Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-21 / 124. szám

4 OELMAOYARO R S ZA O 1925 október 21. 1921 októt Aíközönség köréből. Tekintetes Szerkesztőség! A fővárosi lapok közlése szerint Budapest fő­város a külföldi kölcsönből haladéktalanul meg­kezdi nagyarányú bérházépítkezéseit és ezzel tete­mes mértékben hozzájárul a nagyfokú ipari mun­kátlanság csökkentéséhez, mely ténykedésének kü­lönösen most, közvetlenül a tél beállta előtt, óriási jelentőségét, gazdasági és szociális szempontokból elvitatni nem lehet. Igaz, hogy Szeged város polgármestere és ne­mes tanácsa ez év folyamán a fogadalmi templom, a két városi bérház építése és kisebb javitási mun­kák elrendelésével szintén igyekeztek a munkátla­noknak munkát adni, de ezen erkölcsi kötelezett­ségét még sem teljesítette oly mértékben, mint ez a 75000 kat. hold ingatlannal rendelkező közület­től elvárható lett volna. Magánépitkezés pedig az ipari munkák szempontjából számításba sem ve­hető tatarozási munkákon kívül — alig volt. Most, a tél küszöbén az építkezési munkák majdnem teljesen szünetelnek és ebből kifolyólag mondhatni, hogy az építkezéssel kapcsolatos vagy 20 iparág is teljes tétlenségre van kényszerülve, ugy hogy az ipartelepek kénytelenek még leg­régibb munkásaikat is elbocsájtani. A munkátlan­ság most a tél előtt óriási méreteket öltött, a mun­kások ajtóin a nyomor már nem csak kopogtat, hanem keresztül is lépett rajta. Szeged városának erkölcsi kötelessége ezen álla­potokon vagyoni erejéhez mérten segíteni, hivat­kozom a polgármester ur közismert nemes szivére, mely könnyen megtalálja a segítség módját. Segí­teni lehet ez állapotokon, csak akarni kell Esetleg a tanyai vasút tervezett 62km. es hosz­szát egyelőre meg lehetne röviditeni. Nézetem sze­rint egyelőre elegendő lenne, ha ez a vasút a vá­ros tanyájáig, illetve erdejéig épülne ki, ami ca 40 km. hosszúnak felelne meg és hozzávetőleges számítás szerint 25 milliárd költséggel megépíthető lenne, innen a Mérgesig terjedő vonal építése jobb időkig elvárhatna. A legközvetlenebbül érdekeltek ugy sem nagyon lelkesednek e vasút épitéséért. Ez esetben fennmaradna ca 15 milliárd bérház­építkezésekre. Igaz ugyan, hogy az idő már előre­haladt, ugy hogy a tulajdonképen i építkezési mun­kák megkezdése csakis enyhe időjárás esetén lenne lehetséges, a legrosszabb esetben kora tavaszra maradna. De az építkezéssel kapcsolatos ipari munkák a tél folyamán elkészülhetnének és az ipari munkátlanságon segitve lenne. A vasútépí­téstől egyelőre elvonandó összegből 4—5 bérház építhető lenne, ezzel a lakásínség is csökkenne, mert ca 170—180 lakás lenne létesíthető. Ezek terveit az úgyis munka nélkül levő szegedi építészekkel sürgősen el kellene készíttetni a költ­ségvetésekkel kapcsolatosan s az ipari munkákra az árlejtéseket a legrövidebb időn belül meg kel­lene tartani és az ipari munkákat vállalatba kiadni. Ezzel egycsapásra meg lenne a munkanélküli­ség kérdése oldva s a polgármester ur — mert főképen tőle függ e kérdés üy irányú megoldása — e ténykedésével ércnél maradandóbb emléket állítana önmagának. Teljes tisztelettel: Egy hü olvasó. Tiltott közlés cimén ismét elitéltek egy újságírót. i FARKASOK {CSODÁJA (Mirakulum) ROMU ALD )OUBE a Sándor Mátyás címszereplőjével csütörtöktől a Belvárosiban I » Aki a pofonokat kapja I LonChaney } főszereplésével hétfőtől a Belvárosiban. I Női kalapmodellok Bársonyból I8O000 K-tól Filoből ... HO000 K-tól Alakítások hozott anyagból modellek után 5Cooo K Berényi Sándor ^ Nagy formázó műhely. 