Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-17 / 121. szám

ára 2000 korona. •MfkasitOségi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, BaiMAakOnyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér U. Teleton 30fi. Hymd«! Petöil 8ánd jr-sugárut 1. »ám Teleionszám 18-34, Auróra-kör 1925-ben. A magyar irodalomtörténet ismer már egy Auróra-kört. De nem a 20., hanem a 19. szá­zad elejérő'. Tagjait Kisfaludy Károlynak or­szágszerte kedvelt, magas irodalmi nivóju folyó­irata, az Auróra nevelte, amelynek munkatársai között találjuk Vörösmartyt, Köcieyt, Kazin­czyt, Berzsenyit, Bajzát, Czuczort és Toldyt. Az Auróra cimü folyt irat körülbelül ugyanazt a szerepet töltötte be a 19. század elején, mint aminőt be ölt most a 20. század elején egy másik folyóirat, amely azonban nem évenkint, hanem kéthetenkint jelenik meg és amelynek a mostani Auróra-kör hadat üzen. N»m lesz érdektelen ideírni, hogy Babits Mihály, Biró Lajos, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móricz Zzigmond és Scböpflin Aladár a főerősségei ennek a folyóiratnak. Tudjuk, hogy akadnak, akiknek nem tetszik a párhuzam, amelyet itt felállítottunk. Ezeken azonban nem segíthetünk. Nekünk már csak Móricz Zzigmond a nagy magyar író és nem Pékár Gyula. És az e'even, meg magvas irodalmi életet, mely nemcsak uj Írókat, hanem egész írói gene­rációt nevel, annak a folyóiratnak a hasábjain élvezzük, amelynek élén az Ignotus neve áll és nem azén, amelyen a Császár Elemér neve állna, ha ez a folyóirat egyáltalán meg tudna Jelenni. Folyta'hatnánk még a párhuzatot 19 meg a 20. század első évtizedei irodalmi éle­tének hasonlatosságáról. De most már egészen rövidre szabjuk ebbeli mondókánkat és kizáró­lag a Zsirkay János, meg sokorópátkai Szabó István-féle nagy magyar írók kedvéért jegyez zQk meg, hogy az Auróra-kör, mely vezér­w" irodalmunkba*, nem védte a tár 83JSÍ POlÜlkaÍ reakCÍŐ akkor te düledező Az irodalomtörténet pedig, bocsánat, hogy Szegedet csak most tudtuk meg, uj dicsősé­ges lappal gazdagodik. Készül a porondra ki­állni az uj Auróra-kör, no nem a régi hagyo­mányainak letéteményese, nem is az ismert destruktív módon, a maga erejéből, tehát pök­hendien, hanem a jó öreg kurzus receptje szerint, közpénzekből. Arról most nem is be­szélünk, hogy a 19. század eleién az Auróra cimü ío'yóirat azzal a 400 forin tal indult, amelyet Kisfaludy Sándor 1820-ban nyert meg mint Marczibányi-dijaf. Pedig beszél­hetnénk erről is. Végül is volt Kisfaludy Sándor olyan fajt agyar is, meg olyan író is, mint Lendvai-Lebner István. Es ha ő nem sajnálta felajánlani irodalmi pályadíját egy az irodalmi életet fejlesztő folyóirat céljaira, mért sajnálják Császár Elemérék, akik köiölt nincsenek ugyan világrengető tehetségek, de fölös számmal van­nak — Isten látja lelkünket, minden sértő szán­dék nélkül mondjuk — akadémiai pályadíj­nyertesek. De nem is ezen fordul meg a dolog. Az Auróra-kör, már a mostani Auróra-kör, karácsonyra könyvtt akar megjelentetni. Nem árulják el, hogy megelégszenek-e ezzel az egy számmal, abban azonban, ugy látszik, egészen bizonyosak, hogy a közönség nem fogja venni őket. Valamiből pedig fedezni kell a kiadás költségei', ha egyszer valaki erőnek erejével ki akar adni könyvet Persze ki födözze más, ®int a városok, amelyeknek el lehet mondani, nemcsak azért, mert a papír, hanem azért is, mert iiodalmi kérdésekben a legtöbb hatóság is türelmei, hogy azok a könyvek, amelyeket kedvel és vesz a közönség, erkölcstelenek, szellemükben és s'ilusukban magyartalanok, majd mi hozunk erkölcsös és nemzeti szellemű könyveket, ig*z, előie tudjuk, hogy az ö dög nek se fognak kelleni, de azért hozunk ba |j, az alkotmány védbástyái, pénzt ad:ok rá nekünk, iz irodalom védbástyáinak. Hát ez ar, ahogyan nem játszunk. Igaz. a 19. század ele.én előbb létesült az Auróra folyóirat él esik jóval ulána alakult mrg az MAGYARORSZÁG Kiötizetesi árak: Egy búnapra helyben 4U.U00 kor., Budapesten is vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap &.00 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. 1. évfolyam, 121. szám. hanem bálványozott is a közönség és akik kö­zül nem egyet emelt az elmúlt évszázad iroda­lomtörténete Iegnagyobbjifnk közé. Nekünk igazán nem fá|na, csak tel|esen hiába­való, tehát könnyelmű dolognak tartanánk, ba ) a tanács adna valamit ennek a könjöradomá­1 nyokból éldegélni akaró, egyáltalán nem kétes­értékü irodalmi vállalkozásnak. As Auróra nevet azonbin megnemesiti a magyar irodalonban a dictőiég patinája. Ezt vtdiűk meg, amikor ki skarják használni ismert jelszavak cégére alatt és eliimert irodalmi tekintélyeket destruáló módon. MMMMMMMMMMMMMMMMWMMMMMWiM • Franciaország, Németország, Lengyelország és Csehország többé nem viselhetnek háborút egymás között. Véget ért a locarnoi konferencia. — A német—lengyel és a német-cseh döntö­biróságl szerződést Franciaország garantálja. — Az összes szerződéseket aláírták. (Budapesti tudósítónk te le fon Jelentése.) Locarnoból jelentik: Brtand külügyminiszter ma megisérte a német delegációnak, hogy még a nyugati szerződés ratifikálását követő hónapban jelentós közigazgatást könnyítéseket léptetnek életbe a Rajna-tartomány beit megszállés kérdésében. nA.j- .kui— « *-* — Szeged, 1925 október 17, SZOMBAT Auróra-kör. Most megfordítva történik. Az előbbi folyamat valahogyan sokkal természete­sebb, nemzetibb és irodalmibb volt és a két alakulásnak egymásutánja szoros vérrokonsági kapcsolatban alit az akkori viizonjokkal. A mostani alakulások egymásutánjának és körül­ményeinek is megvan a viszonyokkal való némi kapcsolata. A mostani Auróra-körnek tagjai és bizonyára a kiadat dó könyvnek szerzői közölt csupa olyan irók vannak, akiket nem szeret és nem olvas a közömég. A 19 századbeli Auróra folyóirat és kör tigjai közölt pedig olt voltak mindazok az itók, akiket nem ciak olvasott, • MWMMrtMMMVMrtMMMVMÍMNMSfMNM Páris, október 16. Lccarcoból jelentik: Dr. Luther birodalmi kancellár és Stresemann kül­ügyminiszter Kempnet államtitkár megérkezése uián, aki Berlinből magával hozta a birodalmi kormány utchó utasi áaait, Chamberlain szalon jában találkozott Brtand és Vandtrvelde kül­ügyminiszterekkel. Németország azon igyekszik, hogy a Iocatnoi szerződis aláírásakor a szö­vetségesektől biztosítást kapjon arra vonatko­zóan, bogy a rajnai terület megszállási rend­jében tojhltisek Jognak bekövetkezni. Kijelen­tették, bogy bár ök a versaillesi szerződét ha­tárain belől maridnak, mfgis őszinte óhajtá­suk, hogy a nemzetközt megszállás megváltoz­tatása Javalton. A külügyminiszterek konferenciájának ma volt a zdtóülése, amelyen valamennyi Locarno­ban Időző mlnlsiter risztvett. összesen nyolc egyezményt Írlak