Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-17 / 95. szám

5925 szeptember 17 OELMAQYARORSZAQ 3 Hétszázhuszonötezer dollárt kap a város. A külföldi kölcsön második felét csak később utalják ki. A pénzügyminisztériumban ma letárgyalták a törvényhatósági joggal felruházott városok külföldi kölcsönét. Értesülésünk szeunt az ötmillió dollárnyi kölcsönből a következő városok kaplak: Bíja 320000, Debrecen 900 000, Cegléd 760.000, Miskolc 580.000, Székesfehérvár 400.000, Pécs 684.000, Komárom 38.000, Szekszárd 120.000, Szeged 725000, Sopron 169 000, Hajdúnánás 69.000 dollárt. A polgármester, aki részt vett a tárgyaláson A francia és spanyol csapatok elmenekültek az alhucemasi öbölből — a rossz idő miatt. és szerda es'e érkezett haza Szegedre, érdeklődésünkre elmondotta, hogy a kiutalás formailag megtörtént. A Kereskedelmi Bank szakértői rövidesen áttanulmányozzák a városi ingatlanok telekkönyveit és azután megteszik jelen tésüket. A kölcsön első felét rövidesen felveheti a város, a másik felének kiutalására csak később kerül sor, mert a kötvények kibocsájtása csak most kezdődött meg. London, szeptember 16. A Daily Express jelenti Fezből, hogy a francia csapatok a Bibane-hegység lejtőjén erős lovassági támadást intéztek a kabilok állásai ellen. Rövidesen azonban meggyőződtek arról, hogy az ellenség állásai jóval erősebbek, semhogy azokat egyszerű lovasrohammal be lehetne venni. Tangerből hír szerint a francia és spanyol cs>pitoi a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében kénytelenek voltak az alhucemasi öblöt elhagyni is a nyílt tengerre szállani. A Times arról értesül, h gy a spanyol hadsereg főparancsnoksága meglehetősen Idegesen szemléli az alhucemasi hadmüveletek fejlemi nyelt. A partraszállott csapatok ellátása igen nehéz, minthogy az öblöt az erős keleti szelek folytán a hajók csak rendkívüli nehézségek árán tudják megközelíteni. A riffkabilok Moro Nuevo mellett sikerrel bombázzák a spanyol állásokat. A riffkabilok egyik osztagának sikerült ezeket az állásokat hátvédjüktől elvágni, ugy hogy a spanyolok ilelmlszer- is munlcióellátása erősen veszilyezietve van. (****************** A pénzügyminiszter csak az állam megterhelése nélkül tartja meg a szegedi dohánygyár munkásait. Száztagú küldöttséget vezetett a polgármester Bud János elé. Keddről szerdára virradó éjjel utazott föl Budapestre a B-listára helyezett szegedi do hánygyár munká:nőinek száztagú monslre-küldottsége, hogy Bud János pénzügyminiszter előtt föltárja azt a lehetetlen helyzetei, amelybe a dohányjövedéki központ igazgatóságának ismeretes rendelkezése juttatja két hét múlva a g

yár háromszázötven munkásnőjét. Dr. Somogyi zilveszter polgármester a reggeli gyorssal utazott a küldöttség u'án, amellyel a pénzügyminisztériumban találkozott és amelyhez ott dr. Kőszö István belügyi államtitkár is csatlakozott. A pénzügyminiszter a monstreküldöttségnek csupán nigy tagját fogadta délelőtt tizenegy órakor. A dohánygyári munkásnők kívánságát a polgármester terjesztette elő. A polgármester este féltiz órakor érkezeti vissza Szegedre és megérkezésekor a Dilmagyatország munkatársának a küldöttségjárás eredményéről a következőket mondotta: — A pénzügyminiszter tizenegy órakor fogadta a küldöttséget. A munkások panaszát és kívánságát én terjesztettem elő és fölsorakoztattam mindazokat az érvekei és szemponiokat, amelyek indokolttá teszik a váratlanul kiadóit is a munkásokra nizve katasztrofális jelentő sigü rendelet visszavonását, vagy módosítását. Elmondtam, hogy a dohánygyár átalakításának és tervbevett kibővitéséneek mindenki örül, azonban annak, hogy háromszázötven szegedi munkás a változás következtében részben hat hónapra, részben véglegesen kenyerét veszti, katasztrofális következményei lehetnek. Arra kértem a minisztert, hogy változtassa meg ezt a sirelmes rendelkezist és találjon módot arra, hogy a munkások a gyár átalakítása idejiben is dolgozhassanak is kereshessenek. Hivatkoztam a szegedi dohánygyár igazgatójának a kijelentésére, amely szerint a gyár az átalakítások alatt is (izemben tartható és így technikai akadálya a munkások megtartásának nincs. A pénzügyminiszter figyelmesen meghallgató előterjesztésemet, ameiyre hosszasan válaszolt. Válaszának lényege az volt, hogy egyelőre nem változtathatják meg a kiadott rendeletet, de a kirdist a munkások szempontjából ujibb tanulmányozás tárgyává teszik is ha találnak módot arra, hogy a munkások az állam megterhelise nilkül tovább/a is megtarthassák állásukat, a rendeletet ilyen értelemben módosítani fogják. Kifogásolta a miniszter, hogy mlirt ment fel hozzá száztagú küldötisig, amikor ez fölösleges kiadást jelent a munkások számára. Nekem azonban mégis az sz impresszióm, hogy a monalredeputáció nem volt fölösleges, mert gondolkodóba ejtette a minisztert. Meghalt egy kegyelmes asszony anélkül, hogy a szomszédok sejtették volna, hogy miniszternek volt az özvegye. Özvegy Junker Jánosné, akinek férje a Berinkey-kormány kisebbségi minisztere volt, kedden este elhagyatottságában, künn Felsővároson, Tímár ucci 14. szám alatt, egyszerű bútorozott szobában, meghall. Halálának hire cssk néhány ismerősét indította meg. Hiszen közeli rokonsága nem volt Szegeden. Édesanyja >z oláh megszállott területen levő Mái it földön lakott i. teljesen az oláhok kegyétől függ, hogy átjöhet-e Szegedre, kegyelmes asszony íeáayának temetésére. A minoriták temploma mögötti apró uccában senkisem (ud a miniszternő haláláról. Nem is ismerte senkisem. Junker Jánosné kegyelmes asszony ugyanis nagyon vigyázott aira, hogy inkognitóban maradjon. Hozzá nem járt senkisem a aki ismerte, az is nagyságos asszonynak titulálta a miniszternél, akihez minden hónap elsején bekopogtatott a pénzeskvélhordó. A postás havonta héímiihű koronát kézbesített a mini8ztemének. Hétmillió korcna miniszeri nyugdijat, ö volt talán Szegeden s leggazdagabb nyugdíjas s mégis olyan egyszerűen élt, hogy a szomszédok véleménye szerint havonta alig költött el egy&illiócskát. Halálos ágyánál egy távoli sokac lény virrasztott s kedden este, amikor nagy csöndességben, észrevétlenül ment át a halál birodalmába, lejáriák a bu'orozolt szobi ajtaját, ugy hogy másnap dillg mig az udvarban lakók sem tudták, hogy a nnagyságos miniszterni" meghalt. Pedig 1922-ben, amikor még miniszter férje élt, szép négyszobás lakásban iakfsk. Junker János halála után az özvegy felpakulíatta bútorait s eiküldíe hazájába, Máriaföldre. Az oláhok azonban nem engedték meg a miniszter özvegyének hazaköltözését, pedig a Bethlenkormány még azt a kivétett is megengedte, hogy nyugdiját havonta átutaltatta egyik nagyobb aradi bankhoz, nehogy az átköltözéssel Junker Jánosné megkárosodjon. Most, hegy csöndes temetéséről gondoskodnak a távoli rokonok és sz ismerősök, ttindtObbször szóbakerül a beszélgetések folyamán sx a nem mindennapi kerrter, amit Junker János megfutott a táblabírói széktől fel a miniszteri bársonyszékig. A szegedi ítélőtáblán 1919 február első napjaiban még ítélkezett. Polgári psrekben tárgyalt, amikor egy esős délelőtt, tárgyalás közben a teremszolga egy táviratot ad át a táblabíró urnák. Junker Jtnos nézegeti, nézegeti a távirat szövegét és nem akar hinni a szemének. As állami távirat Berinkey akkor miniszterelnök aláírásival ékeskedik. Junker János táblabírót meghívják a kormány nemzetisigi klsebbsigi miniszterinek. Másnap már minisztettanács volt, Junker Jánosnak nem volt szabad késlekedne. A tárgyalás alstt nem szólt semmit sem a távirat szövegéről s csak később, amikor a peres ügyek annak rendje és módja szerint elintéztetlek, állt elnöke elé, bejelentve, hogy a holnapi tanácsban már üres lesz a helye, mert holnap már miniszter lesz. Bleyer Jakab, ix első kisebbségi miniszter nem volt népszeiü a kormánynál éi a délvidéki svábság az egyszerű szegedi táblabiróra esküdölt, akiből miniszter lett egyik naptól a másikra. Igaz, hogy nem sokáig, mert jOtt a szovjet s ezzel vége lett Junker Jinos miniszterségének. A kommün alatt bujdosott. Szegeden a franciák elrekvirálták négyszobás lakását s mire megtisztult a levegő s Junker János ny. miniszter hazajött Szegedre, hogy elfoglalja lakását, már mások birtokolták tulajdonát. Hiába voltak végnélküli pörök, a lakás véglegesen elveszelt s többet Junker ny. miniszter nem is tudta visszaszerezni. Midiin 1922 juniusában megtolt Szegeden, nagyon kevesen tudták róla, hogy miniszter ii volt egy-két hónapig s ezt az állapotot csak a pénzeslevélhordó tudta pontosan, aki özvegyének minden hónap elsején elhozta a hétmillió koronás miniszteri nyugdijat. Felett ége, az egyszerű úriasszony, aki irtózott a kegyelmes asszonyi címzéstől, miedig azt remélte, hogy egyszer mégis hazajuthat oláh megszállott területen lévő szülőföldjére. Tudta magáról, hogy a honvágyat ugy sem tudja legyőzni s rebesgette azt is, hogy nem sokáig fog már élni. Kedden este azután agyvérzésben meghalt Junkerné kegyelmes asszony, akihez a posta elsején már nem fogja kikéibesiieni a hétmilliós miniszteri nyugdijat. Junkerné? különben ma délután három órakor temetik a közkórház halottas házából. A szász trónörökös belép a jezsuita-rendbe. Boroszló, szeptember 16: A 'Schlesische Zeitung sibyüenorti jelentése szerint a volt szász trónörökös be'ép a jezsuita-rendbe. Ez ősztől kezdve tanulmányait és tudományos kutatásait egyelőre a voraibergi Feldkirchben foiytitji. Pasics nem teljesiti a Radicsnak tett Ígéreteket. Belgrád, szeptember 16. Politikai körökben nagy feltűnést kelt az a hir, hogy Pasics a radikális is a Radlcs párt között Utrejöii írásbeli megállapodás aláírását megtagadja. Mig kormánykörökben azt mondják, hogy Pasics aláírásának megtagadása a kompromisszumot nem fogja feldönteni, az ellenzék kijelenti, hogy Pasics most is be akarja csapni a horvátokat, mert semmikép sem bírható rá arra, hogy aláírásával lássa el a paktumot. Annak akarja elejét venni, nehogy be lehessen hajtani rajta azokat a koncessziókat, amelyeket a szóbeli tárgyalások alkalmávil tett. Románia idegenellenes intézkedései. Páris, szeptember 16. A Liberii vezércikkben foglalkozik Románia idegenellenes törvényhozásával és intézkedéseivel, emeljek a Romániában letelepedett idegen kereskedőket, kPztük a franciákat is vexatórius eljárásoknak teszik ki. A Bratisnu (estvéreknek a szövetségesek iránt tanúsított brutalitásai igazolják azokat a panaszokat, amelyeket Magyarország terjesztett elő az erdélyi magysr kisebbségekkel szemben tanúsított erőszakos román politika ellen. Legújabb cipő divatminták а „НЯ-НН" cipőáruház 561 kirakataiban megtekinthetők. Kelemen ucca 12. sz.