Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-10 / 89. szám

1921 szeptember 10. DELMAGYARORSZAO 8 A Beniczky-ügy, a drágaság és a munkanélküliség miatt a szocialisták összehívják a Házat. Budapest, szeptember 9. A szociáldemokrata párt véze őségé kedden délelőtt tartott Qiésén foglalkozott azzal a helyzettel, amelyet a Be­niczky-ügy legutóbbi fejleményei teremtetlek. Az ülést n — Peyer Károly nemzetgyűlési kép­viselőtől származó infcrmació szerint — a párt­vezetőség meghallgatta a msrseillesi delegáció Jelentését és azt nagyobb vita után egyhangú­lag tudomásul vette. A belpolitikai ké désstl kapcsolatban elhatá­a párt vezetőség, hogy összehívja a pala- i hcz frakció értekezletit, amely eli javaslatot 1 terjeszt, hogy a Beniczky- ügyben, valamint a drágaság is a munkanélküliség ügyiben a Há­zat is a szanálási bizottságot haladéktalanul össze kell hívni. A déli óráiban összeülő parlamenti frakció a javaslatot elfogadta és kimondotta, hogy hatá­rozatát megküldi a dtmokralikus blokk másik három csoportjának. A blokk csoportjai még ezen a héten foglakoznak a kérdésül és rövi­desen megkezdik a nemzetgyűlés összehivásá­szűkseges ötíen aláírás összegyűjtését. rozta menti •IMWMMMMMMMMM«^^ Eddig 780 hitelező Jelentette be igényét a Belvárosi Bank aktíváira. A fizetésképtelenné vált Belvárosi Bank kényszeregyezségi ügyében szeptember 4 én járt le az a határidő, amikorra a hitelezők kö­telesek voltak bejelenteni követeléseiket. A sze­gedi törvényszékhez a jelzett határnapra 555 bejelentés és Igényjogosultság érkezett be 780 hitelező részétől. A bejelentéseket a törvény­szék átad'a a bank vagyonfelügyelőjének, aki a követelések alapján szeptember 8 ára kitű­zött kényszeregyezségi tárgyalásra elkészül vá­gjon felügyelői jelentését, összeálltja & mérleget és megállapitja a követelések nagyságát, amily nek negyven százalékos visszafizetését felaján­lotta a fizetésképtelenné váit bank igazgatósága. Értesülésünk szerint a bank hitelezői közüt a kitűzőit határnapig sokan nem jelentelték be követeiésüket, hiszen, mint ismeretes, a bank­nak több mint ezer betevf je volt. Et a körül­mény még mindig netn jelenti azt, hogy a bejelentést elmulasztók elvesztik követeléseik érvényesítési jogát. Az elkésett hitelezők csupán azt a jogukat vesztik el, hogy a kényszeregyez­sigi tárgyalás folyamán és az ezzel kapcsola­tos üléseken nem jelenhetnek meg és követelé­seik kifizetésénél csak a legutolsó sorban jö­hetnek számításba. Adóhivatalok fogják intézni novembertől a forgalmi adóügyeket a pénzügyigazgatóságok helyett. A Délmogyarország annak idején ismertette a pénzügyminisztériumnak azt a rendelél, amely arra vonatkozott, hogy a f.rgalmi adóval kap csolatos ügyeket az adóhivatalokra bizzák. A terv az volt, hogy az egyenes adókivetés de­centralizációja uián julius elsejével megvalósít­fák a forgalmi adókezelés reformját is, ez azonban elmaradt. Most azu'án a minisztérium kiadta a végrehajtási utasítást a forgalmi adó­kezelés decentralizálására. A jövőben tehát az lesz a helyzet, hogy a forgalmi adó keielé.e, egyezségi alapon való megállapítása a régi állam pénztárakból át­szervezett királyi aaóhlvatalok székhelyén fog történni, nem ptdlg, mint eddig a pénzügyigaz­gatóságoknál. A végrehajtási utasítást a leg­több vidéki pénzügyigazgatóság és adóhivatal megkapta. A rendeletet, hirek szerint, november 1-vel hajtják végre, arai természetesen nagyobb­arányú áthelyezéssel fog járni az egyes pénz­űgyigazgatúságoknál. „Mi békét akarunk Németországgal, mert különben tönkre megyünk", — jelentette ki Briand. Pdrls, szeptember 9. Briand külügyminisz­ter nyilatkozott a biztonsági szerződés kOrű folyamatba lévő tárgyalások eredményeiről. Azt mondotta, hogy minden reménység megvan arra, hogy legkésőbb október elején sikerülni fog a találkozást összehozni a német külügy­miniszterrel. A döntő szó most Németországé. — Ezen a tanácskozáson folytatni fogom — mondotta — a békepolitikámat és nyíltan az asztalra teszem ütőkártyám«!. Ml békét akarunk Németországgal, mert meggyőződtünk, hogy a két ország számára megnyugvást kell szerezni, különben tönkre megyünk. Szívesen látnám a tanácskozáson Luther kancellári is, folytatta Brisnd. A gtzdasági téren a megegyezés lehet­séges és annak az uijai már egyengetve is van­nak. Az egész politikámnak az a célja, ho^y békét teremtsek Németország és Franciaország közt. Remélem, hogy ezt mindenki tudja Német­országban és most mindkettőnk sorsa fflfg attó', hogy egymásra találunk-e. Wimmer Fülöp indítványa negyedik városi bérház építésének sürgős megkezdésére. Amikor a közgyűlés a külföldi kö.'csön fel­vételét elhatározta és kimondotta, hogy azt a tanyai vasút megépitéséie használja fel — mint ismeretes — kimondotta azt is, hogy a mara­dékból a lakásínség és a munkanélküliség eny­hítése céljából egy uj három emeletes városi bérházat épit egy és két szobás lakásokkal. A do.og ugyanis ugy áll, hogy a tavaly és az idén fölépített három városi bérház lakásai — nem szegény ember számára valók. Először is a tanács méregdrága lakbéreket állapított meg ugy, hogy azok elviselésére fixjövedelmü csalá­dok nem igen vállalkozhatnak, azulán egy és két szobás lakás csak kevés készült. A Tábor uccai borházban mindössze négy kétszobás lakás van, ebből is egyet egyetemi tanár kapott, a töbti lakás pedig három és tégy szobás és a város ezeket kizárólag sz egyetem lakás nélküli tanárai számára építette. Közönsfges halandó tehát nem kaphatott belőle. A Templom téri uj bérpalotában, amelynek földszintjét a belvárosi plébánia kapja, három szobásnál kisebb lakás nincs. A bérek évi 20 és 25 millió korona között váltakoznak. Egye­dül a Gyertyámosi uccában épült bérházban vannak egy és két szobás lakások is — a három­szobásokon kivül —, de a bérük olyan nagy, hogy szinte elviselhetetlen. Egy két tzobás laká­lért péidául évi 800 aranykoronát követel a tanács, ami közel tizenkétmillió poplrkoroná­nak felel meg, pedig a háború előtt a belváros szivében nem vo:t drágább egy teljesen mo­dem, parketíes, két szebás lakás nyolcszáz koronánál. A város tehát ezzel a három bérházzal nem sokat enyhite t a lakásínségen, éppen ezért örö­met keltett az egész városban, hogy a köz­gyűlés elhatározta egy uj, negyedik bérház épí­tését. Tavaly ilyenLor mar jivában dolgoztak a munkások a Gyertyámosi és a Tábor uccai bér­házak alapozásán és a tanács az iparostág kívánságára az építkezéssel kapcsolatos ipiri munkákat is előre kiadta. A közgyűlés által el­határozott uj bérbázépités körül azonban még semmi sem történ», pedig a két uj bérház már elkészült és így az ott foglalkoztatott munkások és iparosok ismét kereset^és munka nélkül maradtak. mm&m Wimmer Fülöp szerdán inditványt terjesztett ebben az ügyben a szep'emberi közgyűlés elé. indítványa, ameljet a polgármesterhez cimzett és kisérő levelében, amelyben azt kéri, bogy a tanács tegye teljes egétzében magáévá, a kö­vetkező : Méltóságos Polgármester urt Kérem az alanli inditványt az e hó végén tar­tandó közgyűlés elé terjeszteni, hangsúlyozva, hogy az inditványt már most terjesztem a tekintetes Tanács elé, azon biztos feltevésben, hogy a tekin­tetes Tanác3 az inditványban felhozott indokokat magáévá téve, az építkezést azonnal megkezdeti, annái is inkább, mivel ez egy hozott közgyűlési határozat értelmében tulajdonképen kötelessége. „Utasítsa a közgyűlés a tekintetes Tanácsot, hogy a kölcsönűgy letárgyalása és elhatározása alkalmával hozott azon határozat értelmében, mely szerint a kölcsön elsősorban a tanyai vasút építé­sére használandó lel, a fenmaradó összegből pedig még egy bérház építtessék, ezen bérház építését — az előrehaladott épitési idényre való tekintettel — a város egyik erre legalkalmasabb telkén azon­nal kezdje meg, mert hiszen a meglevő terveknek a kijelölendő telekhez va'ó alkalmazását a mér­nökség egész rövid idő alatt elvégezheti. Indokok: A kölcsönösszeget nagyrészben már folyósították és igy az indítványozott építkezéshez szükséges összeg nemcsak rendelkezésre áll, de a tekinteies Tanács feladatát képezi az is, hogy a folyósított összeget, amíg a tanyai vasút elkészül, a legmeg­felelőbb módon gyümölcsöztesse. A már meghozott uj határozat felment attól, hogy itt elismételjem, miszerint egy uj három eme­letes bérház építése — minél több 2—3 szobás lakással — még mindig rendkivül sürgős szükség­letet jelent, ameiyet — tekintettel arra, hogy váro­sunkban senki más nem épit, az állam nem, a magánember pedig a mai viszonyok között nem teheti — a városnak kell ezen negyedik bérház felépítésével kielégítenie. Indítványom sürgősségét a munkanélküliség indokolja, amely alatt nemcsak az építőmunkások, de az egész építőiparral össze­függő nagyiparosság szenved ugy, hogy a város­nak különösen ebből az utóbbi szempontból az építkezést azonnal meg kell kezdenie, még psdig ugy, — amint ez a múltban már egyszer történt, — hogy nemcsak a tényleges építkezés kezdődjön meg, hanem az ipari munkák is azonnal kiadas­sanak, amivel elérjük azt, hogy igy még 2—3 hónapon át foglalkoztatjuk a munkásokat és az iparosokat és igy a munkanélküliséget tényleg ellensúlyozzuk némileg." Wimmer Fűlfp szerdán ad!a be indítványát és igy még nem tudni, hogy a tanács milyen álláspontra helyezkedik ebben a nagyfontos­ságú kérdésben. Remélhetőleg magáévá feszi az inditványt és nem várja be a szeptemberi köz­gyűlést, hanem a külföldi kölcsör.halározattal ktpesolatban kapott fölhatalmazása alapján azonnal elrendeli a munka megkezdését. • t IS H ír 11 H 1L Hl lm Felhőszakadás, amely 17 embert sodoit el. Washtngion, szrptember 9. Szombaton a vá­ros környékén óriási felhőszakadás volt, amely nagy árvizet okozott. Az árvíz 17embert magá­val sodort. Eddig 12 holttestet fogtak ki.^Az anyrgi kárt félmillió dollárra becsülik. Imaoka Dsuicsiró japán tanár ta­nulmányútja a szegedi tanyákon Imaoka Dsulcslró japán pedegógus, aki ma­gyarországi tanulmányújában Szegedre is el­lá'ogatott, itt tartózkodása alatt a tanyavilág iskolai helyzetét is meg zemlélte. A japán pe­dagógus szegedi tartózkodása alatt a vá­ros vendége, mig kétnapos felsötanyai tar­tózkodása alatt Veress József felsőközponti igazgatónál szállt meg. Imaoka tanár a leg­nagyobb elragadtatását fejezte ki a tanyai népoktatás eredményessége fölött s különösen a növendékek rajz és kézügyességi munkái tet­szettek meg nsgyon, amiket magához vet», hogy a tokiói pedagógiai kiállításon bemutat­hassa. N«gy figyelemmel hallgatta meg a sze­gedi tanyai iskoláknál szokásos tanulmányi versenyeket, amelyről, mint mondotta, odahaza Japánban előadásokat fog tartani és indítvá­nyozni f gja azok bevezetéséi. Meglepően fo­gadta a japán lanár még az uj népoktatási törvény végrehajtásának eredményességét, amely­nek révén az analfabétizmus arányszáma mini­málisra csökkent le, ugy hogy a legutóbbi ki­mutatás szerint a tanyai lakosságnak csak tii százaléka Írástudatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom