Délmagyarország, 1925. szeptember (1. évfolyam, 82-106. szám)

1925-09-13 / 92. szám

192i szeptember 11. DELMAQYARORSZAQ t Százi Menyhért rendőr vakmerő tárnádéi beismerték tettüket. Vallomásuk szerint megverték őket s bosszúból szúrták le az utukba került ártatlan rendőtt. Még augusztus első napjiiban történt — mint még emlékezetes —, hogy garézdt, részei ka* tonák a Bfinom kert-soron orvul leszúrták Százi Menyhért kerékpáros rendőrt. A szerencséilenül Járt, leszúrt rendőrt a véres eset után a közkórbáibi sxállitoíták, ihol sokáig lebegett élet és baíál között, miglen állapota a legutóbbi hetekben annyira javult, hogy rövidesen elhagy hit ja a kórházat. A gyilkossági kísérlet után levezetett rendőri nyo roxás teljesen tanácstalanul állt ez ügyben, mert a gyanúba fogott katonáé, névszerint Orbán M hály utász szakaszvezető és Fische János őrvezető, tagadták a gyilkossági kisirlet elkövetésit. Bűnösségük mellett csak az Orbán Mihálynál taláit véres bajonelt tanúskodott és az a v&e'fenntk látszó körülmény, hogy a tett elkövetése után már negyedórával a laktanyában voltak és észrevehető Izgalommal tértek nyugovóra. A véres lettnek szemtaruja nem volt. A kihallgatott rendőrök, akik a véres incidens elölt összekerültek a katonákkal, tagad fák, hegy a kőtelező figyelmeztetésen kívül akár szavakkal, akár testi bántalmazással dühbe hozták volna a katonákat s így a rendőrség előtt mind vési? rejtély maradt, hogy a katonákat mi késztethette u békésen cirkáló kerékpáros rendőrök megtámadására. A rendőrség; Így minden tanúvallomás és tárgyi bizonyítékok hiányában csak felievések alapján rekonstruálhatta meg a gyilkossági kiiérlet Ufolyásá'. A gyilkos katonák kézrekeritéséhen már a kato naság is segédkezet nyújtott és igy sikerült a tett középpontjába Oröán szakaszvezető* és és Fische örvezetöt állítani, akik azonban s legszorongatoltabb helyzetekben is konokul kitartottak tagadásuk és ártatlanságuk hangoztatása mtlletl. Az eredmény nélkül lefolytatott rendőri vizsgálat után a gyanúsított katonák vizsgálati fogságba kerültek > most már a további nyomozást a katonai honvédtörvényszék vizsgálóbírója folytatla le és hozott végleges döntést ez ügyben. Az előzetes katonai vizsgálat sikeres befejezése után az ügy aktái a szegedi 5 ös bonvéd vegyesdandárparancsnokság ügyési ségéhez kerültek, ahol a vádirat elkészítése után a nagyérdekességü bűnügy nyilvános főtárgyalás» kerül. Orbán Mihály szakaszvezető ugyanis, akii már az első napokban a gyilkossági kiséilet tettesének véllek, hosszas tagadás után megtört tőlünk kívánni, hogy annyi idő után is részletesen emlékezzünk a kinai történelemre, mikor közben elég eseménydús volt az európai történetem is és sok embernek már akkor is szalajt az esze, ha a saját történelmi szereplésére kellene visszaemlé kezni. Különben is zavarosak voltak akkor a kinai hirek, a köztársasági sájtóiroda egész mást jelentett, mint a császári saj'óiroda, a két intézmény csak abban egyezett meg, hogy mindkettőben ugyanazok a tusmandarinok ültek, amint az falunvároson történni szokott, ha forradalom van. Elég az hozzá, hogy nagyon meglep, még pedig kellemesen, amit most egy amerikai magyar lapban olvasok. Az van benne, hogy Pu-ji, a császárok ivadéka, él és kovácsmesterséget folytat a san- franciskói kinai negyedben. Igen jói érzi magát, van neki három fia, azok is mind kovácsinasok és mikor a tudósitó ott járt, vigyori pofával fujtatták a tüzet. Maga az öreg kovács kijelentette a tudósítónak, hogy igen jól érzi magát, eszeágában sincs hazamenni császárnak, noha nem is hivják, mert minek lenne ö a saját hatalma rabszolgája, mikor a maga gazdája is lehet? Különben egy kinai újságot járat, mert többre nem telik s esténként, mikor ráér olvasni, igen jót mulat azon, hogyhogy vagdossák el odahaza egymás torkát az emberek a haladás jegyében. Az amerikai kolléga lelke rajta, ha