Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-16 / 94. szám

Ara 2000 kopona. DELMAöYARORSZÄö 9Mik«sxtöség: Deik Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, S»l«»3aMnyvtir is Jegyiroda: Dugonics-tér lt. Telefon 3Öt. *y»«4ai Petőfi Sándor-sugárul 1. scára Telefonszám 18-34. fiát kell a háború? Minden emberi részvétünk és szánalmunk azoké, akiket rokkantá, nyomcrékká, szerencséi* lenné telt az őrültségek őrültsége, a háború, amelyet idegen hatalmak zudifoltak a magyar­ságra és amelyet idegen érdekek szolgálalábsn kellett végigverekedni. De milyen végig I A háború testi és lelki kárvallottjai igazán nem tehetnek arról, hogy idegeiket megőrölte a pél­dátlan vörös malom, hogy sokan cem találják többé helyűket ebben a világban és hogy a gránátok égzengése, a gépfegyverek kattogása, a vér és tűz tengerének látványa kilendítette őket a rendes kerékvágásból, mint ahogy ki­zökkent egész világunk és kilendült egész életünk. A szerencsétlen szegedi tornatanár, aki i bűnös Budapesten most egy deliriumos órájá­ban egy házalót foszlott meg ingóságaitól, a rend őrének adva ki magát, bizonyosan cds­kerfli szegény, jobb sorsra méltó ember, ahová régóta való: Ideggyógyintézetbe Mert nem bűnös ez a lecsúszó t ember, csupán befeg, nagyon beteg. És nem büntetést érdemel, hanem sajnálatot. Gycgyitaci kell öt, amennyire lehet, mint ahogy gyógyítani kellene sokukat, hozzá hasonló sorsuakat és gondolkozásuikat. Mert azért itt meg kell ragadnunk az alkal­mat és el kell mondanunk nyíltan, őszintén az igaza', hogy erről a szerencsétlen, megtépett idegü és életfl emberről már évek óta tudták, hiszen látnivaló volt, hogy veszedelmes macára és másokra nézve és ö mégis nevelte tovább a gondjaira bizott ifjúságot, nevelte tovább iz u] nemzedéket, nevelte tovább a magyar jövő reménységét és aggodsimát, akkor, amikor életerős, Javakorbeii, teljes szellemi és erkölcsi integritásban levő tanárok és tanítók kénytele­nek voltak a keliet'en és akaratlan tétlenség és állástalanság kenyerére fanyalodni. Kövesligethy Rddó és Marcali Henrik, Simonyi Zsigmond és Beke Manó és számos, söt számtalan jeles, érdemes, nagy és tisztelt neve a magyar peda­gógiának, a magyar (ndományostágnak, i\ magyar kuliurának nem kellett nekik, az u j Dánieleknek, az igazoltatás lovagjainak, a kutzus nehézsúlyú bajnokiinak, de kellett nekik és Jó volt nekik a koni'unktura akár­hány nasyhangu és kevés dohányu kihaszná­lója, aki nirtelen balról Jobb oldalra ébred', aki elég korán és minden feltűnés nélkül át tudott vádolni, köpenyeget fordítani él tovább szol­gálni. Ez a szerencsétlen tornatanár nerc tehe­tett róla, hogy idegei fölmondolták a szolgála­tot és mégis tovább szolgált. Ha a kurzusnak ő Jó volt, na nekik ő megfelelt, miért ne? £s mi ilyen alkalmakkor mégis elképpedve és el­szomorodva gondolunk arra a pusztításra, ame­lyet a háború utáni szellemi tatárjárás vitt vég­hez ebben a megcsonkított országban, ahol B. listára helyezték Kossuth Lajosék szabad­elvüsége', Petőfiét szókimondását és Deák Ferencék bölcseiégét. Szegeden éveken keresztül ébredezett ez a szomorú sorsú tornatanár, akit nem egyszer látlak a nyílt ucca során kivont tőrrel, amint .végezni akart egy zsidóval" és ha ő nem is volt felelős ezekért a szerencsére mind g csak fenyegetésnek maradt csatakiáitásokért, de váj­jon a felelősséget nem érezték és nem vállal­ták-e mások, akik az ifjúság nevelését felsősé­ges nyugalommal biz ák reá tovább, akkor, amikor kenyerüktől és lövőjüktől megfosztottak egész szomorú serege a nyomor és a halál közölt válogathatott ? A háború volt minden mai szenvedésünk és szercncBétlenségQnk, csonkasá^unk és bénasá­gunk szörnyű kútfeje, ezt hirdettük kezdet óta és ezt hiideljük ma is. Ennek tudata és átér­zése tok mindtrfíle meddő és céltalan zene­bonát, viisiavonást tok áldatlan ét eredmény­Szeged, 1925 szeptember 16, SZERDA telen pörpatvart és orfályozást meg tudott volna előzni, tol; frcgédiát és katasztrófát el­hárítani, de hát vannak, akik bourbonabbak a Bourbonoknál és a gyClOIet bátoruja u án ví­gan folytatnék a gyeidet békéjét tovább. Ám mi hisíztk, mert mi akarjuk a Jobb Jövő», az emberségesebb vi'ágot és éppen ezétt csak megállapítjuk a bűnöket, okulására ai uiá­mBommmmmmmmm Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45«« kor. Egyes szám ára hétköznap 2Ü0J kor., vasár- és ünnepnap 30C0 korona. I. évfolyam, 94. számi nunk következőknek. A revizlö el fog Jönni, korán, vagy későn, de el nem marad. Ezt a reiiaiót az u] kor­szellem hozza magával, az a korszellem, amely­ről Kos8u h Lajos mordott», hogy nem lehet se sieltetn', se hátráltatni. De hol lesznek ak­kor a mai hangoskodók, erőszakoskodók és ravaszkodók ? A felelősek és a felelőtlenek ? MMMBMMMMflMMMIMMMWMAMMM Az első francia miniszter Berlinben. ,Én feözoktatáai miniszter vagyok és nem a külügyek minisztere,* Berlin, sstplember 15. De Mernie francia '¿özoktaiás&gyi miniszter tegnap esle 9 órakor a rendes kopenhágsi gyor&vonalttl Berlinbe ér­tetett. A háború kitörése óla De Menzle az első frarzia mlniszler, xki Berlinbe utazik. Ber­lini latlózkodáaának kizárólag az a cé ja, hogy a nímet francia kulturális közeledés ügyit szol­gálja. De Monzie francia miniszter ma délelölt iátogatátt te t a porosz közoktatásügyi minisz­ternél, aki meghívta vülisrefgelire. De Monzie francia közoktatási miniszter fc­sgatíta a B. Z. am Miitag munkatársát akinek arra a kérdésére, hogy politikai célja van-e lá­Nógatásának, ágy válaszolt: — Nagyon iekCteíezre, ha szives volna fu­dcmásul verni, hegy in közoktatási minisiter vogytk és nem a külügyek minisztere, ezt az utóbbi hivatalt ne« én töltöm be, h?nem Brland. Utamon és kopenhágai tarlózkodáíom idején dán kollégámmal, továbbá az egyetemek leg­kiválóbb tudósaival olyan kérdéseket vitattam mrg, amelyeknek célja, hogy szellemi törekvé­seinknek egységes formát adjanak. Ez volt Iá* fogatálom rendeltetése, mert én azt hiszem, bogy a bike a pártatlan is elfogulatlan tudo­mányos kutatás mihiből fog megszületni, a tudományos kutatáséból, amely parlikularix­must vagy bizalmatlanságot nem ismer, söi nem is szabad ismernie. Az a törekvésünk» hogy az intellektuális együttmunkálkodás szá­mára teremtett intézmény menedékhelye Jegyen az elfogulatlanságnak és a népek kijézsnedásá­rak mértéke szerint egyre növekedjék. Nemzetközi értekezlet az útlevelek és vízumok szabályozására. Genf, szeptember 15. A Népszövetség szak­bizottsága állást foglalt amellett, hogy 1926-ra .nemzetközt értekezletet hívnak össze, amely sza­bályozná az útlevél is láitamozás ügyit is messzemenő könnyítéseket biztosítanak az útlevél körül. A szakbizottsághoz Javaslat érkezett, amely­nek értelmében szólítsák fel a Párisban ülésező lávirószövelíége», hogy a műszaki és pénzügyi fermészetű könnyítésekben a Népszövetség mun­kálataira vonatkozó sajtószolgálatot biztosítja. _— — — 1B Kehretek és miniszterek a miniszterelnöknél. Budapest, szeptember 15. Bethlen Islván gróf «siniszleie'nCk ma délelőtt megjelent hivatali dolgozószobájában és a korai óráktan Korányi Frigyes báró párisi kCvefet fogadta, majd dr. Ripka Ferenc főpolgármester jelent meg ki­hallgatáson. A miniszfere'nök délután folytatta az ügyek átvételével járó informaliv tanácskozásait. Ezt megelőzőleg Welczek János gróf német követ tett látogatást a miniszterelnöknél és egy óra hosz­szat tartózkodott nála. Ezután Bad pénzügy­miniszterrel tanácskozott a miniszterelnök hosz­szabb ideig. »Ha Magyarország Apponyi szellemében orientálódna . a * Genf, szeptember 15. Loucheur (Francia­ország) a néfsiövetségi közgyűlés mai ülésén fefolvasla határozati Javaslatát. A Javaslat egy bizottság alakítását kívánja, amelynek feladata lenne, hogy nemzetközi gazdasági irtekezletet «f«//sen e/J a mostani gazdasági nehizsigek kiküszibölise ügyében. Az értekezlet egybehi­vását a népszövetségi tanácsnak tartanák fenn. Az értekezlet mrgvizsgálná azokat a gazdasági nehézségeket amelyek az általános Jólét helyre­állítását megakasz'jík és megállapítaná, hogy milyen eszközök volnának alkalmasak a nehéz­ségek leküzdésére, valamint a viszályok kike­rülésére. Az értekezlet természetesen nem vezetne nemzetköii egyezményekre. Az eredmények in­kább abból állanának, hogy bizonyos elveket dolgoznának ki a termelés és elhelyezés számára. flogyan élhetnének békében a kisebbségek a többséggel ? vei foglalkoznak, hanem azzal az alapvető kér­déssel, hogy mlkippen lehetne a nemzeti kisebb­ségek is a többsig bikis együttélését közjogi alapon biztosítani. Az értekezleten a különböző európai államokból mintegy 30 nemzetiségi csoport fogja magát képviseltetni. Benes külügyminiszter lapja Magyarlschtr Paclfizmus cimen bírálja Apponyi Albert beszé­dét, amelyről azt mondja, hogy kétségtelenül figyelmet fog kelfeni egész Európában, de ön­kénytelenül felvetődött az a kérdés, hogy mennyiben fedik Apponyi fejtegetései a magyar kormány hivataos felfogását. Élénken vita­kozik Benes lapja Apponyinak a leszerelésről vallolt álláspontjával és e részben megiádolja Magyarországot, hogy nem teljesítette a béke­szerződés leszerelési függelékét. Ha Magyar­ország Apponyi szellemében orientálódna, akkor Genfben kedvező hatást váltana ki, azonban tudjuk, hogy törekvések leplezéséről van szó, amelyek messze esnek a pacif izmustól és a béké­től. E törekvésekben éppen Apponyi Albert gróf a leggyakorlottabb, de fölismerlen ügyes maszkírozó ja. Genf, szeptember 15. A különböző nemze'i ségü kisebbségi csoportok kezdeményezésére Genfben október 15-én az európai államok valamennyi szervezett nemzetiségi csoportjának képviselői ülést rendeznek. Ezen az értekezle fen nem az egyes csoportok kölönös helyzeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom