Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-24 / 127. szám

Ar» 2000 koron». dqmagyarorszag IWkuitMgi Deik Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MMtfnkOnyvtlr 4« Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon îOfl. Nr«*d* Petôfl Sând <r-sugárut 1. szám Telefonszám 16-34. Kultúrpolitika. Utóvégre ez is politika. Talán nem olyan pikáns, mint a fajiédelem, amely az oláh Cusáékat hívja segítségül, akiket már szent Pál is elhagyott egyszer, de mégis esik politika ez is. Méltó és igazságos, hogy róla is emlékezzflnk és beszéljünk. Ma különösen fontos politika a kultúrpolitika, mert csak vele lehel egyelOre eredményeket elérni, kivált a nagy világ elölt. Lám, például Rudnay Gyula velencei és milanói kiállítása olyan stkert és elismerést jelentett a külföldön a magyarságnak, amilyen sikert és elismerést eddig semmiféle Kiss Menyhértnek és semmiféle Ziirkay Jánosnak nem siksrfllt elérnie a művelt nyugaton, söt még a műveletlen keleten is vinnak elég szép számmal, akik inkább lelkesednek, mondjuk, Ady Endréért, vagy Móricz Zsigmondért, mint mondjuk, Börzsönyi Béláért, vagy Szépvizi Balásért. Ma a kultúrpolitika a legtermékenyebb, sót egyedül termékeny politika, hisznos is, szép is és az egyetlen, amely nem elválasztja és elvadítja, de köze.ebb hozza és egyesíti a különféle isteneknek és kfllönféle embereknek áldozó magyarokat. Annyit érünk, amennyit a kulturánk ér és mi e tekintetben még mindig emelt fővel, nyilt homlokkal állhatunk meg a világ nagy Ítélőszéke elölt. A csonka országnak egészsége az irodalom, i művészet, amely minden kurzuson ét minden konjunktúrán tel hirdeti a magyarság dicsőséges és diadalmas helytállását, sót elönyomulását a sors minden forgandósága és nyomoiusága, minden üldözöttség és minden elnyomottság közepette. Csonka országról beszéltünk, holott ebben a tekintetben, a nemzeti kultura dolgában nem sikerült senkinek és semmi erőnek, semmi erőszaknak megcsonkítania bennünket. Erdély irodalma valósággal újjászületett a halálos itélet éveiben, u] lira, uj epika támadt az idegentől föliebzett magyar földön, biztató és örvendetes. Erdély ma külön parcella azon a nagybirtokon, amely a nemzeti irodalom gazdag és maradandó örökségét Jelenti és a többtermelés nemes versenyében nekünk se szabad elmaradni Erről jut eszünkbe, hogy mostanában megint beszélni kezdenek az irodalmi és művészeti decentralizációról, amely valamikor kedvenc vesszőparipája volt minden rendű és rangú vidéki lapokban. A decentralizáció ma nem fényes álom többé, de, ha nem is túlságosan fényes, de mindenesetre komoly valóság. Egyeteme lett majdnem minden nagy vidéki magyar városnak és például Szegeden volt egy idö nemrégiben, amikor talán a legkülönb és mindenesetre a legmagyarabb irók tartózkodtak. Már most erről megint az jut az eszünkbe, hogy a szomszédos Makó városában a nyáron Rudnay Gyulának, a magyar piktúra világhírű nagyságának és büszkeségének mesteriskolája nyert elhelyezést és ma már minden valamirevaló makói kulfurember szobája falán ékeskednek a kitűnő mester jeles tanítványainak portréi, tájképei és figurális müvei. Makó ezzel meglehetősen megelőzte és akaratlanul is háttérbe szorította Szegedet, amely tudvalevőleg valamivel nagyobb és jóval gazdagabb város és amelynek igen derék, igen érdemes, sőt kiváló és országos hirü festői vannak hosszú évtizedek ót». Festői vannak Szegednek, kulturlényezöi is vannak, de Szegednek nincsen kultúrpolitikája, vagy, ha van, akkor, ugy látszik, véka alá rejti és magának tartogatja. Mert az, hiába, nem kultúrpolitika, hogy alkalmilag megembereli magát a toronyalja és tessék, lássék, megvesz egy-két képet egy-két festőtől, nem is mindig érdemesektől és nem is mindig megfelelőket. Ez lehet alkalmi jótékonyság, ez lehet kftnyöradomány, de ez nem öntudatos és nem célirányos kultúrpolitika. Minden jel arra vallott, minden körülmény Szeged, 1925 október 24, SZOMBAT Előfizetési árak: Egy hőnapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 korvasár- és flnnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 127. szám. azon dolgozott, hogy Szegeden legyen a nagy magyar Alföld vezérlő, irányiló és termékenyítő nagy festőfelepe. Hát nem lett és ha így marad minden, ahogy van, nem is lesz belátható időkön belül Kinek a hibája, kinek a mulasztása, kinek a bűne ez? Nim egyes személyeké, hanem egy rendszeré. Egy rendszeré, egy gondolkozásé, jobban mondva egy gondolattalanságé, amely megszűnik, mihelyt itt egy kis tavaszi fuvalom, egy kis egészséges levegő, egy kis kultúrpolitikai váltóállítás kerekedik. Nem szabad sokáig késni az időnek, amely rehabilitálni fogja Szegedet, amely müpártolás dolgában messze elmaradt Makó mögött. Majdnem olyan messze, mint amilyen messze van földrajzilag Justh Gyula városa Jeruzsálemtől. MMMMMMMMMMNMMMMWMMMMM Megszüntetik a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságot {Budopestt tudósítónk telt jen jelentése) Berlinből Jelentik: Beavatott helyről ugy értesülünk, hogy a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságot, amelynek főfeladata, hogy Németország katonái lefegyverzését ellenőrizze, fokozatosan megszüntetik, ugy hogy 1926 elejin már végleg Jel ts fog oszlani. Caillaux hétfőn egy hir szerint lemond. A pénzügyminiszterrel a francia kormány két máaik tagja is beadja lemondását. (Budapesti tudósítónk íelefonjelentise) Párisból jelentik: A francia minisztertanács pénteken foglalkozott Cailleux ujabb pénzügyi terveivel s a tanácskozás utána kormány egyik tagja kijelentette az újságíróknak, hogy: „Mindben rendben van* Azonban a péntek esti párisi lapok nem mutatnak hasonló optimizmust. A Liberty arról is beszámol, hogy Caillaux hétfőn lemond és vele együtt a kormány másik két tagja is kiválik a kabinetből. Az Intransigeant már neveket is közöl. A görög-bolgár incidens ügyében hétfőn rendkívüli ülést tart a népszövetségi tanács. Briand távirata a bolgár és görög kormányhoz. — A görögök tovább folytatják a hadműveleteket. — Jelentés ujabb bolgár veszteségekről. Szófia, október 23. A bolgár kormány jegyzéket intézett a Genfben székelő népszövetségi titkársághoz. A Jegyzék a következőket mond|a: A szófiai kormány abban a pillanatban, amikor értesítést kapott az incidensről, megbízta az athéni bolgár követe', tegyen Javaslatot a görög kormánynál vegyes bizottság kiküldésére a felelősség megállapítása céljából. Ezt a Javaslatot három ízben megismételte. A görög kormány, mielőtt még javaslatunkra viliszolt volna, elrendelte a görög csapatoknak bolgár területre való benyomulását. A görög osztagok tüzérségi támogatással nyolc kilométer mélységben benyomni' tak botáraink mögé. A bolgár határörosztagok azt a parancsol kaplák, hogy ellenállást ne fejtsenek ki. A bolgár kormány a lehető legerélyesebben tiltakozik a Népszövetség egyik tagállamának flagráns katonai benyomulása ellen és hivatkozással a népszövetségi egységokmány 10. éi 11. cikkelyére, a népszövetségi tanács sürgős Összehívását kért a megfelelő intézkedések megtételére. A bolgár kormány abban a meggyőződésben, hogy a népszövetségi tanács teljesiti kötelességét, fenntartja a bolgár csapatoknak kiadott azt a parancsot, hogy a benyomuló csapatokkal szemben minden ellenállás kifejtésétől tartózkodjanak. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A népszövetségi tanács főtitkára, Sir Ertc Drummond ma a bolgár kormánytól táviratot kapóit, amelyben Bulgária a görög határincidenssel kapcsolatban a népszövetségnek haladéktalan összehívását kért. A népszövetségi főtanács titkársága teljesítette Bulgária kívánságát, amennyiben azonnal érintkezésbe lépett Briand francia külügyminiszterrel, a népszövetségi tanács Jelenlegi elnökével, aki a főtitkárral megállapodott abban, hogy a népszövetségi tanácsot hétfőn délután öt órára Pdrisba rendkívüli ülésre összehívja. A Népszövetség hétfői ülésének egyetlen tárgya a görög-bolgár konfliktus ügyében történő állásfoglalás és a Népszövetség részéről foganatosítandó intézkedések megállapítása lesz. A Népszövetség titkársága minden intézkedést megtett a tanács tagjainak összehívására. Briand, mint a népszövetségi tanács elnöke ugy a bolgár, mint a görög kormányhoz ma a következő táviratot intézte: nA Népszövetség vezetősége az alapszabályokhoz képest értesiti, hogy a népszövetségi tanácsot hétfőn délutánra Párlsba rendkívül ülésre összehívta. A tanács ezen az ülésen a Bulgária és Görögország között fölmerült incidenst fogja megyitatni és megtárgyalja ezen kérdés egész komplexumát. Biztos vagyok abban, hogy valamennyi tanácstag óhaját tolmácsolom, ha emlékeztetem mindkét állam kormányát azokra a kötelezettségekre, amelyeket a népszövetségi tagság részükre jelent. A népszövetségi paktum mindkét államot kötelezi arra, hogy egymás ellen háborúi nem visel és ezért figyelmeztetem a két államot azokra a súlyos következményekre, amelyek a népszövetségi paktum alapján reájuk a Népszövetség szabályainak megsértéséből következnék. Figyelmeztetem ugy Bulgária, mint Görögország kormányát, hogy ezeknek a függő vitás kérdéseknek elintézéséig semmiféle ujabb katonai hadműveletet ne folytasson és a csapatokat határaik mögé vonja vissza A Népszövetség főtitkárságához Bulgária rgy második táviratot is intézett, amelyben bejelenti, hogy a görög csopctok ma is folytatták hadműveleteiket és harminckét kilométer szélességben és t izénkét kilométer mélységben előnyomultak. Bolgár részről a veszteség három halott, hit sebesült és hét eltűnt. Petrlcs városában a görög tüzérség ágyazása folytán hét polgárt személy megsebesült. Gentböl jelentik: Annak dtcára, hogy a 1 Népszövetség határozatainik nincs fegyveres szankciója, biztosra veszik, hogy a görög—bolgár incidensben a vétkesség megállapításai olyan erkölcsi támaszt jelent annak a félnek, ameljet nem vétkesnek fog a tanács kimondani, hogy a népszövetségi tanács határozaté* val a vétkesnek kimondott fél nem fog szembeszállni. (,Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Chamberlain vasárnap érkezik Párlsba és részt fog venni a népszövetségi J~ a ács hétfői ülésén.