Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-23 / 126. szám

Apa 2000 korona. DÜMjYAR tMú.sxfóség: Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, SSUsOíkBnyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11, Teleion 30f. Petőfi Sándor-sugírut 1. szám Telefonszám 16-34 Klebelsberg Berlinben. Minden magyar etrber csak örflihet annak, bogy a magyar kultuszminisztert olyin szépen, melegen és ünnepélyesen fogadták Berlinben a nagy német nép t ulfurájának legfőbb képviselői, élfikőn a német kuituizminiizterrel, ahogy ezt a magyar ludótiláiokban olvassuk. Bennünket mostaniban úgyis annyiszor kutyába se vesznek a külföldön, loknor valóiágos vesuőfulás a magyarság képvisélCinek külföldi szereplése, caudiumi iga alatt kall elvonulniok és vezekelniük, gyakran a mások vétkeiért. Rossz hírünk van nekünk ma, mi tagadás, a müve t nyugaton és ha a német kulfurfétfiu Kiebelibergöen a magyar kultura miniszterét üdvözölve, Petőfi, Arany, Jókai és Kosiutb nevére hivatkozott, mint valódi aranyfedezetre, tudja Itten, ebben a hivatkozásban valahogy mintha egy kiisé napjaink hazai nagyjainak a hallgatólagos kritikája Is lappanganv. Mert Petőfi, Arany, Jókai és Kossuth neve, élete és müve, eszméi és érzelmet, mi tűrés, tagadás, nem teljességgel födik azt a i zellert et, amely tegnap még erőien belengte és ma már valamivel gyöngébben lengi te a kurzusnak elkeresztelt nemzeti veszedelem kultúrpolitikáját. Es ba már alaposan kiOrültük magunkat a berlini hiva'elos fogadtatáson, akkor eszünkbe Jut egy és más dolog, ami terméizeteien nem jutott eizébe Klebelsberg Kunő grófnak, a Jőnevű magyar kultuszminiszternek Berlin városában. Mert Klebelsberg szépen beizélt, okosan beszélt, helyesen beszélt, de, valljuk be őszinh.1/„ÍVJ?MD' l0i0tt* ugyaacttak aaépen hSg P?és helyesen ball«MK Ex a hallgatás (Óbbat beszélt — btfdé mint amennyit kifelé mondott a nemes arff aki valamikor Tisza István liberalizmusának lelkes és hűséges csatlóta volt és most Haller litván él társai reakciójának és antiszemitizmusának lulyos és kellemetlen örökségét kellett átvennie és ha nem egészen vállalja is, de megadással és lemondánal viteti. Klebelsberg Kunő gróf kétségtelenül kultúrember, jószándéku ember, csak az a baj, hogy a Haller Isivánék e«y tál leHcséje igen megfeküdte a gyomrát. Talán ezért ment most utókurára Betűnte, ahol bizonyosan sok épületes és fölemelő, sok egészséges és jóravaló dolgot tapasztalt, ha a hazai pápaszemet levette lelki szemeiről és a Jf európai nyilt tekintetével nézett körül. A nagy Németországban, mert Németország még mindig nagy, ha legyőzték is és nagyágának éppen az u óbbi eszendőkbenadia 'igdic®öbb lanuságát, szóval a nagy Németországban például teljes gondolalsxabaüsdg van, meri 0ti ielJes van. Annyira demokrác a van Németországban, hogy al/g lépe t német földre és alig időzött ott néhány órát, már K ebelsberg Kunő sróf ii egészen jó és egészen buzgó demokrata lett mint ahogy Bethlen István gróf is S^-ifi liberá'is lesz és pacifista lesz, mffi Cfí földet ér a lába és genfi levegőt érez a lelke Hogy mit is beszélt Klebelsberg Kunő «róf Berlinben ? Mindent, ami szemf ,S kg£ gere. Hogy az osztatlan nemzeti kuliurát mikánt ápolja és fejleszti ő és kullnrvezérkSs EH a müveit nyugattal Ismét fölvettük és továbbííil fönntartjuk es fejlesszük a kapcsolatokat hoev nincsen szebb dolog a nép művelésénél (nI hogy a boldogult Népre gondoljon valaki t) Mindezek, még egyszer el keli ismernünk széD í°!g0íh£td0,Sk„'íhelye8 d0,g0f M^denésetre helyesebbek, mint az az orientáció ame'v Cusáék felé fordul (estvéii öleléssel és íz I mentalitás, amely Ázsia felé terelné a msuvar érdeklődést. Es hogy mikről hallgatott Klebelsberg Kunó gróf? Hát azokról a dolgokról hallgatott, amelyekről jobb is, ha halgat a mai migyar kulSzeged, 1925 október 23, PÉNTEK tuszminiszter Berlinben. Bár azért így sem úszta meg egészen szárazon a berlini dicsőséget. A diadalkipun áthaladva, néhány kellemesen kérdést és megszólítást kellett kénytelenkelletlen elszenvednie. A legnagyobb német diákegyesület veze ősége például a numerus clausust vetette szemére. Nem szép ezek'öl a német diákoktól, hogy igy politizálnak. Persze, ha a magyar diákok politizálnak, az egészen más I Az hazafias fölbuzdulás, az a romlatlan Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor* vasár- és flnnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 126. szám. ifjú vér fölpezsdülése, azt meg lehet és meg is kell érteni. Petőfinek, Aranynak, Jókainak és Kotsulh Lajosnak talán más véleménye Fenne egynémely mai hazai ifjúsági ébredési mozgalomról, de Klebelsberg Kunó mindig igyekezett beleélni magát korunk szellemébe, törekvéseibe, ideáljaiba és jelszavaiba. Budapesten éppen ugy, mint Berlinben. Természetesen Budapesten Inkább, mint Berlinben. Mert ö magyar nemesnek szü'eték. , .vsmimwmm • MMUWOIIWB OAU cica. MWMWMMMMMMAMMMMMÍWMIIW^ Az ellenzék összeférhetetlenségi bejelentést tesz Eekhardt és társai ellen. Elégedetlen az ellenzék az elnök ciütörtöki enunciációjával és tovább folytatja akcióját a fajvédők ellen. (Budopesil tudósítónk telefonjelentése.) — R—#—, —/ A nemzetgyűlés mai ülése után a parlamentben megenyhült a helyzet és megállapítható, hogy a pártok egyhangú állásfoglalása uián a fajvédők kisded társasága teljesen Izoláltan, egyedit maradt. Az itnoiiféra enyheiéie azonban legkevéibé lem jelenti azt, hogy az eirenzék ne tartaná f<nn azt a követelétét, hogy a minisztereiül knek ebben a kérdésben rövidesen nyilatkoznia kell és azért ez ellenzék ezt a kérdést továbbra Is napirenden fogja tartani, annál is inkább, rrert a nemzetgyűlés elnökének, Scitovizky Bélának mii enunciációját iz ellenzék nem tartla kielégítőnek. Az ellenzéknek feltett szándéka, togy a miniszterelnök tCvideeen bekövetkezendő felszólalásának megtörténte uián az u) választójogi törvény alapján további akciót indit meg és ennek ma már Horváih Zoltán, a Kcssuth-párt tagja is kifejezést adot», amikor kijelentene, hogy a románokkal folytatott tárgyalások után a fajvédő képviselőknek nem lehet tovább helyűk a parlamentben. Értesülésünk szerint az ellenzék arra hogy az Eekhardt— Cuza tárgyalásból kifolyólog összeférhetetlenségi bejelentést tesz azokkal a fajvédő képviselőkkel szsmben, akik a tanácskozásokon lésztvettek, valcmlnt ások ellen is, akik Eckhardltal azonosították magukat. Az ellenzék felfogását az Eckbaidt—Cuza ügyben pregnánsan fejezi ki Btrois Jánosnak a Délmogyarország munkatársának tett kővetkező nyilatkozata; — A nemzetg) ülés mai egyhingu állásfoglalása ölömmel tölt el, mert katasztrófának tartanám, ba a magyar társadalom egységét az antiszemiták szervezkedése meg tudná bontani. Tessék csak Eckhirdtmk elolvasni a mai lapokat, amelyek megirj.'k, hogy a felvidéki mogyarság milyen egységes frontba tömörült Szenttvdn/t József és Süllő Géza képviselők zászlaja alatt. A felvidéki magyarság tehát magtalálta ax igazi fajvédelmi politikát, amelynek alap|án az elsiakiott magyar területeken újból felépülhet a rombadőlt magyar kultura és magyar nemzeti gondolat. Ez a feleletem Eckhardtnak és válaszom a nemzetgyűlés elnökének mai enunciációjfra. •— """a,a°"ra- : Aa egységes párt egyhangúlag elfogadta - I2.500.as osztószámot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Az egységes párt csütörtökön este értekezletet tartott, amelyen Bud János pénzügyminiszter nagyobb beszédet mondott és védelmébe vette a 12 500-as osztószámot, amely szerinte nem komplikáltabb, mint a 10.000-es. Kimentette, hogy a 14.500-as érték annyit jelent, hogy az 1892-ben létesített koionának 1/14.000-ed része a mai korona. Az u) pémegységnek az egyszerűsítés a célja, hogy a csillagászati számokból térjünk át a reális számok világába. A 12.500-as osztószám kényszeríti az emberekit a számolásnál való erős megfontolásra, ami szerinte feltétlenül kívánatos... Ez olyan osztószám, amely mindig kerek számot ad. A miniszterelnök is védelmébe vette az osztószámot, majd Patacsi Dénes, Marschal Ferene, Dréhr Imre és Mándy Samu kijelentették, hogy ez a szám nagyon komplikált és sokkal jobb a 10.000-es osztószám. Etődi Harrach Tihamér azonban ezek után azt indítványozta, hogy a párt egyhangúlag foglaljon állást a 12.500 mellett. A párt pedig egyhangúlag meg is szavazta ezt, mondván, hogy ez nem is komplikáltabb a 10.000-nél. Ezzel pedig az osztószám kérdése véglegesen elintéztetett. A nyugati szerződés: lemondás a támadó háborúról és az erőszakról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bsr Ünböl jelentik: A birodalmi gyűlés külügyi bizottsága ma dé'ulán tárgyalta le a Locarnoban kötött egyezményeket és vitatta meg az uj külpolitikai helyietet. Stresemann külügyminiszter részletesen vázol* a locarnoi szenődéseket és a bekövetkezendő eseményeket, majd Westarp gróf a német nemzeti párt parlamenti frakciójának nevében kijelentette, hogy a német nemzeti párt a locarnoi tárgyalások eredményében nem látja biztosítottnak azokat az elsőrendi kérdéseket, amelyek a német nép életfeltételével kapcsolatosak. A német nemzeti párt nem lát semmi alapot olyan szerződések megkötésére, amelyekben a többi hatalmak állal nyújtott ellenszolgáltatás nincsen arányban azokkal az áldozatokkal, amelyeket Németország hoz. Ilyen körülmények között a nemzeti párt parlamenti frakciója nevében már most kijelenti, hogy a párt nem fog hozzájárulást adni olyan szerződésekhez, amelyek számításon kívül hagyják Németország létérdekeit és nem zárják ki a német területekről való lemondás lehetőségét. Stresemann azonml válaszolt Weslarp grófnak és kijelentette, hogy a nyugati szerzCdés nem tartalmaz mást, mint a támadó háborúról és az etőszak alkalmazásáról való lemondást. — A nyugati szerződés — mondotta a kül\ ügyminiszter — a népek önrendelkezési jogát I nen érinti.