alá. Így a rajnai szerződést, a döntőbírósági szerződést, egy­részről Németország, másrészről Franciaország, Belgium, Lengyelország és Csehország közölt, aztán a konferencia zárt jegyzőkönyvét és végül két okmányt, amelyekben a francia kormány közli Csehországgal és Lengyelországgal, hogy Franciaország és Németország s a Lengyel­ország, valamint Csehország által megkötött döntőbírósági szerződésekben az aláíró felek ki­jelentik, hogy a jövőben egymásközt háborút nem viselhetnek. A szerződéseket hét óra 15 perckor itták alá. A záróülésen fölszólallak Brlatd és Stresemann, mig a záróbeszédet Chamberlain mon­dotta, aki a következő szavakkal fejezie be beszédét: — Az. ami ma történt — úgymond — előttem nem a vég, hanem a kezdet. A konferencia záró ülésének tartama alatt az igazságügyi palota előtt óriási tömeg gyűlt össze, majd a palota erkélyén megjelent Locarno polgármestere, akinek rövid beszédét a tömeg hatalmas ovációval fogadta. A várost este kivilágították. Párisból jelentik: Patnkvé miniszterelnök a locarnoi egyezmény szövegét pénteken délután közölte a minisztertanáccsal, amely annak minden pontjához hozzájárult és elhatározta, hogy Briandnak üdvözlő táviratot küld. Az Elysée elhagyásakor Painlevé az öt körOIvevO újságíróknak kijelentette, hogy a minisz­tertanács megindultan hallgatta végig azokat az egyezményeket, amelyek Európa vértől legjobban átitatott területére, a Rajnára vonatkoznak. A német-lengyel és a nímet cseh döntőbírósági szerződés szövege megegyez a rajnai egyezménnyel, ezeket azonban kizárólag Franciaország garantálja. A francia delegáció szombaton már el is hagyja Locarnot. Decemberben hívják meg Németországot a Népszövetségbe. ..jl j M-liX.S. J-l-J —" - ' -* ­(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Páris­ból jetemik: A népszöveségi tanács december 7-én ül össze, hogy Németországmk a Nép­szövetségbe való belépésére küldendő meg­hívást letárgyalja. Addig előreláthatólag az érde­kelt államok parlamentjei ratifikálják a Locar­noban ma megkötött szerződéseket. A minisztertanács döntött a valutakérdésben (Budapesti tudósttónk teletonjelentése.) Bud Jáncs pénzügyminiszter a mai miniizterianács­csal krpciolalban a következő nyilatkozatot tette : — A mai minisztertanács fog dönteni az uj pénzrgjség bevezetésének a kérdésében — mon­dotta a pénzügyminiszter —, hogy a többféle megoldás közül melyiket fogadja el. — A magem tészéről rendkívül sürgősnek tartom a döntési, mert feUétlenÜl szükséges, hogy ebben a kérdésben nyugvópontra jussunk. Ugy tervezem, hogy az aj pinzegység beveze­tésiről szóló Javaslatot már a jövő bét elején beterjesztem a nemretgyülésen és egyidejűleg megkérem a pénzügyi bizotttdg elnökét, hogy annak tárgyalását sürgősen tűzze kt. — A kormánynak az a szándéka, bogy a javallatot a pénzügyi bizottság tárgyalása után azonnal a nemzetgyűlés plénuma elé terjeszti. Amint a törvényjavaslat törvényerőre emelke­dik, a kormány azonnal meg fog tenni min­den intézkedést az uj pénz előállítása érde­kében. A miniiz'erfanáci éjjel 2 óra után ért véget. Konkrét megállapodás történt a pénzegység és az osztószám fölött. Miutín azorbin a minisz­tertanács határozatát közölni kell a népszövet­ségi főbiztossal, a minisztertanács nem volt abban a helyzetben, bogy a njilvánosság szá­mára nyilatkozatot tehesien.

Next

/
Oldalképek
Tartalom