várja a maga Kolumbuszát, eddig azonban hiába várta, senki se tudta, mi fán termett ez a rettentő szörnyeteg, amely másod­unokatestvére a kígyónyaku Piesiosaurusnak, nagybátyja a krokodtiszerü Ichthyosaurusnak és kisöccse a háznajyságu Stegosaurusnak. Hogy ezek az uraságok kik voltak egypár millió évvel ezelőtt, azt mindenki tanulta az iskolá­ban és tudja is, aki el nem felejtette, aki pedig elfelejtette, annyival ezek voltak M ősvilág nagyhatalmai, akik tetőtől talpig pán­célba voltak öltözve és éppen azért rttted töí;ÍÍM?u ,ud'«>k mozdulni a tömérdek páncéljuktól Elég az hozzá, hogy w,ab0l Szibéria jegében azáz évvel ezelőtt megtalálták egy ilyen sárkánykigyónak a csont­vázái. arról most a magyar tudós megállapí­totta, hogy még eddig nem voll anyakönyvéivé a a paleontológiában s azért ő mindjárt adolt is neki becsületes nevet, mondván, hoev leiven ő Mnemelosaarus jubiláris, ami annyit jflen. "WÍ rínSL'n'bÍT' !mUkSy^drkdul Hát ez rendben van. Az is rendben van mK N™Es^rb^í?Áe;VÍI!! adván 0ro" tatjáról egyik magyar fajvédő lapban, nemcsak az ös­világt koraondélussal dicsekedett el, hanem azzal is, hogy mit ettek az ezerkétszáz terIlikes moszkvai banketten, amely hat fogásos volt. Bizony nem mammut-kocsonyát ettek rajta, se nem ősgyík-tojást, hanem mindenféle tudo­mánytalan földi jókat, amikből pé dául minden egyes vendégre egy égisz sült császármadár jutott. Amit nagyon inyes falatnak mondanak s amit a legkonzervatívabb tudós se hajított az asztal alá azzal az indokolással, hogy a császár­madarat ugyanaz a sioyjet süttette, amelyiknek cárvér száradt a kezére. Tudomány és gyomor dolgában ni&cs politikai ellentét, ami megint csak rendén van. Söt abba is bele lehet nyu­Szeged, 1925 október 25, VASÁRNAP godni, hogy a menü nagyszerű volt, a borok föiségesek, hanem az orosz tudósoknak nagyon kopott az ünneplő ruhája. Ezért ugvan nem muszáj volt Oroszországba menni. Tudhassuk azt közelebbről is, hogy „a tudósok mind szegények", mint a Pató Pál nevezetű költe­ményben megvan irva s h gy egy-egy bankét költségeiből nagycn sokszor fel lehetne öltöz telni a rongyokban járó tudományt. De hát nem is erről van itt szó. Mit geológia, fslénytan, keleti nyelvi széf, mit az egész tudo­mány, sőt mit maga a szenzációs ősgyik is a fajvédő újságnak? A fajvédő újság egészei másra volt kíváncsi. Az kérdezte a Mnemeio saurus keresztapjától: — No és a zsidók ? Volt-e feltűnő sok zsidó az orosz tudományos élet kétszázados jubi leumának rendezői közt s egyéb pozíciókban is nagyon szembeötlő-e még a zsidók száma? Nopcia Fcrenc nemcsak geológuv, hanem báró is, ennélfogva született diplomata. Olyan diplomatikus választ adott, bogy az akár kül­ügyminiszternek is kvalif kálná: Előfizetési Arak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor„ vasár- is ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 128. szánt. —- Sok olyan fízimuskát láttam, amelyikre itthon azt mondanám, hogy zsidó. De én nem vagyok antropológus, nem ismeren as orosz birodalom ázsiai népeit s nem tudom, az it'e­tök nem ezekhez tartózlak-e. Igy tehát kon­krét választ nem adhatok a mindenesetre fon­tos kirdisre. Mindenesetre fontos kérdés és a kitűnő tudós mindenesetre rgy kicsit malició/utan mosoly­gott hozzá. Az Atatag fclkok világhírű szak­értője talán szerette volna azt felelni, hogy hagy­janak neki békél, ö mint tudós ment ki, úgyis jött vissza éa rincs kedve a politika csörgő­sapkáját feltenni. De Nopcia bíró csak mosoly­gott, mert abból nem származik semmi kelle­metlensége és nagyon óvatosan csak annyit mondott, bogy akit itthon egész bátran lezsi­dózna, azt odakint nem zsidózza le, hanem koccint vele és eszmél cierél vele és sült csá­szármadarat eszik vele. Ennél többet valóban nem is kellett mon­dania. Ebben bence van a magyar tájvédelem egész pszichéje. In nuce: ahogy tudCscl mondják. i cgcsz pszicneje. /a nuce: aöo I^MMMIMMMMWMIMMI^^ Vasárnap d8l el a német kormány sorsa. Ha a nemzeti párt parlamenti frakciója sem fogadja