191 Kelemen ucca 7 szám keresse fel az ismert kötött-, szövött és ftarisnya­kQlönlegességek üzletét B U » A P E s ;T. IV., Kossuth Lajos u. 6. *» IV., Koronaherceg u. II. A szegedi törvényszék Juhász-tanácsi kedden délelölt ismét egy tiltott közlést pírt tárgyalt, amely csak egy láncszeme a közeljövőben meg­induló tiltott közlési pörök légiójának. A vád­lottak padján Sajtos Gyula hirlipiró ült, aki a Makót Friss Újság- ban .Vád alá helyeiték az apátfalva! jegyzőt éi bírót" címen cikket irt, amely miatt a szegedi ügyészség vád alá he­lyezte a cikk iróját és tiltott közlés cimén el­járást indított ellene. A cikk előzményei még az apátfalva! román megszállás idejére húzódnak vissza, amikor is a szegedi törvényszék vddtandcsa közokirat­hamisitás cimén vád alá helyezte Lukács Gyula apátfalva! községi jegyzőt él Tóth B. Mihály községi jegyzőt. A szegedi törvényszék vádlanácsa 1925 feb­ruár 3-án tartott zárt ülésen mondotta ki a két vádiott vád alá helyezését és e tényt a Makói Friss Újság már március 3-án nyilvánosságra is hozta. A keddi főtárgyaláson Sajtos Gyula azzal védekezett, hogy ő tiltott közlést nem kivetett el, mert közludomásu dolgot közölt és inkrimi­nált cikkében nem közölte a vádtanácsi vég­zést. Ez az igy különben a cikk megírása előtt már nyilvánosságra került a makói köz­igazgatási bizottság nytlvdnes ülésén, ahol ismer­tetve lett a közokirathamisitás tanács határozata. ténye és a vád­A vádlott védelmében dr. Esperslt János szó­lalt fel, kijelentve, hogy e helyen nem akar pörbeszállni azzil a lefulolió divattal, amely a tiltott közlések tömegét zúdítja a sajtó mun­kásaira. Az a szent meggyőződése, hogy a bitóság bölcs szelleme s a magyar sajtó ősereje megtalálja a kivezető utat abból a fenyegető sötétségből, amely a sajtószabadságot veszélyez­tett. Majd foglalkozik részleteseti a cikkel és meg­állapítja, hogy azzal a nyilvánosság előtt már foglalkozott a makói közigazgatási bizottság, tebát a vádlott nem a vádlanici határozatát közölte és igy felmentését kéri a vádlottnak. A bíróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta kl Sajtos Gyula hírlapírót és tiltott közlés cimén másfélmillió korona pénzbírságra ttéite, de a büntetést a novella értelmében fel­függesztette. Az indokolás megállapítja, hogy a vádlott akkor is tiltott közlést követett el, ami­kor a közigazgatást hatóság elé került vádta­nácsi végzést nyilvánosságra hozta. A vád megnyugodott a marasztaló ilélelben, a védelem azonban felebbezést jelentett be s igy az flgy iratai a Tábla elé kerülnek. aMMIMMMWMMM^^ A kutyák ölték meg a gazda ellenségét. Egy tanyai éjazaka története. — Fél évi börtönre Ítélték a kutyák gazdáját. Vigh Józsefék Szentes környékén hosszú időn át különböző tanyákat bírlak bérbe, mert földhöz a földnélküli manapság nem igen jut. Néhány év­vel ezelőtt azután Négyesi Sándor birtokos tanyá­ját vette bérbe. Beköltözködött a Külsöecser 37 es számú tanyába