Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-20 / 123. szám

20. 1925 október 20. DELMAQYARORSZAO „Azt akarjuk, hogy a haladásra törekvő magyar szellem legyen úrrá Magyarországon a régi határok között." Löw Lipót emlékezete a szegedi zsidó hitközség dlszülésén. Díszes külsőségek között, belsőséges, meleg ün­nepe volt vasárnap délelőtt a szegedi zsidó hit­községnek. Löw Lipótnak szentelték ezt a dísz­közgyűlést, azon a napon, amikor ötven eszten­dős fordulóhoz érkezett el Löw Lipót halálának napja. A hitközség külön ünnepi szónokot kért fel erre az alkalomra, hogy megemlékezzen nagyem­lékű papjáról. Dr. Baracs Marcellt kérték meg az ünnepi beszéd megtartására, akit erre a szerepre nemcsak kitűnő és elismert szónoki képessége predesztinált, hanem maga az a tény is, hogy mint Löw Lipót unokája közvetlenül közelről is­merte a tudóst, a tanitót és az embert. A hitközség nagyterme előkelő közönséggel telt meg már jóval féltizenegy előtt ugy, hogy soknak .nem jutott hely. Ki kellett nyitni a terem melletti ajtókai és még kivül is hallgatták a bensőséges megemlékező szónoklatokat Elsőnek dr. Biedl Samu elnök szóialt fel, aki bensőséges szavakkal emlékezett meg elöljáróban a félszázaddal elóbb elhunyt Löw Lipótról. Életé­ről, szenvedéseiről és sikereiről emlékezett meg röviden. — Amikor a szabadságharc után becsukták mögötte a börtön ajtaját, egy ország tap3a és ro­konszenve kisérte. Ma nem ilyen rózsás a magyar zsidóság heyzete. Ma küzdeni kell a puszta éle­tűnkért, a remény kevés kilátásával, hs amikor néhány év előtt Löw Lipót fia mögött csukták be a börtön kapuját, akkor nem kisérte egy ország rokonszenve. — Azt mondom azonban, hogy még sem ve­szítjük el reményünket. — Ez a közület telve van Löw Lipót szellemével. Ez az ember tette naggyá és magyarrá a közsé­geket és ezt a szellemet nagynevű fia csak öreg­bítette. Az ötven éves fordulón kötelesség meg­emlékezni kegyeletesen Löw Lipótról. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Baracs Marcell emelkedett szólásra. Hosszantartó taps fo­gadta a kiváló szónokot. — Köszönettel kell kezdenem beszédemet — mondotta dr Baracs —, hogy ez a hitközség en­gem talált méltónak arra, hogy az ötven éves for­dulón megemlékezzem Löw Lipótról. Olyannak látom magara most, mint a napba visszahulló bolygót, amikor nagyatyám szelleméről és életéről kell iu szólnom. Gyermek vagyok, gyermek lettem Újra, elém tárul « nagyatyai szegény, de lelkiek­ben gazdag hajlék. Fejemen érzem áldását és áldó kezét. Látom magamat, amikor nekiindulok tanításaival. Vérének örökösei kevesen vagyunk, de lelki örököse mindenki, aki szellemében él, aki nem a földi, hanem a lelki javakban keresi az élet értelmét. Lelki örököse mindenki, aki magyar és egyben zsidó. ' " _ Löw Lipót az első volt, aki a zsidó gondo­latot magyarrá vértezte át. Amikor a haza vesze­delméről volt szó, legyvert fogolt ő, a hontalan zsidó. Nevelője és vezére volt a magyar zsidóság­nak. Tanitott, nevelt, meggyőzött, lelkesített ­ság mégis győzedelmeskedett, újból egyesülhettek szeplőtlenül kimagasló papjukkal. — Azóta elnémult a magyar zsidóság hazafiat­lanságának vádja. Az történt azonban, bogy egye­sek a magyarság legősibb ellenségével akartak szövetkezni. (Egyszerre hangzott el a hallgatóság közül: Cuza! Cuza!) — A nyers erőszak ideje is megszűnt, ma már finomabb eszközökkel dolgoznak ellenünk. Azt tart­ják, hogy a törvények megfelelő alkalmazásával is lehet a zsidóságot sújtani. Ez azonban nem szün­teti meg ragaszkodásunkat erkölcsi és földi jogaink­hoz, hanem e&k fokozza. A jogtalanság sohasem válik joggá. Nem lehet hamis játékkal becsülete­sen nyerni! (Óriási éljenzés.) — El fognak múlni a mi uj megpróbáltatásaink is. Csak botor és gonosz ember az, aki ma rontja küzdőtársának erejét. A zsidóság küzdeni akar a magyarság boldogulásáért. Azt akarjuk, hogy a haladásra törekvő magyar szellem legyen úrrá Magyarországon a régi határok közt a régi