Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-16 / 94. szám

Ara 2000 kopona. DELMAöYARORSZÄö 9Mik«sxtöség: Deik Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, S»l«»3aMnyvtir is Jegyiroda: Dugonics-tér lt. Telefon 3Öt. *y»«4ai Petőfi Sándor-sugárul 1. scára Telefonszám 18-34. fiát kell a háború? Minden emberi részvétünk és szánalmunk azoké, akiket rokkantá, nyomcrékká, szerencséi* lenné telt az őrültségek őrültsége, a háború, amelyet idegen hatalmak zudifoltak a magyarságra és amelyet idegen érdekek szolgálalábsn kellett végigverekedni. De milyen végig I A háború testi és lelki kárvallottjai igazán nem tehetnek arról, hogy idegeiket megőrölte a példátlan vörös malom, hogy sokan cem találják többé helyűket ebben a világban és hogy a gránátok égzengése, a gépfegyverek kattogása, a vér és tűz tengerének látványa kilendítette őket a rendes kerékvágásból, mint ahogy kizökkent egész világunk és kilendült egész életünk. A szerencsétlen szegedi tornatanár, aki i bűnös Budapesten most egy deliriumos órájában egy házalót foszlott meg ingóságaitól, a rend őrének adva ki magát, bizonyosan cdskerfli szegény, jobb sorsra méltó ember, ahová régóta való: Ideggyógyintézetbe Mert nem bűnös ez a lecsúszó t ember, csupán befeg, nagyon beteg. És nem büntetést érdemel, hanem sajnálatot. Gycgyitaci kell öt, amennyire lehet, mint ahogy gyógyítani kellene sokukat, hozzá hasonló sorsuakat és gondolkozásuikat. Mert azért itt meg kell ragadnunk az alkalmat és el kell mondanunk nyíltan, őszintén az igaza', hogy erről a szerencsétlen, megtépett idegü és életfl emberről már évek óta tudták, hiszen látnivaló volt, hogy veszedelmes macára és másokra nézve és ö mégis nevelte tovább a gondjaira bizott ifjúságot, nevelte tovább iz u] nemzedéket, nevelte tovább a magyar jövő reménységét és aggodsimát, akkor, amikor életerős, Javakorbeii, teljes szellemi és erkölcsi integritásban levő tanárok és tanítók kénytelenek voltak a keliet'en és akaratlan tétlenség és állástalanság kenyerére fanyalodni. Kövesligethy Rddó és Marcali Henrik, Simonyi Zsigmond és Beke Manó és számos, söt számtalan jeles, érdemes, nagy és tisztelt neve a magyar pedagógiának, a magyar (ndományostágnak, i\ magyar kuliurának nem kellett nekik, az u j Dánieleknek, az igazoltatás lovagjainak, a kutzus nehézsúlyú bajnokiinak, de kellett nekik és Jó volt nekik a koni'unktura akárhány nasyhangu és kevés dohányu kihasználója, aki nirtelen balról Jobb oldalra ébred', aki elég korán és minden feltűnés nélkül át tudott vádolni, köpenyeget fordítani él tovább szolgálni. Ez a szerencsétlen tornatanár nerc tehetett róla, hogy idegei fölmondolták a szolgálatot és mégis tovább szolgált. Ha a kurzusnak ő Jó volt, na nekik ő megfelelt, miért ne? £s mi ilyen alkalmakkor mégis elképpedve és elszomorodva gondolunk arra a pusztításra, amelyet a háború utáni szellemi tatárjárás vitt véghez ebben a megcsonkított országban, ahol B. listára helyezték Kossuth Lajosék szabadelvüsége', Petőfiét szókimondását és Deák Ferencék bölcseiégét. Szegeden éveken keresztül ébredezett ez a szomorú sorsú tornatanár, akit nem egyszer látlak a nyílt ucca során kivont tőrrel, amint .végezni akart egy zsidóval" és ha ő nem is volt felelős ezekért a szerencsére mind g csak fenyegetésnek maradt csatakiáitásokért, de vájjon a felelősséget nem érezték és nem vállalták-e mások, akik az ifjúság nevelését felsőséges nyugalommal biz ák reá tovább, akkor, amikor kenyerüktől és lövőjüktől megfosztottak egész szomorú serege a nyomor és a halál közölt válogathatott ? A háború volt minden mai szenvedésünk és szercncBétlenségQnk, csonkasá^unk és bénaságunk szörnyű kútfeje, ezt hirdettük kezdet óta és ezt hiideljük ma is. Ennek tudata és átérzése tok mindtrfíle meddő és céltalan zenebonát, viisiavonást tok áldatlan ét eredménySzeged, 1925 szeptember 16, SZERDA telen pörpatvart és orfályozást meg tudott volna előzni, tol; frcgédiát és katasztrófát elhárítani, de hát vannak, akik bourbonabbak a Bourbonoknál és a gyClOIet bátoruja u án vígan folytatnék a gyeidet békéjét tovább. Ám mi hisíztk, mert mi akarjuk a Jobb Jövő», az emberségesebb vi'ágot és éppen ezétt csak megállapítjuk a bűnöket, okulására ai uiámBommmmmmmmm Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45«« kor. Egyes szám ára hétköznap 2Ü0J kor., vasár- és ünnepnap 30C0 korona. I. évfolyam, 94. számi nunk következőknek. A revizlö el fog Jönni, korán, vagy későn, de el nem marad. Ezt a reiiaiót az u] korszellem hozza magával, az a korszellem, amelyről Kos8u h Lajos mordott», hogy nem lehet se sieltetn', se hátráltatni. De hol lesznek akkor a mai hangoskodók, erőszakoskodók és ravaszkodók ? A felelősek és a felelőtlenek ? MMMBMMMMflMMMIMMMWMAMMM Az első francia miniszter Berlinben. ,Én feözoktatáai miniszter vagyok és nem a külügyek minisztere,* Berlin, sstplember 15. De Mernie francia '¿özoktaiás&gyi miniszter tegnap esle 9 órakor a rendes kopenhágsi gyor&vonalttl Berlinbe értetett. A háború kitörése óla De Menzle az első frarzia mlniszler, xki Berlinbe utazik. Berlini latlózkodáaának kizárólag az a cé ja, hogy a nímet francia kulturális közeledés ügyit szolgálja. De Monzie francia miniszter ma délelölt iátogatátt te t a porosz közoktatásügyi miniszternél, aki meghívta vülisrefgelire. De Monzie francia közoktatási miniszter fcsgatíta a B. Z. am Miitag munkatársát akinek arra a kérdésére, hogy politikai célja van-e láNógatásának, ágy válaszolt: — Nagyon iekCteíezre, ha szives volna fudcmásul verni, hegy in közoktatási minisiter vogytk és nem a külügyek minisztere, ezt az utóbbi hivatalt ne« én töltöm be, h?nem Brland. Utamon és kopenhágai tarlózkodáíom idején dán kollégámmal, továbbá az egyetemek legkiválóbb tudósaival olyan kérdéseket vitattam mrg, amelyeknek célja, hogy szellemi törekvéseinknek egységes formát adjanak. Ez volt Iá* fogatálom rendeltetése, mert én azt hiszem, bogy a bike a pártatlan is elfogulatlan tudományos kutatás mihiből fog megszületni, a tudományos kutatáséból, amely parlikularixmust vagy bizalmatlanságot nem ismer, söi nem is szabad ismernie. Az a törekvésünk» hogy az intellektuális együttmunkálkodás számára teremtett intézmény menedékhelye Jegyen az elfogulatlanságnak és a népek kijézsnedásárak mértéke szerint egyre növekedjék. Nemzetközi értekezlet az útlevelek és vízumok szabályozására. Genf, szeptember 15. A Népszövetség szakbizottsága állást foglalt amellett, hogy 1926-ra .nemzetközt értekezletet hívnak össze, amely szabályozná az útlevél is láitamozás ügyit is messzemenő könnyítéseket biztosítanak az útlevél körül. A szakbizottsághoz Javaslat érkezett, amelynek értelmében szólítsák fel a Párisban ülésező lávirószövelíége», hogy a műszaki és pénzügyi fermészetű könnyítésekben a Népszövetség munkálataira vonatkozó sajtószolgálatot biztosítja. _— — — 1B Kehretek és miniszterek a miniszterelnöknél. Budapest, szeptember 15. Bethlen Islván gróf «siniszleie'nCk ma délelőtt megjelent hivatali dolgozószobájában és a korai óráktan Korányi Frigyes báró párisi kCvefet fogadta, majd dr. Ripka Ferenc főpolgármester jelent meg kihallgatáson. A miniszfere'nök délután folytatta az ügyek átvételével járó informaliv tanácskozásait. Ezt megelőzőleg Welczek János gróf német követ tett látogatást a miniszterelnöknél és egy óra hoszszat tartózkodott nála. Ezután Bad pénzügyminiszterrel tanácskozott a miniszterelnök hoszszabb ideig. »Ha Magyarország Apponyi szellemében orientálódna . a * Genf, szeptember 15. Loucheur (Franciaország) a néfsiövetségi közgyűlés mai ülésén fefolvasla határozati Javaslatát. A Javaslat egy bizottság alakítását kívánja, amelynek feladata lenne, hogy nemzetközi gazdasági irtekezletet «f«//sen e/J a mostani gazdasági nehizsigek kiküszibölise ügyében. Az értekezlet egybehivását a népszövetségi tanácsnak tartanák fenn. Az értekezlet mrgvizsgálná azokat a gazdasági nehézségeket amelyek az általános Jólét helyreállítását megakasz'jík és megállapítaná, hogy milyen eszközök volnának alkalmasak a nehézségek leküzdésére, valamint a viszályok kikerülésére. Az értekezlet természetesen nem vezetne nemzetköii egyezményekre. Az eredmények inkább abból állanának, hogy bizonyos elveket dolgoznának ki a termelés és elhelyezés számára. flogyan élhetnének békében a kisebbségek a többséggel ? vei foglalkoznak, hanem azzal az alapvető kérdéssel, hogy mlkippen lehetne a nemzeti kisebbségek is a többsig bikis együttélését közjogi alapon biztosítani. Az értekezleten a különböző európai államokból mintegy 30 nemzetiségi csoport fogja magát képviseltetni. Benes külügyminiszter lapja Magyarlschtr Paclfizmus cimen bírálja Apponyi Albert beszédét, amelyről azt mondja, hogy kétségtelenül figyelmet fog kelfeni egész Európában, de önkénytelenül felvetődött az a kérdés, hogy mennyiben fedik Apponyi fejtegetései a magyar kormány hivataos felfogását. Élénken vitakozik Benes lapja Apponyinak a leszerelésről vallolt álláspontjával és e részben megiádolja Magyarországot, hogy nem teljesítette a békeszerződés leszerelési függelékét. Ha Magyarország Apponyi szellemében orientálódna, akkor Genfben kedvező hatást váltana ki, azonban tudjuk, hogy törekvések leplezéséről van szó, amelyek messze esnek a pacif izmustól és a békétől. E törekvésekben éppen Apponyi Albert gróf a leggyakorlottabb, de fölismerlen ügyes maszkírozó ja. Genf, szeptember 15. A különböző nemze'i ségü kisebbségi csoportok kezdeményezésére Genfben október 15-én az európai államok valamennyi szervezett nemzetiségi csoportjának képviselői ülést rendeznek. Ezen az értekezle fen nem az egyes csoportok kölönös helyzeté-