el a locarnoi egyezmé­nye ket, a koalic ó megbukik és a kormány uj választásokat ir ki. j ii ii.ji.ii. • - - - • ­(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: A német nemzeti párt határo­zata folytán, amelyet tegnapi námábin közCll már a Dálmogyarország, Hindenburg elnök le­mondo t tervbevett hannoveri utazásától ' és Stresemann küftgyminiszter la félbeszakította délnémetországi útját s ma * Issza tért Berlinbe. A német kancellár és a német nemzeti pái/ vezetői között ma ujabb tárgyalás volt, amelyen Schiele belügyminiszter, a német nemzeti pár vezetője, biztosította a kancellárt, bogy a nccio­nalista párt parlamenti frakciójának vasárnapi ülisin ő is pártbeli minisztertársat mindent el fognak kivetni, hogy a párt hozzájáruljon a locarnoi egyezminyhex. A német néppárt lapja, a 7ügliche Rundschau ízt írja, hogy a helyzet ma már közelrfil sem olyan kritikus, mint tegnap este a határozat meg ozatala alkalmával volt. A német nemzeti párt parlamenti frakciója visárnap délelőtti ülé­sén azoiban több mint valószínű, hogy a párt­konferencia tegnapi határozatát a parlamenti frakció leijei egészében magáévá fogja tenni. Ez a határozta pedig a koalíció bukását jelen­teni is a kormánynak nem marad más hátra, mint hogy kttrja az af választásokat. A német nemzeti párt lapja, a Lokalanzetger szerint a párt parlamenti frakciója vasárnapi ülésén csak olyan határozatot hozhat, amely mindenben megfelel a kibővített pártvezetőség Intencióinak. A német nemzeti pirt minisztertagjai szá­molnak azzal, hegy ebben az esetben a kor­mány elrendeli az uj választásokat. A görögök tovább folytatják Petrics város bombázását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Athénből jelentik: A népszövetségi tanács vezérül­kára, Sir trlc Drummond a bolgár kormánytol ma délután táviratot kapott, amelyben a bolgár koimány köszönetet mond a Népszövet-ég tanácsának a hétfői ülés gyors összehívása miatt és kijelenti, hogy a bolgár csapatok sohasem nyomultak be görög területre, azonban ennek dacára is a hadvezetőség kioktatta a katonai hatóságokat, hogy a Népszövetség tanácsának táviratában közöltekhez tartsák magukat. A bolgár kormány azonban ezrei egyidejűleg kénytelen tudatni, hogy a görög csapatok továbbra is bolgár területen tartózkodnak és folytatják Petrics védtelen város bombázását. A kultuszmin^ter védekezését a numerus clausussal szembon az ellenzék nem tartja komolynak. Vázsonyi és Kállay Klebelsberg berlini nyilatkozatáról. (Budapesti tudósitónk telejonjelentése.) Poli­tikai körökben igen élénk feltűnést keltett az a nyilatkozat, amelyet gríf Klebelsberg Kunó kul­tuszminiszter Berlinben tartózkodása idején egyik bud; puli I p berlini munkatáriának tett s amelyben a lultuazminisiter kijelentette, hogy a numerus clausus nem a isidósdg ellen irányul, a törvényt nem 0 hozta be, hanem a kultusz­miniszteri tárcával örökölte és azt meg nem változtathat]*. Igen érdekesen világítja meg az a nyilatko zat, amelyet Vázsonyi Vilmos tett a Délma­gyarország munkatársának. — Rendkívül csodálkozom azon — mondotta Vázionyi —, hogy a kulluizmiciszter jónak látta az idehaza oly sokszor elkoptatott frázist külföldön is megismételni, hogy a numerus clausus nem a zsidóság ellen irányul Ciak két esetet említek fel ennek világos megcáfolására. — Az első a soproni bányászati főiskola ügye, ahol tudvalevőleg két zsidó hallgatót kizártak az előadásoktól és a kultuszminiszternek nem tolt egyetlen védő szíva sem, mig a másik a szegedi egyetem ügye, ahol az Erdélyből jövő és Magyarországon tanulni akaró ifjakat a tör­vényre való t:kintet nélkül felvették, vagyis a törvényt liberálísabban kezelték és alkalmazták. Mikor azután a budapesti egyetem ébredő szel­lemű tanárainak feljelentélére rövid idő múlva a szegedi egyetem ellen vizsgálatot Indítottak, a kultuszminiszternek akkor sem volt egyetlen szava sem, hololt a szegcdi egyetem bebizonyí­totta, hogy a létszámon felül nem vett fel hallgatón

Next

/
Oldalképek
Tartalom