Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-19 / 97. szám

Ara 2000 korona. DHMAGYARORSZAG fc.rkíMtö«égi Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, . , ., ^ . _ . _ Sftokönyvláf és Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon ÜOO. Szeged, 1925 Szeptember 19, SZOMBAT Híjaim Petőfi Jándor-sugárut 1. szám Telefonszám 16-34. ° r ' Kossuth Lajosról. Irta: Juhász Gyula. Születésének évfoidulóji — szabad legyen hinnem — még mindig családi ünnepe a ma­gyarnak. Mert apánk ő, mindnyájunk édesapja, aki megigazítja a szegény nép fejealját, ha annak rosszul megy sor*, ha az elnyomás és üldözés lidéice szorongatja, ha juiiából kisem­mizték, ha szabadságát elrabolták, ha a földje kiszalad alóla. Soha a történelem hosszú szá­zadai folyamán ilyen patriarkális vistooy nem volt még nép és megváltója, szabadítója között, mint amilyen Kossuth Ltjos és a maiyarság közölt szövfidött. Washingtont nem becézi ugy az amerikai, Napoleont nem alnározza ugy a francia, Cavourt nem imádja ugy az olasz nép, mint ahogy eddig becézte, ajnározla és imádta a magyar nép függetlensége első kivivéját. Arcképe ott vin a tanyai szobák Mát?, ércmása ott mered liltikozón és emlékeztetőn minden valamirevaló magyai1 város szivében, a nótája nemzedéktől nemzedékre száll és kis kocsmák ligfJtb éke, diixe: Kossuth imája a kápolnai ciata u'án és Kosiulh búcsúja a hazától. Ez a népszerűség nem „felülrőlm Jött, ez nem hivatalos, ez nem törvényektől védett, ez nem mondvacsinált, ez a mélytől támadt, a nép legmélyebb rétegeiből, ezt a kultuizt a magyar lilék iletösztöne tugalmizza és akkor fog elpusztulni, mikor az utolsó magyar utolsót fohászkodik. A nagyapám jámbor, istenfélő ember volt, de legszentebb képe Koitulh turini aicmáia és bibliája: Irataim az emigrációból volt. Nagynéném még látta és hallotta a mgy népvezért Szeged piacán, még virágot hintett a léptei elé és legszebb emléke volt ez a nap, cz a féif'. Engem egy áldott, derék piarista atya tanított Kossuth Lajos dicséretére. És most? Lengenek-e a szivek lobogói, tul­lanak-e a hódolat és hála, az emlékezés és rajongás virágai, szállanak-e a dicséret éa di­csőség dalai Kossuth Lajos örökkévaló léptei előtt, amelyek már iég a halhatatlanság Pantheo­nába vitték? Eljött e már Kossuth Lajos or­szága, testet öltött-e már Kosiuth Lajos igéje ? Ünneprontó lennék, ha most erre kereken vik­szolnék. A monoki bölcsőtől a trianoni koporsóig WJ ut vezet éa ei az ut rabszolga századok átká­val és ai utolsó évtizedek bflnével és mulasz­tásával van kikövezve. Kossuth Lajost száműzte a sorsa szép hazájától éa Kossuth Lajost szám­űzni akarták a magyar szivekből. Mikor az ide­gen érdekek háborújának kockáját vetették hazánk köntösére, a virágos és dalos magyar fiukat a Kossuih-nóta máfcoritó dallamával vit­ték a halálos bálbi, csak a nóta szövegét for­dították Ferenc Józsefre. Ennél tragikusabb, ennél megrendítőbb, ennél keservesebb szimbo­lumot nem lihit találni egyetlen szenvedő nép történetében sem l Kossuth La|oi pályája azonban nem ért végei. Még mindig nem jelenlek meg magyar nyelven Kossuth Lajos össiei beszédei, minden müvei. Az angol iskoláiban Kossuth a szónoklat minta­képe, nálunk inkább Ciceróval és Detcosthenes­sel telitik a zserge ifjúság elméiét és szivét, értelmét és emlékezetét, mert hiszen hazaszere­tetet és férfitug) ságot mégis csak Cicerótól tanul­hat legjobban a magyar l Nálunk van Mer t a kovszkij-breviárium, mert az oroiz emigráns bizonyára integráns résxe a magyar műveltség­nek, de még nincsen egy Kossuth- breviárium, mert a magyar emigráns tok olyasmit hirdetett és akart, ami ma nem szalon- éa udvarképei bizonyos körökben. De azért e szeptemberi évfordulón mégis sok igiz, becsületei, hűségei él elszánt magyar szív dobban össze Konuth Lijoi ne rí ben és Eiöfizetési 4rak: Egy hónapra helyben 40.000 kor„ Budapesten és vidéken tóiXK) kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és ünnepnap 3X0 korona. I. évfolyam, 97. szám, hiszi, tudja, bogy eljő még egyszer az idő, nyoz millió és millió lelket múlhatatlan izelfe­amikor Kossuth Lijos él, uralkodik és kormá- > mével 1 iin.VLui.uuu Meg hell semmisíteni 7000 fegyvergyártó gépet. „Ausztria fegyvergyára egész Keleteurópánalr." Bécs, szeptember 18. Néhány lap közli a párisi nagyköveti konferenciának azon határo­zatát, amelynek értelmében Ausztriában a magánkézen lévő 7000 darab fegyvergyártó gépet hátom hónapon belül meg kell semmi­síteni. A Neue Freie Presse eziel kapcsolatban kijelenti, hogy Ausztriában ma már voltiképeni fegyvergyártás nincsen. Azon gépek, amelyek magán' ulajdonban vannak, nem alkalmassk fegyvergyártásra. így tehát félreértésről van szó, vagy pedig a nsgyköveti konferenciának hely­telen informáciőj'ról. A Neues Wiener Journal ezen határozatot Morelnek, a nemrég elhunyt angol munkás­párti képviselőnek az agitácójára veze'i vissza, aki Kelet- és Dél Európában folytatott tanul­mányai alapján azt állította, hogy Ausztria fegyvergyára egész Kelet-Európának. A lapnsk az a véleménye, hogy a ha ározat meghozatalát fölrg annak kell tutajdoniiani, hogy az angol és francia hadiipar összefogott a konkurrencia elleni küzdelemben. 29 bolgár képviselő érkezett Budapestre. Budapest, szeptember 18. Ma délben félkeltő után érkezett meg a bolgár képviselők egy csoportja, i kikhez különtöző társadalmi és gazdtiági notabilitások is csatlakoztak, ugy hogy 29 féifitöl és négy hölgyből állott az a csoport, amely visszaadta azt a látogatást, amelyet a msgyar parlament tagjai Bulgáriában telitk. A Dunaparlon izázakra menő ember­tömeg gyűlt öisze, várván az érkezőket. A kormány nevében Schatdl államtitkár üd­vözölte a vendégeket. — A történelmi és rokoni köteléken kivül eggyé forrasztották a két nemietet az utolsó Idők közöl küzdelmei — mondotta sz állam­titkár. A különböző üdvözléiekre Nicola Naldenoff, a bolgár parlament alelnöke válaizoll A vendégeket ezután a fogadóbizotiilg a Btisíol-szillóbm levő lakásaikhoz kalauzolta. Este a keret kedelmi és gazdasági körök ismer­kedő bt nkettet rendeztek a vendégek tiszteletére. Majdnem két hetet töltenek a bolgárok Magyar­I országon és a most érkezett csopothoz még többen fognak ugy a bolgár képviselők, mint a gaidaiági téuyezCk vezetői közül egy-két nap múlva Magyaronágra utazni. Egymillió frank vérdíj Abd el Krim fejére. Páris, szeptember 18. A