virág­zásban. Löw Lipót hitével és elszántságával me­gyünk előre. Dr. Baracs Marcell ezután felállította az egész hallgatóságot és Löw Lipót azon szavaival tétetett uj fogadalmat a közönséggel, amely szavakat a nagy pap mondotta akkor, amikor a zsidóság egyen­jogúsítása megtörtént. Dr. Baracs szavaira a fel­állott közönség a következőket mondotta utána: i „Fogadjuk, hogy felséges Királyunk iránt tán­toríthatatlan hűséggel viseltetünk. Fogadjuk, hogy a magyar nemzetért és a magyar hazáért, ame­lyen kívül nincsen számunkra hely, lelkesedéssel fogunk lángolnii Fogadjuk, hogy a magyarnem­zethez jóban és rosszban rendületlenül regasz­kódunk! Fogadjuk, hogy a magyar nyelvet, drága kincsünket megőrizzük I Ámen\ A megható jelenet után zugó tapsorkán ünne­pelte percekig dr. Baracs Marcellt. Az ünneplés lecsöndesedése után ismét dr. Biedl Samu állott fel és az álló közönség előtt meleg, keresetlen szavakkal mondott köszönetet azért a fölbecsül­hetetlen munkáért, melyet dr. Baracs az egész magyar zsidóság érdekében kifejtett, amikor odaállott az üldözött és ártatlanul bebörtönzött pap védelmére. Dr. Baracs ezzel megmutatta a lipusát az igazi magyar jogvédőnek. A hitközségnek eddig nem volt alkalma meghálálni ezt a nagy szolgálatot és most itt, a nagy nyilvánosság előtt mond nagyon hálás köszönetet. — Nem adhatunk semmit — mondotta dr. Biedl Samu —, de örömmel tudjuk azt, hogy ilyen em­ber közénk tartozik. Dr. Baracs a köszönő szavak elhangzásánál meghatottan állott szemben Biedllel, majd mind­össze ennyit mondott: — Köszönöm, köszönöm, köszönöm. Zugó tapsokkal fejeződött be ezután a dísz­közgyűlés. Mikor szűnik meg az ellenőrzés? A népszövetség! főbiztos szabadságra mtgy. Ságra kerülni. Politikai körökben vita tárgya hogy 1926 julius 1-én. amikor is a szanálási Időszak végetér, megszűnik-e az ellenőrzés? A népszövetségi főbiztos előbb valószínűleg Pá­risbi, majd Bosztonbi utazik, ahol rokonsit látogatja meg. Egyes információk szerint az ellenőrzés megszűnésének időpontja tekinteté­ben nincs előzetes megállapodás. Budapest, október 19. Smiih Jeremiás nép­siövetsígi főbiztos, aki a mull bélen Bethlen István gróf miniszterelnökkel és Bud Jinos pénzügyminiszterrel tanácskozásokat folytatod, a jö/ö hét végén kezdi meg kéthónapos sza­badságát. A pénzügyi főbiztosi jelentések távol­létében elmaradnak, ugy hogy a legközelebbi Jelentés 1926 februárjában fog csak nyilvános• és az öt év óla sznneielő szeged—nagykikíndaf vasútvonalnak október lő-én kellett volna meg­nyitni*, de a forgalom még sem indult meg, mert a jugoszlávok részéről ujabb nehézsége­ket támasztottak. Röviden jelentettük azt is, hogy ezek a nehézségek az élöállaiforgalom lebonyolítása miatt keletkeztek. Most, mint ille­tékes helyről megtudtuk, a forgalom megindu­lását tényleg az élöállaiforgalom kérdése aka­11HD. —. dá'yozta meg. A jugoszláv kormány ugyanis példát adott. Tudásra és műveltségre nevelte a nogyobbszabdsu sertés- és szarvasmarhaexpor­zsidóságot, hogy egészen magyarrá lehessen. M akaf leb0oyoiitatti a szeged-nagykiklndat Megmutatta, hogy a zsidóság és a hazafiság össz- |W|fltoB| a magyar kormány azonban nagyobb­hangban tud lenni. beszédé- mennyiségű élőállat behozatalát nem engedte unrJaTlZbnfpl^a SMakit ma xi meg. Ez a kérdés egyébként már huzamos8 idő B2S áufa^k bT^v dnek. Ha nem óta problematikus, hiszen már a háború előtt tudí mJhTi hSért nem vagy "méltó az is éppen fl sertésbehozatal, illetően a kivitel é£te« ^^mondottó Löw Lipót A sSbadságharc miatt keveredtünk Szerbiával vámháboruba. kudarca után Hayiu fog.yaP lett, becsukták mö- Jugoszlávia ínalexportja e,időszerint Bel­götte az Újépület kapuját. ,: ^ I grád, Vinkovce, Zágráb, Sleinb.uck, Marbur­- Naplójában emliti meg Löw Lipót, hogy „egy át irányui Auizlrii éa Nyugateurópa felé. Piroska István nevű derék csongrádi ember nagy; cnnek a VOnalnak a te'j isitőképessége azon­szerü szolgálafaival tette elviselhetővé a fogságot. naoy0n csekély. Jujoszláviának tehát első­Azóta d2 naevot haladtunk előre... mondotta dr. I oan n«*yy. ^ Miért maradt el a szeged—nagykikindai vasút megnyitása? Ujabb tárgyalás indul meg a vasút ügyében. Az elmúlt csütörtökön közöltök már, hogy irányítsa exportját Nyugafeurópaifclé, mert a magyar vonalak teljesítőképessége nagyobb. eszméi Azóta de nagyot haladtunk Baracs. kezével hátra felé mutatva. - Löw Lipót ugy halt el, hogy látta győzedelmét, látta, amikor teljes jogot nyert a ma­gyar zsidóság. Látta a kereskedelem és ipar fejlő­dését és látta, hogy a zsidó sokkal hamarabb magyarosodik, mint bárki más. ~ Tisztelt közgyűlés, Löw Lipót élete a roman­tikus korszakra esik Halálakor megszűnt a ro­rangu érdeke, hogy a magyar vasutakon át mint a marburgi vonalé. Migyar részről azonban a Balkánról irányuló állatbehozatalt nem lehet megengedni, mert hi­szen a megcsonkított ország állattenyésztése is válsággal küzd és a magyar állattenyésztés vissza akarja szerezni iéii elvesztett piicait. A behozatal nemcsak, hogy az árakat csökken­tené, hanem valúsággal megakadályozná az ál­lattenyésztés további fejlődését. A szikkörök véleménye szerint Magyaror­szág ezen az alapon nem engedheti meg a Jugoszláv állatbehozatalt s legfeljebb tranzttó forgalom léphet újból életbe. A jugoszlávok ki­zárólag export-politikájukba akarják állítani a kikindti vasútvonalat és valóságos közgazda­sági zsarolással próbálják megbiusitani a ma­gyar részről barátságos megegyezést. A vasút­vonal megnyitásával kapcsolatosan egyébként ujabb tárgyalások indullak meg s birek szerint kompromisszumos alapon akarják megoldani a szeged—nagykikindai vasútvonal megnyitásá­nak fontos kérdését, ifc—ifc Iff. SSSX Szenes Béla nem sértette meg darabjában Tömörkény István emlékét. Régebben közölte már a Délmagyaronzág, mantikus kor u«. ———,-v - . . . anyagiasság. És az anyagiasság beköszöntésevei beköszöntött az antiszemitizmus is. Az aniiszant­tizmus csak ürügy arra, hogy a zsidóságot ki­zárják a versenyből. Eleinte a hazafiatlansá^ vád­. ma már lennénk. — Azért kellett Löw Immánuel ellen a hamis vádat kovácsolni, hogy ezzel bebizonyítsák a pi­dók hazafiatlanságát. Azt mondották, ha Löw Im­mánuel hazafiatlan, akkor egyikünk sem érdemli ®eg, hogy éljen éa boldoguljon. Önök, akik élén « igaz ember áll éa akiknek elnöke dr Biedl yamu, tudták hogy a vádak meiőben valótlanok S8. tudták, hogy ez a harc valamennyiünk ellen Wyt és tizenhárom hónap után, amikor az igaz­dirablát, amelyet a izinház igazgatósága elő­adásra már elfogadott, uióbb visszautas! otlák, mert keaveletsértőnek tartották. A ízinház ren­dezőié ezt természetesen közölte a szerxővel s (Jvlatort a dolog fővárosi lipok nljin nyilvá­nosságra A kegyeletsértést Szenes Béla allitó­l" gazzal követte el, hogy Tömörkény Isiván­nak, a nagy magyar Írónak - akit a szege­diek eiéaz szivükkel a magukénak vallanak ­há ás emlékűnkben élö annyira kedves alakját 2.,-Máhin kifiiurázta. Ezen a cimen ísmeret­hSHftU* hogy a vígjátékot Siegeden r adják dö Akik ezzel . kívánsággal föl­Motek, a darabot aligha látták, vagy olvas ák Forráiuk valószínűleg a Színházi Élei cimü lap volt Szenes Béla darabjáról közöli ismerte­tésével. Tudomásunk volt arról, hogy a Szín­házi Élet egy meglegyzésének alapján annak idején Móra Ferenc, mint Tömörkény u óda és másfél évtizeden keresztül legbizalmasibb ba­rátja is magyarázatot kért levelűén Szenes Bé­lától. Épp azért kérdést intéz űnk Mórához, mi volt ennek a levélváltásnak a tárgya. Móra a a következő választ adta: — Amint Olaszországból hazatérem, fölkere­sett Tömörkény István leánya, megmutatta a Színházt Élet szóbanlévő számát és arra kért, adjak tanácsot, hogyan védhetnék meg Tömör­kény István emlékét ilyen kegyeletlen beállítá­sok ellen. Azt válaszolom, hogy nem tudok elképzelni magyar irót, aki annyira megtévelye­dett Ízlésű és annyira vakmerő ember volna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom