Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-27 / 104. szám

1925 szeptember 27. It Kun Bila. ízül, a főkapitányságra ma lossdgu bejelentés ér­zemenő intézkedéseket ás szerint ugyanis arról iten leleplezett konmu­időben a külföldről egy Fa is megindul, amely len akar btnyedalmal szerint, míg most sem ág a külföldi értesülés messzemenő intézkedé­jtsa el eit az ujabb mibenlétéről egyelőre a rendörségen nen 1921 szeptember 27. OELMAQYARORSZAO: Con^ad öl a BELVÁROSIBAN. S I iLÓ Mars tér 16. sz. laőrcndfi tájborok éa It Dréher-afir. Figyel­Olcsó árak I ig6 kor elfogadtatnak I ibban, kedvező fize­elielt is ARBO és esztergályos ipar­iktár: Takaréktár utca 8. Telefon: 287. 7ua Zárut 36. Teiefon 531. lap formázások es MODEL utáni alaki. szülnek árinál oyol-szálIA mellett or át és jó állapotban lévít Cím a kiadóhivatalban. t, kendő és irillr legolcsóbban II UIV beszerezhetők, mélyen leszállított áron Miksa 372 ri accn 3. sz. Dodozgijár 32g Telefon 38. I szakszerűen cukrászati dobo­kedelmi dobozokat, bozokat minden ülönlegessigek. obozok is kaphatók Henrik íieit egy 120 angol szabász a megnyitotta rárosi izlés. Telefon: 574. ÉS FRANCIA TSZÖVET SSÉGEK tz ü. Fia :ca 4. Telefon 8—18 1 készülnek (Központi egyetemnél). Színházjegyek a Délmagyarország jegyirodájában! bogy jól megválogatta Andor az énekeseit, de feltűnt, bogy sehol sem találjuk egy opsra­rendezönek a nevét. Vagy nem lesz a társulat­nak operarendezője? Nagy hiba lenne. Végül még néhány szót az operettekről Azért, mert muló, sokszor otromba mulatság, nagy szeieps van az emberek életében. Pótolja a cirkuszt, a vaiietét, felszakítja a csüggedést, szóval kell, szükség van az operettekre. De azért is, mert színháznak legtöbbször regene­rálódást, def citpótlást jelent. Qyözedelmeskedik sokszor a drámán, nem segithe ünk rajta. Szé­pen, jól, stílusosan kell csomagolni, mint min­den közkereseti cikket. Részben ez a csoma­golás okozta azonban a legtöbb opetelt fenye­gető veszedelmét. Az előadások későn kezdőd­tek, a izünelek mérföldekre nyúllak. De miért? Mert a kulisszákat, a kellék;kel még az utolsó öt percben is festették, ragasztották. Ha az Igazgatóság ptntesan betartja a hó­napokkal előre összeállított munkarendjét, ak­kor premierdiszletekre hónapokkal előre ké­szülhet is. A festőket nem utolsóelőtti nap kell felkérni, ir.ett tákolmány és késedelmeskedis lesz belőle, mint azt a mult szezon mutatta. Bennünket ma is és továbbra is a jóakarat vezérel. Megértjük a nehézségeket, ha felme­rülne*, de ellenségei leszünk minden fegyel­mezetlenségnek és a rendsierben mutatkozó kapkodásnak. A színház nekünk szent vigasztalás a vigasz­talanságban, de bástya is, amelyben a költé­szet, a művészet zászlója leng és ezt a zászlót védelmezni becsületes törekvésen*. Lengyel Vilma. Szezonnyitás. Még vigan táncolnak a fejünk fölött a nap aranyszőrű paripái, még enyhe virágillattal te­Uk a szelíden járó szellő, még nyár van, de már szeptemberi nyár, fáradt nyár. Ugy jár köztünk, mint a szomorú sejtések előszava, vagy forró ölelések epilógusa, bármennyit adott és most bármennyit igér, szavában már ott zeng a ha'ott levetek zörgő kórusa. Még nyár van, de már nagy, boius felleg­madarak csapkodják szárnyaikat és ráülnek a szivünkre. Küldi őket az ősz kvártélycsinálók­nak. Elhessegetik a hárlák könnyed dalát és vadabb, viharosabb zenére készítenek elő. De azért szép ez a muzsika is, felráz, tettre sar­kal és érezteti, hogy hiszen mi is részei va­gyunk annak a teremtő akaratnak, amely szün­telenül él és szüntelenül hal, amely létezik, amely minden, ami van, ami volt, ami lesz És ha el is borul fejünk fölött az ég, vigaszt találunk a munkában és feledést a művészeiben. Ilyenkor kulcsok csörögnek, zárak pattannak és a színházak nyikorgó deszkáin lomha ku­lisszák nyújtózkodnak. Az őszi szél kiüti a ka­pukat és beárad a művészetnek sien'elt csar­nokokba. Ahol van Képzőművészeti Társulat, ott tárlatok alakulnak, nálunk csak a szinház bontotta ki kárpitjait. A várakozás ünnepé yes csendje kiséri ná­lunk a zászlóbontást. Nagy tervek hire, méltón felcsigázta figyelmünket, öles plakátok szép ígé­retei tapadlak szeműnkhöz. Szép szavak. Hir­detik, hogy cserélt erőkkel, uj gárdával indult meg a munka, de most engedjék meg, hogy szerény szavunkkal még egy percre megállitsuk ezt a munkát. Néhány tanulság jelentőségére akarunk kitérni, a békés egyetértés és a közö­sen akart szép eredmény érdekében. Opera­előadásokról lesz azó. Leszögezzük. Ihlet és ötlet bőven termett a mult évi szezonban, a kezdeményező erőnek sem voltunk szükiben. D: hiányzóit valami, ami nélkül nem tudott testes szervezetté nőni az ihlet és az ötlet. Amit teremtettek, szétrom­bolták és ami érlék kisarjadt, azt is sokszor értetlen kézzel kötötték dudva módiára átabo­lába. Hiányzott a rendszeres munka, a folyta­tólagos, ejyöntetü céltudatosság. Sok szép elő­adás volt a véletlenek játékszere és csak a szerencsén mult, hogy a készűletlenség csapá­sai nem ütötték agyon az előadást. Nem vagyunk elfogul'ak, beismerjük, hogy soha Szegeden olyan pompás vendégszereplé­sek az operákban nem toltak, mint a mult évben. Lendület volt az elgondolásban, me­részség a vállalkozásban, de azt it keserűen tapasztaltuk, hogy nem egy vendégszereplésnél történtek szégyenletes hibák, próbahiányok és egyéb készületlenségek folytán és emlékeze'es még az a hírhedt operaelőadás, amelyen kórus és zenekar a szólamok elfelejtett hovatar­tozóságának züriavarában a botrányosságig ne­vetségessé vált. Az operatársulatnak állandóan próbázni kell, legalább két-három hónappal előre az újonnan bemutatandó operákat, úe régieknek is, bár­milyen kézenfekvően ismertek, megfelelő próba­időt kell adni. Ez elemi köletesség. Az idei szezonban tizenegy uj operabemu­intőt jelent az igazgató Andor Zsigmond. Öriási, hihetetlen szám még fővárosi méretek­ben is. De vajion nem lesz-e ez is csak mé­zes csalogatás, mert, ha jól emlékszünk, tavaly is jeleztek bemutatókat, amelyek nem láttak nap­világot az egész szezonban. Feltételezzük, bogy IMMWIMMWM a partitúrák legalább egy része már tényleg Andor birtokában van és létre ia jön a be­mutatásuk. Ezekhez még csak sz a szerény megjegyzé­sünk, hogy az említett operák majdnem kivé­tel nélkül nehéz operák, egész embereket, egész társulatot, egész zenekart igényelnek. Vájjon képes lesz e Andor az ígéreteket min­den szorgalom melleit is betartani. Nem be­csül e e ml az erejét? Nem akarunk előzete­sen bírálni, majd meglátjuk. Csak egyre fi­gyelmezte ünk: az érdeklődést csak elsőrendű mü.észí munkíval lehet ébrentartani, csak alt­kor lesz sikerült zenei, operai szezon, ha ál­landóan egységes, művészileg érett produkciót fognak nyujáni. Amikor az érdeklődés elcsö­kevényesedik, nem mindég a közönségben van a hiba. Az idők nem alkalmasak rá, hogy ígé­reteket és álmokat szőjjenek és ne siámoljanak a valósággal. A közönségnek hinni kell, btznl a szinház jó hírében, a biztos művészt élvezet­ben. Az opera vidéken még felszántatlan terü­let. Művelni kell, gondozni, virágba fakasztani, nemesíteni, még áldozatok és lehangolások árán is. Nevelni kell a közönséget erre a leg­nemesebb élményre és akkor olyan lelkesedés lesz a színházért, amilyen még egyetlen vi­déki városban sem volt. Most pedig még egy kérdés a személyi részi illetőleg. A névsorban sok isme;etlen énekes azerepei. Nem ambicionáljuk, hogy személyi ügyekbe beleavatkozzunk, feltételezzük azt is, Sári biró. Szezonnyitó előadás Móricz Zsigmond vígjátékával. Különösen a vidéki színházakról papojják sokat, bogy nemzeti hivatást teljesítenek és kulturmi8sziót töltenek be. Azt hittük, a sze­gedi szinház ennek a nemzeti missziónak a szolgálatába akar állani, amikor Móricz Zsig­mond egyik színdarabját tűzte ki műsorra. Jelnek tekingettük ezt a gesztust arra, hogy a színház, íme, q leg™»gggahh irnrifll™1 és művé­szeti célok leié akar törni kidomborítva, ahol a művészet rovása nélkül lehet, a nemzeti szempontokat. Stílusosabban a szegedi szinház nem is nyit­hatott volna. A kapunyitás megtörtént az ere­deti terv szerint, de a stíluson, amelyre ország­világ elölt büszkék lehettünk volna, ország­világ előtt folt esett. A szinügyi bizottság egyik tagja megengedte ugyanis magának azt a bátor­ságot, hogy kifogást emeljen Móricz Zsigmond világirodalmi viszonylatokban Is á legkiválóbba­kig fölérő irodalmi márkája ellen. A izinigaz­gató, sajnos, olyan választ adott ennek a-szin­ügyi bizottsági tagnak, hogy azt kell monda­nunk, vasy ő sem tudja, ki Móricz Zsigmond, mi a StírtbMrfttlye a; magyar . irodalomban. tehát csakjggibázotil a müsorössxeállitásra, vagy pedig 8zégyentel]esenTenyűgözte az a függőségi viszony, amelybe beleszorítják a vidéki direk­torokat a különböző bizottsági tagokkal, ható­sági személyekkel és még sok mindenkivel szemben. Ez a hely most nem alkalmas kultúr­politikai fejtegetésekre, bármennyire bánt és mélyen sért, persze elsősorban szegedi vonat­kozásai miatt, az a kullurbotrány, mely meg­történt. Két dologra mégis kötelességünk rá­mutatni. Az egyik, bogy a vidéki színészei nem szárnyalhat addig igazán, amig egészen fel nem szabadítják a teljesen laikus és állandóan hatásköri túllépésekbe tévelygő gyámkodás alól. A másik, hogy e város közönsége és sajtója, de bizonyára maga a szinügyi bizottság is a legnagyobb mértékben elitéli és szégyelli azt az avalatianságol, amellyel a szinügy és szín­műirodalom felkarolására hivatott testület ülé­sén az egyik tag hozzá mert nyúlni Móricz Zsigmond irodalmi hivatottságához és nagysá­gához. A tájvédelem nevében a i>dri buó ellen ! Eit az iteleteT megpecsételte a közönség. A megnyió előadás bérletszűnetes volt. Az eme­leli helyek mégía megleliek. szépen matattak* páhply sorok és elég népes volt a földszint. Móncs Zsigmond egész irói pályáját felölelő tanulmányt kellene most irni, ha kedvünk sze­rint akarnánk foglalkozni a Sári biró helyével és jelentőségével irodalmunkban, meg a szerző pályáján és művei között. A Pacstriaszó, A vadkan, de még a Búzakalász mellett it, amely­ről joggal mosdják sokan bivatottak, hogy a legjobb a 46 éves Móric 1 eddigi színdarabjai közül, a Sári biró-nak mindig megmaradnak elévülhetetlen kimagasló értékei. Rajza párját ritkítja és csak azért nem mindig drámai, mert a szerző kiterebélyesiti a regényíró részletező kedvéveí. Ez halványítja természetesen a költői hatást is, mert hitzen ami a regényben helyén van, az nem fér meg a dráma — hiába — sokkal kimérlebb testén. Lehet azonban, hogy ez is kísérlet volt a robusztus erejű Móricz részéről a hagyományos formák áttöréséie. Erre egy másik, ugyanilyen természetű kísérletből következtetünk, amelyet lehetetlen a Sdri biró szerkezelén fel nem ismerni, a darab tudvalevőleg egy zsánerkép jókora v&sinóá a legaptólékosabb vonásokig kidolgozva. A szereplök majd mind egy család tagjii, persze alusi és paraszti értelemben gondolja' a caa­I5SL !wrep,ök legtöbbje tehát nagyon gyakran egészen ugy gyünésmén, mint ahogy , mi szoktunk és gyerekeink szoktak otthon a iMfivrmMnn rnrrmnrm ^ BELVÁROSI MOZI Telefon: pénztári 5-82. Szeptember 28., 29., 33-án, hétfőn, kedden és szerdin Dickens vilW Miije! Kis Dorrit 7 felvonásban. Főszerepben :Quniiar TOlliaS Azonkívül : r .r • Vig'áték6felv. Fősiereplő: - Hazassag hataridore. constance T*imad*«. Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. Telefon: 11-85. KORZÓ CDOZI Telefon: 11-85. Szeptember 8, ?9-én, hétffn és kedden biró ur kalandjai három színpadi és három film eiesílésben. A legmagyarabb filmsaskeccs I Előadások kezdete: Hétköznapokon 5, 7, 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom