Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-24 / 101. szám

Ara 2000 k< DELMAGYAR MSssstöségi Deák Perenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, , „ . __ •• „ « Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.ÜU0 kor, Budapesten WtosSnkönyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 306. Szeged, 1925 SZCOtember 24. CSÜTÖRTÖK *» vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 200J kor., Hyaa-U: Petőfi Sándor-sugárut I. siám Telefonszám 16-84. ö » r > vnsár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, M. szám. Béke a közgyűlésen. Hiába. Mégis csak legjobb a városi köz­gyűléseken ugy Jelen lenni, bogy íz ember ne vegyen részt a munkában. Ne feszegessük mo*t, hogy milyen nagy hasznok származnának abból, ba még sokan jutnának erre a felfedezésre a maguk fontos és értékes személyét illetőleg. Semmi reményünk ugyani*, hogy a kérdés akár legkimeritőbb tárgyalásával is fel tudjuk ébret z­teni a belátást azokban, akiknek a közéletből való kikapcsolását az idö immár teljesen meg­érlelte. A tér réuben még ma is az övék. Mi oedte azt, hogy a közgyűlésen nem vagyunk benne az eseményekben, hanem azokon kivül állunk és szemlélődünk, arra fordítjuk, hogy néhány jegyzetet rovunk a mai tanácskozások margójára Néhány, talán kortörténeti érdekei­ségü jegyzetet, amelyekről ugy érezzük, hogy n?m hagyhatjuk őket a tollúnkban. Amelyek SSS kedvezt ek, de az ellenkezőit sem müvelik se iobbra, se balra és persze középre sem. Amelvek elolvasása után esetleg olyanok is lesznek akik kevésbé tariják ártalmasnak, ba réizt vészünk a közgyűlés tanácskozásaiban, mint ha ilyeneket Írdogálunk össze Az elmúlt néhány hónap alatt gyakran volt az az impressziónk, hogy a balközép első so­rának szélső helyét évtizedek óta elfoglaló Wimmer Fülöp egészen meddő munkát végez. Csudáltuk kitartását, törhetetlen kedvét és ku­tattuk az okot, ami ismert szavazási kudarcok után is a régi munkakedvvel tartotta helyén. Mért van, kérdezgettük, bogy ez si ember nem kedvetlenedik el ? Ma lelt sorok hallgatták a szónokokat. A balközép első sorának szé'ső helyétől több felszólalás hangzottéi és ezekben a felszólalásokban megkaptuk a választ kérdé­seinkre. Wimmer Fülöp nélkül csonka lenne ez a közgyűlés. Ezt maga Wimmer is ludha j< és bizonyára ezért nem engedi meg migának az elkedvetlecedés fényüz'sét. Persze erőteljes képviselethez és védelemhez akkor jutnának a liberális polgári érdekek a közgyűlési teremben, ha egyszer ennek ludalára ébrednének a libe­rális törvényhatósági bizottsági tagok mind. Az állandó kötelességteljesítés elmaradhatatlan kö­vetkezménye lenne az ilyen belátásnak. Nem rejthetünk véka alá egy megjegyzés', amit szintén a mai közgyűlésen hallot'unk. Mindig ilyen higgadtan és logikusan kellene beszélnie Wimmernek, mondták és nem lenne szabad etőllefnie egyes dolgokat csak azért, hogy neki legyen Igaza és ne a polgármester­nek. Hát ami a logikát illeti, ezért igazin nem kell Wimmert a szomszédba küldeni. A hlg­gadság pedig o!yan közéleü követelmény, ame­lyet képtelenség minden helyzetben megtartani. A vita bizony sokszor kiélesedik Wimmer és a polgármester közölt, de ki ludná bebizonyítani, hogy nem erőltet- e a po'gármisler egyes dol­gokat csak azért, hogy neki legyen igaza es ne Wimmernek? Ms kérdezzük ezt, amikor a polgármester két vitában is siembekerüll a ie­reszténypárt vezérével és kél vilában tartott veié Wimmer. A politikai áramlatok változnak. Kar. hogy a polgármes'er mindig közel engedi W« férkőzni magához. Fölbecsülhetetlen értékű ugyanis munkakedve és munkabírása és ro­konszenves, arakor helyesnek Ítélt városi érde­kek védelmében szembehelyezkedik pár janaa vezérével. Tagadhatatlan, hogy vannak aujoK­rata baj'amai. Emiatt lámadnak Wiaujn" éles összetűzései. Pedig elsősorban neki.keltene közreműködnie abban, hogy az ilyenektől meg­kiméllessék a közgyűlés ís, meg a város ko­zönsége is. Annyival inkább, mert lekötöttség­től és függőségtől mentes megértő támogatásra, amikor a város fejlesztésétől van szó, elsősor­ban azok részéről számíthat, akik Wimmerrel egy közéleli táborba tartoznak. ' A keresztény párt szónoka elősiere'eitel hasz­nál szóvirágokat. Bizonyára szépnek tartja es szereti őket. Mi nem rajongunk érttik. A hatal­mas csokor szóvirágból, amelyet a főispán asz­talára tett, kiemelünk két egyszerű szét. Társa­dalmi téke. Keresztény párti szónokok az utóbbi években többször csillogtatták meg ezt a déli­bábot, türelmes destruktív, hogy ne mundjuk, munkás és zsidó ircok előtt. A vezér egyéb felsorolt érdemek mellett azérl is meghij'otta zárzlaját a főiipán elölt, mert munkálkodott a társ; dalmi béke helyreálü'ásán. Örömmel hal­lottuk ezt a kijelentés*. És várjuk továbbra is a békét. Az áldott és termékeny békét, melynek buja talaján dúsan (erem az alkotó munka. A békét a közgyűlésen. A békét a társadalomban. A Népszövetség politikai bizottsága sajtószakértői Nem tiszteli eléggé a sajtó Badopest, szeptember 23. KCzCIKk a lapok, bogy a genfi Nemzetek Szövetségének egyes főmeiblzoltii elégedetlenek a sajtóval, amely a tatárvonalakról biiéló, tőt gyikran elítélő hin­gon mer irni. A sajtó ellen ai a kifogár, bogy nem tiszteli eléggé a Népszövetség tekintélyét, amivel árt a világbékéjének. Erre a nagy pa­naszra több lap meg adta már a választ, hogy a Népszövetség sem szentség és cselekedetei nagjon is birálhalók. Most aztán jelentét ér­kezik ai ügy .békék" elintézésétől, a NépszC­veliég pclitikii bivatotfságJnik egy érdekes ízottságot alakit. a Népszövetség tekintélyét. diplomatikus tinácskozásáról, amely igy siói: A politikai bizottság elhalá ózta, hogy ta­nácsolni fogja a Nemzetek Szövetsége taná­rának az egész világra kiterjedő saftó­szakértőt bizottság megalakítását. A Jelentés hangsu'yozzs, hogy a sajtó, mint minden más nagyhatalom, joggal ügyel független­ségére. A probléma léhát a legnagyobb e'ő­vigyázatosiággal kezelendő. A Nemzetek Szö­vetsége semniesetre se awkőzzék a sajtó ügyeibe és ha erre kerül a tor, akkor azt csak a sojtó képviselőivet egyetértésben leheti meg. Október 5-én ül össze a külügyminiszteri értekezlet. rajnai pak­\g is Cseh­Páris, szeptenber 23. A Matin nyilvánvalóan Anglia, Németország és Belgium a sugalmazott cikkében azt Irja, hogy a konfe- \ •*— Am ~m rencia megkezdésének október 5-ikt dátumát körülbelül végleg megállapítottnak lehet tekin­' " " - tel helye U tenL Az összejövetel hehe tekintetében Locarno jön számításba. Az értekezleten a következő hét hatalom delegációja vesz riszt: Franciaország, tum tanulmányozására, Lengyelország'is ( ország a keleti döntőbírósági szerződések nulmányczására és vigül irtekezlet, irja a Matin, Európa uj korszakot jelent. Olaszország. Ez az xrtpa történ éneimében A KANSz a nyugdijasok helyzetének javítását kívánja. Budapest, szeptember 23. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége Séthy Antal államtitkár el­nöklete alatt országos választmányi ülést tartott, melyen az elnök bejelentette, bogy a pénzügy­minisztertől ígéretet krpott arra, hogy a státas­és a jizeiésrendezéssel kopcsolatos tárgyalásokra a szövetséget is meghívják és véleményét meg­hallgatják. Dr. Jaxornitzky Jenő vezértitkár ismertette az elnöki bizottság által már elfogadott javaslatot, mely azerint a szövetség a nyugdíjasok, özve­gyek is átvák helyzetének meg fi lelő javítását kívánja és kéri, hogy a státusi fizetésrendezés az előterjeeztésben foglal tik ah plán nyerjen megoldást. r Többek felszólalása után dr. Nagf Endre, a szegedi poitaigazgató a státusrendezéssel kap­csolatosan megtelelő flxetisreadezist kiván. Dr. Szalay Gábor báró, postafőigizgató a postáspótlik újbóli engedélyezésit kire/mozi. Dr. Erdőss Béla és Andor Endre h. állim­titkár felszólalása után a vezértitkár bejelentette, hogy a betegsegélyezést intézmény reformjára vonatkozó tervezet kiszea áll és az illetékesek kijelentése szerint hozzászólás végett a szövet­ségnek ki fog adatni. Tíz százalékkal apasztják a választókerületek számát. A városi törvényhatóságok reformja. — A belügyminiszter több reformjavaslatot ter­jeszt be a nemzetgyűlés elé. kisebb kerület összevonásával ée a Egy félhívafalcs jelentés kitűnő belügyi re­formokat igér, amelyek persze nagyot lendíte­nek majd megint a haza sorián. Az egyik ja­vaslat tiz százalékkal fogja apasztani a aemzet­gyűlési képviselők számát, amit általiban nem lehet nem helyeselni. A kerületek uj be­osztásának módja azonban bizonyos serupu­Iusokra ad ismét alkalmat. A másik javas­lat a vidéki városokat kétségkívül nagyon érdekli, mert a törvényhatóságok reform­járól szól. Ez a reform ís szükséges, ciak majd ne nagyon a kormány érdekében refor­máljon. A (udósitás egyébként ezeket mondja: Badopest, szeptember 23. A belügyminiszter a nemzetgyűlés októberben megnyíló uj ü'ésszaka alalt több nagyfontosságú törvényjavaslattal fog a törvényhozás elé lépni. Mindenekelőtt az or­szágos képvlselőválasztó kerületek számának is székhelyeinek a megállapításáról szóló törviny­Jcvaslatot fogja benyújtani. A törvényjavaslat a választójogi törvényben elfoglalt elvi álláspont­nak megfelelően a választókerületek számáí egy egv kisebb kerület összevonásával e» « nagyobbak kettéosztásával W százalékkal fog* apasztani. Az előkészítő munkálatok már foly­nak és néhány napon belül befejeződnek. A belügyminiszternek egy másik törvényja­vaslta a tir.ényhatósági bizottságok újjászer­vezéséről már 1924 óta a nemzetgyűlési tár­gyalásra vár. Köztudomású, hogy a törvény­hatósági bizottság választott tagjainak megbíza­tása voüakép már régen lejárt, az uj választó­tokat csak a reform után akarja a kormány végrehajtani. Rígi tervét óhajtja megvalósítani a miniszter a törvényjavaslattal, amely életre­kelti a klsgyülisek in'ézményét. A törvényható­sági nagy közgyűlések ügykörében a törvény­javaslat elfogadása esetén, jövőre csak a poli­tikai kérdések, a választások is nagyobb fon­tosságú közügyek fognak maradni. Minden más ügy a törvényhatósági blzotlsdg kebeléből ala­kítandó klsgyülisek hatáskörébe kerül. Az ide­vágó törvényjavaslat már készen van és szak­szerű megvitatás után szintén a fövő ülisszak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom