Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-10 / 89. szám

192i szeptember 11. DELMAQYARORSZAQ t Egy hódmezővásárhelyi díszelőadás. Derült ünnepnap van, bárányfelhői alkonyati ég s mi kényelmetlenül álldogálunk a becsukott aj'óju, rotsx levegőit! vasúti kocsi szük folyosóján. A vonat Hódmezővásárhelyre döcög velünk, ahol ma az u| társulattal felujitják „A juss" cimü paraszldrámát, a hódmezővásárhelyi szü'etésü Bibó Lajos első ismertté vált színpadi munkáját. Az előadás, mint színházi szaknyelven mondani szokták, díszelőadás. Az ilyesmit mindig gyanúval fogadja az olyan ember, aki nem tud megbarátkozni a sok tekintetben gyanús, vagy talán már nem is gyanús színházi zsargonnal. No dehát legyen díszelőadás, az igazgató kedvéért, aki — ugylátszik — pompásan asszimilálódik Vásárhelyhez, no meg a szerző kedvéért, aki erre az alkalomra leutazott szülővárosába, ahol középiskoláit is végezte. A közönség a díszelőadásra zsúfolásig megtöltötte a nézőteret. Azt mondják, az idén ez nagyritkaság Vásárhelyen. A kasszajelentés tehát bizonyára disze lesz az idei jelentéseknek. Ai előadásról természetesen nem beszélünk. A társulat uj tagjairól és általában az idei szervezkedésről majd akkor mondluk el véleményünket, ha módunkban lesz az itteni szerep'és alapján alapos és indokolt véleményt alkotni. Határozottan díszére váltak azonban az előadásnak Kun Bé'a beszéde, amellyel a szerzők az ottani társadalom nevében;üdvözölte, az aranyóra és a babérág, amelyeket átnyuj'ott neki és a daiárda éneke, mely tömören és ércesen szirnyait a kissé laposan megkonstruált szerény fakupola alatt. Ha még megemlítjük, hogy a közönség odaát a szegedinél is fegyelmezetlenebb, hogy a nézőtér hidegebb volt, mint nálunk télen, amikor elfelejtenek fűteni és hogy az előadás, hiven a szegedi kullurvivmányhoz, a kitűzött időnél fél órával későbben kezdődött, beszámoltunk egy nagyiikerfl díszelőadás minden kű<ső keretéről is. A hódmezővásárhelyiek azonban, a jelekből ítélve, amolyon kis kuliurünnepnek szánták ezt a napot. Nem fejezhetjük be tehát referádánkat az előidás befejeztével, hanem el kell mennünk oda, ahova a közönség egy része sietve tartott, amikor a színházban az utolsó szóig megkapta a jussát. Természetesen bankett következett és a banketten természetesen beszédek. Azt csak mellékesen említjük meg, hogy ismételten szerzett tapasztalataink szerint Hádmezővásárhslyen, tehát egy olyan városban, amely Szegedtől tudvalevőleg mindössze 26 ki o méternyire fekszik, vendéglőkben, éttermekben, kávéházakban a mienkénél alacsonyabbak az árak, jobbak az ételek, szolidabb a kiszolgálás. Ez azonban se nem szoroz, se nem oszt, amikor egy kulturűnnepről, vagy akár csak egy díszelőadásról beszélünk. Egészen másként alakul a helyzet e számtani alapműveletedet illetően, amikor a beszédit, vagy a beszédeket megelőzően a rendezésre kerül a sor. No de erről hallgassunk, különben ama ismert meghatározásnál fogva, hogy a kör egy önmagába visszatérő S

örbe vonal, a szinházba fogunk visszatérni, ogy az otlani rendezést feszegessük, halott a bankettről a vend'gek haza, magunk pedig egyenesen az állomásra tértünk. Ezt megelőzően azonban részünk volt, a szegedeket most nem számitva, több beszédben. Bibót valamennyi mint igen kiemelkedő irodalmi kiválóságot ünnepelte. A tust a beszédekre hol a cigányzenekar, hol a dalárda adta meg. A dalárda különben a vacsora alatt is szerepelt önálló számokkal. Az asztalok mellett p:dig az idegeneken kivűl dr. S4s polgármesterrel az élén a helyi társadalom legtöbb vezetője és színe-ja*a foglalt helyei. Látván az ünneplésnek részben méltóságos, részben tagadhatatlanul egészen vicinális karakterű és mégis a város teljes közönségét felölelő méreteit, megkérdeztem az egyik odavaló úrtól, hogy milyen véleménnyel voltak Bibó Lajosról, mielőtt a drámájával nevet szerzett. M?jdnem szóról-szóra ezt válaszolta: — Akik ismerték, nem sokat tartottak felőle. Tudtuk, hogy ujságiró és a mi vidékünkön mindaddig kevésre taksálják a közülünk való embert, mig nem hoz máshonnan bizonyítványt a képességeiről. Ezzel a mondással kiegészítve a keddi vásárhelyi ünnepl.'sből valahogyan kikerekedik minden alföldi város kulturnivójának és kritikai szellemének képe. Előbb semmibevevés és megnemértés, azután indokolatlanul mély hasravágódás. Ezt az utóbbit most is láttuk. Megható volt az a becéző szeretet, amellyel városuk szülöttjét a vásárhelyiek körülvették. De MMMMMMWMMMIMM^^ 12.000 lei egy hold föld után, amelynek értéke 60.000 lei. Románia ujjong a Népszövetség határozata fölött. nagyon túlozták érdemeit. Fogunk keresni még alkalmat, hogy Bibó psraszfdrámájáról kifejtsük véleményünket. Most csak annyit, hogy ennek a darabnak távolról sincsenek olyan értékei, amelyek iróját egy csapásra felemelnék a legkiválóbbak kicsiny sorába. Még Bibót sem, aki pedig amellett, hogy tehetséges és hogy mindjárt az első darabjával sikere volt, igen rokonszenvesen viselkedik. Még akkor sem, ha az ember Hódmezővásárhelyen mércsikéli, persze mindentől és mindenkitől függetlenitve magát, az irodalmi, költői és mü?észi értékeket. A rend, teljesség és helyi érdekessége miatt még megemlítjük, hogy Szegedről ugy az előadáson, mint a banketten Juhász Qyula, Móra Ferenc és Pásztor József voltak hivatalosak és veitek részt. Kizai Simon. Bukarest, szeptember 9. A nemzetek szövetsége tanácsának a telepesek ügyében hozott határozatát azon román lipok, amelyeknek módjuk volt még közölni a késő éjjeli jelentéseket, Románia nagy diadalának is Magyarország veresiginek tüntetik fel. Az erdélyi magyar lapokat ériheteilen élénken foglalkoztatja a kérdés. A brassói lapok, miután leszögezik, hogy a kárpótlási ősszeg nevetsigeseo kiest, kijelenti, hogy a tanács döntése nagy csapás a telepesekre és a romániai magyarságra ugy anyagi, mint erkölcsi szempontokból, azonban mégsem alkalmas arra, hogy a bukaresti sajtó diadal mámorban ússzon. A nemzetek szövetsége, ugy látszik, udrariasin a kormány álláspontját honorálj i, de linyegiben a román kormány eddigi magatartását dezavuilja. A Nagyvárad cikkében rámutat a bukaresti sajtó ujjongására és azt írja, hogy az exlsteaclájuk megsemmtsttisivel a magyar telepesek 3-5-10 holdjaikitt 12.000 lelt kapnak, holott 1 hold bánáti termisföld ára ma 60-70.000 lei. „Csak az menjen ma orvosnak, aki szegénységi fogadalmat tesz." Az országol orvoissövétség kongreiszuia. — Óriási tulprodukcló az orvosi pályán. — A jövő évi kongreisxust Szegeden tartják. Budapest, szeptember 9. Az országos orvosszövetség keden tartotta meg Buiapsstex ez évi nagygyűlését. A koigressxut Vass József népjóléti minisztert mint a kormány, Rlpka kormánybiztost és Slpőcz polgármestert pedig mint a törvényhatóság képviselőit diszelaököknek választotta mej és őket kflldJttségileg az ülésre meghívta. Dr. Dolllnger Q/u'i egyetemi tanár, a szövetség elnöke megnyitó beszédében miután a diizelnököket üd/özllte, a magyar orvosi kart érdeklő problémákkal foglalkozott, melyek