hazudik, de én el tudom hinni azt is, hogy nem hazudik. És el tudom képzelni, hogy valaki, akinek tanult mestersége a kalapálás és jólmenő kovácsüzlete van, nem kívánkozik császárnak. Ds mit csináljanak az orosz nagyhercegek és a többi európai trónkövetelők, akiket nem tanítottak fiatal korukban kenyérkereső mesterségre? Muszáj nekik, szegényeknek, forradalmakat, összeesküvéseket, puccsokat csinálni és belháborukba kergetni a nemzetüket, ha élni akarnak. Bizony, nem ők a hibásak és mégis csak a kinai a legokosabb nép a világon. is a legnagyobb őszinteséggel Ismerte be végzetes tettél. Beismerése folyamán elmondotta, hogy a kritikus éjjelen boros állapotban, inekelve botorkáltak viglg a Boldogasszony sugdruton, ahol két rendőrjárat is feltartóztatta őket. Az első rendőrőrjárattal való összeütközés még következmények nélkül folyt le, de a Galamb ucca sarkán már komoly szócsafa és végül tettleges verekedis folyt le a rendőrök és a garázda katonák között, amely végül is a katonák vereségével végződölt. Ekkor forraltak bosszul a katonák, de arra nem is gondoltak, hogy az elégtétel véres tragédiával fejeződik be. Orbán vallomásának e részét a kihallgatott tanuk is megerősítik, akik látták az összeü kőzést és látták a katonák megfu'amodáiszerfl vereségél. A katonák különösen azt szégyenlették, hogy Fische János őrvezető szaronyát elvették a reedőrök, amit a rendőrőriárat tagad és meg nem történtnek jelent ki. Efölötti elkeseredésükben történt azután, hogy a Bánomkert sornál összetalálkoztak kél gyanútlanul haladó kerékpáros rendőrrel, kiket meglátva, Fiscse őrvezető indítványára elhatározták, hogy leszúrnak. A pillanatok hatása alatt megszülető véres gondolatot már követte a tett is. A megbeszélések szerint Fischének kellett volna e'őször szúrni és azután Orbánnak. Fische nem szúrt, Orbán azonban a rendőr oldalába kerülve, behunyt szemekkel, vaktában beledöfte szuronyát Százi rendőrbe, aki hangtalanul, némán esett össze. Akadtak tanuk trra is, hogy a két katona a laktanyába menet egymást vádolta a telt elkövetésével, majd Orbán szemrehányásokat tett társának, hogy az nem szúrt s igy egymagában maradt, mint a gyilkosság elkövetője. Fische őrvezető tagadja ugyan, hogy a szakaszvezelőt ő bujtotta volna fel a gyilkosságra, a kihallgatott tanuk azonban büs őssége mellett nyilatkoztak. Orbán Mihály szakaszvezető elten minden bizonnyal szándékos emberölis klsirlete cimén, míg Fische őrvezető ellen gyilkosságra való felbujtás cimén indul meg a katonai eljárás. aMIMWMMMIIM^^ Bál után tüzek gyúlnak ki, kerítések és vetemények pusztulnak el Tápé határában. A tápéi plébános erélyes rendőri beavatkozást kér a bálák ellen. veteminyesek pusztulnak el a falu határában, apróbb tüzek gyulladnak ki, ugy hogy a kőz* ségi fciró a Somogyi-telepi bálák után tizévelhuszával hozza Ítéleteit a garázda legények ellen. A szombati nap folyamán azután Bogos Béla tápai plébános megjeleni a rendőrségei és súlyos panaszalt elitárta a Somogyi-telepi bálok ellen, amelyek közvetlen okozói a tápéi legények vandál pusztításainak. A rendőrségen természetesen radikálisan nem orvosolhatták a bajt, csak Ígéretet tettek arra, hogy a Somogyitelepi bálokat a legszigorúbb ellenőrzés alá veszik, hogy ezzel elejét vegyék a tápéi legények kártokozó kedvteléseinek. A szomszédos Tápé községben ritkásak a bálák. Bucsu alkalmával s néhány rendkivüti eseiben kerül csak táncolás! Ishelőség a tápéi aranyiljuságnsk, akik ünnepnap alkalmával K városba kerülnek be mozibí, vagy más kisebb szórakozásra. Amióta azonban a Somogyitelepen bálák tartására is alkalmas korcsma* helyiség van, azóta nem múlik el vötösbetüs vasárnap bál nélkül. A Somogyi-telepi bálakst a lápéi fiatalság is felkereti s mondbatni, hogy e balaknek a tápiiak a legszorgalmasabb látogatói. A nevezetes bálaknak azonban szomorú következményei voltak minden ünnep után. A tápéi legén) ek a bálák végezése! brzamenet falujukba, ugyanis a legelkipzelhetetlenebb pusztításokat viszik vigbe. Kerltisek, „A ÜMKE jelenlegi vezetősége sohasem üldözte Gallovich Jenőt." Az egyesület válasz* volt főtitkárának. A DMKE elnöksége a mai napon a kővetkező nyilatkozatot küldte be a Dilmagyarországnak Gallovich Jenő ismeretes ügyéről, amelyről két n«p előtt „Gallovich Jenő panasza a DMKE közgyűléséhez elbocsáj'ása miatt" cimen cikket közöltünk. 1. Gallovich Jenő ellen a figyelmi vizsgálatnak záros határidőn belül való lefolytatását a belügyminisztérium rendelte el. 2. Az 1922. évi junius 24-i alakuló közgyűlés megtartását is ugyancsak a belügyminiszter rendelte el; a közgyűlési dr. Eöltevinyi Olivér kormánybiztos hívta egybe és az ő elnöklete alatt folyt Ír. A kormánybiztos névsorolvasása alapján egyénenkint állapította meg, hogy az összes megjelentek tinyleg tagjai az egyesületnek és szavazásra jogosultak. Valótlan tehát, hogy az ántánt nvomásra feloszlatott Délvidéki Liga lagiai a DMKE ügyeibe beleavatkoztak volna. Csak viletlen, hogy az ügyvezető alelnök egyúttal a Di nek is elnöke volt. Az 1918-ban megválasztott vezetőség mandátuma az autonómia felfüggesztésével megszűnt, mikor a miniszter a vizsgálat befejezte után 1922-ben sz egyesület önrendelkezési jogát visezaadt?, a vezetőség formálisan is lemondott. Tehát a közgyűlés megtartása és íz uj választás teljesen szabályszerűen folyt le. 3. A DMKE automociáját a belügyminiszter azért függesztette fel s *zért rendelte el a vizsgálatot, hogy vigit vesse az egyesület is Gallovich között folyó szinte évtizedes viszálykodásnak. Tudott tény, hogy éveken keresitüi a DMKE igazgatósága összes üléseinek idejét a Gíllovich-ügy foglalta le. 4. A debreceni épület szabályszerű közgyűlési határozattal adatott el, azért, mert a Debrecen városával kötött szerződésnek igen súlyos fellételeit 1914 óta nem teljesítették és emiatt az épüet tulajdonjoga a legnagyobb mértékben bizonytalanná vált. 5. A DMKE Jelenlegi vezetősége sohasem üldözte Gallovichot, egyetlen ófnjtás?, hogy a hazai közművelődés javára zavartalanul dolgoz* hassék. A támadó: Gallovich Jenő, aki bár fiz éve egyetlen tollvonást sem irt a DMKE érdekébtn, a DMKE vügyoaá', melyet a magyar társadalom közművelődési célra adott össze —, jogosnak vélt, de szerintünk jogtalsn követelésével — magának akarja kisajátítani. Ez ellen természetesen a DMKE vezetősége minden rendelkezésre álló eszközzel védekezik. 6. A DMKE rendkívüli közgyűlésének összehívását G :J!ovich beadványa, amelyben az igazgatósági határozatot a kö?gyűléshez felebbezte, te te szükségessé. Mivel a tagok nsgyrésze vidéken lakik és a költségek miatt cssk nagyobb keretekben tartott rendes közgyűlésekre szokott eljönni, természetes, hogy az első összehívásra nem lehet a közgyüléEe határozatképes. A Délmagvarországi Magyar Közművelődési Egyesület egyébként 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor sxéképűleiének tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. Ha a tagok kellő számban VÍIIŐ meg nem jelenés; miatt a közgyűlés megtartható nem volna, ez esetben nem 13-án, henem folyó hó 20-án délelőtt fél 11 órakor tariatik meg. A DMKE ezen a közgyűlésen fog foglalkozni Gdlovich ügyével. SMMMMMMWMMMMVMMMIMMMI Statisztika a nemzetközi kivándorlásról. Genf, szeptember 12. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tanulmányt adott ki az egyen országok 1920—1923. év kivándorlási mozgalmairól. A tanulmány, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal értekezletének a határozata alapján készítetlek, hatvan ország adatait tartalmazza. A tanulmány áttekinthétő formában feldolgozza statisztikájában a kivándorlók korát, nemét, sőt a foglalkozását is fsliün'eti. A tanulmány a tudományos szempontodon kivül gyakorlati szempontokat is szo'gál és világossfgo! vei a háború utáni idők mozgilmalra.