Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-16 / 94. szám

192i szeptember 11. DELMAQYARORSZAQ t Csehek, németek, magyarok. Ptága, szeptember 14. (A Dilmagyatország tudósítójától.) A világháború elölt körülbelül hatmillió eseti élt a régi Csehországban, Morva­országban és Siiléziában. Ma a csehszlovák köztársaság lakosainak száma 13,700.000 £s ebből áiUtólag 8.800.000 tartozik „az állam­alkotó csehszlovák faj" kötelékébe. Ha tehát a hivatalos cseh statisztikát vesszük is alapú', az u] köztársaságban 4,900.000 az idegen nemze­tiségűek száma. Pedig teljesen bizonyosra lehet venni, hogy ez a statisztika legalább V«—V* millióval van eltolva — a kisebbségek hátrá­nyára. Még ennél is érdekesebb különlegessége a csehszlovák államnak és csehszlovák „nem­zetnek*, hogy a tótok, akik szintén bele van­nek számiiva az államalkotó fajba, erről egy* álta'án nem akarnak tudomást venni és állan­dóan nemze iségi különálláaukat hangoztatják. A hivatalos cseh politikának azonban szük­sége van a tótokra és szüksége van a cieh­szlovák nemzet fikciójára. Ha ugyanis a tóto­kat nem számítják hozzá acsehekher, az utób­biak egyszerre számszerű kisebbségbe keiűlaek a nemzetiségekkel szemben. Az pedig mégis némileg megcsúfolása volna a st.-germaini és trianoni nemzetiségi elméletnek is, ha egy kisebbség kedvéért szakítottak volna el több százezer, sőt több millió embert tulajdon or­szágától. B:felé a caehek ezért nyomják el a tótokat, de kifelé ezért hirdetik a csehszlovák nemzet elméletét. Ortogrtfíai követelménye az elmélefnek, hogy a csehszlovák szót egybe kell irni. Nem „cseh-szlovák", hanem .csehszlovák". Baranyai Zoltánnak egy könyvét most tiltották ki a köztársaság területétől azért, mert benne cseh-szlovák államról irt. A csehszlovák köztársaság nem valamely fegyveres felkelésnek, hanem annak a kétség­telenül nagyon ügyes rábeszélő propagandának köszöni a létrejöttét, amelyet a mostani köz­társasági elnök, Masaryk és társai a háború alatt az ellenséges országokban kifejtettek. Mint a németek és magyarok áital elnyomott csehek és tótok Mpvise'őí szerepeltek Franciaország­ban, AngliáDan és Amerikában és a nemzeti­ségi elv elismerése gyanánt kapták meg önálló államiságukat. Most ők mutatják meg, hogy milyen a méltányos és igazságos nemzetiségi politika a gyakorlatban. Lehet, hogy a régi világban nálunk is, Ausztriában is történtek hibák és (¿fedések a nemzetiségi kérdésnek a kezelése körül. Egy azonban bizonyos: azt a türelmetlen és igaz­ságtalan nacionalizmust, amely most a cseh­szlovák köztársaságban valóságos orgiákat ül, a mi nemzetiségi politikánk sohasem ismerte. Amit rólunk annak idején szörnyű vádként hir­dettek világszerte, tiiedrészét sem teszi annak, ami ma a csehek uralma alatt történik. Szeptember havának például a német iskola­ügy ellen megindított irtóhadjárat a szenzációja. Takarékosság cimén az iskolaév elejéd a köz­oktatásügyi minisztérium egyszerre négyezer német osztályt záratott be és egyúttal elrendelte, hogy az 1926—27. tanév elején csak ott sza­bad német osztályokai megnyitni, ahol legalább 75 tanuló esik egy osztályra. Hogy ez a taka­rékosság mennyire őszintén veendő, azt leg­jobban az a körülmény mutatja, hogy viszont német vidékeken állami támogatással állítanak fel cseh iskolákat már fiz cseh gyerek számára ii. Ezzel szemben a németeknek nem enged­ték meg a bezárt osztályok további fenntartá­sát még akkor sem, mikor a fenntartási költsé­geket társadalmi uton akarták előteremteni. Szlovenszkóban ugyanez a politika érvényesül a magyarokkal szemben. Az iskolaügynek méltó párja Csehszlovákiá­ban a földreform. Elméletileg a cseh földreform nagyon szépen van megcsinálva, de a gyakor­lati alkalmazása egyszerűen azt jeleni, hogy elszedik a nagybirtokokat és a cseheknek adják cda. A csehországi német lapok napról-napra közölnek kimutatásokat, hogy színtiszta német községekben a földreform során egy német sem jutott földhöz, hinem kizárólag a csehek. A földreform Csehországban nem a szoctális, hanem a nemzetiségi politikának az estköze. Meg kell állapítani, hogy ezeknek a kér­déseknek a kezelésében a cseh kormánykörök­nek a felfogása nem egységes. A cseh kor­mányban két áramlat küzd egymással, az egyik Masaryk és Benes humanisztikus és demok­ratikus irányzata, amely nem akarja a húrt egészen túlfeszíteni és bizonyos erkölcsi obiigó­kat érez a nyugattal szemben, amely a cseh­szlovák államot létrehozta. A másik pedig Kramarznak türelmetlen nacionalizmusa és min­dent legázolni akaró politikája. Ezidöszerint az utóbbi irányzat van túlsúlyban. A kisebbségek jogainak ez a megcsúfolása a németeket és magyarokat természetesen véde­kezésre kényszeríti. Csehszlovákiában valószínű­eg október végén, vagy novemberelején lesz­nek a választások. A német agrárpárt felszólí­tást intézett a többi némel pártokhoz, hogy egységes német blokkot alakítsanak a válasz­tásokra, a felvidéki magyarok vezére, Szentiványl pedig azt javasolta, hogy ez a fegyver barátság foglalja magába az összes nem cseh pirtokat. Ez a választásokra való készülődés az elnyomot­tak szervezkedésénekegyikszimptomája. A hangu­latot azonban az ilyen taktikai természetű meg­állapodásoknál más példák jobban jellemzik. A napokban tartott válasz ói elölt nagy beszédet Máirisch-Schöcbergben Lodgman, a német nemzeti párt vezérr. Beszédének a tenorja az volt, hogy a választási fegy vet barátságot nem utasiija vissza, de nem is tulajdonit neki túl­ságosan nagy jelentőségei. A tapasztalatok meg­győzhették ugyanis német testvéreit, hogy al­kotmányos eszközökkel igazukat úgysem tudják biztosítani. További lojalitási nyilatkozatoknak nincs értelműk, a csehországi németségnek nagy küzdelmekre kell felkészülni, lehet, hogy utja a vérnek is könnyeknek a völgyin fog keresztül­vezetni. Ugyanazon a napon, amikor Lodgman ext a beszédét tartotla, volt a csehországi németek tüntetése az iskolák bezárása miatt. Valamennyi csehországi német városban délután kettőtől hatig bezártak minden üzletet. Csak a trafikok voltak nyitva és egy-kél cseh bolt, amelyiknek azonban nem akadt vevője. A prágai és a iöbbi csehországi német lapok pedig olyan hangon irtak a kormány politikájáról, hogy szebbeket a cseh kormányról már a Szlovenszkóból kitil­tott magyar újságok se tudtak volna elmon­dani. A cseh sajtópolitikának egyik érdekes­sége ugyanis, hogy Csehországba lehet magyar újságokat küldeni, de ugyanazoknak a magyar újságoknak a bevitele a Silovenszkó területére tiltva van. Csehszlovákia nem természetes államalaku­lás, nemcsak azért, mert egy népnek államal­kotó tevékenysége hozta létre, hanem azért is, mert hiányoznak nála az állami létnek geográ­fiai előfeltételei és főleg azérl, mert olyan nagy erkölcsi és anyagi erők állanak idegenül a csehszlovák állam gondolatával szemben, hogy ekkora tehertételt semmiféle állam sem képes tartósan elviselni. — i. — r. Az esőzések miatt állóharc kezdődik Marokkóban. Tangerből jelentik'. A hadmüveletek több helyült megnehezültek, mert erős esözisek állot­tak be. Tetuan körül a riffesapatok kénytelenek a tpanyolok elől, akik a legfőbb erőiket oda össi pontosították, visszavonulni. Arról, hogy Tetuant elfoglalják, immár nem lehet sző. Fezből beérkező jelentés szerint a spanyol csapatok kiüritetiik Kudjat is Tahar falvakat, amelyeket a riffkabilok már napok óta ostro­molnak. A francia front meglehetősen nyugodt és mint a hivala'os jelentés kiemeli, egyelőre nem számitanak nagyobb hadműveletekre. A francia csapatok jelenleg uj állásaik klipi­tisivel vannak elfoglalva. Az uj hidállásokat főleg tüzérséggel eröailik meg. A nehéz tüzér­ség felvonu'ása természetesen hosszabb időt vesz igénybe. Néhány törzs ismét megbizottakat küldött a franciákhoz, hogy a teljes kapituláció kérdésé­ben tárgyaljanak, a franciák azonban az eddigi tapasztalatokon okulva, nem nagy bizalommal fogadják ezeket a kiküldötteket. Kószó István, a tanyai elemi iskola 16 éves növendéke dicséretet kapott a képzőművészeti főiskolától. Az úgynevezett kulturzónai iskolák a szegedi tanyai iskolák között a legnagyobb sikerrel működtek és a mull tanévben olyan rajzkiálli­tást rendeztek, amely a szegedi iskolai viszo­nyokban eddig még példa nélkül áll. A kultur­zónai iskolákban ugyanis a növendikek olyan rafzbell kiszsigről tettek tanúbizonyságot, hogy az iskolák Igazgatóságai a termiszet utáni rajzokat alkalmasaknak találták arra, hogy felsőbb kritika alá engedjik. A képzőművészeti iskola tanári kara elé kerültek ezekben az isko­lákban készült rajzok, ahol a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoztak a növendékek munkái­ról. Hivatalos dicsérőirat is érkezett ez ügyben, amely különösen Kószó István hatodik osztálya növendék rajzát említi meg, akinek rajzbeli készsége olyan, hogy a képzőművészeti főiskola ajánlatosnak találná, ha Kószó István tovább is risztsülne megtelelő oktatásban. Kószó István dicséretet érdemlő munkájában Toldi Miklós ileiit örökítette meg olyan hatalmas és el­képzelő fantáziával, hogy a szakértői vélemé­nyek szerint a magyar őstehetség egy csodá­latos megnyilvánulását rejti magában. Éppen ezért Kószo István továbbképzése szükséges. Kószó István ugyanis az ősi elképzelő ereje mellett Arany János hőskölteményét oly mű­vészettel elevenítette meg, hogy szakértői körök­ben feltűnést keltett. A képzőművészeti főiskola véleménye szerint ajánlatos volna Koszó István főiskolai kikép­zése, nmei nem mindennapi tehetsége nagy feladatok elvégzésére is képessé teszik. A kép­zőművészeti főiskola külön dicséretben része­siti különben Tokay József igazgatót, a kultur­zónai iskolák vezetőjé', akinek keze alatt fej­lődtek ki növendékei. A kulturzónai iskolák a képzőművészeti is*, kola felhivására a folyó tanévben külön ter­vek szerint tontiják a rajzot, mivel az a meg­győződés alakult ki, hogy ezek az iskolák az ország elemi iskolái között külön helyet fog­lalnak el. EMMMMMMMMMWMMMMMMWMMS DAUH kémén)fa politúros és festettháló, vala­Viaawr mint konyhaberendezések kedvező fize­tési feltételek mellett kaphatók. Asztalosoknak I Gépek, kel mindennemű famegmunkálást vállalunk. RÓZSA TESTVÉREK asztalotok Pacsirta ucca 6. szám. ksztalostanoncok fizetéssel felvétetnek. 871 irodai 2-58. BELVÁROS! MOZI pén™rí°5-«2. i KORZÓ CDOZI Tf!?S: Szeptember 16., 17-én, szerdán és csütörtökön | Tartalékos ferj. Vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben: Laura la Plán te3: főszereplője. — Azonkívül: j Fehér* álmok menyasszonya. Dráma 6 felvonásban. Főszerepben: M/ÍR7 PlflCBID. | Szeptember 16., 17-én, szerdán és csütörtökön , Az idény első nagy attrakciója 1 Az idény első nagy attrakciéja I Hajsza a világ körül. Főszerepben: Reinhold Schünzel «. Ellen Richter. | I rész: Párlstól Ceylonig. II. rész: India, Amerika, Európa. | Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. 1 Előadások kezdete: 5, negyed ö és negyed 10 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom