Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-15 / 93. szám

1928 szeptember 5. DBLMAQYARORSZÁQ II Egy hónapra és hivatalvesztésre Ítélték a dorozsmai birót, mert izgatott a rendőrség ellen] és megrágalmazta a minisztert és a főispánt. A szegedi törvényszék Vild-tanácsa hétfőn délelőtt tartott főtárgyalásin izgatás és felhatal­mazásra üldözendő íágalmazás cimén egy hó­napi fogházra, hivatalvesztésre és politikai jo­gainak felfüggesztésire félte Dorozsma tényle­ges bíróját, Varga Györgyöt. Az ügy előzményei még belenyúlnak az 1922-es esztendőbe, amikor a nemzetgyűlési választások után a község lakossiga két politi­kai pártra szakadt. Varga Qyörgy biró Scbsndl államtitkár alyai jóbarátságára hivatkozva, többször kikelt a csendőrsig, a mhlsztirium is a külön­böző rendelkezisek ellen, amiket a községben azonnal végrehajtottak. így került Varga Qyör, y biró elleniébe az dl'amhatalommal. Az ellece irányuló feljelentésekből végül is bünügy leit, ugy hogy a szegedi ügyészség lefolytatta ellene a vizsgálatot, vádiratot adott ki s Varga György biró így bíróság eli került. A hétfői fitárgyalásen Varga Qyörgy t.'gad'a az ellene felhozott súlyos vádikat. Több évi becsületes birói múltjára hivatkozva, akna­munka eredményének nevezte az ellene fel­hozott vádikai, amelyek csak azért hangzottak el, mert Hetiben mindig a nip barátja volt s s ha mondott is valamit, mindig a szeginy nip vileminyil is irzisit adta vissza. Az elhangzóit tanúvallomások folyamán Czikus László dorozsmai lakos elmondotta, hogy Varga Oyörgy biró, amikor 1922. év októberében a csendőrök összeszedték a faluban található kincstári tárgyakat, a községházán többek jelen­létében tiltakozott a rekvirálás ellen és a csend­őröket meggyanúsította aszal, hogy az össze­szedett holmikat saját dijukra fordítják. Ami­kor azután a lakosság a biróhoz fordult emiatt panasszal, Varga ingeiülten kifakadvi, gaz­embereknek is kommunistáknak nevezte a csend­őröket. Elmondotta még a tanú, hogy Varga biró a Horthy-akció és a vagyonváltság ki­rovása idején kije'entette, hogy a falu nem küldi el a kirótt pinzösszeget, mert azt Pesten ugy sem arra a dlra fordítják; rabol a mi­niszter, rabol a főispán is rabol az alispán is. Varga az elhangzott súlyos vádakra azzal védekezett, hogy ő tinyleg mondotta ezeket, azonban ő csak a nip vileminyil is elkesere­dettsigit tolmácsolta. A szembesítés alksimával a tanú Varga biró szemébe mondja áliitássit és mondókáját azzal fejezte be, hogy Varga biró in talmi tulengé­sében mindig Schandl államtitkárra hivatko­zott, aki egyszer a községházán, többek jelen­létében megveregette a vállát Varga birónik és azt mondotta: — Ne félj, Gyuri bátyám, mig én itt lessek, nem lesz semmi bántódásod 1 Brezsovszky János csendörtanu szintén em­lékszik Vargi biró ama kijelentéseire, hogy rabol a miniszter, a főispán is az alispán. Kárpáti Baláss csendőr síintén terhelő vallo­mást tett. Elmondotta, hogy a biró a törvény és annak végrehajtása ellen izgatott és a köz­ség lakosságát valósággal fellázította kijelen­téseivel. Mlhályffy ügyisz: A vádlott többek jelenlé­tében és hangosan izgatott ? Tanú, Igen. Amikor a csendőrséget szidal­mazta, az asztalt verte is agy ordi'.oioll. Maróty István tanú hallotta, amikor Varga Utó valósággal kikelve magából,, mondotta: — A nipre akkora adókai rónak ki, hogy kommunistának kell lennlök. Varga biró az elhangzott tanúvallomásra megjegyzi, hogy azok csak magánbeszilgetisek voltak. A bizonyitás kiegészítése folyamán a védelem uj tanuk kihallgatását kérle, mivel az eddig elhangzott tanúvallomások a vádnak ked­vezlek és bizonyitani akarja azok ellenkezőjét. A biróság elutasító halározafa után Mlhályffy Ferenc ügyész mondotta el vádbeszédét. A vádlott — mondotta — azzal védekezik, hogy ő csupán a nép hangulatát ecsetelte. Ha Varga biró tényleg a nép hangulatát ecsetelte volna, akkor azt más hangon és nem izgatási tendenciával kellett volna megtenni. Politikai acgyságokat látóit a háta mögött is azirt lepett föl oly nagy hangon, üres gőgfiben. Szigorú és példás Ítéletet kér. A védelem Vargában politikai mártírt lát és azt mondja, hogy Vargát azért üldözik, mert kormánypárti. Az ügy tulajdonképen nem is tartozik a biróság elé, mert a vádlott hivatalá­ban követte el a terhére rótt büncselekméuyt s igy legrosszabb esetben fegyelmi utón vonható felelősségre. A biróság rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét. Varga György községi birót bűnösnek mondotta ki a csendőrsig elleni gyűlöletre izga­tás is egyrendbell felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vitsige miatt és ezért egy hónapi fogházra, 1—1 millió korona pénzbüntetésre, hl­vatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesz­tésére I'élte. A biróság indokolásában kimon­dotta, hogy a vádlott tagadásával szenben a kihallgatott tanuk igazolták a vádakat. Az ítélet ellen ugy a védelem, mint a vád fölebbezést jelentett be. MWNMMIMÍMÍI^^ Az Unió békéi-e készül... Washington, szeptember 14. Coolidge elnök egy kilenctagú bizottságot nevezett ki, amely­nek az a feladata, hogy megvizsgálja, vájjon ai amerikai ligl haderő megfelel-e a mai szín­vonalában a követelminyeknek, egyben javasla­tot terjeszt slö a fejlesztésére szolgáló legjobb eszközökről. A kf'ön bizottság csütörtökön megbeszélést tart Coolidge elnökkel, hogy a munkálatok ered­»»«»»»»mmuiim ményeiről hivatalos jelentést terjesszen elő. A bizottságban Harbord tábornok, Fietcher tenger­nagy, továbbá polgári szakértők foglalnak helyet. A bizottság megalakitisa tárgyában Davis he­lyettes hadügyi államtitkár és Wilbur tengeré­szeti államtitkár közöl levélben azt a javaslatot terjesztették Coolidge elnök elé, hogy vizsgál­tassa meg a ligl haderő kijejlesztisiaek a leg­jobb eszközeit... Wimmer megfölebbezte a közgyűlés határozatát a tanyai vasútról. A közgyűlés szeplember 5-én tudvalevőleg elhatározta, hogy a tanyai vasutat a beruhá­zási kölcsönből megépitteti, még pedig ellen­tétben a Szesztay-féle tervekkel, a Rudolf-térre v;ló betorkoiással. A közgyűlési határozataik erre vonatkozó részét Wimmer Fü'öp megföleb­bez'e a belügyminiszterhez. A faiebbezés min* denekelőtt hivatkozik arra, hogy a tanyai vasút megépi'ése a város lakosságánsk évtize­des óhaja és hogy Szesztay tanár elkészítette a terveket, amelyek mindenkit kielégítettek. — Csak amikor néhány hónap előtt a tanyai vasút kiépítése ujt M konkrét stádiumba lépett — folytatódik a fölebbezés — és Szesztay tanár urat a tervek és költségvetésnek a mai viszonyokhoz való átdolgozására hivták fel, esett legelőször szó, még padig nem a tervező tanár ur, hanem a vá­rosi főmérnök részéről azon változásról, hogy a tanyai vasút nem a régi, elfogadott terv szerint a Mars térre torkoljon, hanem hogy a betorkolás a Tisza melletti Rudolf térre történjék. — Azon a nagygyűlésen amelyen Szesztay tanár ur ezen leginkább pénzügyileg átdolgozott tervet és költségvetést ismertette, ezt a változást csak ugy mellesleg, per 'sngentem érintette és noha a jelenlevők között senki komolyan nem vette, mégis ezen a gyűlésen is azonnal azon nézet jutott álta­lánosan kifejezésre, hogy a Rudolf-tér erre abszolúte nem alkalmas és hogy e tervvel tovább foglal­kozni nem kell. — Amikor azonban most azon határozat alapján, hogy a felveendő városi nagykölcsön legnagyobb része a tanyai vasul felépítésére használtassék fel, a vasút ügye végre egészen konkrét stádiumba jutott és ehhez képest szükségessé vált, hogy a tervek engedélyezés céljából Nagyméltóságod elé terjesztessenek, az történt, hogy a közgyűlés elé meglepetésszerűen és mintegy becsempészve a tervek olymódon terjesztettek, hogy a vasút tényleg nem a Szesztay féle, min • áenkit kielégítő tervek szerint, a Mars-térre, hanem a Rudolf térre torkoljon. — Hogy ezen közgyűlés, amely a terveket nem egészen egynegyedórai előadás és minden hozzá­szólás nélkül elfogadta, hogyan folyt le, erre nézve mély tisztelettel bátorkodom az idemellékelt újság ­jelentésre utalni, hozzátéve még azt is, hogy ezen lényeges és az egész vasút célját a város közön­ségére nézve teljesen felfordító változás az előadó által alig 2-3 szóval emlittetett fel és egyáltalában figyelmen kivűl maradt. — Hogy most már ezen igy megváltozott terv nem megfelelő, sőt helytelen voltát indokoljam, bátorkodom Nagyméltóságod szives figyelmét fel ­hivni arra, hogy a régi Szesztay-féle terv kiinduló pontja és alapja az volt, hogy a városnak jelenleg talán legnagyobb üres nagy terét, a Mars-teret, amely geografiailag is körülbelül a város közepén fekszik, összpontosított vásártérnek tegyük meg, amelyen éppúgy a gazdasági nyerstermények, mint az ipari cikkek adás-vételre kerülne^ amely össz­pontosított vásártér jellege a belátható időn belül odaépitendő nagy vásárcsarnok által teljesen ki­domborodna. Merem mondani, hogy ezen terv a város egész közönségét a legnagyobb mérvben kielégíti és hogy ennél megfelelőbbet városunk piacrendezése szempontjából elgondolni nem lehet. — Megtörtént azonban, hogy az egyetem kiépí­tése néhány hónap előtt szintén napirendre került. Egyes befolyásos urak akkor azzal a majdnem le­hetetlen tervvel állottak elő, hogy az egyetemi építkezések legalább nagyrészben a Mars (étre terveztessenek, mig a város egész közönsége és az egyetemi tanárok zöme egy e célból megtartott nagygyűlés a'kalmával a Templom-teret és az ezzel kapcsolatos Tisza melletti területet jelölte meg, mint az egyetemi építkezéseknek egyedül megfelelő helyet, rámutatva arra, hogy a Mars-tér mellett elterülő gyárak füstös levegője, valamint a kórház közelsége és a Mars-téren levő nagy lak­tanyaépület az egyetemi épületek, klinikák céljaira abszolúte alkalmatlanná teszik ezt a helyet. — Kétségtelen most már, hogy a városi főmér­nök által a tanyai vasút tervébe becsempészett és a Rudolf térre vonatkozó változás csak azon két­szeres okból történt, hogy Így a Mars-tér az egye­temi épitkuésekre rendelkezésre maradjon és a Rudolf tér, amely a Tisza mellett fekvő, a nagy többség által egyetemi építkezésekre ajánlott terü­letek mintegy végpontja, épp az odatorkolandó vasút á'tal e célra alkalmas ne legyen. — Szükségesnek tartottam Nagyméltóságod szi­ves figyelmét ezen körülményre igy felhívni. Most csak még rámutatok arra, hogy a Rudolf-tér területe az idetorkolandó vasút céljaira abszolúte nem elég. Az odavaló összeköttetés a vasutat a már most is nagyon keskeny Felsőtiszaparton át vezetné, amely a „Tiszapályaudvar" felé vezető egész teherforga­•»WXKW<W<W<W <WWW<W<W<W <W<W<W»W<W<W»W*MW<WWW<W<W»*<WW<W<WW <W<W*^*<W<WWW*W<WW%*<W<WW>WW<WW*<W Telefon: Irodai 2-58. BELVÁROSI MOZI Telefon: pénztári 5-82. Szeptember 15-én, keddrn Az asszony ingatag Csak felnőtteknek f Modern történet • • hét felvonásban. Főszerepben : Barbara Castelova. Azonkívül: Anyaság. M * . Fő8ze.rePben: . _ Dráma 5 felvonáson. — SPia JaCODlIIU Előadások kezdete 6, 7, 9 órakor. Telefon: 11-85. KORZÓ mozi Telefon: 11-85. Szeptember 15-én, kedden a „Qumiembcr" főszereplőjével: Richárd Talmadge, Hegyen-völgyön lakodalom. Egy esküvő története 5 felvonásban. Ezt megelőzi: Csendes völgy. Dfáma az "?ol£rez6k0n 7 M: Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. MWMMMMMMMMMM^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom