Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-05 / 86. szám

1925 szeptember 4. \MOK. Ara 2000 korona. 10.5 447 0.8 60.5 1970 0.9 ÜM 8| 7.1 59 8.2 S 83 19 493 4! 79 I32J 0.6 35 32.5 515 44 85 1362 I 39.5 t4 115 293 17.75 111.5 Keleti Kirityauté Klein Klotild Qyöri tsxtt) Kratiss w«i Catoripw Ltoijw Avcr Xendw Onterm-síi Pamut Otnni :iém. mtsój. Visuti torsai d Oácjraií v.exöh. in'e?r«ct» Ocsáo Olajipar Pannónia tói Phöbaí Pte^tri Koyal-»Uié • ibWMUM atar ül n i»akácsfürd4 lukra itomm«r Susedi K«Já j Telefon rainssi tót Tokaji bor Török Pharmacia Vasmegyei Sxoloo* VílL Pi«vj> Wandcr £agyv*p4ttai H»agyj 82 54 64 2.75 35 70 2COO 140 969 70 2:3 ÍJS fl 168 3tf [23 II lí 1 5) ll o. ll # j 'J I^bss"* y gylZná, Szeged1 Telefon 469. U, zs neg, zsák, ponyvafon»lak és háló 'I kapha * n DÉLMAQYARORSZAG {MriMtztttég: Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, EUMOnkOnyvtár én jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. .raasdsi Petőfi Sándor-cugárut 1. szám Telefonszám 16-34. TŰZIFA ítételben is legolcsóbb gJÍ Endre fatelep Telefonok: 2g8 és 14-^> tamarátől. ítmény. j kamara f. évi szeptem^ délután fél 6 érakor & tart. róaigi ügyviteli szabály' Igyvídi sérelmek, szeptember hő 3. szegedi ügyvédi kamaí ági anké negállapithifja, hogy a W ja 680C0 koronáért Icsóbb a ;sarnok részv. tár* iókjaiban. F^ÍS? izövetek, gredadinokat, tok, selymek, sima és mintás, mélyen leszállított árban ári" Dta, gőzfürdővel szemb^ ! írógép ot a legújabb Plla»*'^ melyet beszerezhet 10 aouó*t Havi ré»»ie"i Oktatók. Qárdonyi Géz», aki nemcsak nagy magyar köitö volt, de nagy magyar tanitó is, egy Idéntől sugalmazott versében azt kOti a tanitó szivére, hogy az iskolába áhítattal lépjen s a gyermek Jézusra gondoljon, valahányszor egy kis tanítványára néz és szeretettel simogatta meg az áttatian palántát. Ennek a barmatosan Huta versnek kellene megcsendülnie minden magyar oktató lelkében most, bogy a Veai Soactet intonálják a templomokban éa a jövő Ígéretei, fiatal bimbói helyet foglalnak az iskolapadokban. Ml mdiuk és méltányoljuk azt a nebéz munkát, amelyet a nevelés és tanitás Jelent. Mi tudjuk, bogy ez az áldásos munka milyen áldatlan munka,: a nevelőre éa tanitóra nézve. Milyen korán meggörnyeiztl a vállat, milyen bamar rak ráncokat a homlokra, barázdát az arcra, mi tudjuk, bogy soksior idő előtt dnyüvi az idegeket és gyakran számológépet, vigy másfajta gépet farag az emberéből, akiről már a régiek bölcsesége azt mondotta, hogy nem szerették az illenek, mert preceptornak tették meg. Azt is tudjuk, hogy a magyar oktatók kOzőtt igen sok nemcsak lelkes és buzgó — de nagyon értékes, tudós és müveit elme és sxiv találtatik. A magyar kultura legfőbb ormának, a magyar irodalomnak és tudománynak legt'bb művelője a tanárok torából került ki — eddig! Irodalmunk második, uj aranykorának legjobb neveit találhatjuk közöttük, ha mint oktatók talán B-lisiára, vagy mig mostohább is még méltatlanabb sorara jutottak is esetleg l Vt azt ia tudjuk és azt ia látnunk kellett, fcogy az utolsó esztendőkben avatatlan éa ilie téktelen, felelőtlen és bárdolatlan tényexők is sant rftawxffawpft likai gyülekezeteknek engedtek helyet a tanításnak szentelt csarnokok csöndes falain tsfclfil és a gyűlöld hangos propagandája nébi megszólalt olyan ajkakon is, amelyeknek csak a szeretet és megértés szelid igéit szabadna hirdetni és magyarázni. Tudjuk, hogy exek ma már egyre kevésbé lehetségesek, de a multak néhány kivár és szcmoru, sőt keserű és keservei tapasztalata alapján mégis eszünkbe jut most és kell, hogy eszükbe jusson minden illetéketeknek, hogy az iskola izent hely, hogy az iskola az ifjúság oltalma éi menedéke az élet aktuálii viharai éi ráxkódtatátai elöl, hogy az iikolában nem lebet különbséget tenni másképe*, mint cuk a forgalom éi a tehetség szerint. Annyi nagyszerű és elsőrendű föladat vár a nevelőie és az oktatóra az iskolában, a rágott zsenge és hajlékony lelkek és elmék erkölcsi és szellemi erőinek fejlesztése és formálása tekintetében, a bölcsen megszabott keretek között és az alaposan kipróbált mídszeSzeged, 1925 szeptember 5, SZOMBAT Előfizetési árak: I te vidéken 45.000 kor vasár- és flricepnap : Egy hónapra helyben 40.Ü0U kor, Budapesten s szám ára hétköznap 2000 kor., korona. L évfolyam, 86. uám dicsőségeinek tanítását, ahol Magyarország nem serdülő és zsendülő ifjú sziveket és elméket, a csonka rom, de a mult, jelen és jövendő bont- kis kedveseket, akik még ártatlanok opáik b»hatatlin és ronttalatlan, romolhatatlan és hal- neibea, akiket még a termékeny és megváltó hatatlan egysége, a szen természet, a szép izeretet, a boldogító és azabaditó munka evankaltura, a magyar lélek is a föld örök integritásai géliumára lehet nevelni és tanítani 1 Ennél szebb Gárdonyinak, a nagy mi gyár költőnek és a és dicsőbb föladat pedig nincsen ma a magyar jó magyar tanítónak haimatosan tiazta versé ég alatt és aki ezt vállalja éa aki ezt telleaiU — vei sa ivében lépje át mokt minden oktató az isk ola sokan vannak, bár mig nem elegen —, az küszöbét és siacgassa meg áldó és áldott humani- elmondhatja majdan magáró', igaz önérzettel, 'ássál, a jóság liliomával, a szeretet gyöngyvirá édes öníudaltal Vörösmarty igéit ilyen kit gáva), a g> eimek i ea fékezés nefelejcsével és módosítással: ajovendöjó remén yének százszorszépévd a Et jó vesződség, férfi munka volt! Ujabb drágaság! ankétot tartottak, — de nem lesz olcsóbb a liszt. Vats Jóxstf eredménytelen tárgyaláaai a malomérdekeltséggal. A malmok nem dolgoznak haszonnal, jelentették ki a malmotok. Budapest, szeptember 4. Dr. Vfcss József " * népjóléti miniszter ma délután ankétra hivta össze a malomérdekelt ségeket, bogy a drágaság le örétére irányuló akdó folytatásakép velük a lisztárokról tárgyaljon. A gabonatőzsde elnökségét Frey Kálmán, a tőzsde alelnöke képviselte, mig a malomérdekeltlégek részéről Baiher Emil és Stux Sándorral az élén a malomipar számos vezető egyénisége jelent meg. A tárgyalás anyagát az elnöklő népjóléti minisaler abban [elölte meg, hogy megvizsgálandó, vájjon a gabona árait követik-e az őrlemények arai és az őrlemények ét a gabona ára közt a békebeli koefficiens most megvan- e. A malomérdekeltség jelenvolt képvisdői egymásután rámutattak azon nehézségekre, amelyekkel a régebben virágzó malomipar a mai súlyos kölwgy megnevelni őket. Az ilyen politikai fölvilágositásból nem kérünk, ennek káros hajtáés vackor gyümölcseit eléggé sajnálatoian MnntibUuk . ' letelőO Amerika az amerikaiakéi - mondotta w nak idején az U. S. A. nagy elnöke, nu PJ dig azt valljuk és hangoz atjuk,hogyr «WJJJ a tanulóké! Oda a napi poUUka, a látmí»_ kongó, mert ü«es demagógia ne »egye M » ros csizmáját és ólrnosbotját. ueg szenved és sanyarog a fdnöttek, i nagy W kek kinlődó mai nemzedéke e.ég gy« ét kártevés tombol és rombol ma az ugyn zett nagyok világában, maradjem <W és jótékony szentély, ahová fz szWg « lelkek bemenekülhetnek, aboj "JJSSmáhitatos csöndben haUgatbajtt a vM|[jw ,, való csodáinak és s»ép.ékeinik, tgazxa* és belgazdasági viszonyok mellett küzködni kénytelen. Az elnöklő miniszter kérdésire, vájjon nem tudnák e a malomérdekeltségek az 5200 korOtás árhoz szükséges két liszt árát azon a módon mérsékelni, hogy a kalkulációjakban szereplő haszonból valamit feláldoznának, a válasz az volt, hogy a malmok a jelen körülmények között tulajdonképen nem haszonnal, hanem önköltségi áron, sőt azon alnl Is dolgoznak. Ilyen körülmények közt az elnöklő miniszter abban fcglalta össze a tárgyalás eredm nyét, hogy a malmok a jelen viizonyok közt rum tudják az ármérséklést elérni. Meg ke 1 várni tehát a helyzet lényeges megváltozáiát ét akkor az árak mérsékléséről szó leset majd. i,Máról holnapra nem lehet remélni." Apponyi elutazott Genfbe. Badcpest, izepleafcer 4. Appotyi Albert gtóf ma délután elutazott Gentbe, ahol a migy;r kormány képviseletében iudvalevKeg részhtst a népszövetségi tligyal&tokon. A keleti pályaudvaion a vonat dlndu ása elölt meikéidezlék az ujiágirék Appcnyi Albertet, hogy mit lemtl a genfi utjálól. Appcmi Altéit a kC vetkezőket vált szólta: — A mai hdyzetben máiól holnapra nem f leket lemélni; ez hiszlétikut dolog volna. Itt | ber 15-én blzonyoi impressziókról van szó, amelyek lattan érlelik a köiöniéget. A legnagyobb valószínűség szerint szürke Üléttzak vár reánk, ahol leginkább fólió ügyeket fognak elintézni Ctak a helyszínen döl el, ott látjuk meg majd, bogy mit ctelekedhetflbk, mit nem. — A genfi tartózkodásom egyébként négy hétre tervezem, miközben elmegyek Berm•tidtbr, majd viiizatéuk Genfbe, ahonnan Lrqueítioba utazok ÉS számításom szerint október 15-én étkezem fcazs. Az osztrák tárgyalásokról tárgyalt a pénteki minisztertanács. Budcpest, szeptember 4. A kormány ittfontevö tagjai ma délelőtt 10 órakor miniizfertanácsra gyűltek ötize a népjóléti ainisztériumban, amelyen Vass József népjóléti miniszter, helyettes miniszterelnök elnökölt. A minisztertanács elsősorban az osztrákokkal folytatandó kereskedelmi tárgyaiáiok Ügyével foglalkozott. A legutóbbi minisztertanács ugyanis tárgyalt* a bécsi a agyar köveinek az oazlták kormánytól kapott azon éitei ülését, amdy szerint az osztrák kormány bejelentette hajlandóságát a kereskedelmi szerződés tárgyalása ügyében. A magyar kormány válasza trre vonatkozólag az volt, a maga részéről szintén megvan a hajlandóság a tárgyalások lefolytatására és pedii nem ptovlzóriumos, hanem végleges szerződés megkötése céljából. A mai minisztertanács az ujabb Jelentés kapcsán tudomásul vette, bogy az osztrák kormány szeptember 9-éa óhajtja a tárgyaiátokat megkezdeni Bécsben. A minisztertanács utasította az érdekelt tárcaminisztereket, hogy a szakreferensek kiküldése liánt tegyék meg a szükséges lépéseket. Mielölt a szakreferensek kimennének, a minit zterelnökhelyeltei előzetes tárgyalásra önzeül velük. Aki elhagyja helyét, Abd el Krim agyonlöveti. A franciák győzelmet jelentenek. támadták a falvakat, de a frinda wpitok^löbb iiben kösbeléptek és viuzayeteték Ckd. _ „ Fez, sieptember 4. Abd el Krim azt a pa rancsot adta ki, hogy álljanak ellent a végsőkig. Azokat, akik elhagyják a helyüket, agyonlövik. London, izepten ber 4. A Tirr.estek Jelentik Jeruzsálemből-. Kenitra vidékén a drnzok megi« pttt&ber ÍMinthivaMpian WjU az Havas', a c.apJok Marokkóban tolták az ellenséget. A rpinyol ciapaok: vtst lesége tekintélyes ugyan, de az elért ereamc-