Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-15 / 93. szám

Ara 2000 korona. DElMAöYARORSZAG iMrkeutöség: Deák Ferenc-u, 2. Telefen 13-33. Kiadóhivatal, SHtsSnkOnyvtar éa Jegyiroda: Dugonics-tér 11. Telefon 30°. njant* I Petőfi Sándcr-sugárut 1. szám Telefonszám 10-3* Embervédelem. Ez igen, ez már döfi Tudniillik az, begy van egy nemzetközi embervédelmi társaság és annak van egy magyar osztálya és az a jövő esztendőben — véletlenül éppen a mohácsi csata négyszázadik évfordulóján — kiállítást rendez Budapesten. Csupa öivendetes újság és igazán újság, mert merőben olyan dolgokról wdl, amikről eddig igazán sejtelmünk sem volt. Ki az ördög is gondolhatott volna olyant, hogy a mi dicsőséges koiunkban, a gyönyörű daliás időkben, mikor a bátor, nem éjszakába takaródió, hanem a napvilágra kevélyen kiálló kannibalizmus világdivat lett, hogy ebben a verekedő, ököllel, körömmel és mérges gázokkal harcoló, fétfiasan brutális és dicsőségesen vérengző korszakban legyen egy előkelő nemzetközi egyesülés, amely az embervédelem jegyében fogédzik össze öt világrészen keresztül s a Népszövetség magas patronátusa alatt áll? Káprázatos dolog ez, az ember azt se tudja, hová legyen ölömében, hogy ilyen szépen megvédik korunk nsgy politikusai és hadvezérei. Mert föltesszük, hogy a c upa illusztris tagok ból álló társaságból nem hiányzik Ludendoiff se, Trotzkij se, tőt benne van Kemál basa és Pétain marsai is, akik mind az tmbervédelem nemes munkájában szerez ek maguknak halhatatlan hirnevet. Kár, hogy Napoleon már nem él, mert azt ajánlanánk diszelnöknek. Ha egyébbel nem, már Toulon ostromával rászolgált. Tudniillik kiszámitotta a döntő roham élő t, hogy mekkora a várárkok térfogata és hány köbméter francia katona holttestévet lehet azt betemetni, hogy aztán azon keresztül győztesen vonulhassanak be a várba azok, akik megmaradnak. Ámbár valószínű, hogy a világháborúnak akadt néhány hadvezére, aki lepipálta a nagy francia császárt. No nem tehet ségben, csak ilyen elmés számtani műveletben. Nagyon szerencsésnek találjuk azt a válasz tást is, hogy az embervéde!mi felállítást éppen Budapesten tartják. Részünkről a sz-rercse, e* igazán nagy megtiszteltetés. A Népszövetség, mint a kiállítás fővédnöke, kiállíthatja az egétz Csonka-Magyarországot. Valóságos szimbóluma annak, hogy a humanizmus hogy dühöng ma a világ hatalmasainak körében, nemcsak mint embervédelem, hanem mirt nemzetvéde lem is. A francia, angol, olasz kormányokat föltéllenül meg kell hivni, nemkülönben az Egyesült Államokat. Hiszen lulajdonkép ők a kiállilói annak a magyar keirecnek, amely Trianonhoz van címezve. Ha van igazság, megkapják értünk az aranyérmet, mert az embervédelem soha se fog szebbet produkálni, mint egy békeszerződésben agyonvert és utána fölszanált magyar. De azért azoknak a tényezőknek sem kell izégyenkezniök, akik itthon kultiválják az embervédelmet. Mi magyarok mindig szerény emberek voltunk, különösen ha magunkról beszéltünk, de szerénység ide, szerénység oda: azért a maiyar kormány legalább a nagyezOst éremre számithat a nemzetközi embervédelmi kiállításon. Hogy mit fogunk kiállítani? Természetesen az embervédelem hazai eszközeit. Például a Vass-kenyeret, amely nem visból készüli ugyan, de azért csak olyan emésathető, mint egy ólomgoljó. Aztán azokat a nagyszerű munkáslakásoka*, amelyeket öt év ófa épittet a kormány s amelyekből már annyi van minden városban, hogy mi-holnap r.ero lehet beléjük lakót kapni. Okvetetlenül illusztrálni fegjuk, hogy nálunk már nem laknak pincékben az emberek s hogy a tfldővészt a legmodernebb fcigienikus intézkedésekkel siketűlt ugy kfpmziilani Magyarországból, mint Angliából a farkast. 11 nincs éhség, iít nincs Ínség, itt nincs munkanélküliség s IV. Henrik ha megjelenne köztünk, iit kesne az álla, meri azt látná, hogy itt minden Szeged, 1925 szeptember 15, KEDD Elófbetért árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor* Budapesten és vidéken 4.МХЮ kor. Ügyes szám ára hétköznap 2000 kor„ vasár- és Dnnepnap ЗОЛ) korona. I. évfolyam, 9<. szám nap minden embernek tyúk fői a fazekában. Természetesen bemutatjuk a numerus clausus-1 is, mint a leggyönyöiübb embervédelmi intézkedést, amivel lefőztük az egész úgynevezett müveit világot. Ezzel védjük az embereket a tudománytól, még pedig javított és bővített kiadásban it. Az elsővel, amelyet törvénybe is foglaltunk, csak a zsidókat védjek, hogy meg ne ártson nekik a tudomány. A másik numerus cliuiust a nyomorúság emelte törvénnyé. Ebben a szegény keresztényeket is elbástyáztuk a tudománytól, hogy csak a gazdagok fertőzhestés meg *e!e magukat. Először kikergettük az egyetemről a zsidókat, izfán a tandijak szöges kerítésével kizáctuk szokat a keresztényeket ii, akiknek csak tehetségek van, de pénzük nincs. Ha nem csalódunk, ennek a kettős numerus claususnak lesz a kiállításon a iegnagyobb sikere. Okvetetlenül pslent'roztassuk, mert különben elorozzák tölűnk a többi nációk. MMMMMMMAMtMMMMMMMMtMMMMMMMMAMMI Románia titkos katonai szerződést kötött Franciaországgal. Francia biztosítékok egy esetleges magyar, vagy orosz háborúra, román biztosítékok Lengyelország és Csehország védelmére. Háboiu eietén francia főparancsnok áll a román hadacrag élére. Bukarest, szeptember 14. A WolfMrcda jelenti : Dlamandt párisi rcmán követ váratlanul Bukarestbe érkezett. Uija politikai és titkos szerződésről fo'ytalttt tárgyalások bejejezéiévtl áll összefüggésben. A szerződés messzemenő biztosítékot nyújt arra az esetre, baMagyaroiszággal vagy Oroszországgal konfliktusba keverednék; ugyanakkor gondoskodik a Franciaországgal szövetkezeit Lengyel- és Csef ország védelméről. A szerződés érteiméten Franciaország korlátlan hatalmat nyerne Románia katonai intézkedéseiben és háború esetén a főparancsnokság Is francia kézbe kerülne. Diamandi szolgálatainak jutalmául a becsületrend nagykeresztjét kap'a a francia kormánytól. A föntebbi hirt a Wolff Iroda táviratozta szerte az egész világba az éjszakai órákban és éppen a Wolff-Iroda komolyságát tekintve, autentikusnak kell elfogadni a táviratot, amelyet valószínűleg a cáfolatok egész sora fog követni. A kormány nem tartja szükségesnek összehivatni a képviselőházat. A miniszterelnök átvette hivatalát. Arra a kérdésre, hogy a kormány nem gondole a Ház összehívására, a miniszter a következő kijelentést tette: — Ez a kérdés is szíba került, de a kormánynak az a nézete, hogy a nyári szünetet megrövidíteni semmi szükség nincsen. Ezután a drágasági akció folytatásáról beszélt a miniszter és elmondta, hogy erről is jelentést tett a miniszterelnöknek. A miniszterelnök minden tekintetben helyeselte intézkedéseit és szó slr<cs a drágaság letörésére Indult akció abbanhogyásáról. Budapest, szép ember 14. A nemzetgyűlést ellenőiző 33-as bizottságát Ráday Oedeon gróf bizottsági elnök három tag kívánságára egybehívta. A bizottság szeptember 17-én, csütörtökön délelőtt 11-kor tartja ülését, melynek tárgya a bizottság összehívásának megindokolása. Budopest, szeptember 14. Bethlen István gróf mfniszttre'nök, aki feleségével szombaton délután érkezett Budapestre, vasárnap délelőtt Gödöllőre ment, ahol a kormányzó vendége volt. Majd délután a kormányzó társaságában a lóversenytérre ment. Hétfőn vette át hivatalá a miniszterelnök. Délelölt 11-kor Vogler Béla titkár, majd Avgyán Béla sajtófőnök rövid je lenlését fogadta s utána Prónay György báró titkár tett hosszabban jelentést. A déli órákban Vtoss népjóléti minisztert, valamint a többi tárcaminlsztereket fogadta, akik jelentést tettek a legfontosabb resortügyekröl. VŰSJ József népjóléti miniszter hétfőn dél után 2 órakor távozott a miniszterelnöktől és a következőket mondotta: — Referáltam a miniszterelnök urnák a tá vollétében történt eseményekről és azokról az intézkedésekről, amelyeket feganatositottam. „Helyén volna, ha az „ismeretlen adófizetőnek" emléket emelnének." Apponyi nagy beszéde Genfben. Genf, szeptember 14. A Nemze'ek Szöve'sége közgyűlésének mai ülésén Apponyl Albert gróf hosszabb beszédet mondott, amelyben mindenekelőtt a kisebbségi kérdésre tért rá. Apponyi Albert többek között kijelentette, hogy ba a Nemzetek Szövetségének a kisebbségek érdekében kifejtett eddigi munkássága nem eredmé nyezle a kisebbségek teljes megnyugvását, ez elsősorban a kisebbségek kezelése tekintetében mutatkozó bizonyos hiányosságokon múlik. Beszéde további során App3H>i Albert foglalkozott a biztonság kérdésével is és rámutatott arra, hegy ennek a kérdésnek a rendezése Európának abban a iészébe, ahol Magyarország fekszik, nem a regionális megállapodások utján, hanem csak általános szabályozás által történhet, amint azt a genfi jegyzőkönyv is teszi. Apponyi Albert gróf beszédét ismételten élénk . tetszésnyilvánítás szakította meg és különösen & francia delegátusok fogadták tetszéssel a beszédet. Apponyi Albert gróf nagy beszédében többek közölt ezeket ia mondotta: — A szanálási akció eredményének eléréséhez nemcsak szellemileg kiváló és kitűnő férfiak közreműködésére volt szűkség, akik közt az elismerés pálmáját első helyen Smi/h Jeremiásnak Magyarország tanácsadójává ős barátjává növekedett férfiúnak adom, hanem ezenfelül a magyarországi nép közreműködésére is. Ez a jóakarat áldozatkészség és alkalmazkodás, amellyel a magyar adófizetők a súlyos terheknek alávetették magukat, dicsőséges cselekménye a magyar népnek, amely izzó hazafiságát és az élethez való szilárd akaratát nyilvánította meg ezzel. Valóban helyén volna, ha az „Ismeretlen adófizetőnek" emléket emelnének.