Journal melillai je Ientése szerint a riffkabiok szeptember 16-án tüzérséggel, kézigránátokkal és géppuskákkal ujabb támadást intéztek a Morio Nalvoban berendezett spanyol állás elltn. A támadást visszaverték, miközben a tiffkabi'ok tetemes veszteségeket szenvedtek. A spanyolok ötven halottat és sebesültet vesztettek. M ^'ik.8ze£,emberJ^ fíJcaraal-nak jelentik Melil ából, hogy Mulej Jassuf szultán vala­mennyi törzshöz — a meghódolt törzsekhez is —• kiáltvány t Intézett, amelyben fivérének, Abd el Ktlmnek fejére élve vajiy halva egymillió frank vérdíjat tűzött ki. A hir következtében Abd el Krim megerősítette a személyes szol­gálatára rendelt védőőrséget. . . JUIUIUÍU IlltUVII TtUUVJlBCgCI. — ír nnruumj ULUJLLL J„ 1926 elején ércpénz váltja fel a papírpénzt. az uj pénzegységről. nfil megvannak a maga előnyei, de megvannak a maga bibái ir. Ami az uj pénz elnevezésit illeti, e tekintetben mig semmi konkrét elhatá­rozásról beszélni nem lehet. A legnagyobb pro* bléma az uj pinzverde felállítási. Az uj pénz­verde felálli á&ához nemsokára hozzáfognak. Hogy az uj pénzverdét mikor helyetik üzembe, az természetetea legelsösorban attól fögf, hogy mikor lesz végleges megállapodái az uj pénz bevezetése dolgában. Ha a végleges döntés októberben megleiz, az aj pénzrendszer be­vezetése a jövő év elejére megtörténik. Októberben döntenek Budapest, szeptember 18. Ertesfiléiflnk sze­rint a pénzügyit, iniizfer rövidesen eg) behívja az uj pénz ügyében tervezett ankétot éi Így rövideien meg is Ietz a döntés az uj pénz­egység dolgában. Információnk izerint körül­belül október közepéig törtinik meg a döntis. A legutóbbi hetekben rgyétként a közvélemény és a gazdai ági érdekeltség egy része az arany­korona mellé áll'. A pénzügyminiszter — mint jól infoimált helyről értesülünk — noha vég­legesen még nem döntött, nem idegenkedik az aranykorona rendszerétől, amelynek kétségtele­A román minisztertanács napirendre tűzi a kisebbségi kérdést. „Mint lehetne megakadályezn?. hegy a kisebbségek a külföldhöz forduljanak ?' Bukarest, szeptember 18. Lipjelentéiek sze­rint a bánsági éi az erdélyi magyar telepesek ügyétek genfi tárgyalása, valamint más h«sonló természetű kérdések aktualitása arra indította a kormány', bogy a Vaitolanu fcelyetles minisz­terelnök elnökletével legközelebb megtirtandó minisztertanáci napirendjére több kisebbségi kérdéi tárgyalását tűzték ki. Magukmk a tele­peteknek az ügye nem kerül ei alkalommal som, mert ezt ciak Bratianu miniszterelnök szerint a minisztertanács legfontoiabb problé­mája az, hogy mlkint lehetne megakadályozni, hogy a khebbs/gek csaknem minden ügyükben a külföldhöz forduijarak jogorvoslotéit. E tekin­tetben a minisztertanács elölt több javaslat fek­•xik, emeljek közöl a reg[elentőiebb a belügy­miniszter javaslat', amely hir szerint erdélyi minisztérium felállítását teivezl a belügyminisz­térium kebelében, amelynek a kisebbségi ügyek intézése lenne a feladata. Hire jár, hogy Aoge­sorrv, meri CZL TATA OIAIIAUU IUIUI»»ISISIU«« UUCÍCIC ICUUC • IV AUNIO. MIC JAI, hazatérése u'án vitatják meg. A lapok jelentése I letcu közoktatási miniszter a legkizeltbb vissza-

Next

/
Oldalképek
Tartalom