családjával együtt és évek teltek ei nyugodtan, munkában és minden bonyodalom nélkül. Az utolsó évben azután egyszerre meg­szakadt a jó viszony Vighék és Négyesi Sándor között, a tanya tulajdonosa ugyanis azt állította, hogy Vighék nem fizetik pontosan a bért. Szokás szerint azonnal pörök indultak meg és ezzel a viszony is még jobban elhidegült. A két család nem érintkezett többet egymással, ha találkoztak az uton, nem köszöntek egymásnak; majd sok­szor hangos veszekedések törtek ki, amikor már nem lehetett elkerülni a találkozást. Néha már a tettlegességig mentek az ellenfelek. A bérlet már az utolsó hónapokhoz közeledett, a btróság itéit és az elmúlt év szeptemberében már az volt a helyzet, hogy Vlghéknek rövidesen el kell hagyni a tanyát. A viszony erre még ellen­ségesebbé fokozódott és ezekben a napokban tör­tént az az eaemény, hogy Vigh Józsefnek és fele­ségének szándékos emberölés bűntettével terhelve oda kellett állanlok a törvényszék elé. Szeptember &4n történt ugyanis, teljesen sötét­ben, amikor már mindenki pihenőre tért Vighék­nél, hogy valami sötét alak bukkant föl a kerítés alatt. Vighék kutyái hangosan és dühösen ugatni kezdtek, mire kinézett az ajtón Vigh József : — Ki van itt ? — kiáltotta, mert nem ismerte meg a sötétben az alakot. Egy dühös, kiáltó hang válaszolt erre: — Qyere ki az anyád Istenit, majd megtudod, ki van ittl Vigh József pedig megismerte Négyesi hangját. Kiment a kerítéshez, ott állott a tanya tulajdo­nosa és maga mellé támasztotta ásóját és kapá­ját. A két ellenség egy pillanat alatt természete­sen heves szóváltást kezdett, a kiköltözésről volt szó. Mindkét fél ingerültsége fokozódott, mire az orditozás hevében Négyesi Sándor felkapta ásó­ját és Vigh József feje felé sújtott. Vigh kivédte az ütést és most már ő rontott ellenségére. Kicsavarta kezéből az ásót és elhají­totta. Ekkor már birokra kelt a két ember. A kiáltozás még hango3abb lett és az éjszaka csönd­jében kigyült a tanya népe is. Vigh észrevette fe­leségét, akinek odakiáltott a dulakodás hevében: — Engedd el « kutyákatI Az asszony néhány pillanat alatt eloldotta a kutyák láncait, Vigh erre a dulakodás ingerült­ségében odakiáltott a kutyákhoz : — Hajrá Doktori Fogd meg Doktori A kutyák pedig a biztatásra nekirontottak Négyesi Sándornak, a földre döntötték. Amikor pedig a szerencsétlen ember már a földön feküdt, az egyik kutya súlyosan beleharapott Négyesi ballábába. A kutyaharapástól vármérgezés állott elö, Négyesi későn meni orvoshoz és néhány nap múlva bele­halt sérüléseibe. Vigh Józsel és felesége ellen pe­dig ezután szándékos emberölés büntette miait in­dult meg az eljárás. Vigh Józsefék azzal védekeztek a törvényszéki főtárgyalás alkalmával, hogy önvédelemből csele­kedtek akkor, amikor elengedték a kutyákat. Azt adták elö ugyanis, hogy először Negyesi támadott és amikor Vigh kicsavarta kezéből az ásót, fel­kapta a mellette álló kapát és ezzel támadt reájuk. Erre Vighék Négyesi elöl, állításuk szerint, mene­külni próbáltak. Négyesi azonban felkapta az eldobott ásót is és egyik kezében ásóval, a másikban pedig p kapával rontott utánuk; há­romszor kergette körül őket az istálló körül. Csak ezután, a végszükségben és önvédelemből enged­ték el ezután