Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-17 / 121. szám

ára 2000 korona. •MfkasitOségi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, BaiMAakOnyvtár és Jegyiroda: Dugonics-tér U. Teleton 30fi. Hymd«! Petöil 8ánd jr-sugárut 1. »ám Teleionszám 18-34, Auróra-kör 1925-ben. A magyar irodalomtörténet ismer már egy Auróra-kört. De nem a 20., hanem a 19. század elejérő'. Tagjait Kisfaludy Károlynak országszerte kedvelt, magas irodalmi nivóju folyóirata, az Auróra nevelte, amelynek munkatársai között találjuk Vörösmartyt, Köcieyt, Kazinczyt, Berzsenyit, Bajzát, Czuczort és Toldyt. Az Auróra cimü folyt irat körülbelül ugyanazt a szerepet töltötte be a 19. század elején, mint aminőt be ölt most a 20. század elején egy másik folyóirat, amely azonban nem évenkint, hanem kéthetenkint jelenik meg és amelynek a mostani Auróra-kör hadat üzen. N»m lesz érdektelen ideírni, hogy Babits Mihály, Biró Lajos, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Móricz Zzigmond és Scböpflin Aladár a főerősségei ennek a folyóiratnak. Tudjuk, hogy akadnak, akiknek nem tetszik a párhuzam, amelyet itt felállítottunk. Ezeken azonban nem segíthetünk. Nekünk már csak Móricz Zzigmond a nagy magyar író és nem Pékár Gyula. És az e'even, meg magvas irodalmi életet, mely nemcsak uj Írókat, hanem egész írói generációt nevel, annak a folyóiratnak a hasábjain élvezzük, amelynek élén az Ignotus neve áll és nem azén, amelyen a Császár Elemér neve állna, ha ez a folyóirat egyáltalán meg tudna Jelenni. Folyta'hatnánk még a párhuzatot 19 meg a 20. század első évtizedei irodalmi életének hasonlatosságáról. De most már egészen rövidre szabjuk ebbeli mondókánkat és kizárólag a Zsirkay János, meg sokorópátkai Szabó István-féle nagy magyar írók kedvéért jegyez zQk meg, hogy az Auróra-kör, mely vezérw" irodalmunkba*, nem védte a tár 83JSÍ POlÜlkaÍ reakCÍŐ akkor te düledező Az irodalomtörténet pedig, bocsánat, hogy Szegedet csak most tudtuk meg, uj dicsőséges lappal gazdagodik. Készül a porondra kiállni az uj Auróra-kör, no nem a régi hagyományainak letéteményese, nem is az ismert destruktív módon, a maga erejéből, tehát pökhendien, hanem a jó öreg kurzus receptje szerint, közpénzekből. Arról most nem is beszélünk, hogy a 19. század eleién az Auróra cimü ío'yóirat azzal a 400 forin tal indult, amelyet Kisfaludy Sándor 1820-ban nyert meg mint Marczibányi-dijaf. Pedig beszélhetnénk erről is. Végül is volt Kisfaludy Sándor olyan fajt agyar is, meg olyan író is, mint Lendvai-Lebner István. Es ha ő nem sajnálta felajánlani irodalmi pályadíját egy az irodalmi életet fejlesztő folyóirat céljaira, mért sajnálják Császár Elemérék, akik köiölt nincsenek ugyan világrengető tehetségek, de fölös számmal vannak — Isten látja lelkünket, minden sértő szándék nélkül mondjuk — akadémiai pályadíjnyertesek. De nem is ezen fordul meg a dolog. Az Auróra-kör, már a mostani Auróra-kör, karácsonyra könyvtt akar megjelentetni. Nem árulják el, hogy megelégszenek-e ezzel az egy számmal, abban azonban, ugy látszik, egészen bizonyosak, hogy a közönség nem fogja venni őket. Valamiből pedig fedezni kell a kiadás költségei', ha egyszer valaki erőnek erejével ki akar adni könyvet Persze ki födözze más, ®int a városok, amelyeknek el lehet mondani, nemcsak azért, mert a papír, hanem azért is, mert iiodalmi kérdésekben a legtöbb hatóság is türelmei, hogy azok a könyvek, amelyeket kedvel és vesz a közönség, erkölcstelenek, szellemükben és s'ilusukban magyartalanok, majd mi hozunk erkölcsös és nemzeti szellemű könyveket, ig*z, előie tudjuk, hogy az ö dög nek se fognak kelleni, de azért hozunk ba |j, az alkotmány védbástyái, pénzt ad:ok rá nekünk, iz irodalom védbástyáinak. Hát ez ar, ahogyan nem játszunk. Igaz. a 19. század ele.én előbb létesült az Auróra folyóirat él esik jóval ulána alakult mrg az MAGYARORSZÁG Kiötizetesi árak: Egy búnapra helyben 4U.U00 kor., Budapesten is vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap &.00 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. 1. évfolyam, 121. szám. hanem bálványozott is a közönség és akik közül nem egyet emelt az elmúlt évszázad irodalomtörténete Iegnagyobbjifnk közé. Nekünk igazán nem fá|na, csak tel|esen hiábavaló, tehát könnyelmű dolognak tartanánk, ba ) a tanács adna valamit ennek a könjöradomá1 nyokból éldegélni akaró, egyáltalán nem kétesértékü irodalmi vállalkozásnak. As Auróra nevet azonbin megnemesiti a magyar irodalonban a dictőiég patinája. Ezt vtdiűk meg, amikor ki skarják használni ismert jelszavak cégére alatt és eliimert irodalmi tekintélyeket destruáló módon. MMMMMMMMMMMMMMMMWMMMMMWiM • Franciaország, Németország, Lengyelország és Csehország többé nem viselhetnek háborút egymás között. Véget ért a locarnoi konferencia. — A német—lengyel és a német-cseh döntöbiróságl szerződést Franciaország garantálja. — Az összes szerződéseket aláírták. (Budapesti tudósítónk te le fon Jelentése.) Locarnoból jelentik: Brtand külügyminiszter ma megisérte a német delegációnak, hogy még a nyugati szerződés ratifikálását követő hónapban jelentós közigazgatást könnyítéseket léptetnek életbe a Rajna-tartomány beit megszállés kérdésében. nA.j- .kui— « *-* — Szeged, 1925 október 17, SZOMBAT Auróra-kör. Most megfordítva történik. Az előbbi folyamat valahogyan sokkal természetesebb, nemzetibb és irodalmibb volt és a két alakulásnak egymásutánja szoros vérrokonsági kapcsolatban alit az akkori viizonjokkal. A mostani alakulások egymásutánjának és körülményeinek is megvan a viszonyokkal való némi kapcsolata. A mostani Auróra-körnek tagjai és bizonyára a kiadat dó könyvnek szerzői közölt csupa olyan irók vannak, akiket nem szeret és nem olvas a közömég. A 19 századbeli Auróra folyóirat és kör tigjai közölt pedig olt voltak mindazok az itók, akiket nem ciak olvasott, • MWMMrtMMMVMrtMMMVMÍMNMSfMNM Páris, október 16. Lccarcoból jelentik: Dr. Luther birodalmi kancellár és Stresemann külügyminiszter Kempnet államtitkár megérkezése uián, aki Berlinből magával hozta a birodalmi kormány utchó utasi áaait, Chamberlain szalon jában találkozott Brtand és Vandtrvelde külügyminiszterekkel. Németország azon igyekszik, hogy a Iocatnoi szerződis aláírásakor a szövetségesektől biztosítást kapjon arra vonatkozóan, bogy a rajnai terület megszállási rendjében tojhltisek Jognak bekövetkezni. Kijelentették, bogy bár ök a versaillesi szerződét határain belől maridnak, mfgis őszinte óhajtásuk, hogy a nemzetközt megszállás megváltoztatása Javalton. A külügyminiszterek konferenciájának ma volt a zdtóülése, amelyen valamennyi Locarnoban Időző mlnlsiter risztvett. összesen nyolc egyezményt Írlak alá. Így a rajnai szerződést, a döntőbírósági szerződést, egyrészről Németország, másrészről Franciaország, Belgium, Lengyelország és Csehország közölt, aztán a konferencia zárt jegyzőkönyvét és végül két okmányt, amelyekben a francia kormány közli Csehországgal és Lengyelországgal, hogy Franciaország és Németország s a Lengyelország, valamint Csehország által megkötött döntőbírósági szerződésekben az aláíró felek kijelentik, hogy a jövőben egymásközt háborút nem viselhetnek. A szerződéseket hét óra 15 perckor itták alá. A záróülésen fölszólallak Brlatd és Stresemann, mig a záróbeszédet Chamberlain mondotta, aki a következő szavakkal fejezie be beszédét: — Az. ami ma történt — úgymond — előttem nem a vég, hanem a kezdet. A konferencia záró ülésének tartama alatt az igazságügyi palota előtt óriási tömeg gyűlt össze, majd a palota erkélyén megjelent Locarno polgármestere, akinek rövid beszédét a tömeg hatalmas ovációval fogadta. A várost este kivilágították. Párisból jelentik: Patnkvé miniszterelnök a locarnoi egyezmény szövegét pénteken délután közölte a minisztertanáccsal, amely annak minden pontjához hozzájárult és elhatározta, hogy Briandnak üdvözlő táviratot küld. Az Elysée elhagyásakor Painlevé az öt körOIvevO újságíróknak kijelentette, hogy a minisztertanács megindultan hallgatta végig azokat az egyezményeket, amelyek Európa vértől legjobban átitatott területére, a Rajnára vonatkoznak. A német-lengyel és a nímet cseh döntőbírósági szerződés szövege megegyez a rajnai egyezménnyel, ezeket azonban kizárólag Franciaország garantálja. A francia delegáció szombaton már el is hagyja Locarnot. Decemberben hívják meg Németországot a Népszövetségbe. ..jl j M-liX.S. J-l-J —" - ' -* (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jetemik: A népszöveségi tanács december 7-én ül össze, hogy Németországmk a Népszövetségbe való belépésére küldendő meghívást letárgyalja. Addig előreláthatólag az érdekelt államok parlamentjei ratifikálják a Locarnoban ma megkötött szerződéseket. A minisztertanács döntött a valutakérdésben (Budapesti tudósttónk teletonjelentése.) Bud Jáncs pénzügyminiszter a mai miniizterianácscsal krpciolalban a következő nyilatkozatot tette : — A mai minisztertanács fog dönteni az uj pénzrgjség bevezetésének a kérdésében — mondotta a pénzügyminiszter —, hogy a többféle megoldás közül melyiket fogadja el. — A magem tészéről rendkívül sürgősnek tartom a döntési, mert feUétlenÜl szükséges, hogy ebben a kérdésben nyugvópontra jussunk. Ugy tervezem, hogy az aj pinzegység bevezetésiről szóló Javaslatot már a jövő bét elején beterjesztem a nemretgyülésen és egyidejűleg megkérem a pénzügyi bizotttdg elnökét, hogy annak tárgyalását sürgősen tűzze kt. — A kormánynak az a szándéka, bogy a javallatot a pénzügyi bizottság tárgyalása után azonnal a nemzetgyűlés plénuma elé terjeszti. Amint a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a kormány azonnal meg fog tenni minden intézkedést az uj pénz előállítása érdekében. A miniiz'erfanáci éjjel 2 óra után ért véget. Konkrét megállapodás történt a pénzegység és az osztószám fölött. Miutín azorbin a minisztertanács határozatát közölni kell a népszövetségi főbiztossal, a minisztertanács nem volt abban a helyzetben, bogy a njilvánosság számára nyilatkozatot tehesien.