közül az orvosi Wp redukcióra vonatkozó rész a nagyközönség sz:mpontjából is figyelmet érdemel. Négy egyetem ontja Csonka-M igyarországon a kész orvosokit, mondotta bíszédébea, óriási nagy at orvosi tulprodakcló, mely a szükségletet Ötszörösen, hatszorosan felülmúlja is mily fillitlenül is teltartózh ¡tatlanul ai orvod kar elproleldrosedáslhoz vszet. Kéri a kormány jelenlevő képviselőjét, Vass népjóléii minisztert, hogy nyújtson módot és alkalmat az orvosi kar megélhetéséhez. A közöniég, dacára a hírlapokban megjelenő figyslmezlető közleményeknek, nem vesz tudomást az orvosi kart létében fenyegető túlzsúfoltságról és tódul az orvosi pályára, pedig csak az menjen ma orvomak, akt e pályára Igazán hlvatottságol irei magában, aki szeginysigl fogadalmat tesz is nem tekinti megilhetisi is kenyérkereső páíyátak az omsl foglalkozási. Vass népjóléti miniszter válaszol ezu'án az elnöknek, megköszöni diszelnözké valasztását ugy a maga, mint társai nevében és egy meleghangú beszéd keretében biztosítja az orvoskongresszust, mint a magyar orvosi karmk reprezentatív testületét, legmesszebbmenő jóindulatáról és támogatásiról. Rlpka kormánybiztos felké i a kongresszus jelenlévő tagjait, hogy hassanak oda, hogy ugy erkölcsi, mint gazdaságpolitikai szempontból az orvotok oly betegeket, akiknek betegsége idehaza is gyógyítható, ne küldjék külföldre, hisz idehaza is, külföldi vonatkozásban is teljesen egyenragu orvosi karral rendelkezőik, a trianoni határon belül megmaradt jeles gyógyfürdőink a külföldi hasonló gyógyfürdőikéi méltán felveszik a versenyt, végül felhívja a figyelmet Badapsstre, mint kiváló gyógyforrásai révén igazi fürdővárosra. Dr. Vigh, Budapest tiszti főorvosi is Weisz miniszteri osztálytanácsos tartották meg ezután előadásaikat a közegészségügy államosításiról, s ugy a kormány képviselője, mint a jelenlevő tiszti orvosok nagyrésze helyeselte az előadók ama kívánságát, hogf a hatósági tiszti orvtsok privát praksüst ne folytassalak, csupán a hivatásukkal járó higiénikus funkciókat teljesítsék. Mijd a vasút, posta és munkásbiztosító pénztárak ügyeivel é< az ingyen rendelésekkel foglalk)zo!t a nagygyűlés, amely kérdés:kbei is a kormány és hatóságok |öindulatu támogatását helyez'e kilátásba Vass népjóléti miniszter. Végül a kongresszus Szeged város meghívását elfogad va, egyhangúlag elhatározta, hogy a lövő ivl nagygyűléséi Szegeden tartja meg. Í

~ Vigyázz I •••5 Veszedelmes ártatlanság I péntektől a Belvárosiban. 9 ui ES FÉLÁRU TANKÖNYVEK még mindig kaphatók. Füzetek, író-, rajzszerek elönyö3 fizetési feltételek mellett is legolcsóbban beszerezhetek Kovács Henrik &5S& Szeged, Kölcsey ucca 4. 8» i I I I I Telef.n: irodai 2-58. BELVÁROSI MOZI Nyári helyiség telefonszáma: 16-33. Telefon: pénztári 5-82. KORZÓ ÉS SZÉCHENYI MOZIK Szeptember IC-én, csütörtökön: legújabb filmje Texsasi derby. Vidám amerikai történet 6 felvonásban és DODÓ, az oroszlánvadász. Eltadások kezdete 5, 1 és B órakor. 2 felvonásos amerikai burleszk. II Szeptember 10-én és U-én, csBtörtOkön és pénteken: SS Házassági tanácsadó. | 8 (Leckék a házasságról) 4 fejezetben. H

Eddig soha nem látott realitással mutatja be ez a film: A tiszta házasság feltételeit, az egészséges ember nemi konstrukcióját. Az embrió fejlődését a meg_ . fogamzástól és végül magát a szülést. • 6 Előadások kezdete: Korzó: 5 és 8 órakor nőknek, fél 7 ót negyed 10 órakar férfiaknak 1 Q 0 Széchenyi: 5 és 8 órakor a férfiaknak, fél 7 és negyed 10 órakor a nőknek ( I I I I I