a kutyákat. Ha a kutyák egy perc késedelemmel rontottak volna Négyesire, ők el­vesztek volna, adták elő tovább vallomásukban Vighék. A törvényszék á lefolytatott bizonyítási eljárás után azonban nem állapította meg az önvédelmet, mert a tanuk azt adták elö, hogy Vighék akkor engedték el a kutyákat, amikor már elvették Né­gyesttől a szerszámokat és amikor már védtelenül állott. A biróság ezután bűnösnek mondotta ki Vighet és feleségét a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, mert megállapította, hogy Vighéknek nem volt ölési szándékuk. Ezért Vighet hat hónapi börtönre, feleségét pedig két hónapi fogházra ítélte, az enyhitö szakaszok alkalmazásá­val. Az asszony eseténél különös enyhítő körül­ménynek vette a biróság azt, hogy izgatott férjé­nek befolyása alatt engedte el a kutyákat Felebbezés folytán az ügy az Ítélőtábla elé ke­rült. A szegedi Tábla Orosz-tanácsa ked­den délelőtt foglalkozott az üggyel. A Tábla sem állapította meg a jogos önvédelmet és helybenhagyta Vigh József büntetését, mig az asszony büntetését egy hónapi fogházra szállította le. Vigh semmi­ségi panasszal élt és igy az ügy most a Kúria elé kerül. A KÖZSÉGI JEGYZŐK GYŰLÉSE Buda­pestről jelentik: Ma reggel 9 órakor kezdődőit a régi képviselőházban a községi és körjegy­zők országos közponli egyesületének közgyű­lése, melyen 300 jegyző vett részt. Dr. Konu János nyitotta meg a közgyűlést nagyobb be­széddel, majd a belügyminisztérium nevében Terstyánszky államtitkár szólalt fel. Vámos Ferenc, az egyesület főjegyzője, ismertette a községi háztartás előre megjósolt túlterhelését és az orvoslás szükségességéről szólt. Ez irányban határozati javaslatot terjesztett elö. Foglalkozott a közgyűlés a tárgysorozat során a falvakban törlénö .nemzetei enes propagan­dával" szemben elfoglalandó álláspontról is éa kimondták, hogy ennek letörésére sürgetik a rendlirvény becikkelyezését. Tiltakozott a köz­gyűlés a betrgápolási és gyermekvédelmi költ­sögeknek a városi és megyei törvényhatósá­gokra való áthárítása ellen. lAki a pofonokat kapja! • Lon Chancy * flRásoc Igen érdeki kedden déleft lagos morfiun amely most 1 ért véget. Az állítólag ményei egy i Hosszú évekii gével kétegyb gazdálkodó. betegségbe ei gondosabb oi ki. A békés i i házastársak teljesíteni a t kellett alkalm listai csinos I a Ziigmond-I Alig volt n leány, amikot kezdett közeli beszélt és töl ellen, aki bet siör olyan kl ha elpusztuló vehetné Barn 1923 nyirá Ziigmondné i Ekkor egy all val feleségét i Barna Máriáv ban nemsokái agy, hogy ne vissza kellett bul lett az as tolt. Az assza kellett betérni halt Zslgmow hány nap mu töztek Barna Suttogni 1 Barna Mária A dolog a c ekkor mftr nj ZslgmoncUk asszonyt, mii is az embert tette címén er luxai vádolták Hát a gyilkos: A gyulai tfl főtárgyalás', uöiségét, de i d sz emberrő vesen udvarol vallomásokkal dlg megemUte t íatot adna, Syalkalomn $al Mg rőjé', b»JJo« mn egy keves Sads. Nem S£e. Azt is « Sör biztatta feleségét* amj Ssról; cslná aeg «kar szs mondotta azt kapacitálta Zi Alt mondotta ig elveszi, CM "'ÍZ olta mejj SSoi ^Márgyal! roly orvost i főszereplésével hétfőtől a Belvárostbon. I Telefon: irodai 2-58. cn legújabb bohózata Azonkívül:

Next

/
Oldalképek
Tartalom