Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-18 / 122. szám

Ara 3000 korona. DHMAGYARORSZAG tMrkwtóségi Deik Perenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, öai«s<tnkönyviár ta Jegyiroda: Dagonics-ttr 11. Telefon Bt», •yaadm Petőfi Sándir-sugárut 1. szám Telefonszám 19-34. Gondolatok Locarno felől. Mikor innak idején meglőtt a népen »Misáit HCfer Szegedre, amiből megfedtük, hogy Pnemjslt tiktikai okokból kiürítettük, egyik újságírót a közlési vágy levitt« az uccára. Két«égbeeietlen ulságolta ot nindenkinek, akit talált, hogy Przemysl eletet'. — Ejnye, he|nye — csőválta meg a fíjét sietős szánalommal egy köziirrert szegedi polgár —, hát nagy kár volt szögényérf. Szöged! volt, ugy-e? A mrgyar közönség alighanem ugy van Lccarnoval is, mint derék polgártársunk volt a gácsországi hircs várral. Ha lát]« az újságjában a sohase hallott hely nevét, megcsóválja a fejit inkább méreggel, mint szánalommal és átlipoz a cikken. Azt gondolja magában, hogy az iz njságciináló se érdemli meg a kenyerét, aki ilyenekkel tölti meg a lapot, ahelyett hogy valami síép rablőgyilkosiágot találna k>. (Ámbár nem nagyon kell azt találgatni mostanában, mert kerfll magától is, bála a daliás időknek. A gyilkos urak nem akarják megérteni, hogy amiért a háborúban dicséret Járt, miért Járna motl azért kölél?) Igen, ez így van, akár jól vin, akár nem Jól van, hogy a magytr ember sehogy se tud lelkendezni a külpolitikai újságokért. Mi basznunk volt RapiIIobó), Genfből és mi közünk Locarnohoz, döntőbirósághoz és mi közünk azegéiz Népszövetséghez? Javult-e azóta valamit a sorunk, mióta Európa legszebb helyein nagy tzónoklatokit mondanak és pezsgővel koccintanak a diplomaták az emberiség üdvére? Ezek a konfcrecciák bizonyára nagyon kellemes kirándulások és kétségtelenül egészségűkre is válnak azoknak az ilfutzíris politikusoknak, akiket részben karrikaturák, részben fotográfiái felvételek mutatnak be a nyéjas olvasónak, — de nekflnk magyíróknak még egyetlen konferencia se vált egészségűnkre. Higyjanak nekflnk békét a világ okosai a Locarnoikkal, mink inkább azt szeretnénk Tudni, hogy mit eizflnk a télen. Mert azt ludluk, hogy mivel fütenénk, ha ránk volna bizvr. A Trianon óta tartott konferenciák aktáival fitenénk, a Jő reggelit neki! Nem azt mondiuk, hogy ez a mi véleményünk a világ u] berendezésére szolgáló konferenciákról, — ez a magyar kOzönség véleménye, amivel azonban mi re tudnánk valami lelkesen szembeszállni. E ismerjük, hogy a Népszövetség Jóizándéku palánta vol>, de azt is látjuk, hogy ebből a palántából soka se fakad piradicsomkert az emberiségnek. A gondolat célozhatta a népek (estvéri izüvétségét, de a gyakorlatban a győztesek balalmi szövetsége lett be!ö!e. A nagy győztesek ölnek az asztalfőn, a kis győztesek toroznak az asztal végén és mind egyformán be>besugnák az asztal alá, ahol a legyőzőt ek vsnnak, akik most már nem panaszolhaljlk, hogy őket nem vették be a Népszövetségbe. Ifcenis bevették, egészen be van. nak véve, ki se látazanak az asztal alól, csak arról tudni meg, hogy ott vannak, hogy eljajditják, vagy elkáromkodják magukat, mikor beléjük rugnik. Egészen Jól meg lehet érteni, hogy a magyar közvéleményt nem érdekli, hi a feje tetejére áll is a Népszövetség. Már csak azért se érdekli, mert a közvélemény értelmesebb fele tisztában van vele, hogy a mi sorsunk nem a népszövetségi konferenciákon dől el, hanem ilthon. Minden népnek a maga kezében van a sorsa, ami nem jelenti azt, bogy minden nép egy üvegbura alá szigetelheti magát a többitől. A mi bajunk éppen az, hogy hittünk egy kfllön magyar glóbusban és kigondoltunk egy kfilön magyar Istent, aki a mi glóbusunkra vigyázzon s azt a maga felelősségére megőrizze akkor is, ha mi magunk felelőtlen ostobaságokat Minálunk rajta. Aminthogy ciinálluok ii, a háború előtt is, a háború alatt is, azóta pedig egyebet Szeged, 1925 október 18, VASÁRNAP se csinálunk, ciak ostobaságokat halmozunk ostobaiágokra. Mi haszna volna most azok fölött seregszemlét fartanunk? Az ország nagyrészít e* kártyáz'uk a háborúban, amit már a második eszter.de ben senki se fudotf, mfrt vívtunk, sőt a regszavahihetőbb memoárok pötvesztes Önvallomásai szerint sort unk intézői már a megindulásakor elveszettnek tartottak; — de azért négy esztendeig viseltették velünk a háborút. Most ugyanez történik azzal a kis majorral, ami a nagy országból megmaradt Lehetetlen, hogy sorsunk mai intézői ne tudnák, hová visz a reakciónak az az u'ja, amin hat év óta haladunk, eleinte száguldó rohanással, most lassú, de annál kitartóbb döcögéssel. Minden ország kezdi már kiheverni a háboius sebeket, amelyeket mindenütt a demokrácia friss levegője heggeszt be, — minálunk a demokrácia gyűlölt és kerfllt, mint a bélpoklosság. Minden ország a nap felé nyújtogatja a karjait, Előfizeitsi árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 korvasár- es ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 122 szám. a sötétben csirázó növény életösztönével — mi hátrafelé eresz flnk indákat, a Btch-korszakon is tul a Metternich ásatag világa felé. Az európai politika, a győztesek Népszövetsége ebben a hibás? Megtiltotta azt nekflrk akár békeszerződés, akár konferencia, hogy nyomorúságunkban uj életlehetőségeket keressünk és m'nden szervünkkel a mi korunkat megvilágító eszmék felé fordulunk? Akik elvetlék hegyeinket, vizeinket, kincses városainkat, azok elvették a józan estünket is, amely előre vezetne, nem visszafelé? Nem, azt odadobtuk ráadásnak a megrablóinknak, az egyszeri szőlősgazda módjára, aki látván, hogy szőlőjét a jég veri, maga is nekiesett doronggal a tőkéinek. ,No nézzük, Isten, mire megyünk kelteni" No nézzflk, hogy az ellenségeinkkel egy ült hogy tudjuk elpusztítani tobzldó gyülö etünkben önmagunkat. Ügy, bogy se Is'en, se semmiféle Népszövetség többet összerakni ne tudjon bennünket. A kormány tiltakozik Prágában belügyeinkbe való beavatkozás ellen. Budapest, október 17. Félhivatalosan jelentik : A csehszlovák parlament csütörtöki ü'ésén a parlament elnöksége engedélyt adett arra, hegy a fölszólald képviselők kizárólag magyar belügyi kérdésekkel kapcsolatban nyilatkozatot tegyenek. Illetékes helyen közlik a Magyar Távirati Irodával, hogy magyar kormány utasította a prágai követet, hogy a cseh-szlovák parlamentben az elnökség beleegyezésével a magyar belügyekbe történt ille\éktelen beavatkozás ellen a cseh-szlovák kormánynál tiltakozzék. A német delegáció elhagyta Locarnot. November 15-én üritik ki a franciák Kölnt, Aachent ás más rajnavidéki városokat. h német minisztertanács hétfőn tárgyalja a Iocarnoi megállapodásokat. Locarnot. A német delegáció elutazása előtt Locarno polgármestere a külföldi diplomaták tiszteletére bucsubanketfot adott, amelyen 60 delegátus jelent meg. Ruska polgármester búcsúbeszéde után Luther szólalt fel, majd Chamberlain köszönte meg a külföldiek nevében a szíves vendéglátás', rgyben köszönőlevelet nyújtott át a polgár mes'ernek, amelyet valamennyi delegátus aláirt. (Budopestt tudósítónk telf fon jelentése.) Lccirtoból jtlentik: A német delegáció ma délután különvonaton elhogyta Locarnot. A német államférfiakat hatalmas tömeg kiiérte ki a pályaudvarra és az utolsó pillanatokban ia az íulogram kérők százai ostromolták Luther kar cellár és Stresemann külügjminiszter szalon kocsiját. A német delegáció különvonatán utazott el Skzrlnszky lengyel külügyminiszter is, aki Berlinen át tér haza. Briand és Chamberlain holnop hagyják el (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből Jelenlik: Hétfőn délelőtt a minisztertanácson tárgyalja le a bitedalmi kormány a Locatteban kötött megállapoáásokat. Kedden pedig megbeszéléseket fognak folytatni a rajnai tartomány ügyében a locarrol szeizödéstk nyomán szükségessé vált Intézkedéstktől. Luther kancellár és Stresemann külügyminiszter szerdán a birodalmi gyűlés külügyi bizottságának számolnak be a Iocarnoi megállapodásokról. Párisi jelentés szerint Briand külügyminiszter Locanoból való visszatérése után magához kérette a rajnai megszálló sereg és hadveze'őség képviselőit, valamint a nemzetközi rajnai bizottság francia tagját, hogy a megszállás megszüntetéséről, enyhítéséről és az első zó* a kiürítéséről megállapodjék. Minden valószínűség szerint már november 15-én teljesen ki üritik Kön, Aachen, Crefeld, München-Glatzbach és DUren városokat. Incidens az utolsó focirnoi napon. — A Piizza Qrande árkádai alatt ma az utolsó napon történt meg az első incidens. A párisi L'Oevre Iocarnoi tudósítóját egy fascista az árkádok alatt megállította és megkérdezte, hogy ö irta-e lapjában azt a cikke', amelyben a Villa Farinclli-1 őrző fekete ingetekről azt állította, ,A támadásnak személyi éle nem volt", hogy sölétképü akasztófa-arcúak. Az újságíró Igennel válaszolt, mire a fascista kétszer arcaiütötte. Az incidens után • megtámadott újságíró kijelentette, hogy: ,a támadásnak semmi személyi éle nem volt.' Vandervelde érdekes köszönete. Locarno, október 17. Az értekezlet tegnapi záróülésén Briard beszéde után Vandervelde a következő nyilatkozatot tette: — Mint Belgium képviselője, csatlakozom azokhoz a szavakhoz, amelyek most elhangzottak. Mir denki közülünk, akik itt egybegyűltünk, örömmel és büszkeséggel vállaljak azt a részi, bármilyen szerény legyen Is az, amellyel a létrejölt nevezetes eredményhez hozzájárul• hátiunk. Mindenki megtett minden tőle felbetöt, hegy e?t az eredményt elérjük. — Nem lehet elég nyomatékosan elismeréssel adózni Chamberlain tisztán látó lojalitásának, Briand békeakaratának, Scialoja jogászi tudásának, — és amit különösen szeretnék kiemelni: annak az eltökélt bátorságnak, amellyel Luther és Stresemann Némelorizág igazi és tartós érdekeit tudták védeni ama honfitársaikkal szemben, akik inkább néznek a múltra, minta jövőre. A legnagyobb ösztönző erő, amely minket e célhoz elvezetett, az a mérhetetlen vágyakozás volt, ameljet a népek éreznek, — még pedig